Bfv.1237/2023/10 – Kúria

(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés, ebből következően pedig a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.237/2023/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. március
3. Az ügy tárgya: kábítószer birtoklásának vétsége Terhelt(ek): terhelt Első fok: Tatabányai Járásbíróság, 13.B.26/2023/30., ítélet, tárgyalás,
4. május 23., jogerő:
5. augusztus
6. Az indítvány előterjesztője: a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés érdekében Rendelkező rész A Kúria a kábítószer birtoklásának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Járásbíróság 13.B.26/2023/
7. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Kúria 3.Bfv.1.237/2023/10 2 Elrendeli a terhelt által megfizetett 10.000 (tízezer) forint pénzbüntetésnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését a terhelt részére. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Tatabányai Járásbíróság a
8. május 23-án kihirdetett és
9. augusztus
10. napján jogerős 13.B.26/2023/
11. számú ítéletével a terheltet kábítószer birtoklás vétsége [Btk.
12. §

(6)bekezdés] miatt 150 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén rendelkezett az átváltoztatásról, a részletfizetés engedélyezéséről, a bűnjelről és a bűnügyi költség viseléséről. II. [1] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a KomáromEsztergom Vármegyei Főügyészség Bf.461/2023/2. számú átiratában terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára hivatkozva. [2] Indokai szerint az elsőfokú bíróság a törvényi feltételek hiányában folytatta le az eljárást a Be. CI. Fejezetében szabályozott eljárás – a távollévő terhelttel szembeni külön eljárás –szabályai alapján. Ugyanis a terhelt büntetés-végrehajtási intézetben volt fogva az ítélet meghozatala napján, 2023. május 23-án. [3] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. [4] A Legfőbb Ügyészség BF.1281/2023/

1. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. [5] Kifejtette, hogy a Tatabányai Járásbíróságon
2. május 23-án, a terhelt távollétében megtartott tárgyalásra és az ítélet meghozatalára úgy került sor, hogy a terhelt nem ismeretlen helyen, hanem büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodott. [6] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Kúria 3.Bfv.1.237/2023/10 3 III. [7] A főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
3. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [9] A Be.
4. §

(2)bekezdés d) pontja szerint – a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel – felülvizsgálat alapjául szolgáló abszolút eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [10] Az iratok alapján megállapítható, hogy: – Az elsőfokú bíróság

1. február 23-án 13.B.26/2023/
2. szám alatt elfogatóparancsot adott ki a terhelttel szemben. – A bíróság
3. március 21-én 13.B.26/2023/
4. számú átiratával tájékoztatta a Tatabányai Járási Ügyészséget, hogy az elfogatóparancs nem vezetett eredményre. – Az ügyiratok között
5. sorszám alatt a Főnix rendszerből lekért adatok szerint a terhelt
6. március 22-én nem volt büntetés-végrehajtási intézetben. – A Tatabányai Járási Ügyészség B.268/2021/
7. számú átiratában, mely
8. március 30-án érkezett a bíróságra, indítványozta az eljárás terhelt távollétében történő lefolytatását. – Az elsőfokú bíróság a
9. május 23-i határnapra hirdetményi úton idézte a terheltet, valamint védőt rendelt ki a részére. – A bíróság
10. május 22-én a Főnix rendszerből lekérdezte a terhelt fogvatartási adatait, azonban a személyes adatainak téves feltüntetése miatt a lekérdezés nem vezetett eredményre. – A bíróság
11. május 23-án a tárgyalást a terhelt távollétében tartotta meg, ahol ítéletet is hozott. – A Budapesti Rendőr-főkapitányság
12. május 31-én tájékoztatta a bíróságot arról, hogy a terheltet
13. május 18-án intézkedés alá vonták, mely során elfogták, majd
14. május 19én más bíróság által kibocsátott elfogatóparancs alapján a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállították. [11] Kétségtelen, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során a terhelt nem tartózkodott ismeretlen helyen, hanem korábbi jogerős büntetését töltötte. [12] Mindez azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság úgy idézte a terheltet hirdetményi kézbesítéssel a
15. május 23-i tárgyalásra, majd tartotta meg a tárgyalást és hozott ügydöntő határozatot a távollétében, hogy mindeközben a terhelt fogvatartásban volt. [13] A Be.
16. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában foglaltak szerint a távollévő terhelttel szemben vádemelésnek, és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált, illetve a felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek eredményre. [14] A Be. 751. §

(1)bekezdése szerint, ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala előtt vezettek eredményre, a bíróság a tárgyalást a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével folytatja, szükség esetén a bizonyítási eljárást az

1. § alapján újra megnyitja. Kúria 3.Bfv.1.237/2023/10 4 [15] Jelen ügyben a bíróság a tárgyalás befejezését követően szerzett tudomást arról, hogy a terhelt más ügyben
2. május
3. napjától büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartásban volt, így a tárgyalás napján (
4. május 23.) is. [16] Amennyiben akár a perbíróság, akár a terhelttel szemben folyó más ügyben a bíróság, ügyészség vagy a nyomozó hatóság előtt a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés foganatbavételére figyelemmel a terhelt tényleges tartózkodási helye ismert, távollévő terheltnek nem tekinthető. Ezért ilyen esetben a Be. CI. Fejezete szerinti távollévő terhelt elleni külön eljárás lefolytatásának nincs helye, függetlenül attól, hogy a fogvatartás ténye ténylegesen az eljáró bíróság által tudott volt vagy sem. [17] A Be.
5. §

(1)bekezdése szerint, ha a címzett fogva van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézéssel és az értesítéssel egyidejűleg intézkedik a címzett átkísérése iránt. [18] A Be. 131. §

(6)bekezdése alapján, ha a címzett fogva van, részére az ügyiratot a fogva tartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni. [19] A terheltet tehát fogvatartása miatt a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kellett volna megidézni, ezért a hirdetményi kézbesítés nem volt szabályszerű. Márpedig a tárgyalás akkor tartható meg, ha azon a terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg. [20] Kétségtelen, hogy a terhelt a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, ha védővel rendelkezik, és a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával [Be. 430. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pont]. Ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem kötelezte a tárgyaláson való jelenlétre, a tárgyalást a vádlott távollétében is meg kell tartani; ebben az esetben a bíróság az eljárást a meg nem jelent vádlottal szemben befejezheti [Be. 430. §

(7)bekezdés]. [21] A terhelt jelen ügyben a jelenlét jogáról nem mondott le, e szabály alkalmazhatósága fel sem merülhet. [22] Mindebből egyértelműen következik, hogy a tárgyalás megtartására és az elsőfokú ítélet meghozatalára olyan személy távollétében került sor, akinek a részvétele azon kötelező lett volna; ezáltal a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértés, ebből következően pedig a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [23] Ekként a Kúria a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §

(1)bekezdés szerinti tanácsülésen elbírálva a Tatabányai Járásbíróság 13.B.26/2023/30. számú ítéletét a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A Be. 856. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében rendelkezett továbbá a terhelt által a pénzbüntetésből ezidáig megfizetett 10.000 forintnak a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítéséről. IV. [24] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Kúria 3.Bfv.1.237/2023/10 5 Budapest,

1. március
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A Kúria Bfv.III.1.237/2023/
3. számú határozata
4. március
5. napján véglegessé vált. Budapest,
6. március
7. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ