← Magyarország

Kf.700167/2022/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.167/2022/

  1. felperes (felperes lakóhelye.) felperesi képviselő Szakszervezete (felperesi képviselő székhelye, eljár: felperesi kamarai jogtanácsos kamarai jogtanácsos) Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság (3100 Salgótarján, Rákóczi út 40.) alperesi kamarai jogtanácsos kamarai jogtanácsos megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogvita A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: A fellebbezést benyújtó fél: alperes,
  2. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék 24.K.702.526/2021/
  3. számú ítélete ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek másodfokú perköltség összege forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.167/2022/
  4. 2 [1] A felperes
  5. október
  6. napjától az alperes település Rendőrkapitánysága Közrendvédelmi és Hátárrendészeti Oszály, Körzeti Megbízotti Alosztály állományában körzeti megbízotti beosztásban teljesít szolgálatot. A körzeti megbízotti működési körzetét és szolgálatteljesítési helyét
  7. március
  8. napjáig működési körzetbe tartozó települések települések, ezt követően működési körzetbe tartozó települések 2 települések képezték. [2] A felperes
  9. szeptember
  10. napjától
  11. július
  12. napjáig terjedő időszakban rendszeresen a működési körzetén kívül látott el a beosztásához nem tartozó feladatokat [finn akciókban, forrónyomos szolgálatokban való részvétel, BNPI-vel közös szolgálatellátás, megállításos közlekedési ellenőrzésekben, szórakozóhely ellenőrzésekben, házi őrizetesek ellenőrzésében, kőrözési akciókban, temetőellenőrzésekben, migrációs „A” ellenőrzésekben, útvonal ellenőrzésekben, mezőőrrel közös szolgálat ellátásában, választási járőrfeladatokban, határellenőrzésekben, Railpol akciókban, vasúti akciókban, komplex akciókban való részvétel, gyalogos járőri ellenőrzések és gépkocsizó járőri tevékenység (URH) végzése, továbbá vírushelyzettel összefüggő járőri ellenőrző (korlátozási, kijárási, covid járőr) tevékenység végzése], amelynek ellátásáért megbízási díjat nem kapott. [3] A felperes szolgálati panaszában
  13. július
  14. és
  15. június
  16. közötti időszakra az illetményalap 100%-ának megfelelő megbízási díj és késedelmi kamata megfizetését kérte. Panaszának a település Rendőrkapitányság vezetője nem adott helyt, ezért azt elbírásra felterjesztette az alpereshez, aki a
  17. november
  18. napján kelt szolgálati panaszt elutasító határozat Szü. számú határozatával a szolgálati panaszt, mint megalapozatlant elutasította, hivatkozva a Körzeti Megbízotti Szabályzatról szóló 26/
  19. (XII.09.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) 21.,
  20. és
  21. pontok alapján a körzeti megbízott működési körzetéből eseti jelleggel történő elvonhatóságára. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Osztálya átirat száma. ált. számú átirata alapján hivatkozott arra is, hogy a KMB szabályzat 22., 24.,
  22. és
  23. pontjait felfüggesztették, így a rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes engedélye nélkül kerülhetett elvonásra a felperes
  24. évben, míg
  25. évben és
  26. január-február hónapokban és június 17-től
  27. november 3-ig a KMB szabályzat figyelembevételével, a rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes írásos engedélye alapján; a különleges jogrend kihirdetésétől a körzeti megbízottak körzeti megbízotti körzetükből engedély nélkül is elvonhatók voltak. A kereset és a védirat [4] A felperes keresetében a szolgálati panaszt elutasító határozatok hatályon kívül helyezését, valamint
  28. szeptember
  29. napjától
  30. július
  31. napjáig terjedő időre megbízási díj összege forint megbízási díj és kamatai megfizetését kérte. Keresete jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  32. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 71.§

(1)bekezdés c) pontját, valamint az
(5)bekezdést jelölte meg, az igény összegszerűsége körében hivatkozott a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel hivatásos Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.167/2022/
  1. 3 szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/
  2. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr1.) 35.§
(6)bekezdésére, a Hszt. 71.§
(4)és
(5)bekezdésére. A megbízási díj igényelt havi mértékét a törvényes keretek között (50-200 %), az illetményalap 100%-ában vagyis megbízási díj havi mértéke forintban határozta meg, figyelemmel a többletfeladat nagyságára, az ellátandó feladatok súlyára, valamint a rendszeres feladatellátásra. Egyes hónapokra (
  1. január-február,
  2. április,
  3. február,
  4. július és
  5. július) a feladatellátás mennyiségére tekintettel a megbízási díjat az illetményalap 50%-os mértékében jelölte meg. [5] Érvelése szerint a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  6. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr2.) 2.sz. melléklet III. pontjában külön beosztásként jelenik meg a körzeti megbízott, a nyomozó, a járőr, a határrendész, ami egyértelművé teszi, hogy ezek külön-külön beosztások és nem összemoshatóak, még akkor sem, ha alperes ezen más beosztásokba tartozó feladatok elvégzésére kötelezte. A KMB Szabályzat 2., 21-
  7. pontjaiban foglalt kógens szabályozás alapján állította, hogy a körzeti megbízott elsősorban a körzetében köteles a feladatait elvégezni, onnan csak a közjogi szervezetszabályzó eszközben taxatív felsorolt esetekben és eseti jelleggel vonható el, illetve a megyei rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesének írásos engedélye alapján maximum egy hónapra; járőrvezetői feladatokat csak saját körzetében láthat el. Ehhez képest hangsúlyozta, hogy a csatolt kimutatásban felsorolt feladatokat a működési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen el kellett látnia; a KMB Szabályzatban maximalizált egy hónapnál hosszabb idejű kivonás szabályellenes; a forrónyomos szolgálatellátás nincs kapcsolatban a körzeti megbízotti tevékenységgel. [6] Álláspontja szerint a KMB Szabályat rendelkezéseit az ORFK osztálya nem jogosult felfüggeszteni. Az alperes különleges jogrendre való hivatkozását is tévesnek találta, hiszen a különleges jogrend miatti elvonás a KMB Szabályzat szerint csak eseti jellegű lehet és nem hónapokon át tartó folyamatos elvonás, illetve engedéllyel is csak maximum egy hónapra történhetett, nem pedig hónapokon keresztül. [7] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását és felperes perköltségben marasztalását kérte. A KMB szabályzat
  8. pontjára hivatkozással állította, hogy a veszélyhelyzet időszakában a körzeti megbízott működési körzetéből eseti jelleggel elvonható, a KMB szabályzat
  9. pontja értelmében pedig járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható. A munkaköri leírás alapján a felperes köteles végrehajtani a külön nem nevesített, de a szolgálat tevékenységi körébe feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik. Álláspontja szerint a KMB szabályzat V. fejezetében foglalt körzeti megbízotti feladatok lefedik a Járőr és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  10. (III.24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) III. és IV. fejezetében foglalt feladatokat, melyek ellátása többletfeladatot nem eredményezett, az alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatok elvégzése nem jelentett megbízási díjat megalapozó magasabb felelősséget. A járőr, járőrvezetői és egyéb szolgálati feladatok álláspontja szerint beilleszthetők a körzeti megbízotti beosztást ellátók feladatrendszerébe, így azok kifejtése nem jár többlettevékenységgel, nem generál többletfeladatokat, így nem adhat alapon megbízási díj megállapítására. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.167/2022/
  11. 4 [8] Utalt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenységirányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/
  12. (XII.21.) ORFK utasítás 46/A pontjára, amely alapján a TIK ügyeletes irányítja a közterületi szolgálatokat, mely alól a körzeti megbízott sem képez kivételt. Álláspontja szerint a felperes a körzeti megbízotti körzeten kívüli „járőr jellegű” szolgálati feladatokat nem az eredeti szolgálati beosztása mellett, többletfeladatként, hanem a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett, az aznapra meghatározott „egyéb” szolgálati feladatként hajtotta végre. Az elsőfokú bíróság ítélete [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében megbízási díj összege forint megbízási díj, valamint annak a középidőtől számított késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Döntését a Hszt. a 71.§
(1)-
(6)bekezdéseire, a Hszt. 2.§
  1. pontjára, a BMr
  3. számú mellékletére, a KMB Szabályzat 2.,
  4. d), 15., 20., 21., 22., 24.,
  5. és
  6. pontjaira, a Járőrszabályzat 4., 5., 10., 60.,
  7. pontjaira alapította. [10] Abból indult ki, hogy az alperes a felperes tevékenységkimutatásában megjelölt feladatok ellátását nem vitatta. Hangsúlyozta, hogy a munkáltató utasításai a munkakör kereteit nem léphetik túl; a körzeti megbízotti szabályzat egyértelműen, kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők. A végzett többletfeladatok ellátásáért ellentételezést (megbízási díj) kell fizetni (Kúria Mfv. I.10.751/2016/4.). [11] Rámutatott, hogy a KMB Szabályzat, valamint a Járőrszabályzat rendelkezései alapján a körzeti megbízotti feladatok és a járőr feladatok ellátása egymástól elválik. A Kúria több hasonló ügyben hozott ítélete alapján rögzítette, hogy a körzeti megbízott beosztása nem foglalja magába a járőri beosztást; ha a hivatásos állomány tagja hosszabb időn át a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (BH2018.346.). A KMB Szabályzat
  8. pontja nem teszi a körzeti megbízott feladatává a járőrszolgálat ellátását, hiszen az csak annak a lehetőségét teremti meg, hogy a körzeti megbízott – alapvetően a működési körzetében – járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen (Kúria Kf.III.45.090/2021/4.) Megállapítása szerint a felperesnek nem eseti rendszerességgel, hanem munkaidejének 90%-ában járőr- és egyéb (forrónyomos, határrendészeti stb.) feladatokat kellett végrehajtania, amelyek jellemzően ráadásul a működési körzetén kívül estek, ami a beosztásától eltérő többletfeladat ellátást jelentett. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperesnek a különleges jogrendre (veszélyhelyzetre) történő hivatkozását, figyelemmel arra, hogy a felperes körzeti megbízotti beosztásától eltérő feladatok ellátására történő utasítására nem csupán eseti jelleggel került sor. [12] Rámutatott arra, hogy a Hszt. nem írja elő, hogy megbízási díj csak akkor jár, ha a hivatásos állomány tagja a saját beosztásánál magasabb beosztású vagy magasabb felelősséggel járó beosztásba tartozó feladatot lát el. Álláspotja szerint a többletfeladat fogalma nem fedi le a többletfelelősség fogalomkörét. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.167/2022/
  9. 5 [13] Mindezekre tekintettel megállapította, hogy a megjelölt feladatellátások a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó, a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díjat megalapozó többletfeladatoknak minősülnek. Miután az alperes a kereseti kérelem 100%-os, illetve bizonyos hónapokban 50%-os mértékkel számított összegszerűségét nem vitatta, így a keresettel egyező megbízási díj megfizetésére kötelezte foglalkoztatót, figyelemmel arra is, hogy azok folyamatosan, a munkaideje túlnyomó részében merültek fel. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [14] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte, a Hszt. 71.§
(5)bekezdésének a megsértésére figyelemmel. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében helytelen következtetésekre jutott. Érvelése szerint a felperes hivatásos szolgálati jogviszony, mint különleges közszolgálati jogviszony létesítésével önként vállalta, hogy rá is vonatkozik a Hszt. 13.§
(1)-
(2)bekezdése, ezáltal köteles mindazon feladatot ellátni, melyeket számára jogszerűen előírnak, meghatároznak. [15] Megismételte, hogy a felperes azokon a napokon, amikor utasításra járőri vagy egyéb más feladatokat látott el, abban az időtartamban nem végezte a körzeti megbízotti feladatait, ami nem jelentett többletfeladatot, ezért helytelennek tartotta az elsőfokú ítélet azon megállapítását, hogy a felperes a megbízást eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végezte [Hszt. 71.§
(5)bekezdés], egy időben ugyanis nem tudott járőrszolgálatot is ellátni és körzeti megbízottként is tevékenykedni. [16] Álláspontja szerint nem releváns, hogy járőrhiánnyal küzd, a munkáltató saját hatáskörében jogosult eldönteni, hogy milyen feladat elvégzésére ad utasítást felperesnek, aki ennek elvégzésére alkalmas és önként vállalta a hivatásos szolgálatot alperesnél és az ezzel járó függelmi rendet. [17] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte az elsőfokú döntés helyes ténybeli és jogi indokaira figyelemmel, és másodfokú perköltsége megállapítását igényelte. Hangsúlyozta, hogy alperes sem a panaszeljárás, sem a bírósági eljárás során nem vitatta azt, hogy a kereset mellékletét képező kimutatásban szereplő, körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatokat eredeti beosztása mellett, azok ellátása alóli mentesítés nélkül látta el. Ezen munkakörök párhuzamos ellátása képezte a ténybeli alapját a megbízási díjra való jogosultságnak, annak ellenére, hogy alperes szerint a többletfeladatok felperesnek többletterhet nem jelenthettek. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [18] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – nem alapos. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.167/2022/4. 6 [19] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül, az ügyet tárgyaláson kívül elbírálva. Ennek során az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak jogi indokolásával egyetértett, – a helytálló indokok megismétlése nélkül – a fellebbezésben foglaltakra tekintettel a következőket emeli ki. [20] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és az alkalmazott jogszabályokat nem vitatta, csupán azok helytelen értelmezését és ebből eredő téves következtetését állította, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a megállapított tényállást vette alapul az elsőfokú ítélet felülbírálata során. Az alperes nem vonta kétségbe azt a tényt, hogy felperes a peresített időszakban finn akciókban, forrónyomos szolgálatokban részt vett, BNPIvel közös szolgálatot látott el, megállításos közlekedési ellenőrzésekben, szórakozóhely ellenőrzésekben, házi őrizetesek ellenőrzésében, kőrözési akciókban, temetőellenőrzésekben, migrációs „A” ellenőrzésekben, útvonal ellenőrzésekben, mezőőrrel közös szolgálat ellátásában, választási járőrfeladatokban, határellenőrzésekben, Railpol akciókban, vasúti akciókban, komplex akciókban vett részt, valamint gyalogos járőri ellenőrzések és gépkocsizó járőri tevékenységet is végzett továbbá vírushelyzettel összefüggő járőri ellenőrző (korlátozási, kijárási, covid járőr) feladatokat is ellátott, kizárólag a feladatok ellátásának többletfeladatkénti értékelését kifogásolta azáltal, hogy a felperes egyszerre nem tudott a fenti feladataival egyidőben körzeti megbízottként is tevékenykedni. Erre tekintettel kifogásolta, hogy a felperes a megbízást eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végezte. [21] A Hszt. 71.§
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen megbízhatta (utasíthatta) a felperest olyan feladatok elvégzésével, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak. A munkáltatónak azonban az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízott beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra (ellenszolgáltatásra) való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71.§
(5)bekezdés]. [22] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti, azonban a munkaköri feladatok meghatározása a munkáltató részéről nem lehet önkényes. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával az állománytáblában rendszeresített beosztás (a munkakör) keretein belül határozhatja meg (sorolhatja fel) azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a felperes által Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.167/2022/
  1. 7 ténylegesen ellátandó feladatokat. A következetes bírói gyakorlat szerint „[a] munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását” (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.). [23] A fentiek alapján helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. A Kúria korábbi határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.VII.45.155/2021/
  2. stb.) kimondta, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el többletfeladatként. A megbízási díjra jogosultság tekintetében nem annak van jelentősége, hogy a felperes elméleti felkészültsége, valamint szakmai ismeretei és tapasztalatai őt ténylegesen alkalmassá tették-e ezen, a kapitányságvezető utasításából fakadó feladatok ellátására, illetve az általa ténylegesen végrehajtott feladatok többletmegterhelést jelentettek-e a számára, vagy aránytalan sérelmet okoztak-e, hanem kizárólag az bír relevanciával, hogy az elvégzett feladatok a körzeti megbízotti beosztásához tartoztak-e. Amennyiben a rendszeres tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatnak minősül, és megbízási díj iránti igényt alapoz meg. [24] A felperes által végzett, fentiekben megjelölt feladatellátások a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatoknak minősülnek tehát, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezése szerinti beosztásához. Az alperes helytállóan hivatkozott ugyan arra, hogy a KMB Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható, de nem állította és nem bizonyította – a felperes állításával és kimutatásával szemben –, hogy a felperes beosztása a szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető ugyanis köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a 21-22. pontban meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. [25] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által figyelme vett jogszabályi rendelkezések [Hszt. 71.§
(1)-
(6)bekezdései] és egyéb szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok (KMB Szabályzat és a Járőrszabályzat) alapján a körzeti megbízott, a járőr beosztás és forrónyomos tevékenységellátás, valamint egyéb tevékenységek elhatárolása és különbözősége körében tett megállapításokkal egyetértett, azokat megismételni nem kívánja. [26] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes által a peres eljárás során meghatározott (felsorolt), a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatok. A Kúria következetes – a perben is irányadó gyakorlata – szerint a munkáltató utasítása alapján a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.167/2022/
  1. 8 hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Mfv.II.10.304/2017/15., Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.VII.39.525/2021/3., Mfv.I.10.751/2016/
  2. stb.). A munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Mfv.I.10.751/2016/4.). [27] A felperest a peresített időszakban rendszeresen, nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül járőri és egyéb feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. Helytelenül állította az alperes, hogy a felperes körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó feladatok ellátása alól mentesült, ugyanis nem jelent az eredeti (KMB) beosztás alóli mentesítést az, hogy egyes napokon a körzeti megbízotti tevékenység ellátása helyett utasításra más beosztáshoz tartozó feladatokat látott el. A felperes a peridőszakot érintően az eredeti beosztásához tartozó feladatokat nem vitásan ellátott, az alól nem mentesítették, ezért az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint a felperes a beosztásán kívüli feladatokat a körzeti megbízotti beosztása mellett többletfeladatként teljesítette. A Kúria korábbi határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/
  3. stb.) azt is kimondta, hogy a Hszt.
  4. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illethette meg a megbízási díj, ha nem a kinevezése szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el többletfeladatként. A szolgálati beosztáshoz tartozó feladatok alóli mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető, a felperest pedig a körzeti megbízotti szolgálat ellátása alól az alperes nem mentesítette a peresített időszakban (Kúria Kf.III.45.033/2022/6.). [28] A fentieket az alperes Hszt. 13.§
(1)és
(2)bekezdésére való hivatkozása nem cáfolta, hiszen a felperes és az alperes között fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyban a felperes önkéntes vállalása nem azonos a többletfeladatokért járó ellentételezés lemondásáról. A hivatásos szolgálati jogviszony fogalmát rögzítő jogszabályi rendelkezés mellett a felperes kinevezésére, szolgálati beosztására, annak módosítására, beosztástól eltérő feladatok ellátására való megbízásra, munkaköri leírására, a szolgálati jogviszonyból fakadó jogokra és kötelezettségekre a Hszt. 2.§ 25. pontja, 45.§
(1)bekezdése, 53.§
(1)-
(2)bekezdése, 71.§
(1)
(6)bekezdése, 101.§
(1)bekezdése alkalmazandó, ebből következően a felperes elsősorban beosztásához tartozó feladatainak önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, akár életének és testi épségének kockáztatásával és egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. [29] A Fővárosi Ítélőtábla a fentiekben kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.167/2022/4. 9 [30] A másodfokú bíróság a Kp. 99.§
(3)bekezdése és 35.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81.§
(1)-
(2)bekezdéseire, 82.§
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4.§
(1)bekezdésére és 3.§
(5)bekezdésére figyelemmel, a pertárgyértékhez igazodóan másodfokú perköltség összege állapította meg. [31] Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért az Itv. 39.§
(1)bekezdése szerinti illetékalap után az Itv. 46.§
(1)bekezdésébe szerint számított fellebbezési illeték fellebbezési eljárási illetéket a Kp. 99.§
(3)bekezdése és 35.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95.§
(1)bekezdés c) pontja, és a Pp. 102.§
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [32] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99.§
(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest,
  1. november
  2. dr. Robotka Imre s.k. a tanács elnöke dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. előadó bíró dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.