A határozat elvi tartalma: Nincs helye a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának, ha az adott jogkérdés kapcsán a Kúria korábban már állást foglalt és a jogerős ítélet a joggyakorlatnak megfelel. A joggyakorlat továbbfejlesztése csak a kialakult joggyakorlat meghaladottsága esetén indokolt. A Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződés jóváhagyását köteles megtagadni amennyiben azt állapítja meg, hogy az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek vagy semmis szerződésnek minősül. Az ezen rendelkezésben foglaltaknak érvényt szerző elsőfokú bírósági rendelkezés felülvizsgálati eljárásban történő felülvizsgálata nem teljesíti a befogadhatóság kritériumát. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.38.065/2021/
- Dr. Márton Gizella tanácselnök Dr. Demjén Péter előadó bíró Dr. Darák Péter bíró felperes1 (cím1) Dr. Molnár Andrea ügyvéd (cím2) Pest Megyei Kormányhivatal (cím3) Dr. Vannay-Skody Virág kamarai jogtanácsos Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési A felperes: A felperesi képviselő: Az alperes: Az alperes képviselője: I. rendű alperesi érdekelt: Kamara (cím4) I. rendű alperesi érdekelt képviselője: Mikó Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1; cím5) II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím6) II. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Sápi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő2; cím7) A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálattal támadott határozatának száma: Budapest Környéki Törvényszék 105.K.702.916/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat szempontjából releváns tényállás Kúria V.Kfv.38.065/2021/2 2 [1] egyéb1 mint eladó és a II. rendű alperesi érdekelt, mint vevő
- év április hó
- napján adásvételi szerződést kötöttek a helység1, külterület szám1 helyrajzi szám alatti, szántó művelési ágú, 5537 m2 alapterületű, 6.05 AK értékű és a helység1, külterület szám2 hrsz. alatt felvett szántó, rét művelési ágú 4655 m2 alapterületű, 4,12 AK értékű ingatlanok vonatkozásában akként, hogy az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanok egymással szomszédosak és dologösszességben képezik az adásvétel tárgyát. Az ingatlan egybefoglalt vételáraként a szerződő felek 1.600.000 forintot határoztak meg, amelyből a szám1 hrsz.-ú ingatlan értéke 900.000 forint, míg a szám2 hrsz.-ú ingatlan értéke 700.000 forint volt. [2] Az adásvételi szerződés önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztésének ideje alatt a felperes elővásárlási jog gyakorlására irányuló jognyilatkozatot nyújtott be. Nyilatkozatában kijelentette, hogy a dologösszességként megjelölt ingatlanokra kötött, egybefoglalt vételárat tartalmazó adásvételi szerződést teljes egészében elfogadja. [3] Az alperes a
- év augusztus hó
- napján kelt 578.396/
- számú határozatával az adásvételi szerződést a szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá. Megállapította, hogy a hatósági jóváhagyási eljárás során a feleknek az egybefoglalt vételárra való hivatkozása nem vehető figyelembe a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
(5)bekezdésében rögzített feltételek teljesülésének hiányában, mivel a két ingatlan nem szomszédos egymással és az egy mezőgazdasági üzemközponthoz való tartozásuk sem állapítható meg. Az alperes a szám1 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában azonnali megtagadási okot nem észlelt, ezért az elővásárlási jog szempontjai alapján rangsort állított fel, miszerint az elővásárlásra jogosult a felperes, aki helyben lakó szomszédnak minősülő családi gazdálkodó, földműves. A szám2 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában az alperes azonnali megtagadási okot szintén nem észlelt, az elővásárlók rangsora tekintetében lefolytatott vizsgálat során pedig megállapította, hogy a felperes elfogadó jognyilatkozatát a Földforgalmi tv. 21. §
(9)bekezdésére tekintettel olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát nem gyakorolta volna, ezért rangsor felállítása nélkül a föld fekvése szerinti I. rendű alperesi érdekelt területi szervét kizárólag a vevőre vonatkozó állásfoglalás kiadása céljából kereste meg a Földforgalmi tv. 23. §
(5)bekezdésére tekintettel. [4] Az I. rendű alperesi érdekelt a PE-01-00706-6/2020. számú állásfoglalásában az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását a szerződés szerinti féllel támogatta. Tekintettel arra, hogy nem állapított meg olyan tényt és körülményt, amely ellentétes lenne a Földforgalmi tv. 23/A. §
(1)bekezdésében foglaltakkal, az értékelt személy tulajdonszerzése megfelel a földforgalmi törvényben foglalt általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek. Az I. rendű alperesi érdekelt állásfoglalásában az adásvételi szerződés jóváhagyását felperessel szemben nem támogatta, hivatkozva arra, hogy olyan tény és körülmény merült fel, amely ellentétes a Földforgalmi tv. 23/A. §
(1)bekezdésében foglaltakkal. Az alperes a II. rendű alperesi érdekeltet az elővásárlói rangsor felállítása során, mindkét tárgyi ingatlan vonatkozásában a Földforgalmi tv. 18. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint rangsorolta, mint olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül. [5] A felperest a szám1 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában a Földforgalmi tv. 18. §
(1)bekezdésének d) pontja és
(4)bekezdés a) pontja szerint rangsorolta, mint olyan földművest, aki helyben lakó családi gazdálkodó, azonban a szám2 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában elővásárlási joga nem áll fenn, ugyanis a tulajdonában álló helység1 szám3 helyrajzi számú ingatlan ezen ingatlannal közvetlenül nem szomszédos, és elfogadó jognyilatkozatában nem jelölte meg a tulajdonában, vagy használatában lévő közvetlenül szomszédos ingatlant. Mivel a nem támogató kamarai állásfoglalás megváltoztatására a mezőgazdasági igazgatási szerv Kúria V.Kfv.38.065/2021/2 3 nem rendelkezik hatáskörrel, ezért a hatóság csak azt tudta megállapítani, hogy a felperes az adásvételi szerződés szerinti vevői pozícióba nem helyezhető be, az adásvételi szerződés az elővásárlóval nem hagyható jóvá. [6] A Földforgalmi tv. 27. §
(1)bekezdésének a) pontja értelmében az adásvételi szerződést nem tagadhatta meg, mivel az I. rendű alperesi érdekelt állásfoglalásában az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását a szerződés szerinti szerző féllel támogatta, a Földforgalmi tv.
- §-ában foglalt megtagadási okok egyike sem állt fent. [7] Az alperes a
- év szeptember
- napján kelt 578.396-2/
- számú határozatával az alaphatározat indokolási részének
- oldalán tett hatósági megállapítások harmadik bekezdését módosította azzal, hogy a felperes elővásárlási jogát a szám1 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában a Földforgalmi tv.
- §
(1)bekezdésének c) pontja és
(4)bekezdésének a) pontja szerint rangsorolta. Az alaphatározat módosítással nem érintett részeit változatlanul fenntartotta. A kereset és a védirat [8] A felperes keresetlevelet terjesztett elő, melyben elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását kérte akként, hogy mindkét ingatlan vonatkozásában vele mint elővásárlóval hagyják jóvá az adásvételi szerződést. Másodlagosan a határozat megsemmisítését kérte az alperes új eljárásra kötelezése mellett azzal, hogy a hatóság mindkét ingatlan vonatkozásában vizsgálja, hogy az adásvételi szerződés melyik jogosulttal hagyható jóvá, és szerezze be az I. rendű alperesi érdekeltnek a 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 23/A. §
(1)bekezdése szerinti jogszerű állásfoglalását. [9] Indokolásában kifejtette, hogy az alperes jogellenesen zárta ki a Földforgalmi tv. 18. §
(1)bekezdésének c) pontjában és
(4)bekezdés a) pontjában biztosított elővásárlási joga gyakorlásával történő földtulajdon szerzéséből az egybefoglalt vételár megengedhetőségéről szóló Földforgalmi tv. 19. §
(5)bekezdése és az elővásárló elfogadó jognyilatkozatának teljességéről szóló 21. §
(8)bekezdése együttes alkalmazásával, oly módon, hogy a szerződéses vevő javára egyoldalúan kedvezően vonta le a meg nem engedett egybefoglalás és dologösszesség következményeit. Hivatkozott arra, hogy az adásvételi szerződés megtévesztően tartalmazza azt, hogy a két ingatlan egymással szomszédos, megtévesztően használja a szerződés az egybefoglalt vételárat és a dologösszességet. Előadta, hogy elővásárlási jogosultsága megelőzi a vevő Földforgalmi tv. 18. §
(1)bekezdésének c) pontja szerinti elővásárlási jogát. Amennyiben a dologösszesség nem vehető figyelembe, úgy elővásárlási joga sérült a szám1 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan tekintetében. A szerződést két külön ügyletnek kellett volna tekinteni a felek leírt szándékától eltérően és az elővásárlásról szóló elfogadó nyilatkozatát is két külön ügyletre vonatkozóan kellett volna alkalmazni, így a szám1 hrsz.-ú ingatlant illetően a jóváhagyást az ő tulajdonszerzése mellett megadni, vagy a felek egybefoglalási szándékával együttesen értelmezve a hozzájárulást megtagadni. Ezzel szemben az alperes egy hibridmegoldást alkalmazott, vele szemben egy ügyletnek, a szerződéses vevővel szemben pedig két külön ügyletnek tekintette az egy okiratba foglalt szerződést a felek megkérdezése és jóváhagyása nélkül és így döntött annak jóváhagyásáról. [10] Az alperes a védiratában – a határozatában foglaltakat fenntartva – a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Kúria V.Kfv.38.065/2021/2 [11] 4 Az alperesi érdekeltek szintén a kereset elutasítását indítványozták. Az elsőfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes módosított határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. A Földforgalmi tv. 19. §
(5)bekezdését idézve kifejtette, hogy a perbeli adásvételi szerződésben a felek egybefoglalt vételárat kötöttek ki a vételár tárgyát képező olyan ingatlanokra, amelyek egymással nem szomszédosak és az alperesi határozatban megállapított, nem vitatott tényállás szerint egy mezőgazdasági üzemközponthoz sem tartoznak. A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az egybefoglalt vételár alkalmas lehet az elővásárlási jog megakadályozására, kijátszására. Ugyanis az elővásárlási jog jogosultjának dologösszesség esetén nincs lehetősége arra, hogy elővásárlási jogát csak az egyes dolgok (ingatlanok) vonatkozásában gyakorolja. A perben a felek nem vitatták, hogy a perbeli jogügyletben az egybefoglalt vételár alkalmazásának törvényi feltételei nem álltak fenn, az alperes is az egybefoglalt vételár figyelmen kívül hagyása mellett vizsgálta a jóváhagyás feltételeit, és döntött annak jóváhagyásáról a szerződéses felek között. Idézte a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés a) pontját, 27. §
(2)bekezdés a) pontját, melyek alapján megállapította, hogy a perbeli esetben mivel az egybefoglalt vételáron való tulajdonszerzést a Földforgalmi tv. 19. §
(5)bekezdése nem tette lehetővé, ezért az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyására sem kerülhetett volna sor, az adásvételi szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye a jogszabályi előírások megsértése miatt. Mindezekre tekintettel az alperes határozatát jogsértőnek tekintette, azt megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra előírta az alperes számára az ítéletben írtak figyelembe vételével való eljárást. A felülvizsgálati kérelem [13] A jogerős ítélettel szemben az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjára [helyesen az
- a)pont
- aa)alpontjára és
- ab)alpontjára] hivatkozással kérte. [14] A felülvizsgálati kérelem befogadását egyrészt azon az alapon kérte, hogy a jogkérdés különleges súlyú, illetve az ellentétes bírósági jogalkalmazás egységének megteremtése, a földforgalmi ügyekben az ún. előzetes eljárásban való közigazgatási döntéshozatal törvényességének biztosítása szempontjából nagy jelentőségű kérdésként merül fel, hogy az alperes mint mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi tv. 23. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti ún. előzetes felülvizsgálati hatáskörében, a kizárólag az adásvételi szerződésből és a jegyző által csatolt okiratokból kitűnően megállapíthatja-e az elővásárlási jog gyakorlása szabályai megsértését annak alapján, hogy a szerződő felek a szerződésben jogsértően kötötték ki a földrészleteknek az Földforgalmi tv. 19. §
(5)bekezdése szerinti, jogilag egységes tulajdonátruházásra irányuló szerződéses szolgáltatási jellegét. [15] Vizsgálhatja-e azt az alperes a Földforgalmi tv. 19. §
(5)bekezdése szerinti törvényi követelményeket, azaz azt, hogy az adásvételben szereplő ingatlanok egymással közvetlenül Kúria V.Kfv.38.065/2021/2 5 határosak-e, illetve egy üzemközponthoz tartoznak-e. A jogerős ítélet szerint az alperesnek ezeket az előzetes felülvizsgálat során vizsgálnia kellett volna. [16] Hatóságként az adásvételi szerződés e vonatkozású kikötésének a Földforgalmi tv. 19. §
(5)bekezdését sértő tartalmát az ingatlan-nyilvántartás tartalma, így az állami térképi adatbázis, valamint a TAKAROS rendszerből lekért tulajdoni lap adatai alapján állapította meg. A szerződés tartalmának a közhiteles hatósági nyilvántartás tartalma alapján való felülvizsgálata álláspontja szerint nem végezhető el a Földforgalmi tv. 23. §
(1)és
(2)bekezdései szerinti okirati felülvizsgálati hatáskörben, az a Földforgalmi tv.
- §-a szerinti érdemi felülvizsgálat során végezhető el. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság jogértelmezése nagyfokú jogbizonytalanságot gerjeszt a Földforgalmi tv. rendelkezései alkalmazása tekintetében és érvényesülése esetén a jogalkalmazás jogbiztonságát veszélyezteti földforgalmi ügyekben. [17] A másik alapelvi jellegű jogkérdést akként jelölte meg, hogy az adásvételi szerződés Földforgalmi tv.
- §
(5)bekezdésébe ütköző szerződéses kikötésnek az érvénytelenségét a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapíthatja-e a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdése szerinti eljárása során az ott biztosított hatáskörében a jegyző által megküldött okiratokból, kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából felülvizsgálva. A Fétv. egyetlen rendelkezése sem minősíti a Földforgalmi tv. 19. §
(5)bekezdését ki nem elégítő, vagy sértő szerződéses kikötést érvénytelennek, ezen belül semmisnek, amely alapján az ún. előzetes vizsgálat során a szerződést semmisnek tekinthetné és ezért az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról kellene rendelkeznie. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása nem indokolt. [19] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés a/ad) pontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria V.Kfv.38.065/2021/2 6 [21] A Kúria elsőként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára történő hivatkozást vizsgálta. [22] Az elsőfokú bíróság ítéletében egyértelműen utalt arra, hogy a perben nem volt vitatott az alperesi határozat azon ténymegállapítása, hogy az egybefoglalt vételár alkalmazásának törvényi feltételei nem álltak fenn, mivel olyan ingatlanokra kötöttek szerződést, amelyek egymással nem szomszédosak és egy mezőgazdasági üzemközponthoz sem tartoznak. [23] A Kúria ezen befogadási okok kapcsán mindenekelőtt leszögezi, hogy a Kúria a Kfv.II.37.705/2020/4. és a BH2018. 289. eseti döntésként közzétett Kfv.III.37.165/2017/7. számú ítéletében foglaltakat a jelen ügyben is irányadónak tekinti. A Kúria a hivatkozott ügyekben értelmezte a jelen perben is alkalmazott jogszabályhelyet, a Földforgalmi tv. 19. §
(5)bekezdését. A Kúria jelen tanácsa azon ítéletekben foglaltaktól eltérni nem kíván. A Kúria a Kfv.II.37.705/2020/
- számú végzésében visszautalt a Kfv.III.37.165/
- számú döntésre és kifejtette, hogy ezen döntésben is értelmezte a Földforgalmi tv.
- §
(5)bekezdését, amely határozat szerint a jogalkotó a földek tulajdonságai és nem azok tulajdoni viszonyai alapján ad lehetőséget a szomszédos, vagy az egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozó földek egybefoglalt vételáron történő eladására. Annak van relevanciája, hogy az adásvétel tárgyát egy üzemközpontból irányítottan egységes birtoktestként művelt földek képezik-e. A Kúria a Kfv.III.37.165/2017/7. számú ítéletében leszögezte, hogy a földművesek nyilvántartásba vétele során a Fétv. 100. §
(3)bekezdés c) pontja és a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 3. §
(1)bekezdése, valamint az
- számú Melléklet
- pontja alapján földművesként nyilvántartott adat az üzemközpontként bejelentett ingatlan helyrajzi száma, a fekvése szerinti településnek és az ingatlan fekvésének megjelölése, továbbá a földművesnek az ingatlanon fennálló jogosultsága, illetve a jogosultság megszerzésének kezdő időpontja. Az üzemközpontok nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása tekintetében kapnak szerepet, elősegítve ezzel a nagyobb birtoktestek kialakulását, ennek okán nem írják felül a Földforgalmi tv.
- §
(5)bekezdésében megfogalmazott dologösszességre vonatkozó különös rendelkezést. A több föld egybefoglalt vételáron történő eladásának törvényi lehetőségét a jogalkotó éppen a birtok elaprózódások elkerülése érdekében illesztette a törvénybe. [24] A hivatkozott kúriai ítéletek iránymutatást adnak abban a tekintetben, hogy a Földforgalmi tv. 19. §
(5)bekezdését miképpen kell értelmezni, az egybefoglalt áron történő eladásnak milyen feltételei állnak fenn és milyen célt szolgál több föld egybefoglalt vételáron történő eladásának törvényi lehetősége. Másrészt a Kúria hangsúlyozza, hogy nem igényel állásfoglalást a Kúria részéről az a kérdés, hogy a Földforgalmi tv. 19. §
(5)bekezdésébe ütköző szerződéses kikötésnek az érvénytelenségét a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapíthatja-e a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdése szerinti eljárása során az ott biztosított hatáskörében. A Földforgalmi tv. 60. §
(1)bekezdése kimondja, hogy semmis a föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló olyan szerződés, amely az e törvénnyel megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütközik. A Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak alapján kell a mezőgazdasági igazgatási szervnek az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról döntenie, amennyiben az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek vagy semmis szerződésnek minősül. A föld bizonyos tulajdonsága szomszédos, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozás - ad lehetőséget a földek egybefoglalt vételáron történő eladására (Kfv.III.37.165/2017/7.). Jelen ügyben olyan Kúria V.Kfv.38.065/2021/2 7 ingatlanokra kötöttek szerződést egybefoglalt vételár alkalmazásával, amelyek egymással nem szomszédosak és egy mezőgazdasági üzemközponthoz sem tartoznak, vagyis az adásvételi szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. Ugyanis az egybefoglalt vételár alkalmazására az e törvénnyel megállapított szabály megsértésével, semmis szerződési kikötés alkalmazásával került sor (Földforgalmi tv. 60. §
(1)és
(3)bekezdése). [25] Mindezek előre bocsátásával a felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása szükségtelen, ha az adott jogkérdést illetően a jogszabályi rendelkezések értelmezése nem a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítását szolgálják, illetve a Kúria korábbi döntésében már állást foglalt és ezen állásfoglalásának a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet megfelel. A joggyakorlat továbbfejlesztésére a megváltozott gazdasági-társadalmi-jogi környezet szolgálhat alapul, a körülményekben történt ilyen változást ugyanakkor a Kúria nem látott megállapíthatónak, ezért ezen okból sem indokolt a felülvizsgálati eljárás lefolytatása. [26] Kiemeli továbbá a Kúria, hogy a társadalmilag jelentős, különleges súlyú jogkérdések kapcsán sem szükséges a felülvizsgálati kérelem befogadása abban az esetben, ha az adott jogkérdés vonatkozásában a Kúria korábbi határozatában már állást foglalt. Minthogy a hivatkozott jogkérdéseket illetően már fellelhető kúriai határozat, a rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatása szükségtelen. [27] Fentiekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadására és a rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatására nem látott indokot, sem az alperes által hivatkozott, sem egyéb befogadási okból sem, ezért az alperes felülvizsgálati kérelméről a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A döntés elvi tartalma [28] Nincs helye a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának, ha az adott jogkérdés kapcsán a Kúria korábban már állást foglalt és a jogerős ítélet a joggyakorlatnak megfelel. A joggyakorlat továbbfejlesztése csak a kialakult joggyakorlat meghaladottsága esetén indokolt. A Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződés jóváhagyását köteles megtagadni amennyiben azt állapítja meg, hogy az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek vagy semmis szerződésnek minősül. Az ezen rendelkezésben foglaltaknak érvényt szerző elsőfokú bírósági rendelkezés felülvizsgálati eljárásban történő felülvizsgálata nem teljesíti a befogadhatóság kritériumát. Záró rész [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. Kúria V.Kfv.38.065/2021/2 8 [30] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [31] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2021. november 18. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró