A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálat nem engedélyezhető, ha a fél a joggyakorlat egységesítése vagy továbbfejlesztése érdekében való engedélyezését kéri, azonban nem jelöl meg olyan határozatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a joggyakorlat nem egységes vagy továbbfejlesztésre szorul. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kiegészítő végzés 4.sorszám alatt
- május
- Az ügy száma: Pfv.VI.21.117/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Madarász Anna bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperes: név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Császi Ügyvédi Iroda (cím2) Az alperes: cég1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Pető Balázs ügyvéd (cím4) A per tárgya: hibás teljesítésből eredő szavatossági igény érvényesítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Egri Törvényszék, 2.Pf.20.008/2024/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kúria VI.Pfv.21.117/2024/2 2 Füzesabonyi Járásbíróság, 3.P.20.311/2022/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A meg nem fizetett 44.000 (negyvennégyezer) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke az állam terhén marad. „Megállapítja, hogy a felperes képviseletében eljárt pártfogó ügyvéd díja az állam terhén marad.” A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat engedélyezése szempontjából lényeges tényállás [1] A felperes
- december 11-én egy használt személygépkocsit vásárolt az alperestől 2.100.000 forint vételárért. A felperes több alkalommal visszavitte a gépjárművet az alpereshez, mert hibákat észlelt, majd elállt a szerződéstől. A kereseti kérelem és az alperes védekezése Kúria VI.Pfv.21.117/2024/2 3 [2] A felperes keresetében hibás teljesítés miatti elállásra hivatkozással 2.200.000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest, amelyből 2.100.000 forint a gépkocsi vételára, 100.000 forint a kártérítési igénye volt. A felperes előadta, hogy az alperestől egy kitűnő állapotú, sérülés és rejtett hibáktól mentes személygépkocsit kívánt vásárolni. Hivatkozott arra, hogy az értékesített gépjármű a vásárlást követő fél év után olyan súlyosan meghibásodott, hogy az adásvételi szerződéstől elállni kényszerült. [3] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy rejtett hibában nem szenvedett a gépjármű, az a használat közben hibásodott meg, amelyért szavatossággal nem tartozik. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy használt gépjármű vásárlása esetén a felperesnek mindenképpen számítania kellett arra, hogy a gépjármű természetes elhasználódásából hibák keletkezhetnek. A hibák okára és keletkezésük időpontjára nézve szakértőt rendelt ki. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a gépkocsi meghibásodásának oka az adásvételkor nem állhatott fenn. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [6] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett a keresete szerinti határozat meghozatalát kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését, 279. §
(1)bekezdését, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:157. §
(1)és
(2)bekezdését, 6:159. §
(1)és
(2)bekezdését, továbbá 6:
- §-át és
- §-át. A felperes felülvizsgálat kérelmével egyidejűleg felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett. Kérte, hogy Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján, a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítása céljából, valamint a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentőségére való tekintettel engedélyezze a Kúria a felülvizsgálatot. [7] Az engedélyezés iránti kérelemben kifejtette, hogy az alperes rejtett hibás gépjárművet adott el neki, amellyel jelentős sérelmet okozva rendkívül méltánytalan helyzetbe hozta őt. Állította, hogy az alperes által folytatott gyakorlat alá-fölé rendeltségi viszonyt teremt a felek között, amely gyakorlat érvelése szerint nem támogatható. Hangsúlyozta, hogy a használtautó Kúria VI.Pfv.21.117/2024/2 4 értékesítők és a vásárlók kapcsolatára az információs aszimmetria jellemző, mivel a vásárló nem tudhatja teljes bizonyossággal, hogy a megvásárolni kívánt gépkocsi milyen rejtett hibákkal rendelkezik. Álláspontja szerint a Kúriának abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a „perbeli gépjármű műszaki hibái fennálltak az adásvétel idejében, vagyis rejtett hibáról van szó? Amennyiben igen, úgy mindezek következtében jogszabálysértő ítéleteket hozott-e a másodfokú bíróság, amikor az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és az alperes felelősségének megállapítását elmulasztotta?” Állította, hogy a jelen esetet megalapozó alperesi-felperesi körülmények folytán ezen kérdések vizsgálata olyan jogkérdés, amely különleges súllyal és nagy társadalmi jelentőséggel bír. A Kúria döntése és indokai [8] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a Pp. 7. § 18. pontja szerinti vagyonjogi perben a Pp. 408. §
(1)bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg, illetve a 408. §
(2)bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság határozatát a másodfokú bíróság azonos jogszabályi hivatkozással és azonos jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ha a felülvizsgálatnak a Pp.
- §-a alapján nem lenne helye – ugyanakkor a törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen, a Pp.
- §
(2)bekezdés a)-c) pontja alapján engedélyezheti, a Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján engedélyezi. [9] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából következően [Pp. 2. §
(2)bekezdés] a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti (Kúria Gfv.VI.30.320/2021/3., Gfv.VI.30.383/2021/3.). Erre figyelemmel a felperes által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a Kúria a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján abból a szempontból vizsgálta, hogy a kérelemben előadott indokokra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata szükséges-e a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének a biztosítása érdekében, illetve a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére, különleges súlyára tekintettel. [10] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának első fordulata alapján a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban vagy az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának az esélye áll fenn. A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának második fordulata alapján a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [11] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első fordulatára alapított felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni a jogerős Kúria VI.Pfv.21.117/2024/2 5 határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdéssel összefüggésben a nem egységes bírói gyakorlatot (Kúria Pfv.IV.20.723/2022/2., Pfv.V.20.992/2021/3., Pfv.I.20.307/2021/2.). A Kúria a joggyakorlat egysége biztosításának szükségességére alapított hivatkozást érdemben nem vizsgálhatja, amennyiben a fél széttartó (divergáló) bírói gyakorlatot nem jelöl meg (Kúria Gfv.V.30.282/2023/2.). [12] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja második fordulata szerint a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében akkor indokolt a felülvizsgálat engedélyezése, ha a joggyakorlat egységes ugyan, de az így kialakult joggyakorlat már nem tartható fenn, és emiatt szükséges a Kúria állásfoglalása (Kúria Pfv.I.20.328/2020/3., Gfv.VI.30.215/2023/3.). [13] Mivel a felperes a nem egységes vagy továbbfejlesztendő bírói gyakorlatot egyáltalán nem mutatta be, a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjára alapítottan a felülvizsgálat nem volt engedélyezhető. [14] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja akkor indokolja a felülvizsgálat engedélyezését, ha a kérelemben felvetett jogkérdésnek különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége van. A felülvizsgálat a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja alapján nem engedélyezhető, ha a kérelemben felvetett kérdésnek nincs az egyedi ügyön túlmutató jelentősége. A felperes által vásárolt használt autó hibáinak fennállása vagy annak hiánya az egyedi ügyben lefolytatható bizonyítással tisztázható ténybeli (és nem jog)kérdés, és az állított de nem igazolt rejtett hibához kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel összefüggő (Kúria Pfv.V.20.675/2022/2., Pfv.V.21.323/2022/
- – BH
- 71., Gfv.VI.30.523/2022/2) jogértelmezési kérdések az engedélyezés iránti kérelemben írt indokok alapján még a hibák fennállása esetén sem mutatnának túl a konkrét ügyön és nem érintenék a jogalanyok széles körét sem. Mindezekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálatot a Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján sem engedélyezhette. [15] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [16] A felperes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [17] A Kúria az engedélyezés iránti kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése és a 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat Kúria VI.Pfv.21.117/2024/2 6 [19] 2016. évi CXXX. törvény 409 §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont, Pp. 411. §
(1)és
(2)bekezdés A döntés elvi tartalma [20] A felülvizsgálat nem engedélyezhető, ha a fél a joggyakorlat egységesítése vagy továbbfejlesztése érdekében való engedélyezését kéri, azonban nem jelöl meg olyan határozatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a joggyakorlat nem egységes vagy továbbfejlesztésre szorul. Budapest,
- március
- Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró, Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A Kúria mint felülvizsgálati bíróság kiegészítő végzése Az ügy száma: Pfv.VI.21.117/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Madarász Anna bíró Dr. Tibold Ágnes bíró Kúria VI.Pfv.21.117/2024/2 7 A felperes: név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Császi Ügyvédi Iroda (cím2) Az alperes: cég1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Pető Balázs ügyvéd (cím4) A per tárgya: hibás teljesítésből eredő szavatossági igény érvényesítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Egri Törvényszék, 2.Pf.20.008/2024/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Füzesabonyi Járásbíróság, 3.P.20.311/2022/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a Pfv.VI.21.117/2024/
- sorszámú befejező határozatának rendelkező részét az alábbiak szerint egészíti ki: „Megállapítja, hogy a felperes képviseletében eljárt pártfogó ügyvéd díja az állam terhén marad.” A kiegészítő végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A Kúria a Heves Vármegyei Kormányhivatal megkeresésére észlelte, hogy a Pfv.VI.21.117/2024/
- sorszámú befejező határozatában nem rendelkezett a felperest Kúria VI.Pfv.21.117/2024/2 8 képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről. [2] A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 355. §
(2)bekezdése alapján, ha a bíróság az ítéletben nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező, a mulasztást a hiányosság észlelését követően haladéktalanul pótolja. [3] Erre tekintettel a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 355. §
(2)bekezdése és a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. [4] A végzés ellen a felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró, Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró