A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján nem indokolt, ha a kérelemben előadottak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.378/2026/2. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró Dr. Farkas Katalin bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Farkas Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe; eljáró ügyvéd: dr. Farkas Roland) Az alperes: ... Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott határozat felülvizsgálatával kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: Győri Törvényszék 10.K.701.416/2025/9. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló eladó és vevő között 2025. május 20. napján adás-vételi szerződés jött létre az ... ... helyrajzi számú, 2873 m2 alapterületű, 8,48 AK értékű, szőlő és gazdasági épület megnevezésű ingatlan 124/512 tulajdoni hányada, illetve az ... ... helyrajzi számú, 658 m2 alapterületű és 1,94 AK értékű szőlő és gazdasági épület megnevezésű ingatlan vonatkozásában. Kúria III.Kfv.37.378/2026/2 2 [2] A kifüggesztési határidőn belül a felperes jogi képviselője útján elfogadó jognyilatkozatot tett az adás-vételi szerződés vonatkozásában, amelyet a jogi képviselője útján adott le az illetékes jegyzőnél. A felperes elővásárlási jogának alapjaként a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 18. §
(1)bekezdés e) pontját jelölte meg. Az alperes az Fftv. 21. §
(3)és
(4)bekezdésében foglaltak teljesülése tárgyában kelt megkeresésére a jegyző akként nyilatkozott, hogy az elfogadó jognyilatkozat benyújtásakor a felperes nem jelent meg személyesen a polgármesteri hivatalban, az elfogadó jognyilatkozatot az azt ellenjegyző jogi képviselő nyújtotta be, bemutatva az ügyvédi meghatalmazását. A jogi képviselő az elfogadó jognyilatkozat benyújtásakor személyazonosságát lakcímet igazoló hatósági igazolványának és személyazonosító igazolványának bemutatásával igazolta, valamint nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírás a név aláírójától származik. [3] Tekintettel arra, hogy az Fftv. 21. §
(3)és
(4)bekezdésében foglaltak a fentiek szerint nem teljesültek, az alperes a
- október
- napján kelt határozatával az eladó és vevő között létrejött adás-vételi szerződést jóváhagyta az Fftv.
- §
(2)bekezdése, valamint 16. §
(1)-
(2)bekezdése alkalmazásával. A jogerős ítélet [4] Az elsőfokon eljárt bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az Fftv. egyértelműen fogalmaz az elfogadó nyilatkozat személyes leadását, valamint a jegyző elővásárlásra jogosult személyes adatainak ellenőrzését illetően. Hivatkozva az EBH2019. K.9. számú és a Kúria Kfv.II.37.710/2022/6. számú döntésére megállapította, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott az általa – többek között – megsértettnek állított Fftv. 21. §
(3)bekezdésének, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:11. §
(1)-
(2)bekezdésének, továbbá az ügyvédi tevékenységről szóló
- évi LXXVIII. törvény
- §ában és
- §-ában foglaltak alperes általi megsértésére. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes a felülvizsgálati kérelemben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontját jelölte meg. A befogadást a felvett jogkérdés különleges súlyára és társadalmi jelentőségére hivatkozással azért tartotta indokolnak, mert a keresetben előadottak nem egyedi esetek. Előadta, hogy az alperes határozatában megjelöltekre „konkrét jogszabályhely nem került megfogalmazásra a jogalkotó által”, közzétett eseti döntést – az ítéletben megjelöltek vonatkozásában – nem talált sem a Kúria holnapján, sem a Jogtárban. Megjegyezte, hogy sem az adóhatóság, sem a Győri Törvényszék nem hozott fel eseti döntést, pedig az a felvetett jogkérdésre meggyőző és egyértelmű választ adhatott volna. Kúria III.Kfv.37.378/2026/2 3 A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [8] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [11] A Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont,
- ab)alpont] okán kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A befogadáshoz ebben az esetben az is szükséges, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ezen pontra hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása különösen abban az esetben indokolt, ha a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, valamint, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2., Kfv.I.35.194/2021/2.). [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadási ok tekintetében a felperes nem adott elő olyan tényt, körülményt, amely valószínűsítené az egyedi tényállású ügy önmagán túlmutató súlyát, jelentőségét. A felperes előadása ellentmondásos e körben ugyanis álláspontja szerint a keresetben feltárt ügy nem egyedi eset, azonban az ügy érdemét érintő érvelését alátámasztó közzétett határozatot saját állítása szerint sem talált, ilyet az elsőfokú bíróság sem hivatkozott. A Kúria megállapította, hogy semmilyen olyan adat nem merült fel az ügyben, amely arra utalna, hogy az Fftv. 21. §
(3)és
(4)bekezdésének értelmezésekor jellemző lenne a rendelkezések félreértése, és a felperes sem valószínűsítette, hogy tömegesen előfordulna a felvetett értelmezési probléma. [13] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria III.Kfv.37.378/2026/2 4 A döntés rövid tartalma [14] A felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján nem indokolt, ha a kérelemben előadottak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [15] A végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 112. §
(2)bekezdése, Kp.
- § d) pontja]. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- június
- Dr. Kovács András s.k. tanácselnök, előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő