← Magyarország

Bfv.1288/2020/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A nem szabályszerűen megidézett terhelt távollétében és a szabályszerű idézés ellenére a nyilvános ülésen meg nem jelenő kirendelt védő távollétében a másodfokú nyilvános ülés megtartása ún. abszolút (feltétlen) eljárási szabálysértést valósít meg. A terhelt kizárólag önmaga javára jogosult felülvizsgálati indítvány előterjesztésére. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.I.1288/2020/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes előadó bíró, Dr. Schmidt Péter bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. május
  3. Az ügy tárgya: csalás vétsége és más bűncselekmény Terhelt(ek): Terhelt1 I. rendű terhelt (Terhelt1 és társa) Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.20.986/2016/
  4. számú ítélet,
  5. június
  6. napján, tárgyalás Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 29.Bf.10.184/2018/
  7. számú ítélet,
  8. március
  9. napján, nyilvános ülés Kúria 1.Bfv.1.288/2020/10 Harmadfok: 2 - Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyész és II. rendű terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés Rendelkező rész A Kúria a csalás vétsége és más bűncselekmény miatt Terhelt1 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 29.Bf.10.184/2018/
  10. számú ítéletét Terhelt1 I. rendű terhelt vonatkozásában hatályon kívül helyezi, és a Fővárosi Törvényszéket új másodfokú eljárásra utasítja, a Terhelt1 I. rendű terhelt által a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt az I. rendű terheltnek visszatéríteni rendeli; egyben egyéb érdekelt1 II. rendű terhelt által – Terhelt1 I. rendű terhelt érdekében – előterjesztett felülvizsgálati indítványt elutasítja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  11. június
  12. napján megtartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 17.B.20.986/2016/
  13. számú ítéletével Terhelt1 I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás vétségében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  14. évi C. törvény (Btk.)
  15. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)pont] és társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk. 345. §]. [2] Ezért őt – mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül – nyolc hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az I. rendű terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.Bk.VIII.41919/2012/2. számú határozatával kiszabott tíz hónap börtönbüntetés végrehajtását elrendeltnek tekintette. A magánfél polgári jogi igényét érdemben elbírálta, rendelkezett az eljárási illeték és a bűnügyi költség megfizetéséről. Kúria 1.Bfv.1.288/2020/10 3 [3] Az elsőfokú ítélettel szemben az I. rendű terhelt vonatkozásában bejelentett ellentétes irányú fellebbezések folytán a másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2019. március 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 29.Bf.10184/2018/7. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a kiszabott szabadságvesztés tartamát egy év hat hónapra súlyosította, megállapította, hogy az I. rendű terhelt a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [4] A másodfokú bíróság az I. rendű terheltet a nyilvános ülésre az cím9 alatti címről idézte, ahonnan az idézés tértivevénye „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, ezt követően az cím1 alatti címre küldték ki postai úton az idézést, ahonnan az idézés tértivevénye „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. Ugyanakkor a másodfokú bíróság a Terhelt1 I. rendű terhelt által az elsőfokú bírósági eljárásban bejelentett új levelezési címére – a cím2 – nem adta ki az idézést. [5] Az elsőfokú bírósági eljárásban dr. Tupi Judit látta el az I. rendű terhelt védelmét, majd 2018. március 14. napján bejelentette, hogy a meghatalmazása megszűnt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság az I. rendű terhelt részére 2018. április 27. napján, az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (továbbiakban: korábbi Be.) 46. §
  2. b)pontja alapján védőt rendelt ki. A kirendelt védő a másodfokú bíróság által kitűzött nyilvános ülésen szabályszerű idézésre nem jelent meg. [6] II. A jogerős ítélettel szemben az I. rendű terhelt vonatkozásában a másodfokú bírósági eljárásban vétett feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Főügyész és egyéb érdekelt1 II. rendű terhelt – Terhelt1 I. rendű terhelt felesége – jelentett be felülvizsgálati indítványt. [7] 1. A Fővárosi Főügyész BF.3885/2020/5. szám alatt terjesztette elő felülvizsgálati indítványát a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 608. §
(1)bekezdés d) pontját és 649. §
(2)bekezdés d) pontjára alapítva, arra hivatkozással, hogy a másodfokú nyilvános ülés olyan személyek (terhelt és kirendelt védő) távollétében került megtartásra, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Ez alapján a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [8] Kifejtette, hogy a Be. 599. §
(5)bekezdése szerint nyilvános ülésen a fellebbezés a szabályszerűen idézett terhelt távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. A fentiek alapján a nyilvános ülés időpontjában a terhelt tartózkodási helye a bíróság előtt ismert volt, idézésére azonban erről a címről nem került sor. [9] Sérelmezte továbbá, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános ülést úgy tartotta meg, hogy azon Terhelt1 I. rendű terhelt védője nem volt jelen. Ha az eljárás során egyébként nem kötelező a védelem, azonban mégis védő kirendelésére kerül sor, ezt követően a továbbiakban éppúgy kötelező a kirendelt védő részvétele az eljárásban, mint annak a törvényben meghatározott egyéb eseteiben (BH 2020.136.). Kúria 1.Bfv.1.288/2020/10 4 [10] Az indítvány előterjesztője utalt arra, hogy A Be. 652. §
(4)bekezdése alapján a terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása nincs határidőhöz kötve. [11] Az indítvány szerint a másodfokú bíróság a nyilvános ülést olyan személyek távollétében tartotta meg, akiknek a jelenléte kötelező. Ezért a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára tekintettel a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok alapján a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 29.Bf.10184/2018/
  1. számú ítéletének hatályon kívül helyezését és a másodfokon eljárt bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [12] A Legfőbb Ügyészség a BF.1273/2020/
  2. számú átiratában a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítvány fenntartotta azzal, hogy az indítvány nem a terhelt javára, hanem eljárási szabálysértés miatt került benyújtásra. [13] Kifejtette, hogy az eljárási szabálysértés miatt benyújtásra kerülő felülvizsgálati indítványok a törvénysértő bírósági határozatok hatályon kívül helyezését, valamint a törvénysértő határozatot hozó bíróságnak új eljárás lefolytatására, illetve esetenként magának az eljárásnak a lefolytatására utasítását célozzák. A terhelt terhére vagy javára irányultság értelemszerűen nem vonatkozik az olyan feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező úgynevezett abszolút eljárási szabálysértések alapján benyújtott felülvizsgálati indítványokra, amelyek az alapeljárás érvénytelenségén, semmisségén és ebből fakadó nem létezésén alapulnak. Önmagában az a körülmény, hogy a felülvizsgálati indítvány alapossága a terhelti jogállás visszaállítását eredményezheti, nem teszi a felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére bejelentettnek sem. Érvelése alátámasztására hivatkozott a Kúria Bfv.II.14/2014/6., és Bfv.II.95/2014/
  3. számú határozatára. Így az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálatnak nincs irányultsága, az semleges jellegű, mivel sem a terhelt terhére, sem a javára nem szól, ennél fogva az erre alapozott felülvizsgálati indítvány időbeli korlátozás nélkül előterjeszthetőt (BH 2017.324.) [14] A Fővárosi Főügyészség indítványának indokolását kiegészítette azzal, hogy a nyilvános ülésen a terhelt részvétele főszabályként kötelező, attól eltérni egyedül a szabályszerű idézettség esetében lehet. Nem tekinthető ugyanis szabályszerűnek az az idézés, amely nem a megidézett, bíróság által kétségtelenül ismert tényleges tartózkodási helyről történik, és így a megidézettnek nincs arra lehetősége, hogy az idézésről tudomást szerezzen. A terhelt — csupán az állandó lakcíméről történt — idézése a másodfokú nyilvános ülésre nem volt szabályszerű. A Fővárosi Törvényszék tévedett, amikor a
  4. március
  5. napján tartott nyilvános ülésen az I. rendű terhelt idézését szabályszerűnek minősítette (29.Bf.10184/2018/
  6. számú jegyzőkönyv). A másodfokú nyilvános ülés megtartása a terhelt szabályszerű idézésének hiányában feltétlen eljárási szabálysértés, amely nemcsak harmadfokú eljárásban, de felülvizsgálati eljárásban is maga után vonja a büntetőeljárási törvényben előírt jogkövetkezményt, mert olyan személy távollétében tartottak nyilvános ülést, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező (BH 2018.73.). [15] Hivatkozott továbbá arra, hogy Be.
  7. §
(5)bekezdése alapján a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a büntetőeljárásban védő részvétele nem kötelező, de a terhelt hatékony védelmének biztosítása végett azt szükségesnek tartja. A Be.
  1. § szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson a védő jelenléte Kúria 1.Bfv.1.288/2020/10 5 kötelező, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező. A Fővárosi Törvényszék által
  2. március
  3. napján tartott nyilvános ülésen Terhelt1 I. rendű terhelt kirendelt védője szabályszerű idézése ellenére nem jelent meg, azonban a másodfokú bíróság ezt tévesen nem értékelte a nyilvános ülés megtartásának akadályaként. Így a Fővárosi Törvényszék abszolút eljárási szabálysértést követett el, amikor az I. rendű terhelt szabályszerű idézése ellenére, valamint a terhelt kirendelt védőjének távollétében nyilvános ülést tartott, mely miatt a Be.
  4. § (l) bekezdésének d) pontjára figyelemmel a
  5. §
(2)bekezdésének d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye. [16] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak adjon helyt, és a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján, a Fővárosi Törvényszék 29.Bf.10.184/2018/
  1. számú másodfokú ítéletét helyezze hatályon kívül, és a Fővárosi Törvényszéket utasítsa új eljárásra. [17] Terhelt1 I. rendű terhelt
  2. december
  3. napján postára adott és a Kúrián
  4. december
  5. napján érkeztetett beadványában sérelmezte, hogy a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság
  6. március
  7. napján megtartott nyilvános üléséről nem kapott idézést az általa bejelentett cím2 fszt.
  8. szám alatti címre. [18] A Kúria az I. rendű terhelt és meghatalmazott védője részére kézbesítette a felülvizsgálati indítványt és Legfőbb Ügyészség indítványát, melyre I. rendű terhelt és védője nem tett észrevételt. [19] A Kúria
  9. április
  10. napján meghozott Bfv.I.1288/2020/
  11. számú végzésével a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 17.B.20.986/2016/
  12. számú, illetve a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 29.Bf.10184/2018/
  13. számú ítéletével kiszabott egy év hat hónap szabadságvesztés büntetés és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.Bk.VIII.41919/2012/
  14. számú határozatával kiszabott tíz hónap börtönbüntetés végrehajtását felfüggesztette. [20]
  15. A jogerős ítélettel szemben egyéb érdekelt1 II. rendű terhelt is felülvizsgálati indítványt terjesztette elő Terhelt1 I. rendű terhelt érdekében, tartalma szerint a Be.
  16. §
(1)bekezdés d) pontjára tekintettel a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértésre hivatkozással a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és a Fővárosi Törvényszék új eljárásra utasítása érdekében. [21] II. rendű terhelt indítványában arra hivatkozott, hogy az I. rendű terhelt védelmének ellátására
  1. január
  2. napján meghatalmazást adott dr. Medgyesi András ügyvédnek. A védőt írásbeli érdeklődése alapján tájékoztatta a Fővárosi Törvényszék, hogy a másodfokú bírósági eljárás
  3. március
  4. napján jogerős ügydöntő határozattal befejeződött. [22] II. rendű terhelt sérelmezte, hogy a másodfokú bírósági eljárásról I. rendű terhelt nem kapott értesítést az általa az elsőfokú bírósági eljárás során bejelentett címre. Mindezek alapján a másodfokú bíróság eljárási szabálysértés követett el, ezért indítványozta a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását. Kúria 1.Bfv.1.288/2020/10 6 [23] A II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa Bfv.I.115/
  5. szám alatt került lajstromozásra, melyet a Kúria Bfv.I.115/2021/
  6. szám alatt jelen ügyhöz egyesített. [24] III. A Fővárosi Főügyész felülvizsgálati indítványa alapos, míg egyéb érdekelt1 II. rendű terhelt indítványa a törvényben kizárt. [25]
  7. A Kúria – a Legfőbb Ügyészség álláspontját osztotta – és megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány nem irányul sem a terhelt javára, sem a terhelt terhére. [26] A Kúria több határozatában {BH 1996.190., Bfv.III.1110/2006/6., Bfv.III.124/2014/11., Bfv.II.14/2014/6., Bfv.II.95/2014/8., BH 2017.
  8. II. pont, Bfv.II.1474/2018/
  9. [25]-[26]} állást foglalt a Be.
  10. §
(2)bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány irányultsága vonatkozásában. A Kúria következetes gyakorlata szerint a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésre alapozott felülvizsgálat általában semleges jellegű, nem irányul sem a terhelt javára, sem a terhelt terhére, s mivel az alakilag törvénysértő eljárásban meghozott ügydöntő határozathoz törvényes jogkövetkezmények nem kapcsolódhatnak, a felülvizsgálati indítvány a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon túl is előterjeszthető. [27] Ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, az eljárás alakilag törvénysértő, és az ilyen eljárásban meghozott ügydöntő határozathoz törvényes jogkövetkezmények nem kapcsolódhatnak. [28] Ebből következik, hogy a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére nemcsak az ügyészség jogosult [Be. 651. §
(1)bekezdés], az előterjesztés nincs határidőhöz kötve [Be. 652. §
(4)bekezdés], valamint a terhelt és a védő nyilvános ülés tartására irányuló esetleges indítványa sem bír kötelező erővel [Be. 660. §
(2)bekezdés
  1. a)pont]. [29] 2. A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú nyilvános ülést olyan személy (terhelt) távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [30] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt helye van [Be. 648. §
  2. b)pont]. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg [Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont]. [31] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező [Be. 608. §
(1)bekezdés d) pont]. [32] A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók [Be. 425. §
(3)bekezdés]. Nincs abban eltérés, hogy a terhelt a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, ha a) védővel rendelkezik, és a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával [Be. 430. §
(1)Kúria 1.Bfv.1.288/2020/10 7 bekezdés]. Ha a terhelt a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem kötelezte a tárgyaláson való jelenlétre, a tárgyalást a terhelt távollétében is meg kell tartani; ebben az esetben a bíróság az eljárást a meg nem jelent terhelttel szemben befejezheti [Be. 430. §
(7)bekezdés]. Ezek a rendelkezések – eltérő rendelkezés hiányában – alkalmazandóak a fellebbviteli eljárásban is (Be.
  1. §), mivel a vádlott a másodfokú eljárásban is lemondhat a tárgyaláson vagy a nyilvános ülésen való jelenlét jogáról (BH 2020.
  2. II.). [33] A másodfokú bíróság a terheltet két lakcíméről megidézte. A cím9 alatti címről „elköltözött”, míg az cím1 alatti címről „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza az I. rendű terhelt idézésének tértivevénye. Ugyanakkor a bíróság nem idézte az I. rendű terheltet az általa az elsőfokú eljárásban –
  3. június
  4. napján – bejelentett (Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.20.986/2016/
  5. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  6. oldal) értesítési címéről. Így az I. rendű terhelt idézése nem volt szabályszerű [Be.
  7. §
(1)bekezdés], mert az általa az elsőfokú eljárás során bejelentett értesítési címről a másodfokú bíróság nem idézte. [34] Töretlen a bírói gyakorlat annak megítélésében, hogy nem szabályszerű a szabadlábon lévő terhelt nyilvános ülésre idézése, ha azt a bíróság a terhelt állandó lakcímére küldi, de elmulasztja azt a terhelt által a bírósági eljárásban már közölt, így a bíróság által ismert tényleges tartózkodási helyére küldeni, s a korábbi ismert lakóhelyre küldött idézés „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Ezért nem tekinthető szabályszerűnek az az idézés, amely nem a megidézett, bíróság által kétségtelenül ismert tényleges tartózkodási helyről történik, és így a megidézettnek nincs arra lehetősége, hogy az idézésről tudomást szerezzen (BH 2018.73.). [35] A másodfokú bíróság a fellebbezést Be. 599. §
(5)bekezdése értelmében nyilvános ülésen akkor is elbírálhatja, ha a terhelt szabályszerű idézése ellenére nem jelent meg és a nyilvános ülés eredményeként az állapítható meg, hogy a terhelt meghallgatása nem szükséges. A fentiekből okszerűen következik, hogy az alapeljárásban a másodfokú bíróságnak nem volt törvényes lehetősége a nyilvános ülést a terhelt távollétében megtartani, mivel az idézése nem volt szabályszerű. [36] A másodfokú nyilvános ülés terhelt távollétében megtartásának ugyanis legfontosabb feltétele a terhelt szabályszerű idézése (BH 2015.152.). [37] A Kúria alaposnak találta a védő távollétében megnyilvánuló eljárási szabálysértésre alapított felülvizsgálati indítványt is. [38] A másodfokú bíróság a 2019. március 12. napján megtartott nyilvános ülésre írásban idézte az I. rendű terhelt védőjét, aki szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. [39] Az I. rendű terhelt védelmét kirendelt védő látta el, akit a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2018. április 27. napján, az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) 46. §-a alapján rendelte ki. A másodfokú bírósági eljárás idején hatályos 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról (Be.) 48. §
(1)bekezdése alapján a kirendelés hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat Kúria 1.Bfv.1.288/2020/10 8 hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is. A kirendelés hatályát veszti, amikor a terhelt érdekében meghatalmazott védő a meghatalmazását e törvény szerint benyújtotta, vagy a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét bejelentették [Be. 48. §
(2)bekezdés], továbbá a védő kirendelése – a Be. 48. §
(1)és
(2)bekezdés kivételével – akkor veszti hatályát, ha az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védőt a kirendelés alól felmenti [Be. 48. §
(7)bekezdés]. A Fővárosi Törvényszék a másodfokú eljárás során I. rendű terhelt kirendelt védőjét nem mentette fel a kirendelés alól és az I. rendű terhelt védelmének ellátására – a nyilvános ülés megtartásáig – nem került sor meghatalmazás csatolásra sem. [40] A Be. 425.
(3)bekezdése szerint a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A Be.
  1. § értelmében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson a védő jelenléte kötelező, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező. A Be.
  2. § a másodfokú nyilvános ülésre a fentiektől eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azaz a védő jelenléte kötelező. [41] Mindezek alapján a másodfokú bíróság a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent kirendelt védő távollétében törvénysértően tartotta meg a nyilvános ülést. [42] A Kúria osztotta a Legfőbb Ügyészség álláspontját abban, hogy az irányadó – és a fentiekben részletezett – törvényi szabályozás alapján amennyiben az eljárás során egyébként nem kötelező a védelem, azonban mégis védő kirendelésére kerül sor, ezt követően a továbbiakban éppúgy kötelező a kirendelt védő részvétele az eljárásban, mint annak a törvényben meghatározott egyéb eseteiben (BH 2020.136.). [43] Mindezek tükrében a Fővárosi Törvényszék feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést vétett azzal, hogy a nem szabályszerűen idézett I. rendű terhelt, valamint a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent kirendelt védő távollétében megtartotta a nyilvános ülést. E szabálysértéssel megvalósította a Be.
  3. § (l) bekezdés d) pontjára figyelemmel a
  4. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okot. A másodfokú bíróság által megvalósított eljárási szabálysértés szükségszerű törvényes következménye a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új másodfokú eljárásra utasítása. [44]
  1. A jogerős ítélettel szemben az I. rendű terhelt érdekében egyéb érdekelt1 II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány vonatkozásában a Kúrai megállapította, hogy törvényben kizárt. [45] A terhelt kizárólag a saját javára, a védő pedig csak a védence javára nyújthat be felülvizsgálati indítványt [Be.
  2. §
(2)bekezdés, BH 2008.
  1. indokolása]. [46] A felülvizsgálat az erre alapul szolgáló bármely ok esetén is csak arra a terheltre nézve folytatható le, akinek javára vagy terhére a felülvizsgálati indítványt az arra jogosultak benyújtották (EBH 2013.B.2.II.). A Kúria az eljárási szabálysértések kapcsán is csak azokra a terheltekre vonatkozóan bírálhatja felül a megtámadott határozatokat, akik terhére vagy javára Kúria 1.Bfv.1.288/2020/10 9 a felülvizsgálati indítványt előterjesztették, ezért a terhelt a felülvizsgálati indítványában csak olyan felülvizsgálati okra hivatkozhat, amely saját magát érinti (BH 2016.170.). [47] A Be.
  2. §
(2)bekezdés e) pontja alapján a terhelt házastársa vagy élettársa a felülvizsgálati eljárásban is kizárólag a kényszergyógykezelés elrendelése ellen jogosult a rendkívüli jogorvoslati indítványt előterjeszteni. Felülvizsgálati indítványát, mint nem jogosulttól származót a Kúriának akkor is el kell utasítania, ha egyébként valós, a törvényben meghatározott, de más okra hivatkozással terjeszti azt elő. [48] Mindezek alapján egyéb érdekelt1 II. rendű terhelt az I. rendű terhelt vonatkozásában felülvizsgálati indítványra nem jogosult, így az indítványa a Be. 656. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében a törvényben kizárt. [49]
  1. A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be.
  2. §
(6)bekezdés] alapján a felülvizsgálatot megalapozó további eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. [50] A kifejtettek alapján a Kúria – a Be. 660. §
(1)bekezdés alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva – a Fővárosi Főügyész által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak helyt adott, a megtámadott másodfokú ítéletet a Be. 663. §
(3)bekezdés értelmében hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot a
(4)bekezdés a) pontja alapján új másodfokú eljárásra utasította, egyben a egyéb érdekelt1 II. rendű terhelt által előterjesztett indítványt a Be. 656.§
(2)bekezdés b) pontja alapján elutasította. [51] A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárást a Kúria határozatában kifejtettek figyelembevételével [Be. 663. §
(3)bekezdés], a másodfokú nyilvános ülésre vonatkozó eljárási szabályok maradéktalan betartásával köteles lefolytatni. [52] A Kúria végzése elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. [53] A Kúria a Be. 856. §
(1)bekezdés a) pontja és
(4)bekezdése, 857. §
(1)bekezdés c) pontja alapján rendelkezett az V. rendű terhelttel szemben jogerősen megállapított bűnügyi költség címén befizetett összeg visszatérítéséről, annak a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró Kúria 1.Bfv.1.288/2020/10 10 A Kúria Bfv.I.1288/2020/
  3. számú végzése
  4. május
  5. napján véglegessé vált. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.