← Magyarország

Mpkf.35037/2022/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az üzemi tanácsválasztás során a munkavállalók szavazással kapcsolatos tájékoztatásának olyannak kell lennie, hogy az megfelelően biztosítsa a választásra jogosultak szavazati jogának gyakorlását. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mpkf.35.037/2022/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Dr. Porpáczy Ügyvédi Iroda (kérelmező jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Berkéné dr. Porpáczy Szilvia ügyvéd) által képviselt kérelmező1 (Cím2) I. rendű és kérelmező2 (Cím7) II. rendű kérelmezőnek – a Dr. Nechay Ügyvédi Iroda (kérelmezetti jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Nechay Tamás Olivér ügyvéd) által képviselt kérelmezett (kérelmezett címe) kérelmezettel szemben választási eredmény megsemmisítése iránt indított nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszék 9.Mpk.75.022/2022/
  2. számú végzésével szemben a kérelmezők által
  3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A kérelmezők másodfokú perköltségét személyenként 12.500 (tizenkétezer-ötszáz) forintban, a kérelmezettét 6.000 (hatezer) forintban, míg a fellebbezési eljárás illetékét 7.000 (hétezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság végzése és annak jogi indokai [1] A Fővárosi Törvényszék a
  4. február 18-án kelt 9.Mpk.75.022/2022/
  5. számú végzésében a kérelmezők kérelmét elutasította, és fejenként 50.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte a kérelmezett javára. Egyben megállapította, hogy a feleket illetékfizetési kötelezettség nem terheli. [2] A határozat indokolásában rögzítette, hogy a kérelmezett Üzemigazgatóságon
  6. november 10.és
  7. napja között üzemi tanács választást tartottak. A kérelmezett Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.037/2022/4 2 Üzemigazgatóság szervezeti egységében az üzemi tanács választási bizottsága
  8. szeptember
  9. napján megalakult, elnökét megválasztotta, és elfogadta ügyrendjét.
  10. szeptember
  11. napján a választási bizottság nevében az elnök írásban úgy nyilatkozott, hogy a kérelmezett választási szabályzatát áttekintette és az abban foglalt keretszabályozást alkalmazza.
  12. november 10-
  13. közötti üzemi tanács választásra a választásra jogosultak és a jelöltek névsora a törvényes határidőben közzétételre került. [3]
  14. november
  15. napján a szavazás előkészítése tárgyában a választási bizottság jegyzőkönyvet vett fel, melyben rögzítette, hogy az I. és II. rendű kérelmező jelezte, hogy a nevük a szavazólapon nem megfelelő, ezért a már kivitt urnáknál a szavazatszedés leállításra került, illetve a már leadott szavazatok az urnában maradtak. A szavazólapok cseréje 9:20 percre megtörtént, a régi szavazólapon 17 darab szavazat került leadásra. Ugyanígy a szavazás kezdetéről és a mozgóurnák átadásáról is jegyzőkönyv készült, rögzítve az I. rendű kérelmező elnökének kifogását a szakszervezet nevének szavazólapon történt feltüntetésének hibája miatt, így ismételten kinyomtatásra kerültek a szavazólapok. Két óra szünet volt emiatt a szavazásban, de a továbbiakban rendellenesség, panasz, kifogás nem merült fel. A szavazás mozgó urnák segítségével történt, a lezárt urnák átadását és átvételét a szavazatszedők aláírásukkal igazolták. [4] A választáson a közzétett névjegyzék szerint 2820 fő munkavállaló volt jogosult szavazni, 1385 fő szavazott, melyből 1366 db volt érvényes és 19 érvénytelen szavazat, 78 fő volt passzív állományban, 20 fő szabadság miatt nem szavazott. A választás érvényes és eredményes volt.
  16. november
  17. napján megalakult a megválasztott kérelmezett Üzemi Tanács. [5] A kérelmezők
  18. november
  19. napján kérelmet terjesztettek elő - több kérelmezettel szemben - a
  20. november
  21. és
  22. november
  23. között megtartott üzemi tanács választás eredményének megsemmisítése tárgyában. A Fővárosi Törvényszék a 9.Mpk.75.268/2021/
  24. sorszámú végzésével a kérelmet visszautasította, a végzés
  25. december
  26. napján jogerőre emelkedett. [6] A kérelmezők ezt követően ismételten benyújtott kérelmét az elsőfokú bíróság megalapozatlannak találta. [7] Arra figyelemmel, hogy a kérelmezők képviseleti jogosultságát igazoltnak tekintette, a kérelmezett hivatkozása alapján az elkésettség körében. A 4/
  27. számú Polgári jogegységi határozatra utalva – amely irányadó a bírósági nemperes eljárás megindítására is – a munka törvénykönyvéről szóló
  28. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  29. §

(1)bekezdése alapján arra mutatott rá, hogy az 5 napos jogorvoslati határidő elévülési jellegű, annak elmulasztásához jogvesztés nem tartozik és kimentésére igazolási kérelem terjeszthető elő. Ezért a kérelmezett által kifogásolt határidők megtartottságát érdemben vizsgálta, és a határidők elmulasztása miatti megszüntetési kérelmet nem találta alaposnak. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.037/2022/4 3 [8] Az EBH2014.M.13 számú döntésre utalva rámutatott, hogy az Mt. 289. §
(1)bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy a kérelem benyújtására meghatározott 5 napos határidőt valamennyi kérelem esetében a választás eredményének időpontjától kell számítani. Az Mt. 249. §
(1)bekezdése ugyanis lehetőséget biztosít a bírósági út igénybevételére – megállapítás iránti kérelem előterjesztésével – akkor is, amikor még nincs választási eredmény, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely a választás eredményét nem befolyásolja. Mindezek okán a kérelmezők által állított jogsértések kapcsán külön-külön vizsgálta, hogy a hivatkozott szabályszegések esetén az 5 napos határidőt a kérelmezők megtartották-e. [9] Az Mt.
  1. §-a körébe tartozó, a kérelmezett Üzemi Tanács választásával kapcsolatos önálló szabályzat megalkotásának hiánya miatti eljárási szabálysértést nem találta megalapozottnak. Megállapította, hogy a választási bizottság elnöke a választási bizottság nevében eljárva, aláírásával igazolta, hogy a Cég1 választási szabályzatát áttekintette, és az abban foglalt keretszabályozást alkalmazza. Azt jogszabály és szabályzat sem írja elő, hogy az elfogadásáról jegyzőkönyvet kellett volna felvenni és testületi szavazást tartani, ezért lényeges eljárási szabálysértést megállapítani nem tudott. Rámutatott, hogy az Mt.
  2. §-a nem tiltja, hogy a választási eljárás részletes szabálya egy már meglévő szabályzat legyen, ha azt a bizottság magára nézve kötelezőnek fogadja el. Mindezeken túl hangsúlyozta, hogy a kifogásolt cselekményekre a kérelmezők előadása szerint is
  3. november 10-ét megelőzően került sor, így az eljárás megindítására nyitva álló 5 napos határidő eltelt. [10] Az Mt.
  4. §
(3)bekezdésének megsértését szintén nem tudta megállapítani. A
  1. november 16-án elkészült, a választás eredményéről szóló jegyzőkönyv november 19-i közzététele nem tekinthető az eljárási szabályok lényeges megsértésének, mivel az a választás eredményét nem befolyásolta. Hangsúlyozta, hogy nemperes eljárásban a kérelmezőknek kell azt bizonyítani, hogy a választási eljárás szabályait megsértették, a törvény azonban ennek megállapításához a választás eredményének megsemmisítését jogkövetkezményként csak akkor fűzi, ha a kérelemben megtörtént annak valószínűsítése, hogy az eljárási szabály megsértése a választás eredményét befolyásolta. Ezen valószínűsítési kötelezettségüknek a kérelmezők a jegyzőkönyv késedelmes közzététele körében nem tettek eleget. [11] Megalapozatlannak találta a kérelmezők azon hivatkozását, hogy a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kellett volna azt a tényt, hogy
  2. május 27-én az Mt.
  3. §
(1),
(2)bekezdése alapján az IFőmérnökség Üzemi Tanácsát kívánták létrehozni, amiről a munkáltató azonban nem folytatott tárgyalást. E körben rámutatott, hogy a kérelmezők konkrét tényelőadást sem tettek arra nézve, hogy miért lett volna indokolt a jegyzőkönyvnek ezt a vitást kérdést tartalmazni és arra sem, hogy panaszt, észrevételt e körben a választási eljárásban kinek és mikor tettek. Egyetértett a kérelmezett álláspontjával, miszerint egy másik üzemi tanács megválasztásával kapcsolatos kérdéskör – amely körében a bíróság a kérelmet jogerősen el is utasította – a jelen eljárás tárgyát nem képezhette. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.037/2022/4 4 [12] A választási bizottság téves, a kérelmezett Üzemi Tanács helyett a Székház Üzemi Tanács választására vonatkozó tájékoztatója körében rögzítette, hogy az
  1. november 10-e előtt már közzétételre került, 5 napon belül a kérelmet a kérelmezők nem terjesztették elő, így az elkésettnek minősül. Mindezeken túl megjegyezte, hogy a kérelmezők nem is tettek arra vonatkozó előadást, hogy ezen elírás bármilyen módon befolyásolta volna a választás eredményét. [13] A jelöltállítás szabályairól szóló tájékoztató szabálytalanságát (miszerint nem volt megállapítható, hogy a munkavállalók melyik üzemi tanácsról szavaznak) szintén nem tudta megállapítani. A tájékoztató
  2. november 10-e előtt közzétételre került, így a november 16-a után előterjesztett kérelem elkésettnek minősül és a kérelmezők egyébként sem tettek bejelentést és kifogást a választási bizottságnál e tekintetben sem. [14] A mozgó urnákkal kapcsolatos szabálytalanságok miatt a kérelmezők szintén az 5 napos jogvesztő határidőn túl fordultak csak bírósághoz, a kérelmezőknek a szavazás végén, tehát november 16-át követő napon megnyílt az igényérvényesítésre nyitva álló határidő, így az november 22-én már letelt. [15] Az eredmény megállapításával kapcsolatos, a kérelmezők által megjelölt szabálytalanságokat szintén nem tudta megállapítani. Rámutatott, hogy az Mt.
  3. §
(4)bekezdése taxatív módon nem sorolja fel a jegyzőkönyvvel szembeni tartalmi követelményeket, pusztán azon elemeket rögzíti, amelyeket különösen tartalmaznia kell. Ezek között szerepel a választással kapcsolatos vitás ügy megjelölése is, azonban a kérelmezők nem adtak elő olyan kifogást vagy panaszt, amelyet a választási bizottság felé igazolhatóan bejelentettek. A kérelmezők nem adták jogszabályi indokát a szavazóurnák szabálytalanságával kapcsolatban általuk kifogásolt hiányoknak, illetve a szabályszegésekre vonatkozó tényelőadás sem tettek, így azt vizsgálni sem tudta. Rámutatott, hogy az urnák átvételéről készült dokumentum igazolta az urnák sértetlenségét, rendkívüli körülményt a kérelmezők sem állítottak. [16] Hangsúlyozta, hogy a jegyzőkönyvnek a törvényben megjelölt adatokat kell rögzítenie és nem azt, hogy mi alapján került figyelembevételére, hiszen annak igazolásául a választás dokumentumai szolgálnak. A szavazásra jogosult munkavállalók számát
(2820)jegyzőkönyv tartalmazza, ezen túl a passzív állományúak számát
(78)és a nem szavazók számát
(20). A kérelmezők ugyan kifogásolták, hogy nem állapítható meg, hogy kit minősített passzív állományúnak a munkáltató és mit jelentett a nem szavazók megjelölés. Ugyanakkor a kérelmezők nem tették vitássá ezeket az adatokat és nem adtak elő olyan tényt, amely a rögzített adatokat cáfolná, vagy valószínűsítené a választás eredményének téves voltát. Részben egyetértett a kérelmezőkkel, hogy azt nem lehetett beazonosítani, hogy a 20 nem szavazó milyen munkavállalói körre vonatkozott, mindez azonban a választás eredményét nem befolyásolta, hiszen a 20 fő figyelembevételével is elérte az 50 %-ot a részvételi arány. A választás érvényességének megállapítása egyszerű matematikai művelettel elvégezhető volt, a kérelmezett pedig nem utalt a számítás hibájára. Ezáltal valószínűsítésre sem került olyan körülmény, amely miatt a választás eredménye megsemmisítésének lett volna helye. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.037/2022/4 5 [17] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 82. §-a és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a alapján az elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányos mértékű perköltség viselésére egyenlő arányban kötelezte a pervesztes kérelmezetteket. Megállapította az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti személyes illetékmentességgel rendelkező kérelmezőket illetékfizetési kötelezettség nem terheli, így azt a Pp. 96. §
(1)bekezdése alapján az állam viseli. A kérelmezők fellebbezése [18] A kérelmezők fellebbezésükben elsődlegesen az elsőfokú végzés megváltoztatásával a kérelmezett Üzemigazgatóságon
  1. november
  2. és
  3. között megtartott üzemi tanács választás eredményének megsemmisítését kérte, másodlagosan kérelmük a Pp.
  4. §-a alapján a végzés hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítására irányult az eljárás lényeges szabályainak megsértése okán. [19] Indokolásul előadták, hogy kérelmükben a jelöléssel, a választással és az eredmény megállapításával kapcsolatos szabálysértések mindegyike olyan jogsértés volt, amely lényegesnek tekinthető és önállóan is okot adhat a választás eredményének megsemmisítésére. [20] Az elsőfokú bíróság Mt.
  5. §
(1)és
(2)bekezdésének helyes értelmezését vitatva előadták, hogy határidőn belül terjesztették elő azokat a kérelmeket, amelyek olyan szabálysértésekre vonatkoztak, amelyek a választás eredményét befolyásolták, ezáltal okot adnak a választás eredményének a megsemmisítésére. Ezért jogszabálysértő a végzés minden olyan megállapítása, amelyet az 5 napos határidő elmulasztásával indokolt. Ellentmondásos az elsőfokú bíróság azon álláspontja is, hogy egyrészt a kérelmezett csak az üzemi tanács lehet, ugyanakkor a határidőket az üzemi tanács megválasztását megelőző időpontoktól számítja. Az üzemi tanács az Mt. 244. §
(4)bekezdése alapján csak a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon jön létre, így a kérelem ezen okból sem lehet elkésett. [21] Az Mt. 240. §
(1)bekezdésére utalva hangsúlyozta, hogy a kérelmezett Üzemi Tanács választási eljárás részletes szabályait meg kellett volna állapítania a választási bizottságnak, ezt az elnök nyilatkozata nem pótolhatta, a kérelmezett1 megválasztásával kapcsolatos szabályokat pedig a helyi sajátosságokra, viszonyokra kellett volna adaptálni. Az Mt. említett rendelkezése a választási bizottság és nem az elnök feladatává tette a választási eljárás részletes szabályainak a megállapítását, vagyis testületi jogkört ír elő. Egyben az eljárás részletes szabályairól a munkavállalókat tájékoztatni kellett volna a megismerés céljából. Mindezek hiányában sérült a munkavállalók azon joga, hogy a választáson a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.037/2022/4 6 megfelelő szabályok ismeretében szavazhassanak, figyelemmel az Mt. 6. §
(4)bekezdésében és 18. §
(1)bekezdésében foglaltakra. E szabályok megsértése az eljárási szabályok lényeges megsértésének tekinthető. Mindezeken túl megjegyezte, hogy az elsőfokú bíróság megállapításával szemben a határidő megtartása miatt hivatkoztak a jegyzőkönyv nem haladéktalan, hanem
  1. november 19-i közzétételére. [22] Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben konkrét tényelőadást tettek, és az alapul szolgáló bírósági döntést is csatolták abban a körben, hogy a jegyzőkönyvnek az Mt.
  2. §
(2)bekezdése alapján tartalmaznia kellett volna az Főmérnökség1 képviseletének hiányával kapcsolatos vitás ügyet is. Fenntartották azt az álláspontjukat is, hogy jogsértő volt a Székház Üzemi Tanács megválasztásáról szóló téves tájékoztató, és abból nem volt megállapítható, hogy mely üzemi tanácsról szavaznak a munkavállalók. Az elsőfokú eljárásban előadottakkal egyezően fenntartották azt az érvelésüket is, hogy a jelzett szabálytalanságok miatt a választás eredményének megsemmisítését csak az eredmény megismerését követő 5 napon belül volt lehetőségük kérni, így kérelmük nem késett el. [23] A választási szabályzat megalkotásának az elmaradása miatt nem volt szabályozott az urnás szavazás sem, amely garancia lett volna a választás szabályszerű lebonyolítására. A szavazás kizárólag mozgóurnákkal történt, ami visszaélésre adott lehetőséget, sokan azért nem tudtak szavazni, mert nem volt tudomásuk arról, hogy az urna hol található. A jegyzőkönyv a szavazóurnákkal kapcsolatosan tárolásukról, azok mozgásáról, számáról, a felbontás körülményeiről nem tartalmazott adatot, így a szabályosság sem állapítható meg utólag. A munkavállalók sem a választás szabályairól, sem a szavazásról szóló tájékoztatóban nem kaptak tájékoztatást az urnás szavazás szabályairól, a választás lebonyolítói a saját belátásuk szerint szabályok és ellenőrzés nélkül járhattak el, mindez súlyos és lényeges jogsértésnek minősült. Megjegyezték továbbá, hogy a kérelmezett üzemi tanács választás szabályzata és annak mellékletét képező tájékoztató sem tartalmaz felhatalmazást az urnás szavazásra, és nem szabályozza az eljárás rendjét. Annak igazolására, hogy emiatt sérült a választás eredménye, a másodfokú eljárásban egy munkavállalói nyilatkozatot csatoltak, amely szerint az érintett nem értesült a szavazás módjáról és az urnás szavazás menetéről sem, a nyilatkozatot a Pp. 373. §
(2)és
(3)bekezdése alapján új tényként és bizonyítékként kérték értékelni. [24] Továbbra is fenntartották azt az álláspontjukat is, hogy a jegyzőkönyvben feltüntetett adatokból (2820 fő szavazásra jogosult munkavállaló figyelembe vétele, passzív állományú minősítés mikéntje és a nem szavazók létszámának értelmezése) nem állapítható meg, hogy a jogosultak 50,88 %-a vett részt a szavazáson és emiatt érvényes lenne a szavazás. E körben az elsőfokú eljárásban részletes tényelőadást tettek, így megalapozatlan az elsőfokú bíróság okfejtése. Az Mt. 247. §
(1)bekezdésében nem szerepelnek azok a fogalmak, amelyeket a választási bizottság a jegyzőkönyvben használt (passzív állományú, nem szavazó), helyette a keresőképtelen beteg, vagy fizetésnélküli szabadságon lévő munkavállalókat kellett volna feltüntetni. A kérelmezett által megjelölt adatokból nem állapítható meg az Mt. 247. §
(1)bekezdése szerinti létszám. Ennek hiányában érvényes választás sem állítható, és már ebből kifolyólag a választás eredményének befolyásolása valószínűsített és igazolást is nyert. Mindezeken túl rámutattak, hogy amennyiben egy eljárási Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.037/2022/4 7 szabálysértés lényegesnek, az eredményt befolyásolónak minősül, úgy a választás eredményét meg kell semmisítenie a bíróságnak. [25] Mindezeken túl kiemelték, hogy az Mt.
  1. §-hoz fűzött miniszteri indokolás szerint a szabályozás célja az eljárás gyors befejezése, ezért sem értelmezhető az a bírósági álláspont, hogy minden egyes szabálytalanság megállapítása iránt külön-külön eljárást kellett volna kezdeményezni. A kérelmükben előadott valamennyi jogsértéseket egyenként és összességükben is a szabályok lényeges megsértésének kell tekinteni. A kérelmezett fellebbezésre tett észrevételei [26] A kérelmezett az érdemben helyes elsőfokú végzés helybenhagyását és a kérelmezők másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. [27] A jelöléssel összefüggő szabálysértések körében fenntartotta azt az álláspontját, hogy a kérelem elkésett. Ezen túl rámutatott, hogy valamennyi Cég1 dolgozó előtt ismert volt, hogy az egyes ágazatoknál egyszerre kerül sor az üzemi tanács választásra, majd ezt követően a központi üzemi tanács megalakítására. Ezért lényegtelen és a választási eredményre semmilyen módon sem kiható kérdés, hogy a tájékoztató nem kérelmezett Üzemi Tanács megnevezést tartalmaz, az egyértelműen kiderült, hogy üzemi tanácsot választanak a munkavállalók, amelyből csak egy működik a kérelmezett Üzemigazgatóságon belül, így a választások tisztasága, eredménye nem sérülhetett. A kérelmezők sem adták magyarázatát annak, hogy az állított szabálytalanság a választás eredményére miként hatott ki. [28] A választással kapcsolatos szabálysértések körében is fenntartotta az elsőfokú eljárásban előadottakat, utalt arra, hogy az 5 napos törvényi határidőt a kérelmezők elmulasztották és semmilyen jogszabályi alapját nem adták annak, hogy a választási ügyrend, eljárásrend tartalma milyen jogszabályon alapul és azt miért kellett volna a kérelmezőknek külön megküldeni. Az Mt.
  2. §
(1)bekezdése szerint a saját szabályokat meg kell állapítani, de a jogszabály arra nem ír elő kötelezést, hogy ezeket a szabályokat meg kellene küldeni bármely, a választáson jelöltet állító szakszervezetnek. Továbbá a szavazóurnák sértetlenségét az I. rendű kérelmező képviselői is igazolták a szavazás során, és a kérelmezők egyetlen szabálytalanságot sem állítottak vagy igazoltak e körben a fellebbezésükben, és nem adták bizonyítékát, hogy akár egyetlen választásra jogosult munkavállaló ne tudott volna szavazni. Nem nyert igazolást, hogy a választás eredményét befolyásoló szabálysértés történt volna. [29] Az eredmény megállapításával kapcsolatos szabálysértések körében is megalapozatlannak tartotta a kérelmezői álláspontot, fenntartva az elsőfokú eljárásban előadott azon érvelését, hogy a jegyzőkönyv minden törvényi elemet tartalmazott. Utalva az EBH14.M.13 számú elvi határozatra, hangsúlyozta, hogy a kérelmezők felléphettek volna az általuk állított jogsértések bekövetkeztekor, amelyek mindegyike megelőzte a választás Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.037/2022/4 8 befejezését, így a kérelmek 5 napos jogvesztő határidőn túli előterjesztése elkésettséget eredményez. A választási szabályzat elfogadásának megtörténtéről a választási bizottság elnöke írásban nyilatkozott, egyben az elsőfokú eljárásban becsatolt jegyzőkönyv is igazolja, hogy azt a választási bizottság is elfogadta. [30] Kiemelte, hogy a fellebbezés új jogalapként hivatkozott az Mt. 6.§
(4)bekezdésére és 18. §
(1)bekezdésére, amelyek így a Pp. 373. §
(1)bekezdése miatt nem vehetők figyelembe, továbbá a kérelmezők olyan tájékoztatási kötelezettségeket kívánnak a választási bizottság számára előírni, amiket az Mt. nem rögzít. [31] Az elsőfokú eljárás során igazolást nyert, hogy a munkavállalók megfelelő tájékoztatást kaptak a szavazásról és annak menetéről, panasz e körben a választási bizottsághoz nem érkezett. Az iratellenes fellebbezési állítással szemben a Választási Szabályzat III.
  1. pontja kimondja, hogy a mozgóurnás szavazás feltételeit a választási bizottság döntése alapján biztosítani kell. Így a járványhelyzetről kiadott vezérigazgatói utasítás betartása érdekében és a magasabb részvétel miatt a szavazás mozgóurnákkal történt a választási bizottság ügyrendjének
  2. pontja szerint. Az ügyrend 8.
  3. pontja pedig tartalmazza a szavazókörzetek számát, a szavazóbizottságok kialakításának szabályát. Az, hogy órára lebontott menetrendet előre megadni nem lehetett a szavazók nagy száma és az eltérő munkaidő beosztások miatt, a szavazás szabálytalanságát nem eredményezi. [32] A választási jegyzőkönyv esetében önmagában az, hogy a szabadságon lévők számát passzív állományúként tartalmazza a jegyzőkönyv, még nem jelent a szavazás eredményére kiható lényeges szabálytalanságot. Az Mt.
  4. §
(2)bekezdése egyértelműen rögzíti a kötelező tartalmi adatokat a létszámmal kapcsolatos megállapítások körében, annak pedig a felvett jegyzőkönyv maradéktalanul eleget tett. Mindezeken túl rámutatott, hogy amennyiben a jegyzőkönyvben passzív állományúként megjelölt 78 fő és a nem szavazóként megjelölt 20 fő is szavazott volna a legtöbb szavazatot kapott jelöltre, akkor sem alakulhatott volna ki olyan végeredmény, amelyek mellett a kérelmezők jelöltje megválasztásra került volna, azaz a szavazás végeredményére mindez semmilyen kihatással nem lehetett. Mindezeken túl az Mt. 247. §
(1)bekezdésére utalva rámutatott, hogy a keresőképtelen és a fizetésnélküli szabadságon tartózkodó munkavállalók is jogosultak részt venni a választáson, ez csak az érintett munkavállalók döntésén múlik. Ezért a kérelmezők által kifogásolt adatok hiányából sem vonható le semmilyen következtetés a választások szabálytalanságára, de még a határozatképesség számítására nézve sem. Ezért a jegyzőkönyvben rögzített tartalom nem sérti a választási szabályokat, az törvényesnek minősül és nem hatott ki a választás eredményére sem. [33] Az Mt.
  1. §-ára és a következetes ítélkezési gyakorlatra utalva kifejtette, hogy a gyorsabb jogvédelem érdekében a kérelmezőnek minden egyes vélt szabálytalanság esetén eljárást kellett volna kezdeményezni. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.037/2022/4 9 A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [34] A kérelmezők fellebbezése alapos. [35] Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság az irányadó, már a korábbi szabályozáshoz kapcsolódóan kialakult bírói gyakorlatra figyelemmel (EBH
  2. 461.), hogy a jelöléssel, a választás lebonyolításával és az eredmény megállapításával kapcsolatos szabályszegéseket külön-külön kellett figyelembe venni és annak észlelésétől számított 5 napon belül lehet bírósági nemperes eljárást kezdeményezni. [36] Az üzemi tanács választására vonatkozó szabályok a közvetlen bírósághoz való fordulás joga, a bírósági eljárás rövidítése azt a célt szolgálják, hogy egy rövidebb eljárás az igényérvényesítés hatékonyságát biztosítsa. Töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy az Mt.
  3. §
(1)és
(2)bekezdésének, valamint a
  1. §-ának együttes értelmezéséből sem következhet más, mint hogy olyan esetben is lehetőség van a bírósági út igénybevételére megállapításra irányuló kérelem előterjesztésével, amikor még nincs választási eredmény, vagy egyébként olyan eljárási szabályszegés történt, amely a választás eredményét nem befolyásolta (EBH
  2. M.13., Mfv.II.10.443/2014/4.). A bírósági jogorvoslatnak ugyanis az a célja, hogy a választás eredményét is befolyásoló jogszabálysértéseket már a választási eljárás során kiküszöbölje, így biztosítsa a választás törvényes lefolytatását. [37] Tévesen utaltak ezért a kérelmezők arra, hogy a bírósági út igénybevétele szempontjából egységesen kell kezelni a választási eljárás különböző eseményeit, amit alátámaszt az is, hogy a választási bizottság jogképességgel nem rendelkezik. Az Mt.
  3. §
(1)bekezdése rögzíti, hogy a jelöléssel, a választás lebonyolításával, valamint eredményének megállapításával kapcsolatban a munkáltató, bármely munkavállaló, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogvitát indíthat. A Pp.
  1. §-ában rögzített főszabály szerint pedig a perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. [38] Mindezek okán megalapozatlanul kifogásolta a fellebbezés a jelöltállítással kapcsolatos tájékoztató szabálytalanságát a kérelmezett Üzemi Tanács megjelölés hiánya miatt. Abból kitűnik ugyanis, hogy legkésőbb
  2. október elején kifüggesztésre került, így az 5 napos határidőt a kérelmezők elmulasztották. Ugyancsak nem tekinthető megtartottnak a jogorvoslati határidő a választási bizottság tájékoztatójának nem megfelelősége (a Székház Üzemi Tanács választás téves megjelölése) miatt. A tájékoztató keltezése ugyanis
  3. szeptember 20., a közzététel így jóval a választás előtt megtörtént, ahogy azt helytállóan megállapította az elsőfokú bíróság. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.037/2022/4 10 [39] A határidő elmulasztása miatt a kérelmezők e körben előadott, szabálytalansággokkal kapcsolatos tartalmi kifogásaikat a másodfokú bíróságnak vizsgálnia nem kellett. [40] Az Mt.
  4. §
(1)bekezdése a választás előkészítését, lebonyolítását, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítását a választási bizottság feladatává teszi. Ennek keretében a választási bizottság határozza meg a jelöltállítás határidejét, részletes szabályait, a választás pontos időpontját és időtartamát, gondoskodik arról, hogy a jelölés és a választás törvényes rendben folyjon le. Ugyanakkor valóban nem ír elő az Mt. olyan kötelezettséget a választási bizottságnak, hogy a választás részletes szabályait a munkavállalóknak, szakszervezeteknek meg kell küldeni, a választási bizottság alakuló ülésén pedig elfogadásra került a kérelmezett Üzemi Tanács választásának szabályait tartalmazó ügyrend. [41] Ellenben a választási bizottság arról köteles tájékoztatást adni, hogy a szavazásra mikor, milyen körülmények szerint kerül sor. A választással kapcsolatosan a munkavállalók tájékoztatását a jelöltállítással és a választás szabályairól szóló „Tájékoztató” elnevezéssel közzétett dokumentumok biztosítják. Azok tartalmának olyannak kell lennie, hogy megfelelően biztosítsák a választásra jogosultak szavazati jogának gyakorlását. [42] A jelen nemperes eljárásban becsatolt iratokból az állapítható meg, hogy a választási bizottság ügyrendje a választás időpontjaként a
  1. november 10-
  2. közötti időpontot rögzítette és mozgóurnás szavazást írt elő a járványhelyzet és a magasabb részvétel biztosítása miatt, ugyanakkor a választás szabályairól közzétett „Tájékoztató” nem ilyen tartalommal bír. Abban ugyanis az szerepel, hogy „A választásra
  3. november hónap
  4. napján 7:00 órától
  5. november
  6. napján 15:00 óráig kerül sor, helye: Cím3, Cég1 Székház III/343-as tárgyaló”. Ettől eltérő tartalmú tájékoztatót a kérelmezett sem csatolt. [43] Mindezekből az következik, hogy a szavazásra jogosult munkavállalók nem kaptak megfelelő tájékoztatást a szavazás pontos menetéről, annak időpontjáról, a szavazatleadás módjáról, helyszínéről. A kérelmezett ugyan azt állította ellenkérelmében, hogy a mozgóurnákkal előre közölt időpontokban végigjárták az érintett telephelyeket, akár naponta többször is, de a munkavállalók felé erről adott tájékoztatást nem igazolta. Mindettől elkülönül az a körülmény, hogy a szavazóurnák átadása szabályszerűen történt, illetve, hogy a korábbi választásoknál is mozgóurnás szavazás volt. A megfelelő tájékoztatás hiányát az a körülmény sem pótolhatja, hogy az I. rendű kérelmező delegált tagjai is szavazatszedők voltak, jogosultságuk a „szavazatok begyűjtésére” terjedt ki, értesüléseik a tudomásszerzés kapcsán nem lehet releváns. [44] A szavazás szabályos lebonyolításába annak minden mozzanata – és nem csak a kezdőnapja – beleszámít és azt a választás eredményét megállapító jegyzőkönyv zárja le. Ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint a kérelmezők határidőben, a jegyzőkönyv Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.037/2022/4 11 kézhezvételét követő 5 napon belül kifogásolták a szavazás mozgóurnás lebonyolítását, és e körben a tájékoztatás hiányát. [45] Abban azonban egyetértett az ítélőtábla az elsőfokú bírósággal, hogy a további üzemi tanács létrehozásával kapcsolatosan már a választás lebonyolítását megelőzően külön bírósági nemperes eljárás indult, ezért az a jelen üzemi tanács választásával összefüggő vitás kérdésként nem értelmezhető. [46] Arra is helytállóan hivatkoztak a kérelmezők, hogy a jegyzőkönyvben nem az Mt.
  7. §
(1)bekezdésében előírt megjelöléssel szerepel 78+20 fő és ennek a körülménynek az érvényesség szempontjából relevanciája van. A jegyzőkönyvben ugyanis szerepel az Mt. 244. §
(2)bekezdés a)-c) pontja alapján a választásra (szavazásra) jogosultak, a szavazáson részt vevők, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok száma, de abból az 50,88% meghatározása, az eredményességhez szükséges számítás helytállósága még nem tűnik ki. Az, hogy hány választásra jogosult munkavállalót kellett figyelmen kívül hagyni az Mt. 247. §
(1)bekezdésére figyelemmel, az szintén nem állapítható meg. [47] Az Mt. 249. §
(2)bekezdése értelmében a bíróság megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg. Lényegesnek kell tekinteni azt a szabálytalanságot, amely a választás eredményét befolyásolta. E körülményt a kérelemben valószínűsíteni kell. [48] A fentiek alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a tényállás felderítetlen maradt a szavazás módjával kapcsolatos tájékoztatás körében, az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt az 5 napos határidő megtartása kapcsán. Ugyancsak további nyilatkozatok beszerzése szükséges a szavazás érvényességének megállapításához és azt követően szabálytalanság fennállta esetén meg kell vizsgálni, hogy az mennyiben befolyásolta a választás eredményét. [49] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bpntv.) 1. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
  1. §-a alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [50] A megismételt eljárásban fel kell hívni a kérelmezettet, igazolja a szavazás módjával kapcsolatos, érdemi ellenkérelmében állított tájékoztatás megtörténtét a mozgóurnás szavazásról, annak lebonyolítását, és részletezze a választás eredményességének számításáról a jegyzőkönyvben rögzített megállapításokat. Mindezek szabályszerűségének bizonyítása a kérelmezett terhére esik a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján. Ugyanakkor azt a körülményt a kérelmezőknek kell valószínűsítenie az Mt. 249. §
(2)bekezdésére figyelemmel Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.037/2022/4 12 a választás eredményének megsemmisítéséhez, hogy a mozgóurnás szavazás lebonyolítása a választás eredményét befolyásolta és arra lényeges kihatással volt, ahogy a jegyzőkönyvben a szavazatok számának, egymáshoz viszonyított arányának esetleges helytelen megállapítása is a szavazás érvénytelenségét eredményezte. A másodfokú eljárásban a Pp. 373. §
(2)bekezdésében foglalt feltételek a becsatolt bizonyíték értékelése körében nem álltak fenn, azt a megismételt elsőfokú eljárásban kell értékelnie az elsőfokú bíróságnak. Ezt követően kerülhet csak abba a helyzetbe az elsőfokú bíróság, hogy megalapozottan tudjon dönteni arról, hogy a választás kapcsán ebben a két körben történt-e olyan súlyú szabálytalanság, amely miatt a kérelemben kért jogkövetkezmény alkalmazható és a választás eredménye megsemmisíthető. Záró rendelkezések [51] A másodfokú bíróság a Pp. 386. §
(3)bekezdése alapján a felek másodfokú perköltségét és az eljárás illetékét megállapította, annak viseléséről a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak kell rendelkezni. A perköltség összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján a becsatolt megbízási szerződés szerint állapította meg a kérelmezők és a 3. §
(3)-
(5)bekezdésnek megfelelően a kérelmezett esetében. A fellebbezési illeték mértéke az Itv. 47. §
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
  1. április
  2. dr. Orosz Andrea s.k. a tanács elnöke dr. Szalai Beatrix s.k. előadó bíró dr. Laczó Adrienn Lilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.