Mf.31086/2023/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A munkáltató jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, ezért jogosult elmaradt jövedelem címén kártérítésre. Az alperes viszonykereseti kérelme megalapozatlan, mivel nem bizonyította a felperes károkozó magatartását. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.086/2023/

1. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a felperesi képviselő (Cím1; ügyintéző: dr. Bódis Károly ügyvéd) által képviselt Felperes (felperes címe) felperesnek, a alperesi képviselő (Cím2; ügyintéző: dr. Horváth Henriette ügyvéd) által képviselt Alperes (alperes címe) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei, elmaradt munkabér megfizetése, írásbeli fizetési felszólítás hatályon kívül helyezése iránt indult perben Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/
2. számú ítélete ellen, az alperes
3. számú fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az államnak – a Nemzeti Adóés Vámhatóság illetékbevételi számlájára – 151.055 (százötvenegyezer-ötvenöt) forint fellebbezési illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
4. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás [1] A felperes
5. január
6. napjától állt az alperes alkalmazásában határozatlan idejű munkaviszonyban gépkezelő munkakörben, havi 210.000.- forintos alapbérrel. Az alperes polisztirol formahabosított hőszigetelő elemeket gyártott, a gyártó gép mellett Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.086/2023/5 2 egyidejűleg három munkavállaló látta el ugyanazokat a gépkezelői feladatokat váltásban, közülük az egyik a felperes volt. A munkafolyamatokat egy külsős oktató folyamatosan felügyelte, mivel a gép próbaüzem alatt állt. [2] A felperes munkahelyi felettese a felperes munkaviszonyát
7. június
8. napján azonnali hatállyal megszüntette, a következő indokokkal: „Gondatlanul elhasznált anyagmennyiség. Hanyag munkavégzés. Munkavállalói gépkezelői munkáját súlyosan gondatlanul látta el. Az elpazarolt alapanyag százezres nagyságrendű kárt eredményezett, amelyet megfelelő munkavégzéssel, odafigyeléssel elkerülhetett volna.” [3] A felmondás közlése szóban történt, a felmondásról ezt követően készült kézzel írt iratot az alperes nem tudta átadni, mert a felperes a munkahelyéről eltávozott. A felmondó irat megküldésre sem került, arról a felperes az írásbeli ellenkérelemmel történt kézbesítéskor értesült. [4] Az alperes
9. június
10. napján kelt fizetési felszólítással felhívta a felperest 206.200.- forint kártérítés megfizetésére, mely a gondatlanul elhasznált anyagmennyiség értéke. Kereset [5] A felperes keresetet terjesztett elő, melyben a jogellenes munkaviszony megszüntetésre tekintettel 1.889.567.- forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés megfizetését és a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, hogy az alperes szóban szüntette meg a munkaviszonyát, így az jogellenes. Előadta, hogy mind a munkáltatói igazolásokon, mind a perben becsatolt azonnali hatályú felmondáson, és az átvétel megtagadásáról szóló jegyzőkönyvön is
11. június 5-i dátum szerepel, amikor is a felperes szabadságon volt. A jegyzőkönyv valótlan tartalmú és utólag készült, írásbeli felmondást nem közöltek a felperessel. Hivatkozott arra, hogy a betanítás rendkívül hiányos volt, és az alperes korábban nem részesítette figyelmeztetésben a felperest. Az írásbeli felszólításból nem állapítható meg, hogy milyen károkozás és konkrétan milyen károk miatt élt az alperes fizetési felszólítással, vitatta a károkozás tényét is. Ellenkérelem, viszontkereset [6] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [7] Hivatkozott arra, hogy a felmondást a helyszínen a felperes közvetlen munkahelyi felettese írásba foglalta és azt megkísérelte átadni a felperes részére, aki azonban annak átvételét megtagadta, az átvétel megkísérléséről jegyzőkönyvet vettek fel. Ezt követően a felperes munkavégzésre nem jelent meg, munkát nem végzett, tehát ő maga is tisztában volt azzal, hogy a munkaviszonya azonnali hatállyal megszüntetésre került. Az alperes a későbbiekben, a per során elismerte, hogy a felperes
12. június 5-én nem tartózkodott a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.086/2023/5 3 munkahelyén és elírás folytán került a felmondásban, a munkáltatói igazolásokon és a jegyzőkönyvön feltüntetésre június
13. napja, az ténylegesen június
14. napja volt. [8] Álláspontja szerint a kötelezettségszegés folyamatos volt, a felperes több pelletet tüzelt el, mint amit kellett volna. Vitatta az összegszerűséget is, mert a felperes a bruttó munkabérből vonta ki nettó összegben a megtérült jövedelmet és a kárenyhítési kötelezettséget is elmulasztotta. [9] Az alperes viszontkeresetet terjesztett elő 206.200.- forint kár megfizetése végett. Előadta, hogy a felperes
15. június
16. napján a polisztirolt rosszul készítette elő, az nehezebb lett, így az alapanyagból 10 m³-rel kevesebb kész anyag készült el. Ezzel a felperes 161.200.- forint kárt okozott. Ezen felül további 45.000.- forint kár keletkezett abból, hogy a felperes helytelenül használta a kazánt, melynek során többletköltség keletkezett. [10] A per során megváltoztatta az előadását, miszerint a hibás polisztirol gyártására nem június 4-én, hanem
17. május
18. napján került sor, „+/- 3 nap”. A kár amiatt következett be, mert a felperes magasabb értékre állította a csigát, így az anyag nehezebb és kevesebb lett. Állította, hogy a felperes betanítása megtörtént, többszöri felvilágosítás ellenére rosszul használta a gépet. A felmondás közvetlen előzményeként elmondta, hogy a telephelyen daruk konténereket helyeztek át, a helyek kimérésében a felperes is részt vett, de a távolságokat több alkalommal is rosszul mérte ki, ezért került sor a felmondásra. Szakértői bizonyítást indítványozott a kár összegszerűségének megállapítására. [11] A felperes kérte a viszontkereset elutasítását, figyelemmel arra, hogy az alperes a vélelmezett károkozás időpontját sem tudta meghatározni és egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett. Az alperes nem tudott konkrét, egzaktul meghatározott kötelezettségszegést megállapítani, a gép működésének nincsenek konkrét szabályai. Előadta, hogy a kár összege nem szakértői kérdés, az alperesnek az alapanyag beszerzési árát, illetőleg az értékesítési árat meg kellett volna jelölnie. Az elsőfokú bíróság döntése és jogi indokai [12] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 1.488.846 forintot kártérítésként, valamint 1.333.500 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság a viszontkeresetet elutasította, és az alperes
19. június
20. napján kelt fizetési felszólítását hatályon kívül helyezte. [13] Az elsőfokú bíróság a felperes alaki érvénytelenségre vonatkozó kifogásával kapcsolatban megállapította, hogy az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, mivel a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Azonnali hatályú felmondás [14] Az alperes az írásbeli ellenkérelemben a felmondás okát a felperes által 2020.06.
21. napján a polisztirol rossz előkészítésével elkövetett kár okozása, a kazán korábbi helytelen felfűtésére alapította, míg a viszontválaszában a károkozás napját már nem kötötte a felmondás napjához, hanem azt megelőző plusz/mínusz egy hétben jelölte meg. Az alperes Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.086/2023/5 4 ezt követően a perfelvételi tárgyaláson a felmondás napjára vonatkozóan új tényállítást tett, mely szerint vita volt a felperes és tanú4 között a konténerek átdaruzásakor és ez eredményezte a felmondást. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az alperes a perben a felperesi nyilatkozatok ismeretében bővítette tovább a felmondási okokat, valamint módosította a felmondás és a károkozás napját. [15] A világosság követelménye kapcsán a bíróság megállapította, hogy az azonnali hatályú felmondás indokolásából nem állapítható meg egyértelműen, hogy az alperes pontosan mely okból kifolyólag szüntette meg azonnali hatállyal a felperes munkaviszonyát. Az indokolásban nem szerepelnek azok a konkrét tények, körülmények, amelyre az alperes az intézkedését alapította, ugyanis nem jelölte meg kellő pontossággal a felperes kötelezettségszegő magatartását. A bíróság kiemelte, hogy a „gondatlanul elhasznált anyagmennyiség”-el és „hanyag munkavégzés”-el történő indokolás önmagában túl általánosan megfogalmazott ahhoz, hogy a fenti jogszabályi követelményeknek megfeleljen. [16] Az elsőfokú bíróság a valóság követelménye kapcsán az alábbiakat állapította meg. A felek előadása alapján megállapítható volt, hogy a próbaüzem alatt álló berendezés használatában nem volt tapasztalat. tanú2 tanú nyilatkozata alapján az is megállapítható volt, hogy a felperes elméleti és gyakorlati oktatásban és betanításban részesült, az oktatás folyamatos volt, azaz több alkalommal is elmondták neki a gép használatát. Nem állapítható meg ezek alapján, hogy a felperes nem tudta kétséget kizáróan elsajátítani a munkafolyamatot. [17] tanú1 és tanú2 tanúk nyilatkozatával az alperes nem támasztotta alá azt az állítását, hogy a csiga alacsonyabb értékre történő állítása esetén lehetett volna elérni a kívánt anyagsűrűséget. Mindezek alapján az alperes nem tudta sikerrel bizonyítani, hogy milyen konkrét kötelezettségét szegte meg a felperes azzal, hogy 10-es értékre állította a csigát. A perben nem volt bizonyítási indítvány arra, hogy amennyiben a gyártást a felperes irányította, a vele együtt dolgozó munkavállalók részéről volt-e közrehatás a kár bekövetkezésében. tanú2 és tanú7 tanú nyilatkozatából tényként lehet megállapítani, hogy az esetet az alperes nem vizsgálta ki, feljegyzés, jegyzőkönyv nem készült, a felperes kizárólagos felelőssége nem került megállapításra. [18] Az alperes az összegszerűség kapcsán szakértő kirendelését kérte, annak megállapítására, hogy a csiga tekintetében milyen beállításokat lehetett volna meghatározni. Az elsőfokú bíróság a szakértői bizonyítást mellőzte, mivel a szakértő nem tudott volna állást foglalni abban a kérdésben, hogy a csiga 10-es értékre állításával a felperes mekkora kárt okozott, és megfelelő beállításokkal mennyivel több és milyen értékű polisztirol készült volna el, illetve milyen gépbeállítással, milyen súlycsökkentést vagy súlynövekedést lehet elérni. Ehhez képest milyen értékre volt állítva a csiga, tekintve, hogy nincsenek konkrétan lefektetett paraméterek a termék előállítása vonatkozásában. A szakértői vizsgálat elvégzéséhez hiányoztak a feltételek, mivel az alperes részéről semmilyen dokumentum nem állt rendelkezésre, és az elkészült terméket a saját vállalkozásában felhasználta. [19] Az elsőfokú bíróság az egyszeri károkozás, mint felmondási ok tekintetében megállapította, hogy sem a vétkes kötelezettségszegő magatartás, sem a kár összegét nem bizonyította az alperes, az okozati összefüggés nem állapítható meg. [20] A folyamatos károkozó magatartás kapcsán az objektív határidőt megtartottnak tekintette. A keletkezett kár tekintetében az alperes előadta, hogy a tényleges károkozás ebben az esetben is több volt az érvényesített 40 zsák pellet összegénél, de tanú1 nyilatkozata szerint éppen azért nem összesítették, mert a felperes nem egyedül dolgozott a gépen. Az alperes a kár összegének meghatározására is szakértő kirendelését kérte. Az elsőfokú bíróság mellőzte a szakértő kirendelését, mivel az alperes a keletkezett kárát semmilyen módon nem Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.086/2023/5 5 bizonyította, a tanúvallomások ezen tényt nem igazolták, így a pellet piaci értéke szakértővel sem határozható meg. [21] Az elsőfokú bíróság következtetése szerint nem állapítható meg, hogy a felperes a kazán felesleges járatásával történő magatartásával az alperesnek 45.000 forint kárt okozott, így az okozati összefüggés nem állt fenn. [22] Az elsőfokú bíróság a felmondás napján végzett daruzási tevékenységgel kapcsolatban megállapította, hogy a tanúk egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy a felperes rosszul mérte ki a távolságokat. A bíróság a perben nem tudta kétséget kizáróan megállapítani, hogy a konténerek helyének kimérése, a felperes gépkezelői feladatkörébe tartozott-e. Erre vonatkozóan az alperes bizonyítási indítványt nem tett. Mindezek alapján a munkaviszonyból származó kötelezettségszegés nem volt megállapítható, a munkavállalói kárfelelősség feltételei nem állnak fenn. [23] Az elsőfokú bíróság mindezek figyelembevételével megállapította, hogy egyik károkozó magatartás tekintetében sem bizonyította a munkáltató a felperes kártérítési felelősségét, így a felmondási indokok jogellenesek. Károkozó magatartások bizonyítottsága hiányában, a munkáltatói intézkedés okszerűsége pedig nem állhat fenn. A fizetési felszólítás hatályon kívül helyezése [24] A fizetési felszólítás indokolása szerint a gondatlanul elhasznált anyagmennyiség értékét kérte a munkáltató 206.200 forint összegben megfizetni. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy tanú1 és tanú2 tanúk nyilatkozata alapján megállapítható volt az, hogy az egyszeri károkozásnál az alperes is közrehatott a kár bekövetkezésében azáltal, hogy tanú1 tanú aznapra gyártást nem rendelt el. tanú2 tanú ennek ellenére engedélyezte, tudva, hogy a gyártáskor nem lesz jelen. Az elkészült termék értékének egy része megtérült azzal, hogy az alperes vállalkozásában felhasználásra került, a kár összegében azonban ezt nem érvényesítette. A bíróság mindezek alapján megállapította, hogy az alperes nem tett eleget a kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségének. [25] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint, az alperes nem bizonyította, hogy a felperesnek felróható kötelezettségszegő magatartással okozati összefüggésben kára keletkezett, ezért a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezése iránti kérelem alapos. Viszontkereset [26] A károkozó magatartásokat a bíróság a perben az azonnali hatályú felmondás jogellenessége körében vizsgálta. A bíróság megállapította, hogy a felperes kártérítési felelősségének Mt.
22. §-ban meghatározott feltételei nem állnak fenn, ezért a viszonkeresetet elutasította. [27] A bíróság a felperesi munkadíjat a benyújtott költségjegyzék és az azt alátámasztó megbízási szerződés alapján állapította meg. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.086/2023/5 6 Fellebbezés [28] Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását, az alperes viszontkeresetének történő helyadást, és a felperes kötelezését kérte első-, és másodfokú perköltség megfizetésére. [29] Másodlagosan kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. [30] Harmadlagosan kérte az elsőfokú ítélet akkénti megváltoztatását, hogy az alperest terhelő perköltség összegét szállítsa le a másodfokú bíróság 420.000 forint összegre. [31] Az alperes előadta, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy a munkáltatói felmondás jogszerűtlen volt, továbbá helytelenül állapította meg, hogy az alperest nem illeti meg a fizetési felszólításban, illetve a viszontkeresetben érvényesített követelés. [32] Előadta, hogy az elsőfokú ítélet helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy a felmondás indokaként megjelölt „hanyag munkavégzés” és „gondatlanul elhasznált anyagmennyiség” túl általános. Az alperes egyértelműen megjelölte, hogy a felperes súlyosan gondatlanul látta el gépkezelői munkáját, százezres nagyságrendben pazarolt el anyagot gondatlanul, amely minimális odafigyeléssel elkerülhető lett volna. A felperes saját állítása szerint is hibázott. tanú2 tanúvallomásában pedig elmondta, hogy számtalan alkalommal elmagyarázta a felperesnek a gép helyes használatát, ő azonban nem ennek megfelelően járt el. [33] A világosság kapcsán előadta, hogy a felperes a felmondás napján egyszerűen elviharzott annak ellenére, hogy tanú1 kifejezetten kérte tőle, hogy menjen be az irodájába, amely esetben a felmondás részére átadható lett volna. A felperes ezt nem várta meg, ez saját felróható magatartása, amelyre előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. [34] Hivatkozott arra továbbá, hogy a felmondás okaként a hibás daruzás, mérés is szerepet játszott, erre tekintettel sem állapítható meg, hogy ne lett volna világos a felmondás indoka. [35] A felmondás valósága kapcsán előadta, hogy a felperes hibásan kezelte a gépet és a súlyos gondatlansága miatt keletkezett kár. Téves az elsőfokú bíróság álláspontja, miszerint szakértői bizonyítással nem lehetett volna megállapítani a kár nagyságát. Abban az esetben, ha a szakértő esetlegesen forintra pontosan nem tudta volna megmondani, hogy mekkora kár keletkezett, abban a tekintetben egyértelműen tudott volna nyilatkozni, hogy a hibás gépbeállítás kárt okozott az alperesnek, és nem megfelelő sűrűségű lett a termék. Ennek következtében a szakértői megállapítás a rendkívüli felmondást alátámasztotta volna. Abban az esetben, ha a viszontkereset elutasításra is került volna, a pontos összegszerűség meghatározásának hiányában a felmondás jogszerűsége megállt volna, mivel a felperes súlyosan gondatlan magatartást tanúsított. [36] Előadta, hogy becsatolt leírások és tanúk is alátámasztották, hogy a felperes több alkalommal oktatásban részesült, elmagyarázták neki, hogy mit hogyan kell csinálni és mivel láthatóan megértette, ezért rá lehetett bízni a gépkezelést. [37] Sérelmezte, hogy az ítélet nem foglalkozik a kazán nem megfelelő kezelésével kapcsolatos kérdésekkel. A felperes maga hivatkozott arra, hogy mindenkinek voltak üres járatai, ami azt jelenti, hogy a hibázást ő maga is elismerte. Az pedig, hogy más hibázott, nem mentesíti a felperest a felelősség alól. E tekintetben is irányadó az, hogy ha még a pontos kár Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.086/2023/5 7 mértéke nem is állapítható meg, az legfeljebb a viszontkereset elutasítására adhat alapot, de a felmondás jogszerűsége kapcsán figyelembe kell venni a felperes folyamatos felróható magatartását. A kazán kezelése a felperes lényeges kötelezettségének tekinthető, így annak megszegése súlyosan gondatlannak minősül. Egyértelműen igazolást nyert, hogy a felperes helytelenül kezelte a gépeket, ideértve a kazánt is, amely elkerülhető lett volna, ha megfelelően odafigyel, továbbá ezzel kárt okozott. [38] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem tett eleget az indokolási kötelezettségének abban a körben, hogy miért nem fogadta el valósnak a felmondásban foglalt okokat, a felmondásban szereplő indokokat. Az alperes bizonyította a felmondásban hivatkozott körülményeket, így a daruzáskori esetet, a hibás gépbeállításból eredő károkozást és a kazánhasználat miatti károkozást. [39] A felmondás okszerűségével kapcsolatban előadta, hogy az ítélet nem jelölte meg pontosan milyen okból nem tartotta okszerűnek a felmondást. A bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, ezáltal megsértette a Polgári perrendtartásról szóló
23. évi CXXX. törvényt (Pp.) 346.§