Bf.132/2025/26 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés] minősíti, amelyet tettesként követett el. A halmazati büntetésre utalást mellőzi. Terhelt5 V. r. vádlott a bűncselekményt tettesként követte el. Terhelt1 I. r. vádlott esetében a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.500 (ezerötszáz) forintban állapítja meg, így a pénzbüntetés összege 450.000 (négyszázötvenezer) forint. Terhelt4 IV. rendű vádlott esetében a szabadságvesztés büntetés tartamát 1 (egy) évre enyhíti, a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzi. A Terhelt1 I. rendű vádlottól lefoglalt és a Debreceni Törvényszék Gazdasági Hivatal Letéti Csoportja által BL.00623/2023/

1. tételszám alatt kezelt készpénzre vonatkozó rendelkezést mellőzi. Vagyonelkobzást Terhelt1 I. rendű vádlott esetében a tőle lefoglalt és BL. 00623/2023/
2. tételszám alatt kezelt 56.945 (ötvenhatezer-kilencszáznegyvenöt) forint, a Bnyt.51/2021/
3. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 2 tételszám alatt bevételezett rendszám1 forgalmi rendszámú Mercedes E220 CDI típusú gépjármű értékesítése folytán befolyt, a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság letéti számláján P.8/
4. alatt kezelt 53.900 (ötvenháromezer-kilencszáz) forint, továbbá 88.055 (nyolcvannyolcezer-ötvenöt) forint, összesen 198.900 (százkilencvennyolcezer-kilencszáz) forint erejéig rendel el. Az eljárás során lefoglalt és elkobozni rendelt 89 gramm és 48 gramm kábítószert a Hajdúszoboszlói benyújtó4 foglalta le a 09050/305/2020.bü számú ügyben, a bűnjeleket az NSZKK Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet Regionális Laboratóriuma 29200801/3708/
5. szak. szám alatt vizsgálta, tárolási helye ORFK (1139 Budapest, Teve u. 46.). Az eljárás során a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya által a 09000/181/2021.bü számú ügyben lefoglalt és Bnyt.51/2021/
6. tételszám alatt bevételezett, az NSZKK Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet Regionális Laboratóriuma által 29200801/43603/2021.szak szám alatt vizsgált és az ORFK (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) által tárolt 1 gramm kábítószert a bíróság elkobozza, míg a Bnyt.51/2021/54.,
7. és
8. tételszámok alatt kezelt 1 darab piros öngyújtó, 1 darab szívószál és 9 darab alufóliadarab lefoglalását megszünteti és megsemmisítésüket rendeli el. Az eljárás során a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya által 09000/181-742/2021.bü számon, Bnyt.51/2021/
9. szám alatti, a Debreceni Járási Hivatal Kormányablak Osztály (4026 Debrecen, Kálvin tér 11.) részére megküldött 1 darab forgalmi engedély vonatkozásában a vagyonelkobzásról szóló rendelkezést mellőzi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r., Terhelt4 IV. r. és Terhelt5 V. r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja azzal, hogy az elsőfokú bíróság
10. november
11. napján előkészítő ülést tartott,
12. november
13. napján nem tartott érdemi tárgyalást, határozatát hirdette ki. A lefoglalás megszüntetése után kiadni rendelt bűnjelek kapcsán figyelmezteti Terhelt1 I. rendű vádlottat, hogy ha e jogerős határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszi át a dolgot, akkor a dolog az állam tulajdonába kerül. Kötelezi a másodfokú eljárásban felmerült 82.404 (nyolcvankettőezer-négyszáznégy) forint bűnügyi költségből Terhelt1 I. r. vádlottat 32.004 (harminckettőezer-négy) forint, IV.r. terhelt Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 3 IV. r. vádlottat 25.200 (huszonötezer-kettőszáz) forint és Terhelt5 V. r. vádlottat 25.200 (huszonötezer-kettőszáz) bűnügyi költség megfizetésére az állam javára. Terhelt2 II. r. vádlott lakóhelye: cím42 A másodfokú határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék a rendelkező rész szerinti ügydöntő határozatában Terhelt1 I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében [a Büntető törvénykönyvről szóló
14. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
15. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés

1. fordulat], Terhelt2 II. rendű vádlottat új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. fordulat], Terhelt3 III. rendű vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés] és társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont], Terhelt4 IV. rendű vádlottat társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont], míg Terhelt5 (előző neve: V.r. terhelt előző neve) V. rendű vádlottat társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont]. [2] Ezért Terhelt1 I. rendű vádlottat - halmazati büntetésül - 4 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre, 300 napi tétel, 1.000 forint egynapi tétel összegű, 300.000 forintban megállapított pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén az átváltoztatásról, továbbá e vádlottal szemben 445.000 forint erejéig, valamint a tulajdonában álló személygépjárműre és forgalmi engedélyre vagyonelkobzást rendelt el, a tőle lefoglalt készpénzt a vagyonelkobzás biztosítására visszatartotta, [3] Terhelt2 II. rendű vádlottat 1 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 150 napi tétel, 1.000 forint egynapi tétel összegű, 150.000 forintban megállapított pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén az átváltoztatásról, illetve e vádlottal szemben korábban kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetés utólagos végrehajtásáról, valamint 14.000 forint erejéig vagyonelkobzás elrendeléséről, [4] Terhelt3 III. rendű vádlottat - halmazati büntetésül - 4 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre, 300 napi tétel, 1.000 forint egynapi tétel összegű, 300.000 forintban megállapított pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 4 idő beszámításáról, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén az átváltoztatásról, valamint e vádlottal szemben 608.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el és a tőle lefoglalt készpénzt a vagyonelkobzás biztosítására visszatartotta, [5] Terhelt4 IV. rendű vádlottat 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 100 napi tétel, 1.000 forint egynapi tétel összegű, 100.000 forintban megállapított pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban idő beszámításáról, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén az átváltoztatásról, valamint e vádlottal szemben 5.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, [6] míg Terhelt5 V. rendű vádlottat 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 150 napi tétel, 1.000 forint egynapi tétel összegű, 150.000 forintban megállapított pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélete. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén az átváltoztatásról, valamint e vádlottal szemben 1.400.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [7] Rendelkezett még az eljárás során lefoglalt bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről és az iratok részeként történő kezeléséről, kiadásáról, megsemmisítéséről, valamint elkobzásáról, illetve a bűnügyi költség viseléséről. [8] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a kihirdetést követően nyomban Terhelt3 III. rendű vádlott és védője, Terhelt4 IV. rendű vádlott védője és Terhelt5 V. rendű vádlott védője jelentettek be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében, a nyilatkozattételre fenntartott három munkanapon belül az ügyészség Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt5 V. rendű vádlottak terhére súlyosítás, Terhelt1 I. rendű vádlott védője az ítélet valamennyi rendelkezése ellen, Terhelt2 II. rendű vádlott védője felmentés, Terhelt5 V. rendű vádlott enyhítés érdekében fellebbeztek. Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlottaktól önálló fellebbezés nem érkezett. [9] Terhelt1 I. rendű vádlott kirendelt védője fellebbezése írásbeli indokolásában a kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítése vonatkozásában tartotta fenn fellebbezését, másodlagosan az ítélet helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, a súlyosító és az enyhítő körülményeket helyesen tárta fel, az enyhítő körülmények túlsúlya miatt azonban a büntetés enyhítésére lehetőség van, a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés azonban nem foghat helyt, alapvetően a bűncselekmény konkrét tárgyi súlyára tekintettel. [10] Terhelt2 II. rendű vádlott meghatalmazott védője fellebbezése részletes indokolásában az ítélet teljes megalapozatlanságára hivatkozva felmentésre irányuló fellebbezését fenntartotta és indítványozta tárgyalás kitűzését. Álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a II. rendű vádlott új pszichoaktív anyagot vagy kábítószert adott volna el Terhelt3 III. rendű vádlottnak, hiszen azon vallomása, miszerint a továbbadott anyagot abban a tudatban szerezte be, hogy az nem minősül új pszichoaktív anyagnak sem, nem nyert cáfolatot. Mivel mintavétel és vizsgálat nélkül kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy a II. rendű vádlott „a korábbiaknak megfelelő hatóanyaggal rendelkező kristályt” adott el a III. rendű Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 5 vádlottnak, bizonyítottság hiányában, másodlagosan bűncselekmény hiányában történő felmentése indokolt, mivel maga a bűncselekmény elkövetése sem bizonyított. [11] Terhelt3 III. rendű vádlott kirendelt védője fellebbezése írásbeli indokolásában arra hivatkozott, hogy a III. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés, pénzbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartama nem áll arányban sem a vádlott együttműködő magatartásával, sem a bűncselekmények tárgyi súlyával. A III. rendű vádlott részletes, tényfeltáró, önmagára és társaira is tett terhelő vallomására, megbánására, a hatóságokkal történő együttműködésére és arra tekintettel, hogy az általa megszerzett kábítószer jogellenes jellege számára később vált ismertté, a kiszabott büntetések enyhítésére adnak lehetőséget, ezért valamennyi joghátrány tekintetében azok mértékének csökkentésére tett indítványt. [12] Terhelt4 IV. rendű vádlott kirendelt védője fellebbezése írásbeli indokolásában kérte, hogy a másodfokú bíróság a tényállást egészítse ki azzal, hogy az értékesítésre a IV. rendű vádlott bátyja, Terhelt3 III. rendű vádlott kérésére került sor, ezáltal a IV. rendű vádlott anyagi előnyre nem tett szert. Ez ugyanis nyilvánvaló enyhítő körülményként értékelendő, így a IV. rendű vádlott kedvezőtlen személyi körülményei, betegsége, közeli hozzátartozójának ápolása, valamint az általa elkövetett bűncselekmény kisebb tárgyi súlya alapján a szabadságvesztés tartamának enyhítésére, végrehajtásának felfüggesztésére, ezzel egyidejűleg a közügyektől eltiltás mellékbüntetés és a pénzbüntetés mellőzésére lehetőség mutatkozik. [13] Terhelt5 V. rendű vádlott kirendelt védője enyhítésre irányuló fellebbezését írásban nem indokolta. [14] Terhelt3 III. rendű vádlott az ítélőtáblához intézett beadványában kérte, hogy a másodfokú bíróság a büntetését felfüggesztett szabadságvesztésre enyhítse, tekintettel hosszú tartamú, jelenleg is töltött büntetéseire, jövőbeni terveire, megváltozott, törvénytisztelő életmódjára és édesanyja betegségére. [15] A másodfokú bíróság a törvényszék ítéletének felülvizsgálatát a Be. 599. §

(1)bekezdése alapján nyilvános ülésen végezte el, amelyen a fellebbviteli főügyészség képviselője súlyosítás érdekében bejelentett fellebbezését változatlan tartalommal fenntartotta. Az I. rendű vádlott védője, védencével egyezően, enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését ugyancsak fenntartotta, másodlagosan az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt, felmentés érdekében bejelentett perorvoslati kérelmét nem tartotta fenn. A II. rendű vádlott meghatalmazott védője indokolását azzal egészítette ki, hogy a II. rendű vádlott nem azzal védekezett, hogy nem tudta, hogy új pszichoaktív anyagot szerzett meg, hanem azzal, hogy abban a tudatban szerezte meg az anyagot, hogy az adott pillanatban nem szerepel a

1. számú mellékletben. Ismételten hangsúlyozta, hogy az elkövetés tárgyát képező anyagról nincs szakvélemény és a haszonszerzési célzat sem bizonyított. A III., IV. és V. rendű vádlottak kirendelt védői szintén változatlan tartalommal tartották fenn indítványaikat és azok Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 6 indokolását, az V. rendű vádlott kirendelt védője azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztését kérte az V. rendű vádlott kedvező személyi körülményeire hivatkozva, miszerint büntetlen előéletű, négy kiskorú gyermek eltartásáról egyedül gondoskodik és cselekményét rövidebb időszakon keresztül valósította meg. Terhelt2 II. rendű vádlott az utolsó szó jogán felmentését kérte, mivel nem követett el bűncselekményt. [16] Terhelt3 III. rendű vádlott vonatkozásában az ítélőtábla az ügyet elkülönítette, tekintettel arra, hogy védője a folytatólagos nyilvános ülésen,
2. november
3. napján szabályszerű szóbeli idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki, ezért az ülésre kérelmére előállított III. rendű vádlott az utolsó szó jogán nem nyilatkozhatott, vonatkozásában így nyilvánvalóan határozat meghozatalára sem kerülhetett sor. [17] A védelmi fellebbezések kis részben megalapozottak, egyebekben a fellebbezések nem alaposak. [18] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét, az azt megelőző bírósági eljárással együtt, az elsőfokú ítélet ellen bejelentett mindenirányú perorvoslat miatt az I., II., IV. és V. rendű vádlottak vonatkozásában teljes terjedelmében felülbírálta a Be.
4. §

(1)és

(2)bekezdései alapján, figyelemmel a

(10)bekezdésben foglaltakra is, tekintve, hogy bár Terhelt1 I. rendű, Terhelt3 III. rendű, Terhelt4 IV. rendű és Terhelt5 V. rendű vádlottak esetében a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be (szankciós fellebbezés), azonban ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában Terhelt2 II. rendű vádlott és védője az elsőfokú bíróság ítéletének bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezett. A másodfokú eljárásban a Be. 590. §

(10)bekezdése szerinti teljeskörű felülbírálatot megalapozó fellebbezések esetében ugyanazon bűncselekménynek kizárólag az ugyanazon törvényi tényállásba ütköző bűncselekmény minősül. Az ugyanazon kifejezés nem azonosítható a szorosan összefüggő bűncselekményekkel, de az ugyanazon bűncselekmény ugyanazon cselekményként sem értelmezhető (BH2021.327., Kúria Hkf.I.105/2021.). Ez okból – mivel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. és II. rendű vádlottaktól beszerzett kristályt a III. és IV. rendű, illetve kis részben az V. rendű vádlott értékesítette, ezáltal ugyanazon bűncselekményben érintettek – valamennyi vádlott esetében (az elkülönítésre tekintettel jelen eljárásban Terhelt3 III. rendű vádlott kivételével) teljes revízió keretében vizsgálta az ítélet megalapozottságát, a bűnösség megállapítását, a bűncselekmények minősítését, a büntetések kiszabását, intézkedések alkalmazását, az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását is (teljes revízió). [19] Az ítélőtábla a II. rendű vádlott védőjének tárgyalás kitűzésére irányuló kérelme teljesítésére nem látott okot [Be. 600. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontok], mivel azt a védő semmivel nem indokolta, fellebbezésében az ítélet teljes vagy részbeni megalapozatlanságának okát nem jelölte meg, teljes felderítetlenségre nem hivatkozott, tartalma szerint fellebbezése iratellenességre, illetve helytelen ténybeli következtetésre irányuló volt [Be. 592. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. d)pontok]. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 7 [20] A másodfokú bíróság mindenekelőtt megállapította, hogy a törvényszék a büntetőeljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le. Nem vétett sem abszolút eljárási szabálysértést [Be. 607. §

(1)bekezdés, Be. 608. §

(1)bekezdés a)-h) pontok], sem olyan relatív perjogi hibát [Be. 609. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a)-d) pontok], amely az érdemi felülbírálatot kizárta volna, vagy amelynek kiküszöbölésére bizonyítást kellett volna felvenni. Perjogi hibára egyébként az eljárás résztvevői sem hivatkoztak. [21] Az ítélőtábla az eljárási szabályok megtartása kapcsán megjegyzi, hogy az elsőfokú bíróság relatív eljárási szabályt sértett akkor, amikor a Be. 549. §

(3)bekezdés és a Be. 445. §

(2)bekezdés g) pontjában foglaltak ellenére a szóbeli indokolás lényegét nem jegyzőkönyvezte, tekintve azonban, hogy az általa megállapított tényállás a vádirati tényállással egyező volt, így az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése szóba sem jöhetett. [22] Az I. II., IV. és V. rendű vádlottak esetében a tényállás megalapozottságának vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, a Be. 163. §

(1)-

(3)bekezdéseiben írt ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, ítélete azonban részben megalapozatlan a Be. 592. §

(2)bekezdés a),

1. c)és
2. d)pontjai szerint, hiányos tényállás, iratellenes megállapítás és helytelen ténybeli következtetés okán. A részbeni megalapozatlanság a vádlottak rendszeres haszonszerzési céljának megállapítását, az egyes kábítószerek és új pszichoaktív anyagok besorolására vonatkozó jogszabályi változásokat, mennyiségeik és hatóanyagaik vádlottankénti összegzését, a lefoglalt tárgyak körét, valamint a fogyasztók toxikológiai szakértői vizsgálatának eredményeit érintette. Emellett az elsőfokú bíróság a Be. 609. §

(1)bekezdése, illetve

(2)bekezdés d) pontja alapján indokolási kötelezettségének is csak részben tett eleget, ez azonban szintén nem minősült olyan perjogi hibának, ami az érdemi felülbírálatot kizárta volna, mivel orvosolható volt, az ítélet hatályon kívül helyezésének szükségessége ezokból sem merült fel. Az ítélet tényállása továbbá nyilvánvaló elírási hibát is tartalmazott, valamint a személyi rész is kiegészítésre szorult az I., II. és IV. rendű vádlottakat érintően. [23] A fenti hibák a Be. 453. §

(1)és

(6)bekezdései, valamint a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az ügyiratok tartalma és ténybeli következtetés alapján a másodfokú eljárásban kiküszöbölhetők voltak, tekintve, hogy a megalapozatlanság a Be. 592. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjaira figyelemmel nem volt teljes. A részbeni megalapozatlanság kiküszöbölése a másodfokú eljárásban az ítélőtábla számára kötelező volt, mivel azt a törvény mérlegelést nem tűrő kötelezettségévé teszi (BH2019.220., Kúria Bhar.I.166/2019., EBH2018.B.8., Kúria Bt.III.1311/2017., EBH2019.B.9., Kúria Bhar.III.1436/2014.). [24] A személyi részt – a vádlottak személyi körülményeit és előéleti adatait - a másodfokú bíróság az alábbiak szerint helyesbíti: -Terhelt1 I. rendű vádlott esetében az elsőfokú ítélet [3] bekezdését azzal egészíti ki, hogy az I. rendű vádlott magas vérnyomás betegségben szenved (32. számú bírósági jegyzőkönyv), Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 8 előéleti adatait pontosítja, miszerint az [5] bekezdésben feltüntetett ítélettel vele szemben kiszabott pénzbüntetést a Szolnoki Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 2025. április 15. napján kelt és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett 16.Bv.208/2025/3. számú határozatával 120 nap szabadságvesztésre változtatta át, kiegészíti továbbá azzal, hogy az I. rendű vádlottal szemben a Kunszentmártoni Járási Ügyészség 1.B.267/2024/23. számú vádirata alapján sikkasztás vétsége miatt további büntetőeljárás van folyamatban a Kunszentmártoni Járásbíróságon (elkövetési idő: 2023. december 22.), (erkölcsi bizonyítvány, másodfokú iratok 13/XI.), -Terhelt2 II. rendű vádlott cukorbeteg (elsőfokú bíróság 32. számú jegyzőkönyv), -Terhelt4 IV. rendű vádlott magas vérnyomás betegségben szenved, emellett reumatológiai és pszichiátriai kezelés alatt áll (bírósági iratok 32. számú jegyzőkönyv, 115/I. alatt csatolt orvosi iratok). [25] egészíti ki: A történeti tényállást az ítélőtábla a következők szerint helyesbíti, illetve [26] A tényállások bevezető részét:„2025. június 15. napjáig az ismeretlen hatóanyagú kristály, illetve herbál, varázsdohány, biofű készítmények 97%-a új pszichoaktív anyagnak, 3%-a kábítószernek minősült, az MDMB-4en-PINACA 2021. november 25. napjáig új pszichoaktív anyagnak [55/2014 (XII.30.) EMMI rendelet 1/1. melléklet], azt követően kábítószernek. 2025. június 15. napjától valamennyi, korábban új pszichoaktív anyagnak minősülő anyag kábítószernek minősül a Btk. 459. §

(1a)bekezdése, valamint a 78/

1. (XII.28.) BM rendelet 1.,
2. és
3. melléklete szerint.” A bevezető részt továbbá: „A vádlottak cselekményeiket rendszeres haszonszerzésre törekedve az alábbiak szerint követték el”. [27] Az
4. tényállás [30] bekezdését: „a III. rendű vádlott részére értékesített kristály hatóanyaga kétségkívül nem volt azonosítható”, -a [33] bekezdését: „az átvett kábítószert Terhelt3 III. rendű vádlott szintén tovább fogja értékesíteni fogyasztói részére”, -a [35] bekezdés utolsó mondatát mellőzi, -a [36] bekezdést: „Az I. rendű vádlottól az 0,92 gramm, 3-MMC hatóanyagú,
5. június
6. napjától kábítószernek minősülő anyag mellett 9 db alufólia darab, 1 darab öngyújtó, 1 darab digitális mérleg és 1 darab szívószál, valamint elfogása során 56.945 forint, a III. rendű vádlottól 91.345 forint készpénz is lefoglalásra került. -a [37] bekezdést: „Terhelt3 III. rendű vádlott Terhelt1 I. rendű vádlotton kívül Terhelt2 II. rendű vádlottól is szerzett be ismeretlen hatóanyagú kristályt továbbértékesítés céljából, amelyről a II. rendű vádlottnak is tudomása volt, oly módon …”. [28] A
7. tényállás [39] bekezdést: „Terhelt3 III. rendű vádlott az I. és a II. rendű vádlottaktól és egyéb ismeretlen forrásból
8. január
9. napját megelőzően megvásárolt, Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 9 akkor még új pszichoaktív anyagnak minősülő, ismeretlen hatóanyagú kristályt több fogyasztónak értékesítette …”, -a [42] bekezdést: „a III. és IV. rendű vádlottak a következő 9 személynek az alábbiak szerint értékesítettek…”, -az [51] bekezdés második mondatát: „értékesített ismeretlen forrásból származó 28 gramm MDMB-4en-PINACA port, így a fenti időszak alatt….”, -az [54] bekezdést: „Terhelt4 IV. rendű vádlott az átvett pénzt a III. rendű vádlottnak adta oda.”. -az [55] bekezdésből mellőzi a jelentős mennyiséghez viszonyított mennyiségi szorzókra történő megállapításokat, kiegészíti továbbá ezen bekezdést: „A III. és IV. rendű vádlottak vásárlói közül tanú5 és tanú8 vér-, illetve vizeletmintáiban N-etil-hexedron és amfetamin, tanú6 mintájában N-etil-hexedron, tanú4 mintájában MDMB-4en-PINACA és N-etilhexedron, név mintájában MDMB-4en-PINACA, tanú3 mintájából N-etil-hexedron volt kimutatható.” [29] A
10. tényállás [60] bekezdését kiegészíti: „Az V. rendű vádlott vásárlói közül tanú10 és tanú11 vér-, illetve vizeletmintáiból MDMB-4en-PINACA volt kimutatható.”, -a [61] és [62] bekezdéseket: „A cselekmény során Terhelt1 I. rendű és Terhelt3 III. rendű vádlottak – legalább 15 gramm, 54,6 gramm és 17,94 gramm, Terhelt1 I. rendű vádlott további 0,92 gramm, Terhelt3 III. rendű vádlott további 2 gramm - a jelentős mennyiség alsó határát meghaladó mennyiségű kábítószerrel, Terhelt2 II. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlott – legalább 15 gramm - csekély mennyiségű, Terhelt5 V. rendű vádlott – legalább 2 gramm és 28 gramm - a csekély mennyiség felső határát meghaladó mennyiségű új pszichoaktív anyaggal kereskedtek.” [30] A tényállások bevezető részének kiegészítései a másodfokú elbíráláskor hatályos Btk.
11. §

(1a)bekezdés, valamint a 78/

1. (XII. 28.) BM rendelet 1.,
2. és
3. számú mellékletében foglaltakon, továbbá a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet által kiadott, a kation származékokat tartalmazó, kristály néven közismert készítmények és a por formátumú szintetikus kannabionidok hatóanyagaira vonatkozó adatain, a vádlottak tudattartalmára vonatkozó következtetések a III., IV. és V. r. vádlottak vallomásain, az e vádlottakra terhelő vallomást tett fogyasztók tanúvallomásain, a titkos információgyűjtés adatain (nyomozati iratok: 8.7.rész), a lefoglalt tárgyak körét érintő kiegészítései a lefoglalási jegyzőkönyveken és bűnjeljegyzékek adatain (nyomozati iratok: 593.,597.,661.oldal,8.9.rész), a IV. rendű vádlott bevétele – egyéb bizonyíték hiányában - e vádlott vallomásán (nyomozati iratok:
4. oldal), a lefoglalt kábítószerek és új pszichoaktív anyagok pontos mennyiségére vonatkozó megállapítások az igazságügyi vegyészszakértői vélemények és igazságügyi orvosszakértői vélemények adatain (nyomozati iratok 2962., 2975.,
5. oldal), míg az érintett tanúk (fogyasztók) szervezetében detektált anyagokra vonatkozó megállapítások az igazságügyi toxikológiai szakértői vélemények megállapításain alapultak (nyomozati iratok 2695., 2701., 2717., 2797., 2813., 2829., 2879., 2897., 2911.,
6. oldal). A III. és IV. rendű vádlottak azonosított fogyasztóinak száma számolási hiba eredménye volt. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 10 [31] Az alább kifejtettek okán, az indokolási részt egészítette ki továbbá az ítélőtábla az egyes vádlottak cselekvőségéhez kapcsolódó lefoglalt, illetve le nem foglalt kábítószer, illetve új pszichoaktív anyagok hatóanyag-tartalma alapján számolt, a csekély és jelentős mennyiséghez viszonyított százalékos arányának meghatározásával. [32] A fentiek szerint pontosított, illetve kiegészített tényállás most már megalapozott és irányadó a másodfokú eljárásban, a Be.
7. §

(3)bekezdése alapján. Megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok felülértékelésének tilalma folytán a másodfokú eljárásban Terhelt2 II. r. vádlott és védője felmentésre irányuló fellebbezése nem vezethetett eredményre. Az ítélet teljes megalapozatlanságát eredményező ok hiányában, vagy a részbeni megalapozatlanság orvoslását követően ugyanis a másodfokú bíróság a határozatát a tényálláshoz kötöttség elvéből adódóan, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. Ennek jogszabályi alapja a Be. 167. §

(3)-

(4)bekezdése, amely szerint a bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító erejük. A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Ezáltal biztosított a bizonyítékok hitelt érdemlőségének meggyőződés szerinti szabad értékelése és védett mikénti mérlegelése (Kúria Bhar.III.1201/2018/10.). [33] A törvényszék ugyanis ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, feltárta és beszerezte a lehetséges és releváns valamennyi bizonyítékot, részletesen foglalkozott a vádlottak védekezésével, azokat az eljárás során beszerzett egyéb bizonyítékokkal egybevetve részletesen indokolta, hogy az egyes vádlottakat értintő tényállásokat mely bizonyítékokra alapította. A tényállások megállapítása során nagymértékben támaszkodott Terhelt3 III. r. vádlott önmagára és Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r., valamint Terhelt5 V. r. vádlottakra tett terhelő vallomására, részben Terhelt2 II. r. vádlott nyomozás során tett önmagára és Terhelt3 III. r. vádlottra tett terhelő vallomására, Terhelt4 IV. r. vádlott nyomozás során részben önmagára és Terhelt3 III. r. vádlottra tett terhelő vallomására, Terhelt5 V. r. vádlott önmagára és Terhelt3 III. r. vádlottra tett terhelő vallomására, valamint az ezen vallomásokat alátámasztó tanúvallomásokra, különösen a III., IV. és V. r. vádlottak fogyasztói által tett vallomásokra. A személyi bizonyítékok mellett különös jelentőséggel bírtak a titkos információgyűjtés során rögzített telefonbeszélgetések, a lefoglalási jegyzőkönyvek adatai, illetve az ügyben keletkezett aggálytalan igazságügyi toxikológiai, vegyész-, orvos- és genetikai szakértői megállapítások. A bizonyítékok értékelése során az elsőfokú bíróság a törvényi előírások és a logika szabályait nem sértve, a bizonyítékok gondos értékelése és mérlegelése alapján helytálló következtetést vont le Terhelt1 I., Terhelt2 II., IV.r. terhelt IV. és Terhelt5 V. rendű vádlottak bűnösségére, az I. és II. r. vádlottak csaknem teljes, míg a IV. és V. r. vádlottak részbeni tagadásával szemben. [34] A cselekvőségét ténybelileg beismerő, azonban az elkövetési tárgy tiltott anyagra vonatkozó tudattartalmát vitató Terhelt2 II. r. vádlott védekezése megnyugtató cáfolatot nyert, részben Terhelt3 III. r. vádlott következetesen egyező terhelő vallomása, részben Terhelt5 V. r. vádlott azon vallomása alapján, miszerint a III. r. vádlott Ceglédről, azaz a II. rendű vádlott lakóhelyéről szerezte be részben a számára továbbértékesített anyagot, sőt olyan is előfordult, hogy a III. r. vádlottat elkísérte a II. r. vádlotthoz. Emellett számos telefonbeszélgetés támasztotta alá a II. r. vádlott bűnös cselekvőségét, amely beszélgetéseket Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 11 a III. r. vádlottal virágnyelven folytatott, az általa árusított új pszichoaktív anyagot lekvárnak, cukornak, kávéba valónak, sárgának, füstösnek, zenebonának nevezve. A beszélgetések hangvételéből egyebekben tetten érhető a II. és III. r. vádlottak közvetlen viszonya, illetve a beszélgetések tartalmából az is, hogy a III. r. vádlott tudatta a II. rendű vádlottal, hogy a megvásárolt anyagot további személyeknek adja tovább, eképpen arról a II. rendű vádlott is tudomással bírt. A II. rendű vádlott védekezését tovább gyengítette az is, hogy a III. rendű vádlott az anyag minőségét nem kifogásolta, kifizette és később sem reklamált a II. rendű vádlottnál, valamint azon tényadatok, amelyek a fogyasztók biológiai mintáiban a tiltott anyag jelenlétét igazolták. [35] A törvényszék büntethetőségi akadály hiányában törvényesen vont következtetést az I., II., IV. és V. rendű vádlottak bűnösségére, a bűncselekmények jogi minősítése kapcsán azonban az ítélőtábla Terhelt1 I. rendű vádlott esetében, az időközbeni jogszabályváltozásra tekintettel, a Btk. 2. §

(2)bekezdésére figyelemmel eltérő következtetésre jutott, egyebekben – a II., IV. és V. rendű vádlottak esetében - egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával. [36] Mindenekelőtt a bűncselekmények elkövetési tárgyát vizsgálva az irányadó tényállás szerint Terhelt1 I. r. vádlotthoz – a 2021-ben már kábítószernek minősülő lefoglalt és szakértő által bevizsgált anyag mellett - 2020-ban 15 gramm le nem foglalt, kétséget kizáróan be nem azonosítható hatóanyagú kristály - vélhetően N-etil-hexedron, 4-CMC, illetve 3-MMC – volt köthető, amely utóbbi anyag az elkövetés idején hatályos 55/2014. EMMI rendelet 1. melléklet 2. pontjának megfelelő szerkezetű vegyület, új pszichoaktív anyagnak minősült. Az N-etil-hexedron és a 4-CMC 2021. január 1. napjától a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja értelmében kábítószernek minősültek, a 3-MMC továbbra is új pszichoaktív anyagnak. A kristály, illetve varázsdohány, amely tehát lefoglalásra, így vizsgálatra sem került, az NSZKK Kábítószerkutató Laboratórium által kiadott feketepiaci adatok alapján 2020-ban 97%-os arányban új pszichoaktív anyagnak minősültek és csak 0,53%-ban tartalmaztak kábítószernek minősülő hatóanyagot. A kristály hatóanyag-tartalma 1090%, míg a szintetikus kannabionidok por formában (varázsdohány, herbál, biofű) hatóanyagtartalma 35-100% közötti volt 2020-ban. Az elbírálás idején azonban, az időközbeni jogszabályváltozásra tekintettel (
2. évi XIX. törvény) a Btk.
3. §

(1a)bekezdése alapján valamennyi, a 78/

1. (XII. 28.) BM rendelet 1.,
2. és
3. mellékletében meghatározott anyag egységesen kábítószernek minősül.
4. június
5. napjától ezzel egyidejűleg hatályát veszítették a Btk.
6. §, 184/A. §, 184/B. § és 184/C. §-ai (új pszichoaktív anyaggal visszaélés). [37] Az elkövetés idején hatályban volt Btk.
7. §

(1)bekezdése értelmében, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig, ugyanezen szakasz

(3)bekezdése értelmében, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el, öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 12 [38] Szintén az elkövetés idején hatályban volt Btk. 184. §

(1)bekezdése értelmében, aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ugyanezen szakasz

(2)bekezdés a) pontja értelmében a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben követik el. [39] Az elbírálás idején hatályos törvény szerint, mivel a 78/

1. (XII. 28.) BM rendelet 1.,
2. és
3. mellékleteiben meghatározott anyagok egységesen kábítószernek minősülnek (az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó tényállások hatályukat vesztették), ugyanakkor a Btk.
4. § szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettének alapesete és minősített esetei vonatkozásában a büntetési tételek nem változtak, a halmazat, ezáltal a halmazati szabályok alkalmazásának következtében emelkedett büntetési tételkeretre figyelemmel Terhelt1 I. rendű vádlott esetében nyilvánvalóan az elbíráláskori jogszabályok alkalmazása kedvezőbb [Btk. 2.§

(2)bekezdés]. [40] Tekintve, hogy Terhelt2 II. r., Terhelt4 IV. r. és Terhelt5 V. r. vádlottak cselekvősége kizárólag új pszichoaktív anyagokkal történő kereskedésre terjedt ki, mivel a II. és IV. rendű vádlottak kristállyal, V. rendű vádlott kristállyal és MDMB-4en-PINACA-val kereskedtek, amely szerek 2020-ban új pszichoaktív anyagnak minősültek, és az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette alapesete és minősített eseteinek büntetési tétele jóval kedvezőbb, mint a kábítószer-kereskedelem alapesete, illetve minősített eseteinek büntetési tételkeretei, így e vádlottak vonatkozásában az elkövetéskori jogszabályok alkalmazása kedvezőbb [Btk.2.§

(1)bekezdés]. [41] Mivel az elsőfokú bíróság a tényállásban elmulasztotta a vádlottak által forgalmazott kábítószerek, illetve új pszichoaktív anyagok mennyiségének összegzését vádlottankénti lebontásban, illetve e körben több számolási és határozatszerkesztési hibát is vétett, azáltal, hogy tényállásában jogi értékelést szerepeltetett ([35],[55],[61] és [62] bekezdésekben) az ítélőtábla a jogi indokolás ezen részét az alábbiak szerint korrigálja. [42] A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint a tényállás része csak ténymegállapítás lehet. Nem ténymegállapítás és nem a tényállás része, amikor az akár az elsőfokú, akár a másodfokú bíróság határozatának indokolásában bizonyíték tartalmát idézi, avagy jogi értékelést végez (BH2019.209.II.), függetlenül attól, hogy az az indokolás tényállási vagy azon kívüli részében szerepel. A jogi értékelés ugyanis a valónak már elfogadott fizikai és tudati tényeknek a jogi normával történő egybevetése, a törvény szövegének való megfeleltetése. Ez vonatkozik arra az esetre is – mint jelen ügyben – amikor a jogi értékelés kerül tévesen, határozatszerkesztési hiba folytán az ítélet tényállási részébe. [43] Jelen ügyben a tényállás részét képezik a kábítószerek, új pszichoaktív anyagok mennyiségére vonatkozó megállapítások, de nem részei a csekély és jelentős mennyiségekhez Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 13 viszonyított arányokra vonatkozó megállapítások, ezáltal nem esnek a tényállás támadása tilalmának hatálya alá sem (BH2024.129., Kúria Bfv.II.432/2023/9.) [44] A kábítószerekre és az új pszichoaktív anyagokra elkövetett bűncselekmények értelmezése kapcsán is alkalmazandó Kúria 1/2007. Büntető Jogegységi határozatának I/3. pontja értelmében, természetes egységet az azonos törvényi tényálláson belül szabályozott elkövetési magatartások halmozódása teremthet, és ennyiben összegződnek a tiszta hatóanyag-tartalom alapulvételével a kábítószer, illetve új pszichoaktív anyag mennyiségek. Fogalmilag kizárt a folytatólagos egység megállapítása, a természetes egységbe tartozó részcselekmények esetében szükségszerű következmény a kábítószer és új pszichoaktív anyag mennyiségek összegzése (BJH II/4. pont). A bűncselekmény minősítése szempontjából az összmennyiség az irányadó, nincs jelentősége annak sem, hogy az összmennyiség egésze vagy egy része valamilyen módon már megsemmisült. [45] Az új pszichoaktív anyag mennyiségét - Terhelt2 II., Terhelt4 IV. és Terhelt5 V. rendű vádlottak esetében - az elkövetés idején hatályban volt Btk. 184/D. §

(1)és

(2)bekezdései szerint kellett meghatározni. Ezen jogszabályhely értelmében új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni, csekély mennyiségen pedig a tiszta hatóanyag-tartalom 2 gramm, illetve az alatti mennyiségét. [46] A II. rendű vádlott védőjének álláspontjával szemben a le nem foglalt, azaz meg nem lévő új pszichoaktív anyag mennyiségének megállapítása nem szakértői, hanem bizonyítási kérdés, ahogyan az is, hogy a meg nem lévő új pszichoaktív anyag megállapított mennyiségének mekkora a tiszta hatóanyag-tartalma. A lefoglalásra nem került, de a bíróság által becsléssel megállapított új pszichoaktív anyag mennyiség tiszta hatóanyag-tartalmának megállapítása nem a vegyészszakértő feladata, az a bíróság kizárólagos ténymegállapítási körébe tartozik (Kúria 57. BK vélemény II/5/c., BH2005. 279.). A hatóanyag-tartalom mennyisége képezi ugyanis a jogi minősítés alapját. A Be. 7. §

(4)bekezdésére figyelemmel, miszerint a kétséget kizáróan nem bizonyítható tény nem értékelhető a terhelt terhére, a másodfokú bíróság – a 28 gramm MDMB-4en-PINACA kivételével - valamennyi le nem foglalt anyag („kristály”) tekintetében megállapította, hogy annak pontos hatóanyaga nem volt meghatározható, e körben a védői kifogásokkal egyetértve, tekintettel arra, hogy a III. rendű vádlott vásárlói körében az N-etil-hexedron mellett esetenként amfetamin és MDMB4en-PINACA is kimutatásra került a biológiai mintákból, így a feketepiaci, vádlottakra jóval kedvezőbb alsó határértékek alapján számolt. Terhelt5 V. rendű vádlott két fogyasztójának mintáiból ugyanakkor kizárólag MDMB-4en-PINACA került detektálásra, így ezen szer vonatkozásában egyértelmű megállapítás volt tehető. [47] A fentebb már kifejtettekre tekintettel, a számolásnál az elkövetés idején hatályban volt Btk. 184/D. §

(2)bekezdésében foglaltakat vette alapul, ugyancsak az in dubio pro reo elve alapján, a hatóanyag tartalom kiszámítása során minden esetben az alsó értékkel, az I. és II. rendű vádlottaktól beszerzett, és a III., illetve IV. rendű vádlottak által értékesített Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 14 legalább 15-15 gramm kristály, illetve a III. rendű vádlott által az V. rendű vádlottnak értékesített legalább 2 gramm kristály esetében a 10%-kal, míg a 28 gramm MDMB-4enPINACA vonatkozásában a 35%-kal számolva, úgy, hogy tényállásonként összeszámolva az érintett vádlottak terhére róható le nem foglalt mennyiségeket szorozta a minimális hatóanyag-tartalommal, és határozta meg annak százalékos arányát. [48] Terhelt1 I. rendű vádlott esetében a lefoglalt kábítószer mennyiségek vonatkozásában az igazságügyi vegyészszakértői vélemények, illetve az igazságügyi orvosszakértői vélemény számításait vette alapul és eszközölt korrekciókat az ítélőtábla, tekintve, hogy a tényállás [35] és [55] bekezdésben feltüntetett számadatok ellentétben álltak egymással, valamint az indokolás [130] bekezdésével, nyilvánvaló elírási hibát is tartalmazva. A kábítószer mennyiségek tekintetében a Btk. 461. §

(4)-

(7)bekezdései voltak irányadók. [49] Összegezve, a jogi indokolást azzal egészíti ki az ítélőtábla, hogy a Terhelt1 I. rendű vádlott által értékesített, Terhelt3 III. rendű vádlottnál legfoglalt 68,66 g tömegű kristályos anyag N-etil-hexedron bázis tartalma legkevesebb 54,6 gramm volt, a kábítószer mennyisége meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, annak 970 %-a, 9,7-szerese (a különösen jelentős mennyiség alsó határának több, mint 4-szerese), míg a 28,28 g kristályos anyag 4-CMC bázis tartalma 17,94 g volt, a kábítószer mennyisége meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, annak 250 %-a, 2,5-szerese, összesen a kábítószer a jelentős mennyiség alsó határának több, mint 12-szeres mennyisége volt. A Terhelt1 I. rendű vádlottnál lefoglalt, az elbírálás idején kábítószernek minősülő 1 gramm 3-MMC a csekély mennyiség felső határának 6 %-a (a jelentős mennyiség alsó határának 0,3 %-a), a 15 gramm le nem foglalt kristály a csekély mennyiség felső határának 75%-a (a jelentős mennyiség alsó határának 3,75 %-a). [50] A le nem foglalt 15 gramm, Terhelt2 II. rendű vádlott által a III. rendű vádlottnak értékesített új pszichoaktív anyag a csekély mennyiség felső határának 75 %-a, a III. rendű vádlott által Terhelt5 V. rendű vádlottnak továbbértékesített 2 gramm kristály, valamint a 28 gramm MDMB-4en-PINACA új pszichoaktív anyag a csekély mennyiség felső határának 500%-a. A Terhelt4 IV. rendű vádlott által értékesített 15 gramm új pszichoaktív anyag a csekély mennyiség felső határának 10 %-a. [51] Az ítélőtábla a tényállások pontosításának eredményeképpen Terhelt4 IV. r. vádlott esetében az általa eladott szer ellenértékét – elfogadva vallomását - a III. r. vádlott bevételéhez számolta, azzal, hogy az eljárás során kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a IV. rendű vádlott az új pszichoaktív anyagok árusításának ellentételezéseként a III. r. vádlottól összesen milyen, vagy milyen összegű ellenszolgáltatásban részesült. [52] A fentiek alapján az ítélőtábla tehát Terhelt1 I. rendű vádlott bűnösségét a Btk. 176. §

(1)bekezdés 4. fordulatába ütköző, de a

(3)bekezdés szerint minősülő és büntetendő társtettesként, bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében mondta ki, az Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 15 elbíráláskori kedvezőbb jogszabályi rendelkezések alapján. Terhelt2 II., Terhelt4 IV. és Terhelt5 V. rendű vádlottak esetében, mivel e vádlottakra az elkövetés idején hatályos jogszabályi rendelkezések kedvezőbbek voltak, cselekményeik új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettekénti minősítése helyes volt. [53] Az elkövetési magatartásokat illetően az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az érintett vádlottak cselekvősége a kereskedés körébe volt vonható, az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel az ítélőtábla egyetértett, azzal, hogy a vádlottak nem csak továbbértékesítés, hanem haszonszerzési célból követték el cselekményeiket. [54] Egyetértett továbbá az ítélőtábla a törvényszék bűnszövetségre vonatkozó megállapításaival és okfejtésével is, ugyanakkor nem értett egyet maradéktalanul azon álláspontjával, miszerint az I. és V. r. vádlottak is társtettesként [Btk. 13. §

(3)bekezdés] követték el a bűncselekményt. [55] A Kúria IV. számú Büntető Elvi Döntés

1. pontja rögzíti, hogy a bűnszövetségben való elkövetés megállapítása esetén is alkalmazni kell a Btk.-nak a tettességre és a részességre vonatkozó rendelkezéseit, a bűnszövetség keretében tanúsított elkövetői magatartás tehát minősíthető tettesi, társtettesi, felbujtói vagy bűnsegédi tevékenységnek is. A Btk.
2. §

(1)bekezdése szerint tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja, az önálló tettes tehát, a bűncselekmény törvényi tényállását egészben vagy részben egyedül, kizárólag a saját cselekményével valósítja meg. Társtettesek [Btk.13.§

(3)bekezdés] azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Ez az alanyi oldalon a több elkövető közötti szándékegységet jelenti, azt, hogy a szándékos bűncselekményt közös egyetértéssel, teljes akarategységben valósítják meg, tudatuk átfogja, hogy milyen bűncselekményt követnek el, míg a tárgyi oldalon a törvényi tényállás – részben vagy egészben – együtt történő megvalósítását, a véghezviteli magatartás külön-külön vagy egymást kiegészítve történő tanúsítását, a törvényi tényállásba illő magatartás közös elkövetését jelenti. Ha a vádlottak cselekményeiket egymástól elkülönülten, önálló vevőkörben értékesítéssel valósítják meg, akik időnként egymás közötti ügyleteket is lebonyolítottak, a bírói gyakorlat szerint társtettesség csak az azonos oldalon fellépő személyek esetében állapítható meg (BH

1. 53., BH
2. 217.). Ennek megfelelően Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt5 V. rendű vádlottak cselekvősége önálló volt, annak ellenére, hogy az általuk értékesített anyagot más-más forrásból szerezték be, így a bűncselekményt tettesként követték el, míg Terhelt4 IV. r. vádlott magatartása a III. rendű vádlottal azonos eladói oldalon kiegészítette egymást, szándékegységben egymással törvényi tényállási elemet valósítottak meg, ezért a IV. rendű vádlott cselekménye társtettesként elkövetett (Fővárosi Ítélőtábla Bf.264/2022/16.). [56] Fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az I. és V. r. vádlottak esetében a társtettesi elkövetést mellőzte. Terhelt2 II. rendű vádlott tekintetében az elkövetői alakzat megállapítása helyes volt. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 16 [57] A Btk.
3. §-a értelmében, a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el (speciális és generális prevenció). A Btk.
4. §

(1)bekezdése szerint a büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. [58] A büntetés kiszabása során irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket a törvényszék többnyire helyesen tárta fel, az ítélőtábla azonban a Kúria 56/2007. Büntető Kollégiumi véleményében foglaltakat figyelembe véve Terhelt1 I. r. vádlott esetében a súlyosító körülmények köréből mellőzte a társtettesi elkövetést, de további súlyosító körülményként értékelte a kábítószer mennyiségét (BK vélemény III/3.), Terhelt4 IV. r. vádlott esetében további enyhítő körülményként betegségeit (BK vélemény II/12.), míg Terhelt5 V. r. vádlott esetében a súlyosító körülmények sorából szintén mellőzte a társtettesi elkövetést. [59] Tekintve, hogy Terhelt1 I. rendű vádlott bűnösségét immáron egységesen 1 rendbeli jelentős mennyiségű kábítószerre, bűnszövetségben, kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében állapította meg az ítélőtábla, mellőzni volt szükséges a rendelkező részből a halmazati büntetésre vonatkozó megjelölést és az indokolás erre vonatkozó részét, valamint korrigálni volt szükséges a középmértékre vonatkozó megállapításokat. Eszerint Terhelt1 I. rendű vádlott esetében a középmérték 12 év 6 hónapra csökkent, a II. rendű vádlott esetében változatlanul 3 év, IV. és V. rendű vádlottak esetében 55 év. [60] A bűncselekmény tárgyi súlyára és a súlyosító körülmények nyomatékára tekintettel, az ítélőtábla nem látott lehetőséget - az I. rendű vádlott esetében a középmérték javára történt változása mellett sem - a védelmi indítványok teljesítésére, azaz a büntetések enyhítésére az I. és V. rendű vádlottak tekintetében, figyelemmel a bírói gyakorlatra is, a középmérték alatt kiszabott szabadságvesztés büntetések tettarányosak, kifejezik az egyéniesítés követelményét és igazodnak az ítélet belső arányosságához is. Mindezzel összhangban az ügyészi, I., II. és V. rendű vádlottak büntetéseinek súlyosítására irányuló indítvány sem foghatott helyt. Terhelt4 IV. rendű vádlott esetében azonban cselekvőségére, orvosi iratokkal alátámasztott betegségeire és a belső arányosságra tekintettel az ítélőtábla osztotta a szabadságvesztés tartamának csökkentésére vonatkozó védői álláspontot, ezért annak tartamát enyhítette, ugyanakkor a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére alapot nem talált. A közügyektől eltiltás mellékbüntetések szintén arányban állóak voltak a szabadságvesztés büntetések tartamával. Az I., II., IV. és V. rendű vádlottakkal szemben alkalmazott pénzbüntetések napi tétel száma és az egynapi tétel összege is helyesen és törvényesen került megállapításra, mindössze Terhelt1 I. rendű vádlott esetében volt szükséges az elbíráláskori jogszabály alkalmazása miatt korrigálni a pénzbüntetés egynapi tételének összegét, változatlanul a törvényi minimum szerint, a Btk. 50.§

(3)bekezdés második mondata alapján. Szükséges megjegyezni, hogy mindez még a pénzbüntetés összegének változása mellett is összességében jóval kedvezőbb helyzetet jelentett az I. rendű vádlott számára. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 17 [61] Az ítélet egyéb rendelkezései, a szabadságvesztések végrehajtási fokozatára, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjára, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításra vonatkozó, a pénzbüntetések vonatkozásában az átváltoztatásról, valamint Terhelt2 II. r. vádlott esetében a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés utólagos végrehajtásáról szóló rendelkezés, továbbá az I., II., és V. r. vádlottak esetében a vagyonelkobzás alkalmazása - helyesen a Btk. 74. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. d)pontja alapján szintén helyes és törvényes volt, IV.r. terhelt IV. r. vádlott kivételével, mivel a helyesbített tényállással összhangban ezen rendelkezést e vádlott tekintetében mellőzni kellett, mivel bevétele nem volt kétséget kizáróan meghatározható. A vagyonelkobzás korrekciót igényelt továbbá Terhelt1 I. r. vádlott esetében is, tekintve, hogy a tőle lefoglalt gépjármű, amely a 300.000 forintnyi kábítószer ellenértéke volt, időközben értékesítésre került, a rendelkezésre álló dokumentumok (Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség átirata, Magyar Államkincstár számlakivonata, Hajdú-Bihar vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnjellistája) szerint 53.900 forint értékben, 2024. december 18. napján, amely összeget a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság kezeli letéti számláján. A személygépjárműhöz tartozó forgalmi engedély pedig korábban már megküldésre került az Okmányirodának, mint kiállító hatóságnak, ezért a forgalmi engedélyről szóló rendelkezést mellőzni volt szükséges, amellett, hogy vagyonelkobzás kimondása egyébként sem volt helyes. [62] A bűnjelekről szóló döntések többnyire helyesek voltak, azonban hiányosak, ezért az ítélőtábla rendelkezett azon bűnjelekről, amelyekről az elsőfokú bíróság elmulasztott dönteni, a Btk. 72. §

(1)bekezdés c) pontja és a Be. 320. §

(2)bekezdése alapján, míg egyes bűnjelek vonatkozásában a beazonosíthatóság és a rendelkezések végrehajtása érdekében azok tárolási helyének feltüntetésével pontosította, a 11/2003 (V.8.) IM-BM-PM együttes rendelet 84.§-a alapján. [63] Az elsőfokú bíróság helyesen rendelkezett a felmerült bűnügyi költségről és annak viseléséről, a jogszabályi hivatkozásokat kiegészítve a Be. 574. §

(1)és

(3)bekezdésével. [64] Rögzíti még az ítélőtábla, hogy a törvényszék az eljárást Terhelt4 IV. r. és Terhelt5 V. r. vádlottak esetében a Be. 430-

1. §-ai alapján a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondás szabályai szerint folytatta le. [65] A fentebb kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a szükséges részben, a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg a törvénynek megfelelő rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta, feltüntetve Terhelt2 II. r. vádlott megváltozott lakóhelyét a Be. 184. §

(2)bekezdés e) pontjára figyelemmel, a Be. 561. §

(2)bekezdés b) pontja alapján, pontosítva a tárgyalási napok megjelölését a Be. 561. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint, továbbá figyelmeztetve Terhelt1 I. r. vádlottat a bűnjelek átvétele kapcsán fennálló kötelezettségéről a Be. 321. §

(5a)bekezdése §-a alapján. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.132/2025/26/XII 18 [66] Az ítélet elleni további fellebbezés lehetősége a Be. 615. §

(1)-

(2)bekezdésében foglalt feltételek hiányában kizárt. Debrecen,

1. november
2. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke, Dr. Mocsáry Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Deák Judit s.k. bíró Záradék: A Debreceni Törvényszék 25.B.302/2023/
3. számú ítélete Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r., Terhelt4 IV. r. és Terhelt5 V. r. vádlott vonatkozásában a Debreceni Ítélőtábla jelen ítéletében írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. november
5. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke