← Magyarország

Pf.20207/2026/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a jogában sértett a sajtó-helyreigazítási kérelmét a per megindítását megelőzően a jogszabályi előírásoktól eltérő sajtószerv részére küldi meg, de ennek ellenére azt az előírás szerinti sajtószerv határidőben megismeri és annak nem tesz eleget, a per érdemi elbírálása során a kereset nem utasítható el arra hivatkozással, hogy a felperes nem a megfelelő sajtószervnél kezdeményezte a helyreigazítást. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.207/2026/5/II. A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Oppenheim Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe (ügyintéző: dr. Kiss Tibor ügyvéd) Az alperes: alperes, alperes címe Az alperes képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe (ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd) A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 31.P.20.478/2026/4/II. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.207/2026/5/II 2 A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét akként javítja ki, hogy az elsőfokú bíróság által elrendelt helyreigazításban szerepeltetett egyéb érdekelt1 név helyesen: egyéb érdekelt

  1. Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperes által szerkesztett internetes lapot kiadó cég1 Zrt.-t (alperes címe), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 499.187 (négyszázkilencvenkilencezerszáznyolcvanhét) forint + áfa másodfokú perköltséget és az államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül 96.000 (kilencvenhatezer) forint fellebbezési illetéket az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes által szerkesztett, és a cég1 Zrt. által kiadott portál internetes újságban
  2. november
  3. napján „cikk címe1” címmel cikk jelent meg.
  4. december
  5. napján az alperes „cikk címe2” címmel közölt cikket. A felperes a két cikk miatt sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult a cég1 Zrt.-hez, amit az alperessel azonos székhelyen található kiadó
  6. december
  7. napján átvett, alperes a kiadótól nem vitatottan – pontosan nem ismert időpontban, de még a 30 napos határidőn belül – a kérelmet megkapta. A felperes az alábbi helyreigazítás közzétételét kérte: „Helyreigazítás A cég1 Zrt. által kiadott portál portálon
  8. november-december hónapban megjelent »Újabb háttérember bukkant fel a Párt környékén – bemutatjuk egyéb érdekelt 1 hozzátartozóját« megjelenés: portál,
  9. november
  10. »nemzetiségű1 üzleti körökben nyomul a Párt titokzatos háttérembere – egyéb érdekelt1 rokona« megjelenés: portál
  11. december
  12. című cikkekben valótlanul állítottuk, hogy felperes nemzetiségű1 származású, politikai és üzleti vonalon is erős nemzetiségű1 összeköttetései lennének, a Párt környékén tevékenykedő titokzatos vállalkozó-könyvelő lenne, a cégében átláthatatlan mennyiségű alvállalkozás lenne, emellett részt venne a Párt háttérmunkájában, illetve gazdasági és adóügyi kérdésekben a tanácsaival segíti a Pártot, illetve utasítgatja a párt2at. A valóság ezzel szemben az, hogy felperes nem titokzatos, vállalkozásai rendeleti rendezett körülmények között működnek, nincs érdemi nemzetiségű1 üzleti vagy politikai kötődése, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.207/2026/5/II 3 cég3 Kft.-vel és cég4 fennálló kapcsolata kizárólag szakmai jellegű, továbbá a Párttal nem tart fenn üzleti kapcsolatot, nem végez nekik háttérmunkát és nem végez adótanácsadást a számukra, illetve nem utasítgat a párt2nál senkit. A valótlan állításokért elnézést kérünk.” Az alperes a kérelemnek nem tett eleget. [2] A felperes keresetében kérte az alperes arra kötelezését, hogy öt napon belül tegyen közzé az portál főoldalon 24 óra időtartamban „Helyreigazítás egyéb érdekelt1 hozzátartozójával, felperestal kapcsolatos,
  13. november 15-i valótlan tényállításaink miatt” című közleményt, egyidejűleg ennek szövegére kattintással linkkel tegye közvetlenül elérhetővé a
  14. november 15-i „cikk címe1” című cikkét, és annak címe alatt a lead felett helyezze el – mindaddig, amíg a cikk elérhető, de legalább 30 napig – a lead-del azonos betűmérettel és betűtípussal, kommentár nélkül az alábbiakat: „A cikkben valótlanul állítottuk, hogy egyéb érdekelt1 unokatestvérének, felperesnak az édesanyja nemzetiségű1 származású. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy egyéb érdekelt1 hozzátartozója, felperes a portál3nak adott interjúban mindenben egyetértett a Párttal, így a személyijövedelemadóval, a vagyonadóval és az áfá-val kapcsolatos elképzeléseikkel is. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy egyéb érdekelt1 hozzátartozója, felperes az Egyesületalelnökség mellett nagyvállalkozó, és irányítása alatt átláthatatlan mennyiségű alvállalkozás van. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy egyéb érdekelt1 hozzátartozója, felperes felesége a cég2 Zrt. ügyvezetője. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy egyéb érdekelt1 hozzátartozója, felperes egyéb érdekelt4t utasítgatja. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy egyéb érdekelt1 hozzátartozója, felperes a Párt háttérembere. A valóság ezzel szemben az, hogy felperes édesanyja, egyéb érdekelt5 nemzetiségü2 származású. felperes a portál3nak adott interjúban semmilyen módon nem fejezte ki az egyetértését a Párt adókkal kapcsolatos elképzeléseivel kapcsolatban. A cég2 Zrt. egy mikrovállalkozás, mely foglalkoztatottjainak a száma sem éri el a 10 főt, azaz felperes mikrovállalkozó. A csoporthoz tartozó cégek tulajdonosi háttere átlátható. felperes felesége a cég2 Zrt. vezérigazgatója. felperes egyéb érdekelt4 részére soha semmiféle utasítást nem adott. felperes egyáltalán nem vesz részt a Párt háttérmunkájában, nem segíti a Pártot semmilyen kérdésben.” Az alperest kötelezni kérte arra, hogy öt napon belül tegye közzé az portál főoldalon 24 óra időtartamban „Helyreigazítás egyéb érdekelt1 hozzátartozójával, felperestal kapcsolatos,
  15. december 2-i valótlan tényállításaink miatt” című közleményt, egyidejűleg ennek szövegére kattintással linkkel tegye közvetlenül elérhetővé a
  16. december 2-i „cikk címe2” című cikkét és annak címe alatt a lead felett helyezze el – mindaddig, amíg a cikk elérhető, de legalább 30 napig – a lead-del azonos betűmérettel és betűtípussal, kommentár nélkül az alábbiakat: „A cikkben valótlanul állítottuk, hogy a név1 családnak politikai és üzleti vonalon is erős nemzetiségű1 összeköttetései vannak. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy egyéb érdekelt1 hozzátartozója, felperes a Párt környékén tevékenykedik. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy egyéb érdekelt1 hozzátartozója, felperes az év eleje óta részt vesz a Párt háttérmunkájában, gazdasági és adóügyi kérdésekben segíti a Pártot. A valóság ezzel szemben az, hogy felperesnak nincsenek nemzetiségű1 üzleti és politikai kapcsolatai, valamint egyáltalán nem vesz részt a Párt háttérmunkájában, nem segíti a Pártot semmilyen kérdésben.” Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.207/2026/5/II 4 Az alperes ellenkérelmére tett érvelése szerint mindkét cikk azonos hírportálon jelent meg és a személyére vonatkozóan lényegében azonos tartalmú valótlan közléseket tett, ezért nem áll fenn tiltott kereslethalmazat. Az alperes előzetes eljárás megtartottságával kapcsolatos kifogása vonatkozásban kifejtette, hogy alperes internetes oldala impresszumában nem szerepel a szerkesztőség megjelölése, csupán a kiadó neve, székhelye a kiadásért felelős elnök vezérigazgató személye és a főszerkesztő neve, ezért az előzetes eljárásban személyesen eljárva megalapozottan küldte meg helyreigazítási kérelmét a kiadónak címezve, a kérelemből egyértelmű, hogy mely oldalon megjelent milyen közlésekkel kapcsolatban kért helyreigazítást. Nem vitatta, hogy az előzetes eljárásban kért és a keresetben kért helyreigazítás szövege eltérő, a helyreigazítás szövegének meghatározását a bíróság mérlegelésére bízta. A perköltségét 11 munkaórában számolta fel, összesen 686.382 forintban. [3] Az alperes ellenkérelmében hivatkozott arra, hogy a felperes egy perben két különböző cikkel kapcsolatban kívánt igényt érvényesíteni, utalt a Kúria Pfv.IV.21.016/2019/
  17. számú határozatára. A keresetek összekapcsolása csak közel azonos vagy azonos tartalmú közlések esetében lehetséges, ezért jelen esetben szerinte tiltott tárgyi keresethalmazat áll fenn, a keresetlevelet vissza kellett volna utasítani, ezért az eljárás megszüntetésének van helye. Az előzetes eljárás nem megtartott, mert felperes a helyreigazítási kérelmet a kiadótól, annak címezve és nem a sajtószerv szerkesztőségétől kért. Kifejtette, hogy a felperesnek nincs lehetősége az előzetes eljárásban kért helyreigazítás szövegétől eltérni, amit a keresetlevélben kért helyreigazítási kérelem lényegesen meghalad. A kifogásolt közlések valóságára vonatkozóan tényállítást nem tett, bizonyítási indítványa nem volt. [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, tegye közzé az ítélet jogerőre emelkedését követő öt nap alatt az portál internetes oldalon 24 órán keresztül kommentár nélkül „Helyreigazítás egyéb érdekelt1 hozzátartozója, felperesra vonatkozó, az itt I. és II. alatt elérhető cikkeink valótlan állításai miatt„ közleményt, és ezzel egyidejűleg -az I. számra kattintással tegye linkkel elérhetővé a 2025.11.15.-i „cikk címe1” című cikket, és a cikk címe alatt, a lead felett helyezze el mindaddig, amíg a cikk elérhető, de legalább harminc napig „Helyreigazítás Valótlanul állítottuk, hogy felperes nemzetiségű1 származású, a valóságban nemzetiségü2 származású. Valótlanul állítottuk, hogy felperes cégében átláthatatlan mennyiségű alvállalkozás van, valótlanul állítottuk, hogy felperes a Párt háttérembere.” - a II. számra kattintással tegye linkkel elérhetővé a 2025.12.
  18. -i „cikk címe2” című cikket, és a cikk címe alatt, a lead felett helyezze el mindaddig, amíg a cikk elérhető, de legalább harminc napig „Helyreigazítás Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.207/2026/5/II 5 Valótlanul állítottuk, hogy felperesnak erős nemzetiségű1 összeköttetései vannak politikai és üzleti vonalon is, valótlanul állítottuk, hogy felperes gazdasági és adóügyekben segíti a Pártot, és részt vesz a Párt háttérmunkájában.” Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes javára tizenöt nap alatt 686.382 forint + áfa perköltséget. Felhívta a cég1 Zrt.-t fizessen meg az állam javára meghatározott módon és határidőben 63.000 forint eljárási illetéket. Elsődlegesen az alperes alaki védekezését vizsgálta. Megállapította, hogy nem áll fenn tiltott tárgyi keresethalmazat. Az alperes szerkesztésében, azonos portálon két különböző időpontban megjelent két cikk sérelmezett közlései lényegében azonos tartalmúak, a sérelmezett közlések mindkét cikkben a felperes származására, illetve a Párttal való kapcsolatára vonatkoznak. Az együttes elbírálás megengedhető a pergazdasági szempontokból is, nem sérül a gyors és hatékony elbírálás elve. Az alperes tévesen utalt arra, hogy az előzetes eljárás szabályait a felperes nem tartotta be, mert alperes az portál internetes újság impresszumában nem tüntette fel, nem jelölte meg azt, hogy önálló szerkesztősége van, ezért a felperes magánszemélyként alappal gondolhatta azt, hogy a sajtó-helyreigazítási kérelmét a kiadónak címezve kell megküldenie. Utalt a BDT2024.
  19. szám II. pontjára, a sajtószerv elérhetőségét tartalmazó impresszum hiányosságainak jogi következményei nem háríthatóak a helyreigazítást kérőre. Amennyiben a sajtótermék szerkesztőségi adatai (neve és elérhetősége) nem szerepelnek az impresszumban, megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlásnak, ha a felperes vélelmezi, hogy a sajtótermékért a kiadó visel szerkesztői felelősséget és hozzá intézi az előzetes helyreigazítási kérelmet. A felperes a perben kizárólag az előzetes eljárásban közölt tartalommal, annak megfelelően igényelhet helyreigazítást, a keresetben annak tartalmát már nem bővítheti, változtathatja meg. Az alperes az előzetes eljárásban kifogásolt közlések valótlanságát nem vitatta. Mindezekre tekintettel az előzetes eljárásban kért helyreigazítás tartalma alapján a rendelkező részben foglalt helyreigazítás közzétételére kötelezte alperest; a helyreigazítás szövegét a PK
  20. szám I. pont második mondata alapján a belátása szerint határozta meg. A perköltségről a polgári perrendtartásról szóló
  21. évi CXXX. törvény (Pp.)
  22. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett. [5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan pedig a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a perben nem valósult meg a tiltott keresethalmazat. Kiemelte, hogy a felperes a keresetében két, egymástól lényegesen különböző tartalmú cikk miatt kérte a helyreigazítást. Sajtó-helyreigazítási perben pedig tilos a tárgyi keresethalmazat, hivatkozott a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontjára. A Kúria gyakorlata szerint a keresetek összekapcsolhatósága kizárólag arra az esetre korlátozódik, amikor közel azonos vagy teljesen azonos tartalmú ismételt közlések történnek. Olyan ügyben azonban, amikor a perben a sérelmezett cikkeknek, bár ugyanazon a hírportálon jelentek meg, csupán a témájuk hasonló, és tartalmukban és szövegezésükben nem voltak azonosak, a Kúria már nem tartja elfogadhatónak a kivétel alkalmazását. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.207/2026/5/II 6 Sérelmezte, hogy a helyreigazítási kérelem címzettje nem az alperesként perbe vont sajtószerv volt, amely miatt a kereset elutasításának van helye az előzetes eljárás elmulasztása miatt. A felperes által sérelmezett közlemények a www.portál internetes oldalon jelentek meg. A felperes azonban a helyreigazító közlemény címzettjeként a tértivevény tanúsága szerint a kiadót, a cég1 Zrt.-t jelölte meg. A sajtószerv részére a felperes nem küldte meg a helyreigazítási kérelmét, azt az alperesként perbe vont szerkesztőséggel egy székhelyen működő kiadónak küldte meg, az azonban nem tekinthető joghatályos előzetes eljárásnak. Nem bizonyította a felperes, hogy ezt a kérelmet az alperesként perbe vont szerkesztőség is megkapta, a cím azonossága erre nem bizonyíték. A felperes keresete tiltott keresetváltoztatást tartalmazott. A kötelező előzetes eljárásban kért helyreigazítási kérelemmel rögzül az érvényesíteni kívánt jog. Az előzetes eljárásban előterjesztett helyreigazítási igény tartama nem változtatható meg, nem bővíthető a keresetlevélben. A felperes előzetes helyreigazítási kérelme tartalmilag nem felel meg a követelményeknek, olyan hiányosságokban szenvedett, amely miatt megalapozottsága esetén sem lett volna teljesíthető. A felperes ugyanis nem határozta meg, milyen időtartamra kéri közzétenni a helyreigazító közleményt. A helyreigazító közleménynek egyértelműnek kell lennie, tartamának értelmezését nem lehet a sajtószervre bízni. Ebbe a körbe tartozik a helyreigazítás módja, időtartama is. Csak így lehet ugyanis állást foglalni arról, hogy az esetleges önkéntes helyreigazítás az előzetes kérelemmel összhangban történt-e. A helyreigazítási kérelem fogyatékossága miatt a szerkesztőség nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa konkrétan milyen módon és időtartamra vonatkozik a közzétételi igény. [6] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy jelen perbeli esetben nem állt fenn tiltott tárgyi keresethalmazat, ugyanis a két cikk közlései lényegében azonos tartalmúak. A sérelmezett kijelentések a felperes származására, valamint a Párttal való kapcsolatára utalnak. Az elsőfokú bíróság által is hivatkozott Kúriai határozatra figyelemmel kiemelte, hogy a keresetek összekapcsolhatósága vonatkozik arra az esetkörre, amikor közel azonos vagy teljesen azonos tartalmú ismételt közlések történnek. Jelen perbeli esetben a két per tárgyát képező cikk tárgykörei és sérelmezett kijelentései közel azonosak, tiltott tárgyi keresethalmazat nem merült fel. Kiemelte, hogy nem a cikkek tartalmát kell az általános jelleggel figyelembe venni, hanem azt, hogy a cikkek mely kijelentéseit sérelmezi a perben a felperes. A sérelmezett kijelentések pedig közel azonosak. Álláspontja szerint az alperes tévesen hivatkozott a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontjára az eljárás hivatalból történő megszüntetése vonatkozásában. Téves azon alperesi álláspont, hogy hiánypótlási felhívás nélkül kellett volna visszautasítani a keresetlevelet. A jelen perbeli esetben nincs tiltott keresethalmazat. Kiemelte, hogy álláspontja szerint a perek sokszorozódásának elkerülése legalább olyan fontos, mint az eljárás gyors lezárása. A kettő közötti egyensúly megtalálása körében hangsúlyosabb kell legyen az ügy urának, azaz a felperesnek az igénye. Megjegyezte, hogy amennyiben a meg nem engedett keresethalmazat miatt a keresetlevél visszautasítására, illetőleg a kereset elutasítására kerülne sor, úgy a felperesek végleges jogvesztést szenvednének el, ugyanis a későbbiekben már nincs lehetőségük az igénye külön-külön perben történő érvényesítésére. Nem mulasztotta el az előzetes eljárást. Az alperes impresszuma nem tüntette fel, hogy az alperesnek önálló szerkesztősége van, az kizárólag a kiadóra utalt. Amennyiben a sajtótermék szerkesztőségi adatai, így a neve és elérhetősége nem szerepelnek az impresszumban, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.207/2026/5/II 7 megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlásnak, ha a felperes a kiadóhoz intézi az előzetes helyreigazítási kérelmet. Téves azon alperesi hivatkozás, hogy a felperesnek kellett volna bizonyítania azt, hogy az alperesként perbe vont szerkesztőség is megkapta a felperes helyreigazítás iránti kérelmét. Kiemelte, hogy a sajtószerv és a kiadó címe azonos. Nem történt tiltott keresetváltoztatás, a keresetében nem tért el az előzetes helyreigazítási kérelemben foglaltaktól és nem is terjeszkedett túl a helyreigazítási kérelmén. Az előzetes helyreigazítási kérelme, melyet jogi képviselő nélkül küldött meg, pontosan ugyanazokat a kijelentéseket tartalmazza, mint amelyek a per tárgyát képezték. Nem véletlen, hogy az alperes nem jelöl meg olyan konkrét kijelentést, amely az előzetes helyreigazítási kérelemnek nem volt tárgya, de a keresetnek igen. A helyreigazítás iránti kérelemnek nem része az, hogy milyen időtartamra és milyen módon kéri közzétenni a helyreigazító közleményt a felperes. Az eljáró bíróság a PK 15. számú állásfoglalás alapján egyébként is eltérhet a keresettől. Álláspontja szerint Magyarország legnagyobb médiakonglomerátumába tartozó alperesi szerkesztőség a helyreigazítás módjára és időtartamára utalás nélkül előterjesztett helyreigazítás iránti kérelmet megfelelően értelmezni tudja. [7] Az alperes fellebbezése nem megalapozott. [8] Az alperes elsődleges, a Pp. 379. §-ra hivatkozó fellebbezési kérelme körében a másodfokú bíróság rámutat, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének [42] pontjában helyesen hivatkozott az irányadó bírósági gyakorlatra. A két alperesi cikk vonatkozásában előterjesztett keresetek egy perben való elbírálhatósága körében értékelendő körülmény, hogy a két sérelmezett írás megjelenése között rövid idő telt el, azok tartalma, tárgya közel azonos. A perben sérelmezett közlések között pedig, azok tényleges tartalma szerint, átfedések vannak, azok a felperes és Párt közötti vélt kapcsolatot érintik, valamint a felperes nemzetiségű1 származását, és nemzetiségű1 politikai és üzleti kapcsolatát állítják. A felperes keresete mindezek alapján tiltott tárgyi keresethalmazatot nem tartalmaz, így nem volt szükséges a Pp. 176. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti felhívás kibocsátása sem. A Fővárosi Ítélőtábla csupán megjegyzi, hogy az alperes az egyes közlések valóságára bizonyítást nem ajánlott fel, ezen eljárási magatartás is azt támasztja alá, hogy a két alperesi írással kapcsolatos keresetek egy perben való elbírálása nem volt ellentétes a sajtó-helyreigazítási perekre vonatkozó eljárási szabályok céljával. [9] A Fővárosi Ítélőtábla észlelte, hogy az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező részében a helyreigazító közleményben, valamint az érintett alperesi újságcikkek címének feltüntetése során egyéb érdekelt1 nevében elírást vétett. A keresztnév feltüntetése során sz betű helyett, s betűt alkalmazott. Az elsőfokú bíróság az ítéletének [2], [3], [6], [11] és [12] pontjában a sérelmezett írások címeit, valamint az érintett személy keresztnevét is megfelelően tüntette fel. A fentiek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság elírási hibát vétett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének a Pp. 352. §
(1)bekezdése szerinti kijavítása volt szükséges, melyet a másodfokú bíróság a jelen az alperesi fellebbezést érdemben elbíráló határozatában a Pp.
  1. §-a alapján kijavított. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.207/2026/5/II 8 [10] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  2. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére, vagy a
  3. §-ában szabályozott, annak mérlegelhető hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
  4. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [11] Az előzetes eljárás megvalósulásának kérdése körében jelen perben az bír jelentőséggel, hogy a perfelvételi tárgyaláson az alperesi képviselő úgy nyilatkozott, miszerint nem vitatja azt, hogy az alperes számára megismerhetővé vált a felperes helyreigazítás iránti kérelme, az hozzá határidőben eljutott, annak ellenére is, hogy azt a felperes a kiadója számára küldte meg postai úton. A Pp.
  1. §-a szerinti, a sajtószerv előtti kötelező előzetes eljárás az alperes vonatkozásában tehát megtörtént. [12] A helyreigazítás iránti kérelemnek nem szükségszerű tartalmi eleme az, hogy az érintett megjelölje, hogy a helyreigazítás közzétételét milyen módon és milyen időtartamban kéri, a Pp.
  2. §
(1)bekezdése ezt nem írja elő, és ezért a
(2)bekezdés sem nevesíti azt, mint amely lehetővé tenné a helyreigazítás közzétételének a megtagadását. Az alperes a felperes által megküldött helyreigazítás iránti kérelme alapján nem volt elzárva attól, hogy önkéntesen eleget tegyen annak, így megfelelően került lefolytatásra az előzetes eljárás. [13] A felperes a keresetében a helyreigazítás iránti kérelmében megjelölt közlések vonatkozásban kért helyreigazítást, az előzetes eljárásban igényeltekhez képest csupán a származása vonatkozásában kérte a valóság megjelenítését is, ennek elsőfokú bíróság általi feltüntetésének elrendelése a PK
  1. számú állásfoglalás II. pontja alapján amúgy is indokolt volt, a való tény félre nem érthető kifejezésre juttatása érdekében. [14] Az alperes a perben meg sem kísérelte kereset szerinti közlések valóságát bizonyítani, mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan kötelezte helyreigazító közlemény közzétételére a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  2. évi CIV. törvény (Smtv.)
  3. §
(1)és
(2)bekezdései alapján. [15] Az eredménytelenül fellebbező alperest működtető gazdasági társaság köteles viselni a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §
(1)bekezdése és a 46. §
(1)bekezdése alapján számított, a két cikkre tekintettel 2 X 48.000 forint fellebbezési illetéket a 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének megfelelően. [16] Tájékoztatja a cég1 Zrt.-t, hogy a fellebbezési illeték az Itv. 78. §
(4)bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő
  1. napon válik esedékessé. Az illeték Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.207/2026/5/II 9 megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/
  2. (XII. 27.) IM rendelet
  3. §
(2)bekezdés e) pont]. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró Dr. Balázs Ildikó s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.