← Magyarország

Pf.20364/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A Ptk. 3:

  1. § alapján előterjeszthető kereset. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.Pf.20.364/2024/
  2. A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: ügyvéd neve1 egyéni ügyvéd ügyvéd címe1 Az alperes: alperes neve alperes címe Az alperes képviselője: ügyvéd neve2 egyéni ügyvéd alperesi jogi képviselő címe. A per tárgya: társasági határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 18.G.40.231/2023/
  3. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.364/2024/5 2 Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 250.000 (kétszázötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes a keresetében az alperes
  4. július
  5. napján tartott közgyűlésén meghozott, a felperes kizárásáról szóló határozat száma számú határozat megsemmisítését kérte. A perfelvételi tárgyaláson pontosította a keresetét és a kizárásról szóló határozat száma számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte. A keresetét a Ptk. 3:35-
  6. §-aira alapította. [2] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Alapvetően arra alapította az ellenkérelmét, hogy megsemmisítésre irányuló kereset előterjesztésére törvényi lehetőség nincs, a Ptk. 3:
  7. §-a alapján a határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet a felperes 30 napon túl terjesztette elő. Érdemben is vitatta a keresetet. [3] Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperes határozat száma számú közgyűlési határozatát hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest fizessen meg a felperesnek 417.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy az alperesi egyesület tagja a felperes, a felperes a
  8. július
  9. napján tartott közgyűlésen nem vett részt. A közgyűlési meghívó szerint a közgyűlés helyszíne a cég neve telephely neve telephelye, település volt, a napirendi pontok:
  10. Fegyelmi kérdések rendezése,
  11. Egyebek. A meghívóhoz mellékletek nem kerültek csatolásra. A közgyűlés határozatképtelen volt, ezért a meghívóban is rögzítettek szerint tartották meg fél óra múlva a megismételt közgyűlést, ahol 16 fő tag volt jelen. A jelenlévő tagok 16 „igen” szavazattal hozták meg a keresettel támadott határozatot, amely szerint a felperest kizárták. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:35-
  12. §-ok felhívásával kifejtette, hogy bár a felperes a keresetében a „megsemmisítés” szót használta, azonban egyértelműen minden további értelmezés nélkül meghatározható volt, hogy a felperes az alperes közgyűlése által
  13. július
  14. napján meghozott határozat hatályon kívül helyezését kérte a bíróságtól. A jogalapot megfelelően megjelölte, jogi érvelésében is a határozat hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:
  15. §

(1)bekezdés szerint. Így azt állapította meg, hogy a kereseti kérelem kellően határozott volt, továbbá a felperes a perfelvételi tárgyaláson a jogszabály által Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.364/2024/5 3 biztosított lehetőségével élve pontosította is a keresetét. Megállapította, hogy a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdés szerinti határidő megtartott volt. Kiemelte, hogy a felek között nem volt vitatott a közgyűlési meghívó tartalma, kézbesítésének módja és az, hogy a meghívóhoz melléklet nem került csatolásra. Utalt arra, hogy a közgyűlési meghívó a közgyűlés helyszínét tartalmazta, az alperes itt tart rendszeresen közgyűlést, és az a felperes által is ismert volt. Így a közgyűlés helyszíne kellő pontossággal került meghatározásra. A Ptk. 3:
  1. § felhívásával rámutatott, hogy a meghívó egyes napirendi pontja nem felelt meg e törvényi kritériumoknak. Nem tartalmazta az adott napirendi kérdés pontos tárgykörét, nem volt ténylegesen tárgyalni kívánt esetre vonatkoztatható tartalma. Nem állapítható meg, hogy kire, illetőleg kikre vonatkozó fegyelmi kérdések tekintetében kívánt határozatot hozni, továbbá nem került csatolásra semmilyen okirat. Mindezek alapján arra vont következtetést, hogy a meghívó a jogszabályi előírásoknak nem felelt meg. A Ptk. 3:
  2. §
(3)bekezdés alapján a közgyűlési jegyzőkönyvből megállapította, hogy az alperes a megismételt közgyűlést ugyanaznap fél órával később tartotta meg az eredeti közgyűléshez képest. Utalt az alapszabály
  1. pontjára, mindebből pedig arra vont következtetést, hogy a megismételt közgyűlést ugyanaznap fél órával később, szabályszerűen nem tarthatta meg az alperes, mivel új meghívó kiküldésére a megismételt közgyűlés esetében a felek által sem vitatottan nem került sor. A megismételt közgyűlés megtartása a közgyűléssel azonos napon fél órával később, a Ptk.-ba és az alperes alapszabályába ütközött. Ezért a megismételt közgyűlésen érvényes határozatot hozni nem lehetett. Felhívta az alperes alapszabályának 13/A. pontját és
  2. pontját is. Megállapította, hogy jogerős fegyelmi határozat a felperessel szemben nem született, fegyelmi eljárást sem folytatott le a felperessel szemben az alperes. Az alperes a közgyűlésen határozott a felperes kizárásáról, erre tekintettel érvényesen nem határozhatott, tehát a felperes kizárása az alperes alapszabályába ütközik. Mindezek alapján a Ptk. 3:
  3. §
(1)bekezdés szerint határozott, míg a perköltség viseléséről a Pp. 83. §
(1)bekezdése értelmében. [4] Az alperes a fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen arra mutatott rá, hogy a felperes írásban előterjesztett kereseti kérelme a határozat megsemmisítésére irányult. A Ptk. 3:35. § és 3:36. §
(1)bekezdése ilyen kérelem előterjesztésére nem ad lehetőséget és ilyen tartalmú ítélet sem hozható a 3:37. §
(1)bekezdés alapján. A felperes a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdése szerint számítandó 30 napos határidőben nem terjesztett elő a határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmet. A jóhiszeműség elve megsértésére hivatkozva alperes nem alapozott igényt a kereset elutasítására, ezért az ítélet [22] bekezdésének tartalmát iratellenesnek tartotta. Figyelemmel arra is, hogy a jóhiszeműség elve megsértésének a jogkövetkezménye nem a kereset elutasítása, hanem pénzbírságot alkalmazhatott volna az elsőfokú bíróság, amely ennek mellőzésének indokát nem adta, holott a felperes nyilvánvalóan rosszhiszeműen hivatkozott arra, hogy a Ptk. 3:72. §
(3)bekezdésébe ütközött a közgyűlés összehívása. Bár az ítélet szempontjából érdemi jelentőséget nem tulajdonított neki, azonban nehezményezte, hogy a felperesre a Ptk. mellett a Pp. előírásai sem vonatkoztak kötelező jelleggel. Az ítélet [35] bekezdésében levezetett érvelést hibásnak tartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem tett eleget a Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglalt teljeskörű indokolási kötelezettségének. Érvelt amellett, hogy a Ptk. és Pp. nem ismeri a határozat megsemmisítésének lehetőségét, vagyis ilyen kérelmet nem lehet alaposnak tekinteni, polgári ügyekben eljáró bíróság megsemmisítésre irányuló kérelmet nem teljesített. Hivatkozott a BH2012.202. számú döntésre, kifejtette, hogy a 30 napos határidőn túl kívül esik a per 2024. április 3. napi tárgyalása, amelyen a felperes a keresetét „pontosította”. Utalt a Pp. 72. §
(1)bekezdésére, a jogi képviselet kötelező voltára, arra, hogy a bíróság az ítéletében a kereseti kérelemről dönt. A kereseti kérelem pedig a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdésének nem felelt meg. Ismételten hivatkozott arra, hogy ellenkérelme szerint a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.364/2024/5 4 keresetet csakis abból az okból kell elutasítani, hogy a határidőn belül előterjesztett kereseti kérelem megsemmisítést célzott. A felperes egy olyan hatályon kívül helyezéstől eltérő jogintézmény alkalmazását kérte, amelyet a Ptk. nem ismer, ezért az nem teljesíthető. A „pontosítással” kapcsolatban is az indokolási kötelezettség sérelmére hivatkozott, merthogy nem derül ki az ítéletből melyik Pp. szabály adott lehetőséget a kereset pontosításra. Kifejtette, hogy keresetpontosítás fogalmát, jogintézményét a Pp. nem ismeri, így önmagában jogszabálysértőnek tartotta az ítélet indokolását. Utalt a Pp.
  1. §
  2. pont b) pontjára. A perbeli esetben a felperes nem pontosította keresetét, hanem kérelmét megsemmisítésről hatályon kívül helyezésre, azaz általa is hivatkozottan a jogcím kérdéskörében megváltoztatta, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a 30 napos határidőn belül nem volt hatályon kívül helyezésre irányuló kereset. [5] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, a perköltségről szóló rendelkezései kivételével és az alperest perköltség megfizetésére kötelezni kérte. Hivatkozott a Pp.
  3. §-ára, a BH2024.
  4. határozatára, és a BH2012.
  5. számú eseti döntésre. A törvényi szóhasználat nem egységes voltára is utalt. Az elsőfokú bíróság ítéletét így jogszabályoknak megfelelőnek tartotta. A Kúria precedensképes határozatára hivatkozással kérte a teljes perköltség megítélését a számára pernyertessége esetére. Az elsőfokú bíróság ítélete megítélése szerint nem felelt meg ezen precedensképes határozatban foglaltaknak, az elsőfokon eljárt bíróság a díjat nem csökkenthette volna. Így költségjegyzéket előterjesztve bontotta le a költségigényét. [6] Az alperes előkészítő iratot terjesztett elő, költségjegyzékkel együtt. Eseti döntésekre hivatkozással érvelt a fellebbezésében foglaltak mellett. [7] A fellebbezés nem alapos. [8] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  6. §
(1)bekezdés alapján, a felek tárgyalás tartása iránti kérelme hiányában, a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. [9] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. A felperes fellebbezéssel nem élt az elsőfokú ítélettel szemben. A felperes az alperesi fellebbezésre fellebbezési ellenkérelmet terjesztett elő, azonban csatlakozó fellebbezéssel nem élt. A fellebbezési ellenkérelmében vitatta az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését, az ügyvédi díja mérséklését és teljes perköltségigényt terjesztett elő, amelynek megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes azonban nem jelölte meg, hogy ezen kérelmét mire alapítja. Ezen kérelme a fellebbezési határidő lejárta hiányában fellebbezésnek nem volt tekinthető, továbbá csatlakozó fellebbezésnek sem. A felperes csatlakozó fellebbezést kifejezetten nem terjesztett elő, nem csatlakozó fellebbezés előterjesztésével kérte az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezésének a megváltoztatását. A Pp. 2. §
(2)bekezdése a kérelemhez kötöttség elvét rögzíti. A Pp. 110. §
(3)bekezdés a beadványok tartalom szerinti elbírálását írja elő, azonban a Pp. 2. §
(2)bekezdése, a Pp. 372. §
(1)
(2)bekezdésének a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.364/2024/5 5 csatlakozó fellebbezésre vonatkozó rendelkezései és a kötelező jogi képviselet alapján a jogi képviselő által előterjesztett kérelem átminősítésére nem volt a másodfokú bíróságnak lehetősége. A felperes kizárólag fellebbezési ellenkérelmet terjesztett elő, csatlakozó fellebbezést nem. Mindebből következően a felperes csatlakozó fellebbezésének hiányában az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezése nem volt a felperes által csatlakozó fellebbezéssel támadottnak minősíthető, így nem volt a másodfokú bíróság által felülvizsgálható a felperes által a fellebbezési ellenkérelmében kifejtett téves ügyvédi munkadíj mérséklés miatt. [10] A Fővárosi Ítélőtábla mindezek okán az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem alapján, a fellebbezési kérelemhez kötötten bírálta felül. [11] A Ptk. 3:35. § meghatározza, hogy a jelen esetben a közgyűlési határozatot ki támadhatja meg, mely okból a bíróság előtt, milyen tartalmú kereset előterjesztésével. Ennek alapján a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt terjeszthető elő kereset. A felperes a keresetlevelében a Ptk. 3:35-37. § alapján a kizárásáról szóló határozat száma számú közgyűlési határozat megsemmisítését kérte. A felperes a keresetlevélben a jogi érvelésben a Ptk. 3:37. §
(1)bekezdés felhívásával a határozat hatályon kívül helyezése szükségességére utalt. A felperes a perfelvételi tárgyaláson a keresetét akként jelölte meg, hogy a határozat hatályon kívül helyezését kérte. A Pp. 7. §
(1)bekezdés
  1. pontja határozza meg minősül keresetváltoztatásnak. Változatlan jogállítás mellett a kereseti kérelem, azaz a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem kerül megváltoztatásra az keresetváltoztatásnak minősül. A perfelvételi tárgyaláson a keresetváltoztatásnak helye van a Pp.
  2. § szerint, a Pp.
  3. §-ban írt feltételek hiányában, erre irányuló kérelem nélkül is. A Pp. ugyanakkor nem ismeri a kereset pontosítás fogalmát. A jelen esetben a felperes a keresetlevelében ellentmondásosan terjesztette elő a keresetét, azt a Ptk. 3:35–
  4. § alapján a keresetlevél jogi érvelésében a határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelemként is megjelölte. A felperes a perfelvételi tárgyaláson így nem megváltoztatta a keresetét, hanem az ellentmondást a keresetlevélen belül a kereseti kérelem tekintetében feloldotta és jelölte meg a kereseti kérelmét a keresetlevél jogi érvelésében írt keresettel egyezően a Ptk. 3:
  5. §-nak megfelelően, a határozat hatályon kívül helyezése iránt. A felperes keresete így a kizárásáról szóló határozat száma számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányult. [12] Az alperes az ellenkérelmében, és a fellebbezésében is hivatkozott a keresetindítási határidő elmulasztására, bár annak jogkövetkezményeként nem a Pp.
  6. §
(1)bekezdés i) pont alapján a Pp. 240. §
(1)bekezdésének alkalmazását kérte. Nem vitatottan a felperes a keresetlevelét a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdése szerinti keresetindítási határidőben terjesztette elő. A fentiek értelmében a felperes a keresetét utóbb nem változtatta meg, csak feloldotta a keresetlevelében írt ellentmondást, így a keresete a keresetlevéllel a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdés szerinti keresetindítási határidőben előterjesztettnek minősült. [13] Az elsőfokú bíróság ezért alappal vizsgálta érdemben a keresetet. A fellebbezés e körben érdemben alapvetően nem támadta az elsőfokú ítéletet. Ezért a másodfokú bíróság a fellebbezésre tekintettel csak kiemeli, hogy osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.364/2024/5 6 közgyűlés helyszíne megjelölésre került a meghívóban, és annak helyszíne sem valósított meg törvénysértést. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a meghívó napirendi pontjai meghatározása a Ptk. 3:
  1. §-ban írtaknak a BH2024.
  2. számú döntésben kifejtettekre is tekintettel nem felelt meg, továbbá, hogy a felperes kizárásáról szóló, keresettel támadott határozatot úgy hozta meg az alperes, hogy az alapszabály
  3. pontja szerinti fegyelmi eljárást nem folytatta le. Ezek önmagukban megalapozták a keresettel támadott, felperest kizáró határozat alapvető törvényi és alapszabályi rendelkezésbe ütközését, amelynek jogkövetkezménye nem lehetett más, mint a támadott határozat hatályon kívül helyezése. [14] A Fővárosi Ítélőtábla mindezek alapján a Pp.
  4. §
(2)bekezdés értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [15] Az alperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért a Pp. 82. § és 83. §
(1)bekezdés alapján határozott a perköltség viseléséről az ítélőtábla, melyben a felperesi képviselő által a másodfokú eljárásra felszámított 250.000 forint +áfa ügyvédi díjat vette alapul, azt a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 2. §
(1)bekezdés alapján a megbízási szerződés kikötésére is tekintettel nem tartotta eltúlzottnak. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Merőtey Anikó s.k. a tanács elnöke, előadó Dr. Molnár Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Matosek Edina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.