A határozat elvi tartalma: Nincs helye az ítélet kiegészítésének, ha a bíróság az ítélet kiegészítése iránti kérelemben hiányolt kereseti kérelemről érdemi döntést hozott. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Pf.IV.24.824/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Takács Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Takács Attila ügyvéd) Az alperes: alperes (cím2) Az alperes képviselője: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Palatics Edit ügyvéd) A per tárgya: személyiségi jog megsértése A fellebbezést benyújtó fél: A felperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.852/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Pf.24.824/2022/2 2 Indokolás A fellebbezés elbírálásának alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes keresetében az alperes által kiadott név elektronikus újságban
- január 20-án „cím4” című cikkben megjelent valótlan állítások miatt kérte a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítását, az alperes jogsértés abbahagyására kötelezését és eltiltását a további jogsértéstől, valamint elégtétel adására és 600.000 forint sérelemdíj és kamatainak megfizetésére kötelezését. Az elsőfokú bíróság perfelvételi tárgyaláson történt felhívását követően a felperes
- sorszámú beadványában pontosította a keresetét a sérelmezett közlések, az elégtételadás módja és a sérelemdíj kamatai tekintetében. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét, amikor a név elektronikus újság weboldalán
- január 20-án megjelentetett „cím4” című cikkében a felperes tevékenységét abban a hamis színben tüntette fel, miszerint a felperes egyesület keretei között a gyermeküket abuzáló apák támadják a pszichológusokat, szakértőket és konferenciákat szerveznek maguknak. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül az ítélet rendelkező részét a cikk eltávolításáig, de legalább 30 napig tegye közzé a név weboldalon kommentár nélkül, a címoldalról nyitható közleményként a jogsértő cikkel azonos betűmérettel, valamint magánlevélben fejezze ki a jogsértés miatti sajnálkozását a felperesnek. Rendelkezett az első- és másodfokú eljárási költség és illeték viseléséről, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes kérelme [3] A felperes a másodfokú ítélet kijavítása és kiegészítése iránt terjesztett elő kérelmet. A jogerős ítélet kiegészítését abban a körben kérte, hogy a másodfokú bíróság bírálja el a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Ptk. 2:
- §
(1)bekezdés
- b)pontja alapján a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltásra, valamint a
- d)pont alapján a sérelmezett interjú alperes költségén történő eltávolítására vonatkozó igényét. A fellebbezéssel támadott végzés [4] A Fővárosi Ítélőtábla végzésével a másodfokú ítélet kijavítása és kiegészítése iránti kérelmet elutasította. [5] A Fővárosi Ítélőtábla végzésének indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság anyagi pervezetése kizárólag a jogsértés megtörténtének megállapítása, az ítélet Kúria IV.Pf.24.824/2022/2 3 jogsértést megállapító rendelkezésének közzététele és a késedelmi kamat megfizetése iránti kereseti kérelmeket érintette, amelyeket az elsőfokú bíróság felhívását követően a 15. sorszámú beadványában a felperes előterjesztett. A másodfokú bíróság - az elsőfokú bírósággal egyezően - a felperes 15. sorszámú beadványban előterjesztett kereseteit tekintette irányadónak és bírálta el. A jogerős ítéletben foglalt döntés a felperes kereseti kérelmeit a fellebbezés elbírálása során kimerítette, így nem maradt elbírálatlan kereseti kérelem. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú ítélet kijavítása és kiegészítése iránti kérelmet alaptalannak találta. A felperes fellebbezése és az alperes ellenkérelme [6] A Fővárosi Ítélőtábla végzése ellen előterjesztett fellebbezésében a felperes a végzés megváltoztatását és a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének kiegészítését kérte a sérelemdíj iránti igény elbírálása tekintetében. Fellebbezési álláspontja szerint a Fővárosi Ítélőtábla nem rendelkezett a sérelemdíj iránti igényéről arra hivatkozva, hogy ezt a követelést a keresetpontosításában már nem tartotta fenn. Az elsőfokú eljárás során a 19. sorszámú jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a 600.000 forint sérelemdíj megfizetésére irányuló igényét fenntartotta. [7] Az alperes – tartalmilag – a fellebbezéssel támadott végzés helybenhagyását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felperes fellebbezése az alábbiak szerint alaptalan. [9] A felperes fellebbezésében kizárólag azt sérelmezte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla nem rendelkezett a sérelemdíj iránti követeléséről arra hivatkozva, hogy ezt a követelést a keresetpontosításban már nem tartotta fenn. [10] A Fővárosi Ítélőtábla a támadott végzésében a felperesnek az elsőfokú bíróság felhívását követően előterjesztett 15. számú beadványát úgy értelmezte, hogy a felperes is úgy tekintette, hogy az új beadványban nemcsak az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésével érintett kereseti kérelmeit kell részleteznie, miután a jogsértés megtörténtének megállapítása, az ítélet rendelkező részének közzététele és a késedelmi kamat megfizetése iránti kereseti kérelmeken túl kifejezetten megismételte a magánlevélben való sajnálkozás kifejezésére kötelezés, és a sérelemdíj megfizetése iránti kereseti kérelmeit is, ezeket pedig az elsőfokú bíróság anyagi pervezetése nem érintette, beadványában a felperes nem utalt arra, hogy egyéb kereseti kérelmei is lennének. [11] A felperes állításával szemben a Fővárosi Ítélőtábla olyan megállapítást nem tett, hogy a sérelemdíj iránti követelését már nem tartotta fenn. A Fővárosi Ítélőtáblának ugyanakkor nem kellett a sérelemdíj iránti kereset tárgyában az ítéletet a felperes kérelmére kiegészíteni, miután arról az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztató, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helyben hagyó ítéletében rendelkezett. A keresetet teljes egészében elutasító elsőfokú ítélet megváltoztatására a jogsértés megállapítására, az elégtétel adására és az elsőfokú eljárási költség és illeték viselésére, míg a helyben hagyó rendelkezés az elsőfokú ítélet sérelemdíjat elutasító rendelkezésére vonatkozott. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletében pedig Kúria IV.Pf.24.824/2022/2 4 indokát adta annak, hogy a sérelemdíj iránti igényt nem találta alaposnak, mert a felperes azt kizárólag a jogsértés tényére alapította, nemvagyoni hátrány, sérelem bekövetkezését nem állította és nem is kívánta bizonyítani ([45] és [46] bekezdés). [12] A Fővárosi Ítélőtábla ítéletében tehát a felperes sérelemdíj iránti igényét elbírálta, ezért az ítélet kiegészítésének a Pp. 355. §
(1)bekezdése alapján nincs helye. [13] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [14] 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 355. §
(1)bekezdés, 383. §
(2)bekezdés,
- § A döntés elvi tartalma [15] Nincs helye az ítélet kiegészítésének, ha a bíróság az ítélet kiegészítése iránti kérelemben hiányolt kereseti kérelemről érdemi döntést hozott. Záró rész [16] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés g) pontja alapján illetékmentes. [17] A Kúria a fellebbezést a Pp. 355. §
(5)bekezdésének d) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- november
- Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró