Kf.39242/2021/6 – Kúria

(1)bekezdése alapján pályázatot írt ki a hely1 104,8 MHz rádiós frekvencia kereskedelmi célú hasznosítására. A pályázati felhívás 2.4.6.2. pontjában előírta, hogy „A pályázó továbbá a műsorterve keretében a Formanyomtatvány III.3. pontjában megadottak szerint köteles ismertetni és röviden jellemezni a Formanyomtatvány műsorstruktúra-táblázatában megadott valamennyi műsorszámot, kifejezetten megjelölve köztük az Mttv. 83. §-a szerinti célt szolgáló közszolgálati műsorszámokat és a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámokat (egy műsorszám egyszerre több kategóriába is tartozhat), műsorelemeket és az egyes műsorszámok szöveges tartalmát.”. A pályázati felhívás 2.4.2.1. pont

1. j)alpontjában rögzítette, hogy a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a hírműsorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális műsoridőt; a 2.4.8.24. pont értelmében a pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy vállalja-e naponta legalább 18 alkalommal, legalább 2 perc egybefüggő hírműsorszám szolgáltatását. A pályázati felhívás értelmező rendelkezései szerint „Hírműsorszám: időtartamának legalább 90 (kilencven) %-ában a hely2i és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel – ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket – foglalkozó műsorszám.” . [2] A felperes pályázata III/3. pont 3.3. alpontjában naponta 15 db háromperces és 3 db ötperces „Hírek” műsorszám szolgáltatását vállalta. A pályázat III/3. pont 3.2. alpontja szerint ez a „Hírek” műsorszám „Egybefüggő hírműsorszám a legfontosabb és legaktuálisabb nemzetközi országos és helyi hírekkel.” A pályázat III/3. pont 3.4. alpontjában rögzítette, hogy műsorszámonként három perc az Mttv. 83. §-ának megfelelő közszolgálati tartalom. A pályázat III/3. pont 3.5. alpontjában részletezte, hogy a „Hírek” közszolgálati tartalma az Mttv. 83. § d), m),
2. n)és
3. p)pontjainak felel meg, szövegesen az „A magyarság, hely2 és a nagyvilág, valamint hely3 és hely1 politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és sportéletéről, sajtóhíreiről, közlekedéséről, időjárásáról adott kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás.”. [3] Az alperes a 2019. december 3. napján kelt 1346/2019. (XII.03.) számú határozatával megállapította, hogy – a perben nem álló másik pályázó pályázatának alaki érvénytelensége mellett – a felperes pályázati ajánlata tartalmilag érvénytelen. [4] Indokolása szerint a háromperces műsorszámokban 100 %-os a közéleti, illetve a közszolgálati tartalom, az ötperces műsorszámokban azonban – a hírműsorszám az Mttv. 203. § 17. pontjában és a pályázati felhívásban meghatározott fogalmával ellentétben – a felperes nem jelölt meg 90 %-os (azaz 4,5 perces) közéleti, közszolgálati tartalmat. Az ötperces műsorszám mindössze a közszolgálati időtartammal érintett három percben, vagyis csak a műsorszám 60 %-ában szól a hely2i és a nemzetközi közélet aktuális eseményeiről, a fennmaradó műsoridőt az időjárás-jelentés, közlekedési hírek, kulturális és sportélet töltik ki, Kúria V.Kf.39.242/2021/6-1 3 mely műsorszám így nem tekinthető hírműsorszámnak. Rögzítette, hogy a pályázati felhívás 2.4.6.5. pontja szerinti összhang nem valósul meg a Formanyomtatvány III.2. pontja szerinti műsorstruktúra és a III.3. pontban szereplő jellemzés között. Mivel ezzel kapcsolatban az Mttv. 57. §

(4)bekezdése, valamint a pályázati felhívás 1.10.10.

1. pontja alapján hiánypótlásra, illetve 1.10.11.
2. és 1.10.11.
3. pontja értelmében felvilágosítás-kérésre nincs lehetőség, a pályázati ajánlat az Mttv.
4. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. d)pontjai, valamint a pályázati felhívás 1.10.9.2.
3. a)és
4. l)alpontjai szerint tartalmilag érvénytelen, továbbá – a fentiekre tekintettel – lehetetlen és egymásnak ellentmondó vállalást tartalmaz a hírműsorszámok tekintetében. [5] A közszolgálati tartalom értelmezése során az Mttv. 83. §

(1)bekezdésére és az Mttv. Kommentárjának ahhoz fűzött szövegére, valamint az Mttv. 95. §

(1)bekezdésére és az annak alapján kiadott Közszolgálati Kódex közszolgálattal kapcsolatos megállapításaira hivatkozott. A kereset és a védirat [6] A felperes pontosított keresetében elsődlegesen a határozat megsemmisítését, másodlagosan hatályon kívül helyezését és mindkét esetben az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte azzal az iránymutatással, hogy a hatóság az Mttv. 59. §

(1)bekezdés és 62. §

(3)bekezdés alapján végezze el a pályázat ismételt tartalmi vizsgálatát. A keresetben kifogásolt kérdésen túl egyéb tartalmi hiányosságot az alperes nem talált, így újabb tartalmi érvénytelenségi ok a megismételt eljárásban nem állapítható meg. [7] Előadta, hogy a közéletiség és a közszolgálatiság fogalmát az Mttv. nem szinonimaként kezeli. Sem a törvény, sem a pályázati felhívás nem tartalmazza, hogy a közéleti tartalomnak egyidejűleg meg kell felelnie a közszolgálati tartalommal szemben támasztott követelményeknek is. [8] Értelmezése szerint a közélet a társadalmi nyilvánosság megjelenése, egy csoport közérdeklődésre számot tartó vagy közérdeklődést kiváltó tevékenységével kapcsolatos folyamatok összessége. Az alperes azért jutott téves álláspontra, mert az Mttv. 60. §

(4)bekezdése és a pályázati felhívás 1.11.2.

1. pontja alapján az ügyben nem alkalmazható, nem jogforrás Közszolgálati Kódexre hivatkozva azonosította egymással a közéletiség és a közszolgálatiság fogalmát, továbbá az Mttv.
2. §

(1)bekezdését sértő módon olyan szempontokat érvényesített az elbírálás során, amelyeket a pályázati felhívás nem tartalmazott. Amennyiben az alperes azt várta el a pályázóktól, hogy a közéleti tartalom megfeleljen a közszolgálati tartalomnak, ezt a pályázati felhívásban egyértelműen rögzítenie kellett volna. Rámutatott, közéletinek minősülhet a közszolgálati tartalom törvényi fogalmának meg nem felelő, de bizonyos körben érdeklődést kiváltó egyéb tartalom (például egy óvodai rendezvény vagy a bulvár hírek) is. Nem értett egyet azzal, hogy az alperes a kulturális és sportéletről szóló tájékoztatást nem tekinti közéleti tájékoztatásnak. Kiemelte, hogy a sportéletről való tájékoztatás nem azonos a sporthírekkel, annál tágabb fogalom, magában foglalja a helyi és országos tömegsport rendezvényekről, eseményekről való tájékoztatást is. Kulturális tájékoztatásnak minősülhet olyan tartalom is, amely nem feltétlenül a hivatalos hely2i vagy nemzetiségi kultúra része. [9] Összefoglalóan előadta, hogy az öt perc hosszúságú hírműsorszámok is megfelelnek a pályázati felhívásban és az Mttv.-ben meghatározott feltételeknek, ezért a hírműsorszámok aránya megfelel az előírásoknak, ebből következően a pályázata tartalmilag helyes. Az alperes eljárásában a tartalmi érvénytelenséget hibás és jogszabálysértő logikai sorrendben vezette le, amely a döntésre kiható lényeges jogszabálysértésnek minősül, mert Kúria V.Kf.39.242/2021/6-1 4 megfelelő értékelés esetén meg kellett volna állapítania a pályázat tartalmi érvényességét és az Mttv. 62. §

(3)bekezdése alapján a pályázati nyertességét. A jogbiztonság alapelvéből következően a pályázati felhívásban foglaltakhoz az alperes is kötve van, azokat szubjektíven nem értékelheti, illetve nem minősítheti. [10] Kifogásolta, hogy az ötperces műsorszámok tekintetében az alperes nem kért felvilágosítást a közszolgálati tartalomként általa is elismert három percen felüli közéleti tartalom tisztázása érdekében. Hangsúlyozta, a pályázati feltételek a pályázat kiíróját is kötik, e körben utalt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.32.007/2017/

1. számú ítéletére. [11] Előadta, hogy 15 évig üzemeltetett a frekvencián rádiószolgáltatást, az új pályázattal versenyhátrányt szenvedne, míg a megsemmisítés folytán az Mttv. szabályai szerint őt kell kihirdetni nyertesnek. [12] Alperes védiratában a határozatában rögzített indokok alapján a kereset elutasítását kérte. [13] Előadta, hogy ugyanazon műsorszám két különböző hosszúságú változatáról van szó, és a felperes mind a három, mind az öt perces műsorszám tekintetében 3 perc közéletiközszolgálati tartalmat vállalt. A háromperces változatnál a közszolgálati tartalmat elfogadta, az ötperces változatnál azonban a közéleti, közszolgálati tartalom nem éri el a 90%-os arányt. Hangsúlyozta, hogy a hírműsorszám közéleti tartalma az Mttv.
2. §
3. pontjának megfelelően minden esetben közszolgálati tartalomnak minősül. [14] Kifejtette, hogy a perbeli esetben a közéleti tartalom egyben közszolgálati tartalmat is jelent, ezt támasztja alá, hogy a pályázati ajánlat az Mttv.
4. §

(1)bekezdés m) pontját is megjelölte. Az Mttv. 59. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. d)pontjai szerinti tartalmi érvénytelenséget ugyanazon okokra visszavezethetően a pályázati felhívás 1.10.9.2. pont
3. l)alpontjára figyelemmel állapította meg. A frekvencia pályáztatása nincs folyamatban, szerinte nincs arra lehetőség, hogy a megsemmisítés mellett a bíróság arra kötelezze a hatóságot, új eljárásban a felperest hirdesse ki nyertesnek. Az elsőfokú bíróság ítélete [15] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes 2019. december 3. napján kelt 1346/2019. (XII.03.) számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [16] Indokolásának [13] bekezdésében kifejtette, hogy az Mttv. 59. §

(3)bekezdés

1. a)pontja alapján a pályázati ajánlat tartalmilag érvénytelen, amennyiben a pályázati felhívás szerinti értékelési szempontként megjelölt vállalások körében érthetetlen, vagy egymásnak ellentmondó, vagy nyilvánvalóan lehetetlen vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek akadályozzák a pályázati ajánlat érdemi értékelését. Ugyanezen bekezdés
2. d)pontja szerint ugyanilyen érvénytelenségi ok, ha a pályázati ajánlat a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi követelményeknek nem tesz eleget. Az Mttv. 203. § 17. pontja alapján a hírműsorszám az időtartamának legalább 90%-ában a hely2i és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel – ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket – foglalkozó műsorszám. [17] A [14] bekezdés szerint az elsőfokú bíróság figyelemmel volt arra, hogy a pályázati felhívás értelmező rendelkezései között – az Mttv. 52. §

(3)bekezdés e) pontja alapján, az Mttv.

1. § 17) pontjával egyező szöveggel – a hírműsorszám, illetve – az Mttv.
2. §

(3)bekezdés c) pontjának megfelelően – a helyi közélettel foglalkozó, a helyi Kúria V.Kf.39.242/2021/6-1 5 mindennapi életet segítő műsorszám fogalma külön is meghatározásra került. A pályázati felhívás Formanyomtatványának III.

1. pont 1.
2. alpontja az éjszakai órák nélküli, 1.
3. alpontja a teljes műsoridőben külön kérte megjelölni a közszolgálati célú, a helyi közélettel foglalkozó műsorszámok, műsorelemek, valamint a hírműsorszámok minimális mértékét, majd a III/
4. pont különböző alpontjaiban kérte részletezni a műsorterven belül minden műsorszám esetében annak címét, rövid ismertetését, hosszát, abból az esetleges közszolgálati tartalom hosszát, valamint az esetlegesen felmerülő közszolgálati tartalomnak az Mttv.
5. §ának történő megfeleltetését. [18] Az indokolás [15] bekezdésben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a „Hírek” műsorszám tartalmának értékelése során azonosnak tekintette a közszolgálati, valamint a közéleti tartalmat annak ellenére, hogy a pályázati felhívás a hírműsorszámra, valamint a közszolgálati műsorszámra eltérő, az Mttv. szabályainak megfelelő értelmező rendelkezést tartalmazott, és nem írta elő a közéleti tartalom, illetve a közszolgálati tartalom egymásnak történő megfeleltetését. [19] Az indokolás [16] bekezdésének első mondatában az elsőfokú bíróság az Mttv.
6. §

(1)bekezdés

1. c)pont
2. cj)alpontja, 52. §

(3)bekezdés b), c),

1. e)pontjai, 56. §
2. d)pont
3. dk)alpontja, 73. §

(1)bekezdése,

1. §
2. és
3. pontjai alapján egyetértett a felperessel abban, hogy a közéleti, valamint a közszolgálati tartalmat az Mttv. önálló, egymástól elkülönült fogalmakként kezeli. A 2., 3., 4.,
4. mondatokban a közszolgálati, közéleti tartalom viszonyát fejtette ki. [20] Az [17] bekezdésben előadta: pályázati ajánlata tartalmi érvényességéhez a felperesnek azt kellett vállalnia, hogy hírműsorszáma a „Hírek” időtartamának legalább 90%ában a hely2i és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel – ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket – foglalkozó műsorszám. Ennek értékelése során azonban az alperes kizárólag a pályázati ajánlatban meghatározott időtartamú közszolgálati tartalmat fogadta el a hely2i és nemzetközi közélet eseményeiről tájékoztató tartalomnak, ideértve a felperes által a közszolgálati tartalom részeként és nem azon felül megjelölt kulturális és sportéletről, közlekedésről, időjárásról szóló tájékoztatását is. [21] A [18] bekezdésben rögzítette, mivel az alperes a háromperces hírműsorszámokat megfelelőnek ítélte, azokat a keresethez kötöttség okán nem vizsgálhatta. Ugyanígy elfogadta az alperes az ötperces műsorszámok háromperces hírműsorszám-tartalmát, mégpedig a közszolgálati tartalommal egyező arányban, mely megállapítását a bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló
5. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
6. §

(1)bekezdése alapján szintén nem vizsgálhatta. [22] A [20] bekezdésben kifejtette az elsőfokú bíróság: a Fővárosi Ítélőtábla Kf.2.27.439/2012/

1. számú végzésében is megjelenő töretlen ítélkezési gyakorlat alapján a pályázati felhívás mind a pályázat kiíróját, mind a pályázót köti, ezért vizsgálta, hogy az alperes érvényesített-e olyan szempontot a felperessel szemben, amelyet a pályázati felhívás nem tartalmazott. Ennek körében a felperes helyesen utalt arra, hogy a Közszolgálati Kódex kereskedelmi célú hasznosítás esetén nem alkalmazandó, mivel az az Mttv.
2. §

(1)bekezdése alapján a közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket tartalmazza. Ugyanakkor az alperessel is egyetértett abban, hogy a Közszolgálati Kódex nem kötelező jellegű értelmezési segédletként szolgálhat. [23] A [22] bekezdésben az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy felperes a „Hírek” műsorszámban – az alperes által elfogadott közszolgálati tartalmon felül - nem jelölt meg a hírműsorszám fogalomban meghatározott 90 %-os közéleti tartalomnak nem megfeleltethető közlekedési hírekről, időjárás-jelentésről és a törvényi sporthírként vagy sporteseményként azonosítható sportéletről szóló tájékoztatást, ellenben a pályázati ajánlat III/3. pont 3.2. alpontja szerint a „Hírek” műsorszám „Egybefüggő hírműsorszám a Kúria V.Kf.39.242/2021/6-1 6 legfontosabb és a legaktuálisabb nemzetközi, országos és helyi hírekkel”, amely azonosítható a hely2i és a nemzetközi közélet aktuális eseményeiről szóló tájékoztatással. Mindezek alapján az alperes döntésének meghozatala során sérült a keresetben tartalmilag hivatkozott, az Mttv. 144. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. §

(1)bekezdésében előírt okszerű indokolási kötelezettség, amely eljárásjogi szabály megszegése egyben a döntés érdemére kiható lényeges szabálysértést jelent. A lényeges eljárásjogi szabálysértés a perben nem orvosolható, továbbá az Mttv. 163. §

(6)bekezdése alapján a bíróság az alperes határozatát nem változtathatja meg. [24] A [23] bekezdésben megállapította, hogy az Mttv. 60. §

(1)bekezdése alapján a saját pályázati felhívásában foglaltakhoz kötött alperes megsértette az Mttv. 59. §

(3)bekezdés

1. d)pontjában, valamint a pályázati felhívás 1.10.9.2. pont
2. l)alpontjában foglaltakat, amikor a tartalmi érvénytelenség körében az Mttv., a pályázati felhívás rendelkezésein túllépve azonosította egymással a közéleti, illetve a közszolgálati tartalmat, és kizárólag a közszolgálati tartalmat fogadta el egyben a tárgybéli hírműsorszámon belüli közéleti tartalomnak. [25] A határozat ellentétes az Mttv. 59. §

(3)bekezdés

1. a)pontjával, valamint a pályázati felhívás 1.10.9.2. pont
2. a)alpontjával is, mivel a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét az alperes mindkét pont vonatkozásában ugyanazon megalapozatlan okra, a közszolgálati tartalom vállalt időtartamára vezette vissza. Az alperes megállapításával szemben a pályázati ajánlat III/3. pont, 3.2. és 3.3. alpontjai között ellentmondás nincs. A pályázati ajánlat esetleges egyéb okból vizsgálat alá vonható további lehetetlen vagy egymásnak ellentmondó vállalásait a kereseti kérelemhez kötöttség okán nem vizsgálhatta, illetve nem állapíthatta meg. [26] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az alperes határozatát a Kp. 92. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. d)pontjainak alkalmazásával megsemmisítette, és az alperest a Kp. 89. §

(1)bekezdés b) pontja alapján új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperesnek ismételten el kell végeznie a „Hírek” műsorszám vonatkozásában a felperesi pályázati ajánlat tartalmi érvényességének vizsgálatát és ezzel kapcsolatos megállapításait okszerűen indokolnia kell. Nem állapíthatja meg a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét azon okból, hogy a vállalt közszolgálati tartalom megjelölt időtartama nem éri el a hírműsorszám törvényi előírásainak megfelelő arányú – a hely2i és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel foglalkozó – közéleti időtartamot. A fellebbezés, az ellenkérelem és az észrevétel [27] Az alperes fellebbezésében az ítéletnek elsődlegesen a megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Perköltségigényt is támasztott a felperessel szemben. [28] Hivatkozott arra, az ítélet sérti a Kp. 84. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(4)és

(5)bekezdéseit azáltal, hogy a közszolgálati és a közéleti tartalom viszonyában nem indokolta meg teljes körűen és okszerűen, a közéleti tartalom kategóriáját miért tekinti a közszolgálati tartalomnál tágabb kategóriának. Jogszabálysértő szerinte továbbá az a megállapítás, hogy a határozata meghozatala során sérült az Ákr. 81. §

(1)bekezdésében előírt okszerű indokolási kötelezettség, valamint, hogy a határozattal megsértette az Mttv. 59. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. d)pontjaiban, valamint a 60. §

(1)bekezdésében foglaltakat. Kúria V.Kf.39.242/2021/6-1 7 [29] Kifejtette, a közélet fogalmát a pályázati eljárásokban következetesen úgy értelmezi, hogy a közszolgálat törvényi fogalmának része a közélet, és a közéleti tartalom magában foglalja a nemzetközi, a hely2i és a helyi közéleti tartalmakat. Értelmezésében a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok közszolgálati műsorszámok, ebből és a fogalom tartalmából következik, hogy a közéleti műsorszámok (így a hírműsorszámok is) közszolgálati műsorszámok. Gyakorlata szerint minden helyi közéleti tartalom közszolgálati tartalom, azonban nem minden közszolgálati tartalom helyi közéleti tartalom. Az Mttv. 83. §

(1)bekezdése értelmében a közélet és annak eseményei a hírműsorszám fogalmának részét képezik, amelyek a hírszolgáltatáson keresztül részei az Mttv. 83. §

(1)bekezdés m) pont szerinti közszolgálati tartalomnak. [30] Az elsőfokú ítélet [16] bekezdésében foglalt bírósági megállapítás vonatkozásában kifejtette, hogy az Mttv. 83. §

(1)bekezdésének m) pontján kívül több pontja azért nem hozható közvetlen összefüggésbe a közéleti tartalommal, mert a közszolgálati tartalmak jóval szélesebb kört foglalnak magukban, mint a közélet. [31] Vitatta az ítélet [22] bekezdésének azon bírósági megállapítását, hogy az Ákr. 81. §

(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségét megsértette, hiszen részletesen indokolta a felperes pályázati ajánlata érvénytelenségének okát a határozat II. pontjában a 3-

1. oldalakon. [32] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. [33] Hangsúlyozta, a perben annak eldöntése volt vitatott a felek között, hogy a „közéleti tartalom” és a „közszolgálatiság” fogalmai egymással szinonim fogalmak-e, illetve amennyiben nem, akkor milyen tartalmi kapcsolatban állnak. Ennek eldöntése fontos előkérdése a per érdemi elbírálásának, nevezetesen: az Mttv.
2. §-ában foglaltak megsértése nélkül megteheti-e az alperes azt, hogy a pályázati felhívásban nem írja elő a pályázók számára, a közéleti tartalomnak meg kell felelnie az Mttv.
3. §

(1)bekezdésében foglaltaknak, de a pályázatok tartalmi vizsgálata során ezt az előzetesen nem közölt szempontot a tartalmi érvényesség feltételévé teszi. Az ítélet e tekintetben szerinte jogszerű és megalapozott. [34] Hivatkozott arra, hogy hely2 Alaptörvényéből és az Ákr.

1. §-ában megfogalmazott eljárási alapelvekből az következik, hogy a hatóság a jogokat és kötelezettségeket megállapító aktusaiban – jelen esetben a pályázati eljárásban – egyértelműen, félre nem érthető módon köteles elvárásait megfogalmazni. Nincs a hatóságnak arra lehetősége, hogy bizonyos pályázati előírásokat később, az értékelés során az ügyfél (pályázó) hátrányára értelmezzen és ezzel őt a pályázatból kizárja. Az Mttv.
2. §

(3)bekezdése értelmében az értékelés elveinek átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lenniük. Szerinte helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság továbbá arra a töretlen bírósági gyakorlatra, miszerint a pályázati felhívásban foglaltakhoz a Médiatanács is kötve van. Az alperes a határozatában több helyen kifogásolta, hogy az öt perc hosszúságú hírműsorszámban nem teljesíti a 90%-nak megfelelő közéleti-közszolgálati tartalmat, azonban a Pályázati felhívásban ez nem így szerepelt. Ott csak a közéleti tartalmat írta elő, a közszolgálati cél, mint tartalmi elem nem szerepelt. [35] Az alperes a felperes fellebbezési ellenkérelmére benyújtott nyilatkozatában részletezte a műsorszámok közszolgálati és közéleti tartalmát, egymáshoz való viszonyát. A Kúria döntése és jogi indokai [36] A fellebbezés nem alapos. Kúria V.Kf.39.242/2021/6-1 8 [37] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályok helyes értelmezésével, a felperes kereseti kérelmének és az alperes védiratának korlátai között eljárva, a döntés meghozatalához szükséges mértékben és megfelelően feltárt tényállásra az irányadó és a jogalkotó akaratával egyezően értelmezett jogszabályokat alkalmazta, jogi álláspontja helytálló. Az elsőfokú ítélet rendelkezésével és annak jogi indokolásával a Kúria teljes körűen egyetértett. [38] A fellebbezésben foglaltak alapján a Kúria rögzíti, hogy a pályázati eljárás kivételekkel - hivatalból, a pályázati felhívás közzétételével indul. Az Mttv. 52. §-ának

(2)bekezdése meghatározza a pályázati felhívás kötelező alaki és tartalmi elemeit, a

(3)bekezdés szabályozza az előírható feltételeket. A Médiatanács jogosult a pályázati felhívást az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárási elvek mentén módosítani is. A pályázati felhívást tehát a Médiatanács a törvény kötelező elemei, illetőleg az előírható feltételek figyelembe vételével maga határozza meg, a pályázati kiírások egyediek. [39] A pályázó benyújtja a pályázati ajánlatát, amelynek tartalmi elemeit az Mttv.

1. §a foglalja össze. [40] A pályázat benyújtása határidejének elteltét követően a Médiatanács megvizsgálja a pályázati ajánlatot, hogy megfelel-e az alaki és tartalmi érvényesség feltételeinek. Az értékelés során a pályázati kiírással, az Mttv. szabályaival veti össze a pályázót és a pályázati ajánlatot (
2. §,
3. §.). Az ajánlati kötöttség miatt sem a pályázat kiírójának, sem a pályázónak nincs lehetősége arra, hogy a pályázati felhívásban megjelent feltételeket utóbb átértelmezze, jogszabályi lehetőség hiányában a Médiatanácsnak a pályázati eljárás eredményéről meghozott döntése nem tartalmazhat a pályázati felhívásban nem szereplő újabb feltételt, a pályázati felhívást nem értelmezheti a jogszabályi előírással ellentétesen, vagy a kiírással nem azonos tartalommal. Az ajánlati kötöttség fennállása miatt a perbeli esetben sem lehetett eltekinteni a pályázati felhívás tartalmától. [41] A pályázati ajánlat értékelését követően a Médiatanács meghozza a döntését. [42] Az Mttv.
4. §

(1)bekezdése szerint a Médiatanács és a Hivatal a hatósági ügyekben az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. szerint jár el. [43] Az Ákr. 81. §

(1)bekezdése értelmében a döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével, a rendelkező részt, a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés okára, a megismerhetetlenné tett, zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást. Az alperes határozatának tehát meg kell felelnie az Ákr.-ben előírt indokolási kötelezettségnek, mégpedig oly módon, hogy az harmadik személy számára is közérthető legyen. [44] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes megsértette az Mttv. 60. §

(1)és

(4)bekezdését, az Mttv. 59. §

(3)bekezdés

1. d)pontját, valamint a pályázati felhívás 1.10.9.2. pont
2. l)alpontjában foglaltakat azzal, hogy határozatában azonosította egymással a közéleti, illetve a közszolgálati tartalmat, ugyanakkor ezt feltételként a pályázati felhívásban nem szerepeltette. [45] A hatóság határozatának az eljárási és anyagi jogszabályoknak meg kell felelnie. A műsorszámok közéleti, valamint közszolgálati tartalmát az Mttv. önálló, egymástól elkülönült fogalomként kezeli, ahogyan a pályázati felhívás is (a közszolgálati tartalmat az Mttv. 83. §

(1)bekezdése meg is határozza), azonban az alperes határozatában, amint azt az elsőfokú Kúria V.Kf.39.242/2021/6-1 9 ítélet helyesen tartalmazza, e két tartalmat azonosította. Az alperes a perben előterjesztett beadványaiban kifejtette, hogy miként értelmezi a közszolgálati médiaszolgáltatást, a közélet aktuális eseményeivel foglalkozó műsorszámot, a műsorszámok közszolgálati és közéleti tartalmának viszonyát, azonban e magatartása nem pótolja azt a részéről elmulasztott eljárásjogi kötelezettségét, hogy határozatában a rendelkezésének indokait az Ákr. 81. §

(1)bekezdése alapján az indokolási résznek kell tartalmaznia. Indokolás hiányában nem állapítható meg az alkalmazott jogkövetkezmény (tartalmi érvénytelenség) jogszerűsége. [46] Az Mttv. 60. §

(1)bekezdése szerint a pályázati ajánlatok értékelésére a pályázati felhívásban meghatározott elvek és szempontok alapján kerül sor. A

(4)bekezdés szerint a pályázati ajánlatokat a pályázati felhívásban meghatározottaktól eltérően értékelni nem lehet. [47] Az elsőfokú bíróság azt is helytállóan állapította meg, hogy az alperes nem tett eleget az Ákr. 81. §

(1)bekezdésében előírt indokolási kötelezettségének akkor sem, amikor a határozatából nem ismert, mi alapján jutott arra a következtetésre, hogy a felperes pályázati ajánlata az ötperces műsorszámok tekintetében nem jelölt meg 90%-os közéleti, közszolgálati tartalmat. [48] Az elsőfokú bíróság ezért kellően körültekintő eljárást követően, a jogalkotói akarattal egyező jogi értelmezéssel állapította meg, hogy alperes az indokolási kötelezettségét a döntés érdemére kiható módon megsértette, a határozatát lényeges eljárásjogi szabálysértéssel hozta meg, amely miatt a határozat megsemmisítéséről és az alperes új eljárásra kötelezéséről jogszerűen rendelkezett. [49] A Kúria megállapította továbbá, hogy az elsőfokú bíróságnak az új eljárásra vonatkozó iránymutatása is jogszerű, az alperesnek az eljárásjogi és anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő, részletes és közérthető döntést kell hoznia a megismételt eljárásban. [50] A határozatot az elsőfokú bíróság eljárási jogszabálysértés okán semmisítette meg, így az ügy érdemére vonatkozó megállapításokat nem tehet. A Kúria mellőzte ezért az ítélet [16] bekezdésének 2., 3., 4., 5. mondatait, mivel az ezekben kifejtett elsőfokú bírósági álláspont már az ügy érdemére tartozik. [51] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság gondos és alapos eljárásban hozott jogszerű ítéletét a Kp. 109. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [52] A Kúria az eredménytelenül fellebbező alperest kötelezte a Kp. 35. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 83. §

(1)bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3),

(5)-

(6)bekezdéseiben foglaltak alapján a felperes másodfokú eljárásban felmerült, a Pp. 81. §

(1)-

(4),

(5)bekezdései alapján felszámított, az elvégzett munkájával arányban álló ügyvédi képviseleti díj megfizetésére. A felperes a felszámított perköltségét 84.000 Ft + általános forgalmi adó = 125.000 Ft összegben jelölte meg. A Kúria rámutat arra, hogy elvi jelentőségű döntése (Kfv.V.35.172/2014/4.) szerint a bíróság azon Pp.-ben meghatározott kötelezettsége, hogy a perköltség viseléséről dönt, nem az Áfa tv. hatálya alá tartozó gazdasági tevékenység. A perköltség összegének meghatározásakor az áfá-ról ezért a Kúria nem rendelkezett. [53] A pervesztes alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §

(1)bekezdésének

1. c)pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, ezért a fellebbezési eljárás illetéke az állam terhén marad. [54] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
2. d)pontja zártja ki. Kúria V.Kf.39.242/2021/6-1 10 [55] A Kúria a fellebbezést a Kp. 107. §

(1)bekezdése alapján tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában tárgyaláson kívül bírálta el. hely3,

1. április
2. dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke, dr. Szomszéd Éva sk. előadó bíró, dr. Ócsai Beatrix sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő