A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.652/2025/
- A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Figula Ildikó bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: ügyvéd1 ügyvéd (cím2) Az alperes: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) Az alperes képviselője: dr. Geszti Gábor Mihály kamarai jogtanácsos, valamint Trinn Ügyvédi Iroda eljár: dr. Trinn Gábor ügyvéd (1052 Budapest, Váci utca 18.) A per tárgya: médiaüggyel (kiegyensúlyozottsági kérelemmel) kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes
- sorszám alatt Kúria I.Kfv.37.652/2025/6 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Törvényszék 53.K.702.368/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Médiaszolgáltató Zrt. (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) által üzemeltetett „M1” állandó megnevezésű lineáris audiovizuális médiaszolgáltatáson
- március
- és
- április
- között sugárzott „Ma reggel” és „Ma este” című műsorszámok egyes szegmenseire nézve a felperes kifogásolta a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §-ában, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
- évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.)
- §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség alapelvi követelményeinek megtartottságát. A Médiaszolgáltató a kifogás teljesítését
- április
- napján 10 óra 29 perckor elektronikus válaszlevélben elutasította. [2] A felperes
- április
- napján 6 óra 41 perckor E-papír útján kiegyensúlyozottsági kérelmet nyújtott be az alpereshez. Az alperes a
- május
- napján kelt 352/
- (V. 13.) számú végzésével az eljárást - az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdés a) és 47. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - megszüntette, a kiegyensúlyozottsági kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott előfeltételeinek hiánya okán. Megállapította, hogy a
- március 30-a és
- április 23-án 12 óra 10 perc között közzétett kifogásolt „Ma reggel” és „Ma este” című műsorszámokat érintő kifogásrész az Mttv.
- §
(2)bekezdésében foglalt határidőn túl került előterjesztésre, míg a
- április 23-án 12 óra 10 percet követően sugárzott, a kérelemben kifogásolt műsorszámok esetében nem teljesültek a kérelem érdemi elbírálhatóságához szükséges előfeltételek, mivel a kérelemben és a kifogásban elmaradt a sérelmezett műsorszámok beazonosítható megjelölése. Az alperes az eljárást megszüntette, mivel a kifogás benyújtásakor is fennállt hiányosságok nem pótolhatóak. [3] A felperes keresetében vitatta az alperes végzésének jogszerűségét, kérte annak megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Perköltséget igényelt. Kúria I.Kfv.37.652/2025/6 3 [4] Az alperes a védiratban kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. A jogerős ítélet [5] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
- július
- napján meghozott 53.K.702.368/2025/
- számú ítéletével a keresettel támadott 352/
- (V. 13.) számú végzést megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésének b) pontja és 92. §
(1)bekezdésében b) pontja alapján. A jogerős ítélet indokolásában rámutatott, hogy az Mttv. 181. §
(3)bekezdése a kérelem előterjesztéséhez mindössze két konjunktív feltételt rögzít; egyrészről a kérelemben pontosan meg kell jelölni a kifogásolt műsorszámot, másfelől meg kell nevezni a kifogással érintett médiaszolgáltatót. [6] Az elsőfokú bíróság a 2025. április 23-a 12 óra 10 perc után sugárzott műsorok esetében megállapította, hogy az Mttv. 181. §
(1)-
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelő határidőket és az abban rögzített tartalmi követelményeket megtartva terjesztette elő a felperes a kérelmét. Az új eljárásra iránymutatásként előírta, hogy az alperesnek e műsorok esetén a kiegyensúlyozott tájékoztatás megtartottságát érdemben kell vizsgálnia, míg a kérelem
- március
- és
- április 23-a 12 óra 10 perc közötti időszakban sérelmezett műsorai tekintetében a kifogás előterjesztésére előírt törvényi határidő elmulasztása miatt az eljárást meg kell szüntetnie. A felülvizsgálati kérelem [7] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a Kp.
- §
(1)bekezdésének a) pontja alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, valamint új határozat hozatalára utasítását. Perköltségigénnyel élt. A jogerős ítéletben vizsgált két elkülöníthető - az elkésettségre, illetve a műsorszegmensek azonosíthatóságára vonatkozó - kérdéskörből az elkésettség megítélését (jogerős ítélet [11][15] bekezdése) nem vitatta, a műsorszegmensek azonosíthatóságának megítélését azonban jogszabálysértőnek tartotta. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ab)alpontjára alapította, a befogadhatóság indokaként előadta, hogy a jogerős ítélet általa vitatott rendelkezései és indokolása a közigazgatási hatósági eljárásokra irányuló kérelmek határozott voltát, a közigazgatási hatóságok kérelemvizsgálati és -értelmezési feladatkörét és annak tartalmát érintő kérdésekhez kapcsolódnak, amely kérdéseknek az általa folytatott közigazgatási eljárásokon túlmutató, más ágazati igazgatásra vonatkozó, és a közigazgatási hatósági eljárásjogra általános hatása is lehet. Álláspontja szerint ezen jogkérdések olyan súlyúak, illetve társadalmi jelentőségűek, amelyek indokolttá teszik, hogy a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása és továbbfejlesztése érdekében a jogerős ítélet jogszerűsége tárgyában állást foglaljon felülvizsgálati döntésében. [9] Hivatkozott az elsőfokú bíróság másik tanácsai által hozott, a jelen felülvizsgálat tárgyát képező jogerős ítéletben foglaltaktól eltérő jogi álláspontot tükröző ítéleteire Kúria I.Kfv.37.652/2025/6 4 (50.K.702.231/2025/8. és 105.K.702.377/2025.), valamint az előtte folyamatban lévő, a felperes által kezdeményezett közigazgatási eljárások rendkívül nagy számára, valamint az elsőfokú bíróság előtt folyamatban lévő perekre. [10] A befogadhatóság körében előadta, hogy álláspontja szerint felülvizsgálati eljárás hiányában sérülne a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való joga. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak fenn. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdésének a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos rendelkezése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve, így a Kúria az alperes által megjelölt, valamint a Kp. 118. §
(1)bekezdésében szabályozott további befogadhatósági okokat is vizsgálta. Ennek során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhatott állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [14] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására, a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, így a Kúria a befogadás körében az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogegységgel való kapcsolatát vizsgálja. [15] A Kúria úgy értékelte, hogy az alperes azon érvelése, miszerint a felülvizsgálati eljárás hiánya folytán a hatékony jogorvoslathoz való joga sérülne, nem támasztja alá a felülvizsgálati kérelemben megjelölt befogadhatósági okok egyikének fennállását sem. A felülvizsgálatot a Kp. a rendkívüli perorvoslatok között szabályozza. A Kúria korábbi határozataiban már rámutatott arra, hogy az ítélet jogerőssé válása azzal a joghatással jár, hogy rendes jogorvoslattal, vagyis önmagában azért, mert a fél azt jogsértőnek vagy megalapozatlannak tartja, többé nem támadható, ezért a felülvizsgálatra a törvény a félnek nem biztosít feltétel nélküli alanyi jogot {Kfv.VII.37.323/2024/2. [28]}. A rendkívüli jogorvoslat a jogerős ítélet kivételes, a törvényben meghatározott okokból történő Kúria I.Kfv.37.652/2025/6 5 felülvizsgálatát jelenti. A befogadhatósági okok vizsgálata a felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslat törvényben meghatározott eljárási rendjének része, így a felülvizsgálati kérelem befogadásának a Kp. szerinti befogadhatósági okok fennállása hiányában való megtagadása nem a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértése, hanem a rendkívüli perorvoslatra irányadó törvényi rendelkezések érvényesítése. [16] A Kúria elsőként az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt, a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ab)alpontja szerinti befogadhatósági okok alapján vizsgálta, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadása indokolt-e. [17] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának első fordulata alapján, azaz a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, jogegységi hatályú határozatában vagy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatában még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésével fennáll a jogegység megbomlásának a veszélye. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának második fordulata, a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége akkor eredményezheti a felülvizsgálati kérelem befogadását, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, de annak ugyanazon módon történő követése a körülmények változására tekintettel már nem támogatható, az meghaladottá vált. [18] A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés abban, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni (Kfv.37.584/2022/2., Kfv.37.314/2013/4.). A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a 7/2023. Jogegységi határozatában (Jpe.IV.60.024/2023/10. szám) a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében kifejtettek szerint konjunktív feltételként kell vizsgálni, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria BHGY-ban közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, továbbá, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek a bírói gyakorlat széttartó voltára utalnak, annak egysége - ellentétes jogértelmezés miatt - a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn (Kfv.37.077/2023/2., Kfv.37.187/2023/2.). A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja első fordulata alkalmazása során a felvetett jogkérdésben eltérő bírói döntéseket az elsőfokú bíróságok által hozott jogerős ítéletek körében kell vizsgálni. [19] A Kúriának nincs tudomása olyan elsőfokú ítéletekről, amelyektől a jogerős ítélet a kiegyensúlyozottsági kérelem Mttv. 181. §
(3)bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemei tekintetében eltér, ezáltal eltérő joggyakorlat kialakulására lehetne következtetni. Az alperes által a felülvizsgálati kérelemben nevesített 50.K.702.231/2025/
- és 105.K.702.377/2025/
- számú jogerős ítéletek alapját képező tényállásoknak jelen ügy tényállásától vannak eltérő elemei. Az 50.K.702.231/2025/
- számú jogerős ítéletben az elkésettség Mttv.
- §
(2)bekezdése szerinti vizsgálata volt hangsúlyos, azonban jelen perbeli ügyben az alperes az elkésettség körében tett ítéleti megállapításokat nem is vitatta. A 105.K.702.377/2025/
- számú jogerős ítélettel befejezett közigazgatási per tárgyát pedig nem eljárást megszüntető végzés, hanem kérelmet elutasító közigazgatási határozat képezte. Mindezen eltérések folytán az alperes által hivatkozott jogerős ítéletekben az elsőfokú bíróság az Mttv.
- §
(3)bekezdésének rendelkezéseit olyan aspektusból nem elemezte, miként arra jelen perbeli esetben sor került, így azok alapján eltérő joggyakorlat kialakulása nem állapítható meg. A jogerős ítélet kapcsán olyan elvi jelentőségű jogkérdést és a kialakult bírói gyakorlat körébe tartozó olyan döntéseket, amelyek okán a jogegység megbomlásának veszélye fennállna, a Kúria nem azonosított. Kúria I.Kfv.37.652/2025/6 6 [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának második fordulata szerinti befogadhatósági ok, azaz a joggyakorlat továbbfejlesztését megalapozó körülmény sem áll fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)alpontjában meghatározott ok alapján nem indokolt. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontja alapján a Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha annak értelmezéséről korábban még nem foglalt állást, és a jogegység iránti igény túlmutat a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozaton. A Kúria egységes gyakorlata szerint a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, azaz a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön és a Kúria iránymutatása szükséges. Az ügy társadalmi jelentősége pedig különösen akkor minősül befogadási oknak, ha az adott jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. Hangsúlyozandó, hogy a Kúria számára nyilvánvaló a médiaszolgáltatások kiemelkedő társadalmi jelentősége, miként az is, hogy a kiegyensúlyozottsági tájékoztatás követelménye a tájékozódni kívánó közönséget, ezáltal a társadalom széles körét védi. Ez akár a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontja szerinti befogadhatósági ok fennállásának megállapítását is eredményezhetné, azonban a jelen per tárgyát képező eljárást megszüntető végzés kapcsán nem a kiegyensúlyozottsági tájékoztatás törvényi követelménye, hanem az alpereshez benyújtott kérelem Mttv.-ben előírt tartalmi elemeknek való megfelelősége a jogvita központi eleme, amely kérdés társadalmi jelentősége nem mérhető össze a médiaszolgáltatások kiegyensúlyozottságának - mint érdemi kérdésnek - a társadalmi jelentőségével. [22] Az alperes által a kérelmek határozott voltára, a kérelemvizsgálati és értelmezési feladatkörére, ezzel összefüggésben azok más ágazati igazgatásra, illetve a közigazgatási hatósági eljárásjogra lehetséges általános hatására alapított hivatkozás nem teszi indokolttá a befogadást, mivel az Mttv. 181. §
(3)bekezdése a kiegyensúlyozottsági kérelem specialitására figyelemmel az Ákr. rendelkezéseihez képest sajátos követelményekről szól, így annak más ágazati igazgatásra vagy attól szélesebb körre való általános kihatása nem prognosztizálható. [23] Az alperes hivatkozott az előtte folyamatban lévő, a felperes által kezdeményezett közigazgatási eljárások rendkívül nagy számára, valamint az elsőfokú bíróság előtt folyamatban lévő perekre, azonban előadásából egyrészt nem állapítható meg, hogy mi az a nagyságrend, amelyet nagynak tekintett, másrészt érveléséből az tűnik ki, hogy valamennyi eljárást jelen per felperese kezdeményezett, ezáltal a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem valószínűsítik azoknak az egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyát, más jogalanyok jogi helyeztére való tömeges befolyást. [24] Ezt követően a Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta, hogy az alperes által nem nevesített további befogadhatósági okok megalapozzák-e a felülvizsgálati kérelem befogadását. [25] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ac)alpontjában foglalt befogadhatósági ok kapcsán úgy értékelte, hogy az Európai Unió jogának közvetlen alkalmazása nem merült fel, ennélfogva az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége nem áll fenn, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ac)alpontjában meghatározott ok sem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [26] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontja szerinti befogadási okra az alperes nem hivatkozott, ennélfogva az ahhoz kapcsolódó indokolási kötelezettségének sem tett eleget, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontjában foglalt befogadási ok fennállását a Kúria hivatalból nem vizsgálhatta. Kúria I.Kfv.37.652/2025/6 7 [27] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontját az alperes befogadhatósági okként nem jelölte meg, így nem nevesített olyan, a BHGY-ban közzétett kúriai határozatot, illetve annak azt a részét, amelytől a jogerős ítélet azonos vitatott jogkérdésben eltérne, ezáltal indokolás hiányában a Kúria nem vizsgálhatta e befogadási ok fennállását. [28] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [29] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. Záró rész [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [31] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest, 2025. október 15.