Kpkf.39047/2022/2 – Kúria

(1)bekezdése alapján, a döntés legelső szabályszerű közlésével – függetlenül a duplikált közlési kötelezettség fennállásától – a jogorvoslati határidő megindul A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.IV.39.047/2022/

1. A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Győző és Lencs Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: dr. Győző Gábor (cím2) Az I. rendű alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: Pandurné Takács Judit r. ezredes A II. rendű alperes: Alkotmányvédelmi Hivatal (cím4) A per tárgya: hontalan státusz visszavonásával kapcsolatos közigazgatási jogvita A fellebbezett határozat: a Fővárosi Törvényszék 105.K.705.873/2021/
2. számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
3. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 105.K.705.873/2021/
4. számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes a
5. szeptember 7-én kelt 106-1-65762/6/2021-Ho. számú – a II. rendű alperes szakhatósági állásfoglalásán alapuló – határozatával a felperes hontalan státuszát a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
6. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
7. §

(1)bekezdés c) pontja és 81/A. §

(1)bekezdés c) pontja alapján visszavonta. A határozat jogorvoslati záradékban tájékoztatta a felperest, hogy a döntés bírósági felülvizsgálata a közléstől számított tizenöt napon belül kérhető a kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszéktől. Az elektronikus úton kézbesített határozatot a felperes jogi képviselője

1. szeptember 7-én töltötte le. [2] A felperes – jogi képviselője útján –
2. szeptember
3. napján keresettel élt az I. rendű alperes határozatával szemben, egyben a perindítási határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet is előterjesztett. Előadta, hogy a keresetindítási határidő elmulasztására adminisztratív tévedések, valamint a határidő téves rögzítése miatt került sor. Kifogásolta, hogy a határozatot a Harmtv. 87/N. §

(1)bekezdése és

(5)bekezdés a) pontja alapján a Kúria IV.Kpkf.39.047/2022/2-I 2 felperessel személyesen, kihirdetés útján nem közölték, ezért a keresetindítási határidő el sem indult. Az elsőfokú bíróság végzése [3] Az elsőfokú bíróság a

1. sorszámú végzésével a felperes igazolási kérelmét elutasította, ezzel egyidejűleg a keresetlevelet visszautasította. [4] A közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdésére, a 151. §

(2)bekezdésére, valamint a Kp. 48. §

(1)bekezdés i) pontjára hivatkozással kifejtette, hogy a keresettel támadott, elektronikus úton közölt határozatot a felperes jogi képviselője

1. szeptember 7én átvette. A keresetindításra nyitva álló 15 napos határidő ezzel a nappal nyílt meg, és
2. szeptember 22-én lejárt. A keresetlevelet legkésőbb ezen a napon kellett volna benyújtani ahhoz, hogy a törvényi határidő megtartottnak legyen tekinthető. A felperes a keresetlevelet
3. szeptember 30-án nyújtotta be, így a keresetindítási határidőt elmulasztotta. [5] A Kúria Kpkf.VI.39.862/2021/
4. számú végzésére hivatkozással rögzítette, hogy a felperes által felhozott indok nem alkalmas a keresetindítási határidő elmulasztásának kimentésére. A mulasztás ugyanis akkor tekinthető vétlennek, ha azt a félen kívül álló ok idézte elő, ezért még a kisebb súlyú gondatlanságra, figyelmetlenségre visszavezethető mulasztás is saját hibából ered. Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy az adminisztrációs hiba, hiányosság a fél vétlenségének valószínűsítésére nem alkalmas. Belső ügyviteli, munkaszervezési kérdésre visszavezethető mulasztás nem tekinthető vétlennek, a felperes hibáján kívüli okból eredőnek. A jogi képviselettel hivatásszerűen foglalkozó ügyvédnek fokozottan ügyelnie kellett volna arra, hogy a keresetlevelet a törvény által előírt határidőben benyújtsa, ezért az általa előadott körülmények a javára – méltányos elbírálás mellett sem – értékelhetők. [6] A támadott döntés kézbesítésével kapcsolatban megállapította, hogy az eljárás megindítására nemzetbiztonsági okból került sor, ezért a Harmtv. 88/K. §

(4a)bekezdés c) pontja alapján a felperes idézése mellőzhető volt. A jelenlétének hiánya miatt vele a határozatot szóban – a Harmtv. 87/N. §

(1),

(2)és

(5)bekezdései alapján – nem kellett közölni. A határozat jogi képviselővel való közlése szabályszerű volt, a szabályszerű közlés jogkövetkezménye pedig a jogorvoslati határidő megindulása, amelyhez képest a keresetlevél benyújtása elkésett. A fellebbezés [7] A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az elsőfokú végzés megváltoztatását és a keresetlevél Kp. 48. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti visszautasítását, harmadlagosan az elsőfokú végzés megváltoztatását és az igazolási kérelemnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. [8] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság akkor járt volna el jogszerűen, ha először csak az igazolási kérelem elutasításáról hoz határozatot, és csak ezen elutasító határozat jogerőssé válása esetén alkalmazhatta volna a Kp. 48. §

(1)bekezdés i) pontját a keresetlevél visszautasításának okaként. [9] Arra is hivatkozott, hogy a Harmtv. 87/N. §

(1)bekezdése és

(5)bekezdés a) pontja alapján a határozatot a felperessel személyesen, kihirdetés útján kellett volna közölni. A kézbesítés szabályszerűtlenségére tekintettel a támadott határozathoz fűződő joghatások még be sem állhattak, ezért a keresetlevelet a Kp. 48. §

(1)bekezdés b) pontja alapján kell visszautasítani. A Harmtv. 88/K.

(4)bekezdése és

(4a)bekezdés c) pontja a hivatalbóli eljárás Kúria IV.Kpkf.39.047/2022/2-I 3 megindítására vonatkozik, nem pedig az eljárás során hozott döntések kézbesítésére. Ugyanakkor a Harmtv. 87/N. §

(1)bekezdéséből következően mind az ügyféllel, mind a képviselővel közölni kell a határozatot. A Harmtv. 87/N. §

(1)bekezdés második mondata ennélfogva nem értelmezhető, hiszen nem valósult meg két közlés, amelyek összehasonlításával megállapítható lenne, hogy melyik történt meg előbb. E mondat éppen azt támasztja alá, hogy a határozatot mind a felperesnek, mind a képviselőnek kézbesíteni kellett volna. Figyelemmel kellett volna lenni továbbá a Harmtv. 77. §

(1)bekezdésére is, amely szerint a kérelmező személyesen vesz részt az eljárásban, melyből az következik, hogy a határozatot vele személyesen is közölni kellett volna. [10] Jogi álláspontja szerint megalapozatlanul állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az általános 30 napos keresetindítási határidő téves rögzítése az egyébként indokolatlanul speciális 15 napos határidőhöz képest nem alapozhatja meg az önhiba hiányát, különös tekintettel a méltányos elbírálás követelményére. [11] Az I. és II. rendű alperes észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A fellebbezés nem megalapozott. [13] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése szerint, a fellebbezés keretei között bírálta felül. [14] A Kúria megállapította, hogy megalapozatlan a felperes azon érvelése, mely szerint az elsőfokú bíróság a keresetlevél visszautasítása tárgyában csak az igazolási kérelmet elutasító végzés jogerőssé válását követően dönthetett volna. Nem jogszabálysértő az igazolási kérelem és a keresetlevél visszautasítása tárgyában hozott döntés egy végzésben való meghozatala, mert a Kp. 48. §

(1)bekezdés i) pontja a keresetlevél elkésettség miatti visszautasítását az igazolási kérelem – amennyiben ilyet előterjesztettek – elutasításához, és nem jogerős elutasításához köti. E szabályozás indoka, hogy a végzésnek mind az igazolási kérelem elutasítása, mind a keresetlevél elkésettség miatti visszautasítása tárgyában hozott rendelkezése fellebbezéssel támadható, ezért ezen egymásra épülő döntések esetén – a törvényi előírás hiányán túl – eljárásjogi szempontból sem indokolt az igazolási kérelem tárgyában hozott döntés jogerőssé válásának bevárása. [15] A felperes megalapozatlanul hivatkozott arra is, hogy joghatályos közlés hiányában a perindítási határidő nem indult meg, ezért a keresetlevelet a Kp. 48. §

(1)bekezdés b) pontja alapján kellett volna visszautasítani. [16] A fellebbezésben idézett Harmtv.

1. §-a – mely szerint a kérelmező az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelező – a kérelemre indult eljárásokra vonatkozik. A perbeli eljárás ugyanakkor nem kérelemre, hanem
2. szeptember
3. napján hivatalból, hontalan státusz felülvizsgálata tárgyában indult. Az eljárásban a felperest ügyvéd képviselte (Harmtv. 87/I. §), az alperes a felperes személyes megjelenésre történő idézését a Harmtv. 88/K. §

(4a)bekezdés c) pontja alapján mellőzte. Ebből következően a Harmtv. 87/N. §

(5)bekezdés a) pontja szerinti szóbeli közlési kötelezettség nem állt fenn, mert az csak a jelen lévő ügyfelekre vonatkozik. [17] A döntés közlésére vonatkozó szabályokat a Harmtv. 87/N. §-a tartalmazza. E rendelkezés értelmében, a határozatot az idegenrendészeti hatóság közli az ügyféllel, a képviselővel és az ügyben eljárt szakhatósággal. Amennyiben a döntés mind az ügyféllel, mind a képviselővel közlésre került, úgy a joghatások az előbb történt közlés napjával állnak be. A Harmtv. 87/N. §-ához fűzött törvényi indokolás szerint, a döntés közlésére vonatkozó szabályok pontosításával a duplikált közlések – amikor az ügyfél mellett jogi képviselő is részt vesz az eljárásban – esetén egyértelműsíteni szükséges, hogy a döntés közlésének joghatásai mikor állnak be. Az eljárások mielőbbi lezárását szolgálja, hogy a joghatás a Kúria IV.Kpkf.39.047/2022/2-I 4 legelső tényleges közléssel beáll. Mindebből az következik, hogy az első joghatályos közléssel a perindítási határidő attól függetlenül megindul, hogy fennáll-e a döntés duplikált közlésére vonatkozó kötelezettség. [18] A Kúria megállapította, hogy a támadott határozatot a jogi képviselő részére szabályszerűen kézbesítették, melynek folytán a Harmtv. 80. §

(2)bekezdése szerinti perindítási határidő megindult. A felperes a határozat személyes közlésének hiánya miatt kézbesítési kifogással nem élt, ugyanakkor egy esetleges kézbesítési kifogás elbírálása a Harmtv. 87/N. §

(1)bekezdés második mondatának egyértelmű rendelkezése alapján nem befolyásolja azt a tényt, hogy a jogi képviselővel való – azaz a legelső – közléssel a joghatás beállt. A legelső szabályszerű közlést utólagosan egyéb eljárási cselekmények (kézbesítési kifogás, személyes közlés) már nem befolyásolhatják, azzal ugyanis a jogorvoslati határidő már megindult. [19] A Pp. 151. §

(2)bekezdésének rendelkezése szerint kizárólag az önhibán kívüli, azaz a vétlen mulasztás orvosolható igazolással. A mulasztás akkor tekinthető vétlennek, ha azt a félen kívülálló ok idézte elő. Az igazolási kérelemben előadott okokat és körülményeket ugyan nem kell bizonyítani, hanem elegendő valószínűsíteni, a kérelem méltányos elbírálásának Pp. 153. §

(3)bekezdésében előírt követelménye ugyanakkor nem mentesít a vétlenséget valószínűsítő körülmények fennállásának igazolása és annak objektív értékelése alól. [20] A felperes a fellebbezésében sem hivatkozott alappal olyan új tényre vagy körülményre, amely az igazolási kérelem elfogadását és ennek folytán az elsőfokú végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését eredményezhette volna. Az általános keresetindítási határidőnél rövidebb, 15 napos határidő a jogi képviselő előtt ismert volt, erről a támadott határozat pontos tájékoztatást nyújtott, így a felperes erre vonatkozó hivatkozása nem elegendő a mulasztás vétlenségének kimentésére, ahhoz egyedi, az önhiba hiányát alátámasztó körülményeket kellett volna feltárnia, amellyel adós maradt. [21] Mivel az igazolási kérelmet az elsőfokú bíróság a fent kifejtettek szerint jogszerűen utasította el, ezért a keresetlevél Kp. 48. §

(1)bekezdés i) pontján alapuló visszautasításáról is helytállóan határozott, a keresetindítási határidő elmulasztására figyelemmel. [22] A fentiekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [23] A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 87/N. §

(1)bekezdése alapján, a döntés legelső szabályszerű közlésével – függetlenül a duplikált közlési kötelezettség fennállásától – a jogorvoslati határidő megindul. Záró rész [24] A Kúria a fellebbezés elbírálásáról a Kp. 114. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. [25] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a keresetlevél visszautasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés illetékmentes. [26] Az I. és II. rendű alperes észrevételt nem terjesztett elő, ezért a másodfokú eljárásban érvényesíthető költségük nem merült fel. [27] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §

(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja kizárja. Budapest,
2. február
3. Kúria IV.Kpkf.39.047/2022/2-I Dr. Dobó Viola sk. a tanács elnöke bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 5 Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt sk.