A határozat elvi tartalma: A
- október 12-én elkövetett bűncselekmény miatt a jogerős büntetővégzésben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételösszegének 1.000 forintban való meghatározása a Btk. mérlegelést nem tűrő szabályába ütközik, amely törvénysértés a pénzbüntetés egy napi tételösszegének a törvény által lehetővé tett legalacsonyabb összegére, 1.300 forintra való súlyosításával orvosolható. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Első fok: Kúria ítélete Bfv.II.568/2024/
- felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Budapest tanácsülés
- október
- járművezetés ittas állapotban vétsége … Ajkai Járásbíróság, 5.Bpk.32/2024/4/III., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
- február
- (jogerő:
- március 5.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Veszprém Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a járművezetés ittas állapotban vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Veszprém Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 5.Bpk.32/2024/4/III. számú büntetővégzését megváltoztatja, és a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.300 (ezerháromszáz) forintra súlyosítja, a pénzbüntetés összege így 234.000 (kétszázharmincnégyezer) forint. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.568/2024/10-I 2 [1] I. Az Ajkai Járásbíróság a
- február 16-án meghozott 5.Bpk.32/2024/4/III. számú büntetővégzésével a terhelttel szemben járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt 180 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint, összesen 180.000 forint – pénzbüntetést és 1 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. [2] A járásbíróság büntetővégzése – tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában –
- március 5-én jogerőre emelkedett. [3] II.
- A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Veszprém Vármegyei Főügyészség Bf.194/2024/
- szám alatt, a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott okból, a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. [4] Az indítvány szerint a támadott büntetővégzéssel elbírált cselekmény elkövetésének időpontja 2023. október 12-ére esett, amelynek időpontjában hatályos Btk. 50. §
(3)bekezdése szerint a pénzbüntetés egy napi tételének összegét legalább 1.300 forintban kell meghatározni. Ehhez képest az eljárt bíróság a pénzbüntetés egy napi tételének 1.000 forintban való meghatározásával törvénysértő büntetést szabott ki. Indítványozta ezért, hogy a Kúria a támadott büntetővégzést változtassa meg és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot. [5]
- A Legfőbb Ügyészség a BF.475/2024/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – annak indokolását is osztva – azzal tartotta fenn, hogy a Kúria a jogerős büntetővégzést megváltoztatva az egy napi tétel összegének felemelésével hozzon a törvénynek megfelelő határozatot. [6] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [7]
- A Be.
- §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabályként tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §
(2)bekezdés a) pont]. [8] A fentiekre történő figyelmeztetés után az érintettek nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [9]
- Az iratokból kitűnően az Ajkai Járásbíróság
- március 12-én közölte az ügyészséggel a jogerős ügydöntő határozatot, amelyhez képest a Veszprém Vármegyei Főügyészség
- április 11-én, a Be.
- §
(3)bekezdésében meghatározott határidőn belül, ekként joghatályosan nyújtotta be a terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítványt. [10]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [11] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pontjának
- ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével alkalmazott törvénysértő intézkedést. A felülvizsgálati indítvány e törvényhely második fordulatára hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [12] A büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértése miatt mindazon büntető anyagi jogi szabály megszegése felülvizsgálati okot képez, amelynek alkalmazását a büntetés kiszabása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati Kúria 2.Bfv.568/2024/10-I 3 lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [BH 2020.9. (Bfv.III.1.559/2018/10.)]. [13] Az alapügyben eljárt bíróság a két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő járművezetés ittas állapotban vétsége miatt törvényesen szabott ki pénzbüntetést a terhelttel szemben, mert ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett – egyebek mellett – pénzbüntetés is kiszabható [Btk. 33. §
(4)bekezdés]. A pénzbüntetés és a járművezetéstől eltiltás egymás mellett is kiszabható [Btk. 33. §
(3)bekezdés]. [14] A bűncselekményt – főszabályként – az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény alapján kell elbírálni [Btk. 2. §
(1)bekezdés]. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni [Btk. 2. §
(2)bekezdés]. [15] Az elkövetés időpontjában,
- október 12-én hatályos (
- szeptember 1-jén hatályba lépett) Btk.
- §
(3)bekezdése szerint a pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezerháromszáz, legfeljebb hatszázötvenezer forintban kell meghatározni. A jogerős elbírálás időpontjában hatályos büntetőtörvény ezzel azonos rendelkezéseket rögzít. [16] A jogerős büntetővégzéssel kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének 1.000 forintban történt meghatározása ekként a Btk. 50. §
(3)bekezdésében meghatározott, mérlegelést nem tűrő szabályba ütközik, mert nem éri el a törvény által megengedett legalacsonyabb összeget sem. [17] A Btk. más szabályának megsértésével kiszabott törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a jogerős határozat megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát írja elő [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont]. [18] A törvényi minimumot el nem érő összegben kiszabott büntetés miatt a törvénynek megfelelő határozat hozatala a kiszabott büntetés törvényes keretek közé illesztését igényli, azaz, a pénzbüntetés egy napi tételének olyan összegben való megállapítását, amely miatt a mérlegelést nem tűrő szabály már nem szenved sérelmet. Ennek megfelelően a pénzbüntetés egy napi tételének minimális összegét el nem érő pénzbüntetés a büntetés törvényi minimumra való súlyosításával orvosolható. [19] Ekként a Kúria az alapügyben vétett törvénysértést kiküszöbölve a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.300 forintra súlyosította, amely immár megfelel a Btk. 50. §
(3)bekezdésében szabott, eltérést nem engedő törvényi rendelkezéseknek. A pénzbüntetés teljes összege így – a felemelt egynapi tételösszeg figyelembevételével – 234.000 forint. [20]
- A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdésének b) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot; egyebekben pedig a jogerős büntetővégzést a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [21] V. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdésének b) pontja zárja ki. [22] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként Kúria 2.Bfv.568/2024/10-I 4 rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- október
- Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró