← Magyarország

Kfv.37368/2025/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kp. 118. §

(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)és
  3. ad)alpontjaira, valamint a
  4. b)pontra hivatkozással a felülvizsgálati kérelmek befogadása nem indokolt figyelemmel arra, hogy az I. rendű és a II. rendű alperesek által felvetett kérdések rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatását nem alapozzák meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.368/2025/5. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Kovács András bíró, Dr. Farkas Katalin bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Nacsa András Ákos ügyvéd (cím2) Az I. rendű alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: dr. Neparáczki Nándor József kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Dömsöd Nagyközség Önkormányzata (cím4) A II. rendű alperes képviselője: dr. Budaházi János ügyvéd (cím5) A per tárgya: kisajátítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. és a II. rendű alperesek, 93. és 94. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Budapest Környéki Törvényszék 2025. január 7-én kelt 103.K.701.896/2021/87 számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az I. és a II. rendű alperesek felülvizsgálati kérelmeinek befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A II. rendű alperes 2021. január 20-án az I. rendű alpereshez eljuttatott beadványában a települési hrsz1 hrsz alatti ingatlan (a továbbiakban: kérelmezett ingatlan) Kúria III.Kfv.37.368/2025/5 2 teljes területére vonatkozó kisajátítást megelőző előzetes szakvélemény elkészítése iránti kérelmet terjesztett elő. Indokolásában előadta, hogy a kérelmezett ingatlan a település egyik kiemelten fontos útja, amely biztosítja az eljutást a legfontosabb, számos vállalkozásnak otthont adó ipari területre. Az út biztonságos közlekedésre nem alkalmas, annak burkolata tönkrement. Az I. rendű alperes a kérelemnek helyt adva igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt rendelt ki, a szakértő a szakvéleményét 2021. május 17-én előterjesztette. [2] A II. rendű alperes a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2.§
  5. e)pontjára - közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra -, valamint a Kstv. 4.§
(1)bekezdés
  1. d)pontjának
  2. db)alpontjára hivatkozással 2021. május 31-én az I. rendű alperesnél előterjesztett kérelmében a kérelmezett ingatlan teljes területének kisajátítását kérte arra hivatkozással, hogy a Kstv. 3.§
(1)bekezdése alapján a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor. [3] Az I. rendű alperes a
  1. július 30-án kelt PE/047/00103-30/
  2. számú határozatával a II. rendű alperes közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célból történő kisajátítási kérelmének helyt adott, és a felperes kizárólagos tulajdonában lévő kérelmezett, 3 ha 169 nm alapterületű, kivett saját használatú útművelési ágban nyilvántartott ingatlan teljes területét a II. rendű alperes javára közlekedési infrastruktúra fejlesztése, közút létesítése céljából kisajátította. Egyidejűleg kötelezte a II. rendű alperest, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kisajátítási kártalanításként fizessen meg a felperes részére bruttó 2.323.013 forintot. [4] A kártalanítás összegének meghatározásával kapcsolatban rögzítette, hogy a perbeli ingatlan ...Nagyközség külterületén kivett saját használatú út művelési ágban nyilvántartott terület. A szakvéleményben hivatkozott, ugyanazon a településen fekvő ingatlanokra vonatkozó adatokat összehasonlításra alkalmasnak, az alkalmazott korrekciós tényezőket és a korrigált fajlagos értéket megalapozottnak találta. [5] A felperes keresettel támadta az I. rendű alperes határozatát. A jogerős ítélet [6] Az eljárt bíróság közbenső ítéletet hozott és a felperes keresetét a jogalap tekintetében elutasította. [7] Ezt követően a törvényszék a 103.K.701.896/2021/
  3. számú ítéletével az I. rendű alperes PE/047/00103-30/
  4. számú határozatát megváltoztatta és a II. rendű alperest kötelezte, hogy az ítélet közlésétől számított 6 hónapon belül fizessen meg a felperesnek 24.769.127 forintot többletkártalanítás jogcímén
  5. augusztus 5-től a kifizetés napjáig járó törvényes kamattal együtt. [8] A bíróság a megelőző eljárásban kirendelt ingatlanforgalmi szakértő véleményét és annak a perben beszerzett kiegészítését a Kp.
  6. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése alapján aggályosnak találta, ezért a bíróság a megelőző eljárásban a felperes bizonyítási indítványának helyt adva igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt (a továbbiakban: perbeli kirendelt szakértő) rendelt ki. [9] A törvényszék a perbeli kirendelt szakértő szakvéleményének vizsgálata során az ingatlan kisajátításkori forgalmi értékének megállapításával kapcsolatban rögzítette, hogy egyrészt figyelembe kellett venni a földterület értékét, amelyet a kirendelt szakértő piaci Kúria III.Kfv.37.368/2025/5 3 összehasonlító módszer alkalmazásával határozott meg. Figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a perbeli ingatlanon építmény található, amely egy értéket képviselő úttest. Ennek megfelelően a perbeli kirendelt szakértő jogszerűen alkalmazta az ún. költségalapú számítási módszert. [10] A bíróság a rendelkezésére álló adatokból, a felek nyilatkozataiból megállapította, hogy a perbeli útingatlan egy kiemelten fontos településközi út, amely biztosítja az eljutást mind az ipari, mind az üdülőterületekre. A II. rendű alperes emiatt indította meg a kisajátítási eljárást és újította fel a perbeli ingatlant egy uniós projekt keretében. [11] Az útfelújítás a jogalap kérdésében született döntést követően, 2023-ban megvalósult. A felújítás során az út alépítménye a felújított útalapba beépítésre került, az alépítményt a felújított útpályaszerkezet egyértelműen tartalmazza, az alépítmény tehát forgalmi értéket képvisel. Hangsúlyozta, hogy a perbeli ingatlanon a föld is és az azon elhelyezkedő út is értéket képvisel, a kettő együttesen alkotja a perbeli ingatlan forgalmi értékét. [12] A kirendelt szakértő a földterület fogalmi értékét piaci összehasonlító adatok figyelembevétele mellett határozta meg. [13] Az eljárt bíróság a szakvéleményt a földterület értékének meghatározása vonatkozásában (a szakértő 30.169 m2 x 160 Ft/m2 = 4.827.040 Ft-ban határozta meg) is aggálytalannak tekintette, figyelemmel arra, hogy az a Kstv. 9.§
(3)bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelt. [14] Jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a kisajátítás időpontjában milyen széles volt az út. A törvényszék a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy az út szélessége a kisajátításkor 5,5 méter, a felhasznált útalap 4,5 méter volt, azaz a felújításhoz az 5,5 méterből csak 4,5 métert használtak fel. Hangsúlyozta azonban a bíróság, hogy a perben annak volt relevanciája, hogy a felperestől a kisajátítás időpontjában milyen szélességű út került kisajátításra, amely pedig egyértelműen 5,5 méter széles volt. Ennek okán az útszakasz forgalmi értékét 1730 méter (út hossza) x 5,5 méter (szélesség) x 2340Ft/m2= 22.265.100 forintban állapította meg. [15] A szakértő a szakvélemény elkészítésekor a jogszabályi előírásoknak és a kirendelő végzésben foglaltaknak megfelelően járt el, szakvéleményében ellenőrizhető módon számot adott azokról a szempontokról, amelyeket figyelembe vett, ezért azt az elsőfokú bíróság – a fentiek szerinti módosításokkal – elfogadta azt ítélkezése alapjául. [16] A törvényszék ennek következtében az I. rendű alperes határozatát megváltoztatta, a kártalanítás teljes összegét 27.092.140 forintban állapította meg. Kimondta, hogy a II. rendű alperes a felperes részére megállapított 2.323.013 forintos kártalanításon felül 24.769.127 forint többletkártalanítás megfizetésére köteles a javára. A kamatfizetés kezdő időpontja tekintetében a közigazgatási határozatban foglaltak maradtak érvényben. A felülvizsgálati kérelem [17] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással az I. rendű és a II. rendű alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmeket. Az I. rendű alperes kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra utasítását. A II. rendű alperes elsődlegesen a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az I. rendű alperes határozatának hatályában fenntartását kérte. Másodlagosan kérte annak hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. Kúria III.Kfv.37.368/2025/5 4 [18] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében az I. rendű alperes a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára és
  3. b)pontjára, míg a II. rendű alperes a 118.§
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára és
  3. b)pontjára hivatkozott. [19] Az I. rendű alperes álláspontja szerint a földterület forgalmi értéke hibásan került meghatározásra. [20] A kirendelt szakértő a piaci összehasonlító módszert alkalmazta, azonban a fajlagos m2 árat a kültéri termőföld és szántó ingatlanok körében történő adásvételek figyelembevételével határozta meg. Rámutatott, a perbeli ingatlan kivett, saját használatú út. Erre figyelemmel az összehasonlításul felhasznált ingatlanok adataiból nem lehetett helyes következtetést levonni, így a szakértő szakvéleménye a Pp. 316.§
(1)bekezdése alapján aggályosnak tekinthető. [21] Kifogásolta, hogy a szakvéleményben a pályaszerkezet tekintetében kizárólag egy végösszeg került megjelölésre, nem tartalmazza a részletes számítási módot, ebből kifolyólag hiányos és homályos a szakvélemény. [22] A bíróság által megállapított kártalanítási összeg nem azonos a perbeli kirendelt szakértő szakvéleményében meghatározott összeggel, hanem azt jelentősen meghaladja. A bíróság által alkalmazott számítási módszer az ítéletből nem vezethető le egyértelműen. [23] Kiemelte, hogy az útpályaszerkezet m2 árát meghatározó számítási módszer helyességére vonatkozó bizonyíték nem állt az elsőfokú bíróság rendelkezésére, a számítási módszert nem tartalmazta a perbeli szakvélemény sem. Ennek a meghatározása álláspontja szerint szakértői kérdés. [24] Figyelemmel arra, hogy az ítélet nem tartalmazza a m2 ár meghatározására vonatkozó számszaki levezetést és az annak helyességét alátámasztó bizonyítékra hivatkozást, így az sérti a Pp. 346.§
(4)és
(5)bekezdéseit. [25] Az ítélet jogszabálysértő, mert olyan szakvéleményen alapul, amely a Pp. 316.§
(1)bekezdés a), b),
  1. c)és
  2. d)pontjába ütközik, ezért az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabálysértést követett el és indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118.§
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpont alapján. [26] A Kp. 118.§
(1)bekezdés b) pontja körében az I. rendű alperes hivatkozott a Kúria Kfv.IV.38.050/2017/
  1. számú ítélete elvi tartalmára, amely szerint a kártalanítási összeg meghatározásakor a forgalmi értéket kell alapul venni. Álláspontja szerint a perbeli kirendelt szakértő a pályaszerkezet értékének meghatározásakor a forgalmi érték helyett egyértelműen vagyoni értéket határozott meg. [27] A Kfv.III.37.671/2018/
  2. számú ítéletet is felhívta, amely a fogalmi érték összegének megállapításáról rendelkezik. [28] A Kfv.III.37.078/2016/
  3. számú ítélet elvi tartalma pedig a forgalmi érték fogalmát határozza meg csakúgy, mint a Kfv.III.38.015/2015/
  4. számú ítélet. [29] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy az ítélet jogszabálysértő, figyelemmel arra, hogy a bíróság az ítéletében nem valós forgalmi értéket állapított meg, ezzel megsértette a Kstv. 9.§
(1)bekezdésének rendelkezéseit. Az ítélet eltér az egységes joggyakorlattól, és bár a törvényszék az ítéletét a 16/2010 (XI.8) KK vélemény 6. pontjával támasztja alá, a megállapított kártalanítási összeg nem felel meg a jogszabályoknak, mivel nem forgalmi értéket határoz meg. A perbeli kirendelt szakértő szakvéleményében az ingatlan vonatkozásában nem a kisajátításkori forgalmi értéket határozta meg. A megállapított kártalanítási összeg nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. Kúria III.Kfv.37.368/2025/5 5 [30] Téves az az érvelés, hogy a megelőző eljárásban eljárt szakértő szakvéleménye nem megfelelő, valamint az az érvelés is, hogy nem lehetett piaci összehasonlítást végezni. [31] Hibás indokolást tartalmaz, tévesen állította az ítélet azt, hogy a földterületet piaci összehasonlító módszerrel, az utat pedig költségelvű értékeléssel kell értékelni. Álláspontja szerint a fölterület értékének piaci összehasonlító elemzéssel történő számítása és a földterületen lévő épület nettó pótlási költségének összege maga a költségelvűségi számítás. [32] A megelőző eljárásban eljárt szakértő nem számolt külön értéket a földterületnek és az azon lévő útnak, hanem azokat az ingatlan-nyilvántartási adatoknak is megfelelően egy ingatlanként kezelte. A perbeli kirendelt szakértő ezt elutasította, amely álláspontja szerint teljesen téves, logikátlan következtetés. [33] A törvényszék előtt folyó eljárásban hibás szakvélemény alapján került meghatározásra az ingatlan kisajátításkori forgalmi értéke. A bíróság az alperesi észrevételeket figyelmen kívül hagyva adott helyt a felperes többletkártalanítási kérelmének. [34] Állította, hogy az eljárt bíróság ítéletében nem létező jogszabályhelyre is hivatkozik, a Kp. 90.§
(1)bekezdésének nincs d) pontja. [35] Felülvizsgálati kérelmében felhívta a szakértői vélemény tartalmi vizsgálata vonatkozásában a Kúria Kfv.VI.37.686/2011/
  1. számú döntését, a forgalmi érték meghatározásával kapcsolatban a Kfv.III.37.013/2012/
  2. számú döntést, a nettó pótlási költség elvű értékelésével kapcsolatban pedig a Kfv.III.37.032/2020/
  3. számú döntést. A Kúria döntése és jogi indokai [36] A felülvizsgálati kérelmek befogadása nem indokolt. [37] A Kp.
  4. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmekben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [38] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket – az I. rendű és a II. rendű alperesek befogadási kérelmeiben megjelölt indok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi Kúria III.Kfv.37.368/2025/5 6 befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [40] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [41] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [42] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [43] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria BHGY-ban közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. Következésképpen a befogadás egyik feltétele, hogy a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást. [44] A II. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg olyan eltérő bírói döntéseket, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, arról a Kúriának sincs tudomása, így az első fordulat szerinti befogadást nem találta indokoltnak. [45] Önmagában pedig a II. rendű alperesnek a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozása, az, hogy nem ért egyet az abban foglaltakkal, szintén nem alapozza meg a befogadást. [46] A Kúria továbbá vizsgálta a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont második fordulata szerinti befogadás lehetőségét is, amely szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [47] A Kúria megítélése szerint sem a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelme, sem a jogerős ítélet nem vetett fel olyan elvi jogkérdést, amely a joggyakorlat továbbfejlesztését indokolná. Ezért a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmének a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti befogadása nem volt indokolt. [48] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §
(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [49] A Kúria rámutat, az elsőfokú bíróság vizsgálta és részletes indokát adta annak, hogy miért fogadta el aggálytalannak a perbeli kirendelt szakértő véleményét, ezáltal a Kp. 84.§
(2)Kúria III.Kfv.37.368/2025/5 7 bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346.§
(4)és
(5)bekezdés foglalt kötelezettségének eleget tett. Ennélfogva az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmének befogadása a Kp. 118.§
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján szintén nem indokolt. [50] A Kp. 117. §
(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [51] Az I. rendű alperes által megjelölt kúriai határozatok hivatkozott részei a forgalmi érték fogalmáról, annak összegének a meghatározásáról rendelkeznek (Kfv.IV.38.050/2017/8., Kfv.III.37.671/2018/5., Kfv.III.37.078/2016/6., Kfv.III.38.015/2015/6.). Ezen általános definíció körében eltérő jogkérdésről, jogértelmezésről nincs szó, ami pedig a befogadás feltétele. [52] A II. rendű alperes által megjelölt kúriai döntések (Kfv.IV.37.686/2011/9., Kfv.III.37.013/2012/11.) Kfv.III.37.032/2020/7.) a szakértői vélemények tartalmi vizsgálatáról és a forgalmi érték meghatározásáról rendelkeznek, amelyektől a jelen ügyben szintén nincs eltérő jogkérdésről, jogértelmezésről szó. [53] A Kfv.III.37.032/2020/7. számú ítélet vonatkozásában a II. rendű alperes mindemellett nem tett eleget a Kp.117.§
(4)bekezdésében foglalt kötelezettségnek, amely szerint meg kell jelölni a közzétett kúriai határozat azon részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltért. [54] A jogkérdésben, jogértelmezésben eltérés a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alkalmazásához feltétel, így ebből adódóan az I. és II. rendű alperesek felülvizsgálati kérelmeinek befogadása a Kp. 118.§
(1)bekezdés b) pontja alapján nem indokolt. [55] A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket a Kp. 117.§
(4)bekezdése alapján – az I. és a II. rendű alperesek befogadási kérelmeiben megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapulvétele mellett megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei egyéb okból sem állnak fenn. Az I. és a II. rendű alperesek felülvizsgálati kérelmei felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetettek fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [56] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmek befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. [57] A II. rendű alperes által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemről a Kp. 119.§
(2)bekezdésére figyelemmel, a befogadás hiányában a Kúriának nem kellett döntenie. Az alkalmazott jogszabályok [58] Kp. 117.§
(4)bekezdés, 118. §
(1)és
(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [59] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)és
  3. ad)alpontjaira, valamint a
  4. b)pontra hivatkozással a felülvizsgálati kérelmek befogadása nem indokolt figyelemmel arra, hogy az I. Kúria III.Kfv.37.368/2025/5 8 rendű és a II. rendű alperesek által felvetett kérdések rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatását nem alapozzák meg. Záró rész [60] A végzés ellen a Kp. 116. §
  5. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [61] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró Dr. Kovács András s. k. bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Kúria III.Kfv.37.368/2025/5 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 9

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.