← Magyarország

Pfv.20563/2024/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az Alaptörvény

  1. cikke szerinti alkotmánykonform jogértelmezésnek az felel meg, ha a bíróság a közérdekű adatminőség megítélése során az Infotv. célját is figyelembe veszi. A közfeladatot ellátó szervhez címzett közérdekű adat megismerése iránti kérelmekkel kapcsolatos válaszjavaslatok számadatai nem bírnak közérdekű adattartalommal, nem minősülnek az Infotv.
  2. §
  3. pontja szerinti közérdekű adatnak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.563/2024/
  4. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Dr. Pataki Árpád bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Irodája (cím1, ügyintéző: dr. Kovács Eszter ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala XVIII. Kerületi Hivatala (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Bordás Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Bordás Vilmos ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 72.Pf.637.188/2023/
  5. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 1.P.86.170/2023/
  6. Rendelkező rész A Kúria a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását elutasítja. Kúria IV.Pfv.20.563/2024/6 2 A Kúria a jogerős ítéletet – a másodfokú perköltségre kiterjedően – hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 45.720 (negyvenötezerhétszázhúsz) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  7. október 25-én a következő közérdekű adatok kiadásának teljesítését kérte az alperestől:
  8. szeptember
  9. – október
  10. időszakban a Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) adatvédelmi tisztviselőjétől kapott adatigényléssel kapcsolatos válaszjavaslatok közül hányban szerepel a »A közérdekű adatigénylések teljesítése során az „adattovábbítás” nem értelmezhető« szöveg, ezen válaszjavaslatok iktatási számát, a válaszjavaslat milyen e-mail címről érkezett, mi volt a tárgymezőben, hány címzettje volt. [2] Az alperes
  11. november 7-én arról tájékoztatta a felperest, hogy az adatigénylésében kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak. A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme [3] A felperes
  12. december 7-én előterjesztett keresetben az előzetes adatkiadás iránti kérelmével egyezően azt kérte, hogy az alperes 1 napon belül közölje közérdekű adatként,
  13. szeptember
  14. – október
  15. időszakban a BFKH adatvédelmi tisztviselőjétől kapott adatigényléssel kapcsolatos válaszjavaslatok közül hányban szerepel a »A közérdekű adatigénylések teljesítése során az „adattovábbítás” nem értelmezhető szöveg (
  16. kereset); válaszjavaslat iktatási számát (
  17. kereset); a válaszjavaslat milyen e-mail címről érkezett, mi volt a tárgymezőben, hány címzettje volt (
  18. kereset). [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az adatigénylés nem egyértelmű, nem szolgálja a közügyek átláthatóságát, a kiadni kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak, azokat nem kezeli és az adatok előállítására nem köteles. Kúria IV.Pfv.20.563/2024/6 3 Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint az adatigénylés nem valósítja meg az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló
  19. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
  20. §-ban meghatározott célt, nem szolgálja a közügyek átláthatóságát. Az alperes hivatalos e-mail címén a hatósági, igazgatási ügyekkel összefüggésben folytatott levelezés az alperes közfeladatához kapcsolódik, ezért annak számadatai – a törvényi kivételektől eltekintve – közérdekű adatnak minősülnek. Az
  21. keresetben meghatározott kérelem nem kellően pontos, mert nem lehet megállapítani, hogy a felperes ki által, milyen módon, milyen címre küldött válaszjavaslatok kiadását kérte. Az alperes ezeket az adatokat nem kezeli, más ügyekben meghallgatott tanú vallomása szerint az alperes a kérelemben megjelölt adatokhoz nem fér hozzá. A kért adatok a felperes által megjelölt formában nem állnak rendelkezésre. Az adatok kigyűjtése olyan aránytalan idő- és energiaráfordítást igényelne, amelyre az alperes nem kötelezhető. [6] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az 1-
  22. keresetben megjelölt adatok kiadására kötelezte az alperest. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az
  23. keresetben foglalt adatkiadás iránti kérelem nem kellően pontos. Az alperes a perbeli adatigénylés címzettjének magát tekintette, amely alapján egyértelmű, hogy az adatigény azokra a válaszjavaslatokra vonatkozik, amelyeket az alperes kapott a BRFK-tól. A megismerni kívánt adatok közérdekű adatnak minősülnek. A közérdekű adat fogalmát az Infotv. határozza meg a jogalkotó feltehető akarata szerint, az Infotv.
  24. §-ában meghatározott cél figyelembevételével. Ezért az Infotv.
  25. §
  26. pontja szerinti fogalommeghatározásnak megfelelő adat esetén nem mérlegelhető, hogy állhat-e közérdek az igényelt közérdekű adat megismerése mögött. Amennyiben az adat megfelel a célmeghatározás alapján megalkotott törvényi fogalomnak, az adatmegismerésre irányuló kérelmet – függetlenül az igénylő céljától – teljesíteni kell. Az Infotv. alapján az adatmegismerés iránt előterjesztett kérelem teljesítésének nem feltétele az adatigény indokának, céljának közlése, ezért nem vizsgálható, hogy az adatigény a közügyek átláthatóságát, a közérdeket szolgálja-e. Az adott ügyben megismerni kért adatok megfelelnek az Infotv.
  27. §
  28. pontja szerinti fogalomnak, ugyanis a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek a közérdekű adatok kiadására vonatkozó tevékenységével kapcsolatos adatok a közfeladatot ellátó szerv feladata ellátásával összefüggésben keletkeztek. Az alperes adatkezelés és az iktatási kötelezettség hiányával kapcsolatos védekezése azért megalapozatlan, mert az alpereshez nem e-mail útján érkezett válaszjavaslatokkal összefüggésben az alperes érdemi védekezést nem terjesztett elő. Az alperes a hozzá e-mail úján érkezett válaszjavaslatokkal összefüggésben igényelt adatok tekintetében pedig nem bizonyította, hogy azokhoz nem fér hozzá. Az alperes azon hivatkozása, amely szerint a felperes kérelme saját adatigénylésével összefüggő adatok megismerésére irányult, ezért ellentétes az Infotv. és az adatigénylés rendeltetésével, egyben önellentmondásos is. Ha ugyanis az adott ügyben beazonosítható, hogy a megismerni kért adatok a felperes saját adatigénylésével összefüggésben állnak, akkor alaptalan az a védekezés, hogy az adatigény nem egyértelmű, illetve a kért adatokat az alperes nem kezeli. Az alperes védekezése nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló
  29. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  30. §

(2)bekezdés bc) pontjában foglalat rendelkezéseknek abból a szempontból, hogy ha a fél egyetért a bíróság más ügyben meghozott indokaival, azt ebben az adott ügyre „egyéniesítve” kell előadnia. Ezt meghaladóan az alperes nem adta elő Kúria IV.Pfv.20.563/2024/6 4 és nem bizonyította, hogy a megismerni kért adatoknak az adatigénylés szerinti összesítése mennyiben jelentene aránytalan idő- és energiaráfordítást az alperes számára. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [7] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [8] Megsértett jogszabályként az Infotv. 1. §-át, a 3. § 5. és 6. pontját, a 26. §
(1)bekezdését jelölte meg. Állította, hogy a másodfokú bíróság jogkérdésben eltért a Kúria precedens határozataiban foglaltaktól. [9] Az alperes felülvizsgálati kérelmének indokai szerint a jogerős ítélet azért sérti az Infotv. 1. §-át, a 3. § 5. és 6. pontját és a 26. §
(1)bekezdését, mert a másodfokú bíróság a Kúria Pfv.IV.20.137/2013., Pfv.21.269/2022/5., Pfv.IV.20.419/2021/6., Pfv.IV.20.047/2023/4., Pfv.IV.20.203/2023/9., Pfv.IV.20.554/2023/
  1. és a Pfv.IV.20.269/2023/
  2. számú precedens határozataiban kifejtettek figyelmen kívül hagyásával azt állapította meg, hogy az adatmegismerése iránti igény teljesítésekor az Infotv.
  3. §-ában foglaltakat nem kell figyelembe venni. Ezért elmulasztotta annak a vizsgálatát, hogy az adatigénylés mennyiben teljesíti az Infotv.
  4. §-ban megfogalmazott jogalkotói célt. A felperes által megismerni kívánt adatok a közügyek átláthatósága szempontjából lényegtelenek, nem az alperes nyilvánosan megismerhető tevékenységére vonatkoznak; így nem tartoznak az Infotv.
  5. §
  6. pontja szerinti közérdekű adat fogalomkörébe. A felperes adatigénye nem tartozik az Infotv. hatálya alá, mivel az a felperes korábbi, az alpereshez címzett adatigényével kapcsolatos adatok megismerésére irányul. A Kúria Pfv.IV.20.419/2021/6., Pfv.IV.20.047/2023/4., Pfv.IV.21.269/2022/
  7. számú határozatában kifejtett jogértelmezés szerint nem minősíthető közérdekű adat megismerése iránti igénynek, ha az igénylő saját ügyére vonatkozó adatok kiadását kéri, ugyanis ez nem szolgálja a közügyek átláthatóságát. A közérdekű adat megismerése iránti igény nem lehet azonos az alperes működésének törvényességi felügyeletével. Az
  8. kereset szerinti adat utóbb volt beazonosítható, a másodfokú eljárásban az adatkezelés hiányára ezért nem hivatkozott. Ebből következően a másodfokú bíróság okszerűtlen következtetése, hogy az ellenkérelmében felhozott érvek esetlegesen ellentmondásban állnak egymással. [10] A felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben azt kérte, hogy a Kúria az alperes másodfokú perköltségfizetési kötelezettségét 150.000 forintra emelje fel. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős ítélet perköltségről rendelkező része sérti a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  9. (VIII. 22.) IM rendelet
  10. §
(2)bekezdését, amely szerint a bíróság a felszámított ügyvédi munkadíjat indokolt esetben mérsékelheti, döntését azonban indokolni köteles. A jogerős ítélet a mérséklésre vonatkozó döntését nem indokolta, ami sérti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. §
(5)bekezdését és ellentétben áll az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdésével és a 28.cikkével. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel nem érintett rendelkezésének hatályában fenntartását kérte. A felperes a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.563/2024/
  1. számú, a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztő végzése eljárás szabálytalansága miatti kifogást terjesztett elő, mert megítélése szerint annak jogszabályi Kúria IV.Pfv.20.563/2024/6 5 feltételei nem állnak fenn. Emiatt a végrehajtás felfüggesztése nemcsak jogszabálysértő, de lényegesen sérti a közérdekű adatok megismerése iránti jogát. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a Pp.
  2. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján alkalmazandó Pp.
  2. §
(2)bekezdése szerint a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását elutasította, mivel annak feltételei a felperes által megjelölt okból nem állnak fenn. Az eljárás szabálytalansága elleni kifogás célja, funkciója nem a Pp.-ben kizárt jogorvoslat lehetőségének a biztosítása (Pfv.IV.20.340/2024/6.) A felperes azon hivatkozása, miszerint nem ért egyet a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztésével, a támadott végzés felülbírálatára irányul, amire a Pp. 156. §
(2)bekezdése alapján nincs eljárásjogi lehetőség. [12] A Kúria a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét Pfv.IV.20.563/2024/
  1. számú végzéssel visszautasította. [13] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos az alábbiak szerint. [14] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. [15] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az Infotv. megjelölt rendelkezéseinek megsértésére és a Kúria precedens határozataitól való eltérésre hivatkozással vitatta, hogy a megismerni kívánt adatok közérdekű adatok. Ezért a Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján elsődlegesen azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság jogszabályt sértve, a közzétett kúriai határozatoktól eltérve kötelezte-e az alperest a keresetben megjelölt adatok kiadására. [16] Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata értelmében az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog (összefoglaló néven: információszabadság) „[a]z informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. Az Alaptörvényben védett alapjogok esetén a bíróságnak a jogszabályok által kijelölt értelmezési kereteken belül kell azonosítaniuk az eléjük kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, valamint a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmezniük {3112/2022.(III.23.) AB határozat [25]}. [17] Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű {34/
  1. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 185, megerősítve: 13/
  2. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [27]}. Az információszabadság és az azon alapuló alapjogi jogviszony tartalma kötelezettséget teremt a közfeladatot ellátó szervek és személyek számára, hogy bizonyos, a közfeladataikkal összefüggésbe hozható, illetve azt jellemző adatokat proaktív módon nyilvánosságra hozzanak, vagy igény esetén hozzáférhetővé tegyenek {13/
  3. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [28]}. Mindezek mögött alapvetően két, egymással összefüggő indok áll: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése Kúria IV.Pfv.20.563/2024/6 6 {3/
  4. (IV. 7.) AB határozat, Indokolás [44]}. Az Alaptörvényben rögzített alapvető jognak a közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylés útján lehet érvényt szerezni (már amennyiben a közérdekű adatok proaktív közzétételére nem kerül sor) {3252/
  5. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [25]}. [18] Az alapjogi igény alapján a bírói felülvizsgálat (a formai szempontokon túlmenően) érdemben elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e {3252/
  6. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [28], megerősítve: 3077/
  7. (IV.28.) AB határozat, Indokolás [24]}. [19] Az Alkotmánybíróság a közérdekű adatminőség vizsgálata körében megállapította, hogy az Alaptörvény értelmében az adatnyilvánosság a közérdekű adatokra vonatkozik, de az Alaptörvény – a
  8. cikk
(2)bekezdését kivéve – nem határozza meg, hogy mely adatok tartoznak ebbe a körbe. Ezért az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésének alkotmányos rendeltetésével, valamint a demokratikus társadalomban betöltött funkciójával összhangban, az Infotv. vonatkozó rendelkezései alapulvételével szokásos az érintett adatkört behatárolni. Tehát adatigénylés esetében az Infotv.
  1. §
  2. pontjának értelmezésére és megfelelő alkalmazására van szükség. {13/
  3. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [40]}. A közérdekű adat meghatározása során alapvetően az Infotv. fogalom-meghatározásából kell kiindulni {3233/
  4. (VI.2.) AB határozat, Indokolás [27]}. [20] Az Alaptörvény
  5. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Vagyis az Alaptörvény
  6. cikke az Alaptörvény-konform, illetve a teleologikus értelmezés követelményét írja elő a jogalkalmazás során a bíróságok számára. Az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer alapján – másodfokú bíróság téves jogértelmezésével szemben – annak megítélésekor, hogy a megismerni kívánt adat megfelel-e az Infotv.
  7. §
  8. pontja szerinti fogalomnak, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. [21] Az Infotv.
  9. §-a szerint e törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. [22] Az Infotv.
  10. §
  11. pontja értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. [23] A Kúria a közérdekű „adatminőség” megítéléséhez jelen perben is irányadónak tartja a Pfv.IV.20.340/2024/6., Pfv.IV.20.554/2023/8., Pfv.IV.20.269/2023/6., Pfv.IV.20.254/2023/6., Pfv.21.976/2014/
  12. és a Pfv.21.579/2015/
  13. számú – ez utóbbi határozattal szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság 3077/
  14. (IV.28.) AB határozatával elutasította – precedens határozataiban kifejtett jogértelmezését: kizárólag azok az adatok tartoznak az Infotv.
  15. §
  16. pontja szerinti közérdekű adatok körébe, amelyek az Infotv. hatálya alá tartozó szervek tevékenységére vonatkoznak, az adat a közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkezik és megismerésük biztosítja a közügyek átláthatóságát. A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kiadásának kötelezettségét ugyanis az Infotv.
  17. §-ában meghatározott cél, a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek alapozza Kúria IV.Pfv.20.563/2024/6 7 meg. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott precedens határozataiban [Kúria Pfv.21.269/2022/5., Pfv.IV.20.419/2021/6., Pfv.IV.20.047/2023/4., Pfv.IV.20.203/2023/9., Pfv.IV.20.554/2023/8.] ugyancsak azt állapította meg, hogy azok az adatok minősülnek az Infotv.
  18. §
  19. pontja szerinti közérdekű adatnak, amelyek hozzájárulnak az Infotv.
  20. §-ában deklarált cél érvényesüléséhez. [24] Az Infotv. fenti rendelkezései a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál egyértelműen összekapcsolják a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és egyben a tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, ezáltal érvényesül a közügyek átláthatósága a megismerhetőségüket biztosító információszabadságon keresztül. Ezeknek a feltételeknek azonban együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy az adat közérdekű adatnak minősüljön. [25] Az adatigény előterjesztésekor hatályos, a kormányzati igazgatásról szóló
  21. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)
  22. §
(1)-
(2)bekezdése szerint a kormányhivatal a főispán által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási hivatalokból áll. A járási hivatal a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A járási hivatal egyedi ügyében a kormányhivatal utasítási joggal nem rendelkezik. A Kit. 49. §
(2)bekezdés szerint a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatalra a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. [26] Az alperes közfeladatát Kit. 281. §
(2)bekezdés 1.,
  1. pontjában és a
  2. §
(5)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/
  2. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a következőkben határozta meg: a Korm. rendelet
  3. §-a szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el. A Korm. rendelet
  4. §
(1)bekezdése értelmében a járási (fővárosi kerületi) hivatal a főispán irányítása mellett közreműködik a
  1. §-ban meghatározott feladatok ellátásában. [27] Adott ügyben az nem volt vitatott, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv. Azonban a fent kifejtettek szerint a közérdekű „adatminőség” megállapításához az is szükséges, hogy az adatigény útján megismerni kívánt adat a közfeladatot ellátó szerv működésének, a közügyek intézésének átláthatóságát szolgálja. A Kúria megítélése szerint az alperes által kért adatok nem bírnak ilyen közérdekű adattartalommal. Az alperes közfeladata ellátásának szempontjából lényegtelen, hogy egy meghatározott időszakban a közérdekű adat megismerése iránti kérelmek ügyintézésével kapcsolatban a kormányhivatal adatvédelmi tisztviselője hány darab válaszjavaslatot küldött az alperesnek az adatigénylés szerinti adattartalommal; továbbá az esetleges válaszjavaslat elektronikus megküldésének adatai és iktatási száma sem szolgálja az Infotv.
  2. §-a szerinti célt. Ezért a közügyek átláthatóságához fűződő közérdeket a perbeli adatigény esetében nem lehetett megállapítani, illetve ilyet a felperes sem jelölt meg. Ennek következtében a megismerni kívánt adatok nem minősülnek az Infotv.
  3. §
  4. pontja szerinti közérdekű adatnak, nem tartoznak az Infotv. tárgyi hatálya alá. Így az alperes – a másodfokú bíróság téves megállapításával szemben – jogszerűen tagadta meg az adatigény teljesítését. [28] Mindezek alapján a másodfokú bíróság felülvizsgálattal támadott ítélete sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogszabályokat [Infotv.
  5. §, a
  6. §
  7. pont, a
  8. §
(1)bekezdés] és eltért a Kúria közzétett határozataiban kifejtett jogértelmezéstől is. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(3)bekezdése szerint hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kúria IV.Pfv.20.563/2024/6 8 Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [29] 2011. évi CXII. törvény 1. §, 3. § 5. pont, 26. §
(1)bekezdés A döntés elvi tartalma [30] Az Alaptörvény
  1. cikke szerinti alkotmánykonform jogértelmezésnek az felel meg, ha a bíróság a közérdekű adatminőség megítélése során az Infotv. célját is figyelembe veszi. A közfeladatot ellátó szervhez címzett közérdekű adat megismerése iránti kérelmekkel kapcsolatos válaszjavaslatok számadatai nem bírnak közérdekű adattartalommal, nem minősülnek az Infotv.
  2. §
  3. pontja szerinti közérdekű adatnak. Záró rész [31] A Kúria ítélete alapján az alperes a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásban pernyertes. A Pp.
  4. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes ügyvédi munkadíjban jelentkező, a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárással összefüggésben felszámított eljárási költségének megfizetésére, amelynek mértékét 12 munkaóra alapulvételével a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, a 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. [32] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [33] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [34] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.