← Magyarország

Pf.20116/2025/11 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Egészségügyi szolgáltatási szerződés azonnali hatályú felmondása érvényességének megítélése Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.I.20.116/2025/11-I. A felperes: Felperes1 (cím2) A felperes jogi képviselője: Dr. Németh Imre ügyvéd (cím15) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes jogi képviselője: Dr. Presser Zoltán Tibor ügyvéd (Cím18) A per tárgya: szerződésszegéssel okozott kár megtérítése Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Tatabányai Törvényszék 18.P.20.022/2025/12-I. ítélet A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: felperes;

  1. Ítélet Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a feljegyzett 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes, mint egészségügyi szolgáltató
  2. március 18-án határozatlan, de legalább ötéves időtartamra feladat-ellátási szerződést kötött az alperessel, mint szolgáltatásra kötelezett-tel. Eszerint a felperes feladata a
  3. sz. körzetben gyermekfogászati és iskolafogászati, valamint ügyeleti tevékenység elvégzése volt. [2] A feladat-ellátási szerződés
  4. pontja értelmében az egészségügyi szolgáltató kötelezettséget vállalt arra, hogy az önkormányzat ellátási kötelezettségeibe tartozó közszolgáltatások közül a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat folyamatosan, a vonatkozó jogszabályokban és az egészségügyi szakmai szabályokban előírt és a szakmai irányelvekben rögzített színvonalon területi ellátási kötelezettséggel nyújtja. [3] A szerződés
  5. pontja úgy rendelkezett, hogy az alperes a felperes használatába adta a tulajdonát képező kezelőegységeit, és az ehhez tartozó, a szerződés
  6. mellékletében foglalt fogorvosi felszereléseket és berendezéseket. Ez utóbbiban nem szerepel az önkormányzat tulajdonában lévő intraorális röntgen. A felperes a feladat-ellátási szerződés megkötését megelőzően intraorális röntgennel kapcsolatos kérdést nem tett fel, feltételül ennek rendelkezésre állását nem szabta. [4] A feladat-ellátási szerződés
  7. pontja alapján az önkormányzat a költségvetési keretein belül biztosítja a tulajdonában álló gép-, műszer és egyéb állóeszközök fenntartását, felújítását. Biztosítja a működéshez szükséges minimumfeltételeket az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges minimumfeltételekről szóló 60/
  8. (X. 20.) ESzCsM rendeletben (a továbbiakban: ESzCsM rendelet) foglaltaknak megfelelően. [5] A szerződés
  9. pontja értelmében a felek a szerződés során fokozottan együttműködnek, kötelesek egymást minden körülményről tájékoztatni, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítését befolyásolná vagy veszélyeztetné. [6] A feladat-ellátási szerződés
  10. b) pontja úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat azonnali hatályú felmondásra jogosult az egészségügyi szolgáltatóval szemben, amennyiben saját ellenőrzése, az egészségügyi hatóság, a betegjogi képviselő vagy a betegek érdekképviseleti szervének jelzése alapján megállapítható, hogy az egészségügyi szolgáltatás szakmai színvonala csökkent, és a szakmai színvonal csökkenést az egészségügyi hatóságnak az önkormányzat felkérésére lefolytatott célellenőrzése is igazolja. Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 3 [7] A szerződés
  11. pontja szerint az egészségügyi szolgáltató a szerződésből származó jogainak és kötelezettségeinek az általa alkalmazott asszisztencia közreműködésével tesz eleget. [8] Az alperes tulajdonát képezi egy, a fogorvosi rendelőben elhelyezett intraorális röntgenkészülék, mely a feladat-ellátási szerződés megkötésekor nem rendelkezett érvényes működési engedéllyel. [9] A Vármegye1i Kórház1 a kórházban működtet panoráma röntgen készüléket, melyet fogorvosi alapellátók is igénybe vehettek. Az igénybevételre rendelési időben előjegyzés alapján, beutalóval, illetve sürgős szükség esetén rendelési időn kívül is lehetőség volt. [10] A felperes a higiéniás előírásokat nem mindig tartotta be, rendelőjében folyamatosan rendetlenség volt. A kiskorú gyermekek szüleit időnként a rendelőből kiutasította, velük szemben többször nem megfelelő magatartást tanúsított. Rendszeresen konfliktusba került asszisztenseivel, kollégáival; az asszisztencia kapcsán bekövetkezett változásokat az alperesnek nem jelentette;
  12. november végén, december elején asszisztense nem volt. [11] A felek közötti jogviszony időtartama alatt több hatósági ellenőrzésre került sor. [12] A Vármegye1i Kormányhivatal Járási Hivatal1a
  13. július 5-i helyszíni szemléjén megállapította, hogy a felperes betegsége miatt a rendelés elmaradt, helyettesítéséről nem gondoskodott, a berendelt betegeket nem értesítette. A hatóság
  14. augusztus 9-én felvett jegyzőkönyve tartalmazza, hogy a visszaellenőrzés megállapításai szerint a rendelő rendben tartása, fertőtlenítése, takarítása részben valósult meg, a dokumentumok rendezése még folyamatban volt. Előírta, hogy a rendelőből a takarításhoz használt eszközöket ki kell vinni, a veszélyes hulladék tárolásához szükséges hűtőt feliratozni kell, a hőmérsékletet naponta dokumentálni szükséges. E hiányosságok
  15. augusztus 19ére megszüntetésre kerültek. [13] A Kórház1 ápolási igazgatója
  16. december 1-jén levelet írt az alperesnek azért, mert a felperes személyes holmijai, és az este 20 óra utánig elnyúló rendelés miatt a takarítási feladatokat nem tudták megoldani. [14] A bejelentett panaszok miatt az alperes
  17. november 22-én a Vármegye1i Kormányhivatal Járási Hivatal1hoz fordult a felperes ellenőrzése céljából, és közölte, hogy a feladat-ellátási szerződés megszüntetését tervezi, aminek megalapozásához kér ellenőrzést. [15] A hatóság
  18. december 8-án kelt levelében a felperes több kötelezettségszegését rögzítette: így azt, hogy
  19. november 24-én nem volt jelen asszisztens, a felperes a sterilizálási naplót nem tudta bemutatni, a rendelőben rendetlenség volt. A
  20. december 7-ei visszaellenőrzéskor a felperes továbbra sem rendelkezett asszisztenssel, az autokláv készülékben három fémtálcán eszközök voltak, melyeket a felperes csomagolás nélkül, nem szabályosan tárolt, az egyik polcon közegészségügyi Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 4 szempontból el nem fogadható viaszos vászonterítő volt, a munkapult és az asztal továbbra is dobozokkal volt tele. A sterilizálási naplót a felperes két hónapra visszamenőleg mutatta be. A hatóság rögzítette, a felperest már
  21. július 27-én figyelmeztette, s kötelezte őt, rakja rendbe a rendelőt, végezzen fertőtlenítő takarítást, alkalmazzon fogászati asszisztenst, vagy klinikai fogászati higiénikust, működési nyilvántartását pedig újítsa meg. [16] A felperes
  22. őszén jelezte az önkormányzatnak, hogy az intraorális röntgennek nincs érvényes engedélye. Az alperes válaszában arról tájékoztatta, hogy a kórház által üzemeltetett panoráma röntgen igénybe vehető. [17] A felperes
  23. december 8-án elektronikus levélben, majd
  24. január 18-án postai úton azonnali hatállyal felmondta a szerződést. Rögzítette, már a kezdetektől kérte a fogászati kisröntgen engedélyének beszerzését, amit a szerződés alapján az alperesnek kellett biztosítania, annak használata az alapellátó kötelezettsége. Kifejtette, az engedély nélküli röntgenezéssel bűncselekményt valósítana meg. Arra is hivatkozott, hogy a panoráma röntgenre háromhetes a várakozási idő, ráadásul használatával húszszoros sugárdózis merül fel, ami nem elfogadható, Közölte, hogy a kisröntgen alkalmazása orvosszakmai szempontból is indokolt. [18] A felperes
  25. december 8-ától (helyesen:
  26. december 8-ától) nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit, fogorvosi munkát nem végzett. [19] Az alperes
  27. január 30-án kelt, a felperes részére
  28. február 4-én kézbesített nyilatkozatával a feladat-ellátási szerződést azonnali hatállyal felmondta a szerződés 3., 8., és
  29. pontjainak megsértésére hivatkozással. Utalt a Polgári Törvénykönyvről szóló
  30. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  31. §

(2)bekezdésére, 6:140. §
(1)bekezdésére, 6:213. §
(1)bekezdésére, és rögzítette, a felperes megszegte együttműködési kötelezettségét: a szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat nem látta el folyamatosan, nem a rá vonatkozó jogszabályokban, az egészségügyi szakmai szabályokban és szakmai irányelvekben rögzített színvonalon végezte munkáját. Nem vezetett az ellátásban részesített személyekről és a nyújtott szolgáltatásokról a jogszabályoknak megfelelő orvosi dokumentációt, nyilvántartást, azokról a jogosultnak nem tudott felvilágosítást adni. E felmondás alapján a Vármegye1i Kormányhivatal Járási Hivatal1a a felperes működési engedélyét visszavonta. [20] A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy
  1. január 18-án közölt felmondása érvényes, mely tényből következően az alperes
  2. február 4-én közölt felmondása érvénytelen. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy az alperes
  3. február 4-ei felmondása érvénytelen. E kereseti kérelmeivel valódi tárgyi keresethalmazatban kérte az alperes kötelezését elsődlegesen szerződésszegés, másodlagosan közigazgatási jogkörben okozott kártérítés jogcímén 53.755.608 forint és annak
  4. január 19-étől a kifizetés napjáig járó törvényes kamata megfizetésére. [21] A felperes saját felmondása érvényességének, s az alperes felmondása érvénytelenségének megállapítása iránti keresetét a Ptk. 6:
  5. §
(2)bekezdésére, 6:213. §
(1)bekezdésére, 6:
  1. §-ára, 6:
  2. §
(1)és
(2)bekezdéseire, és 6:150. §
(1)és
(2)bekezdéseire alapította. Álláspontja szerint a megállapítási kereset feltételei fennállnak, ugyanis csak a Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 5 szerződés érvényes felmondása esetén követelhet kártérítést. Kiemelte, felmondásában rögzítette, hogy az alperes nem biztosította a feladata szakszerű ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, így többszöri kérése ellenére sem intézkedett az intraorális röntgengép engedélyeztetése tárgyában. Az engedély nélküli eszközzel röntgenezés bűncselekményt valósított volna meg. Sérelmezte, hogy az alperes a panoráma röntgen használatára igyekezett őt rábírni, amely azonban egyrészt mintegy húszszoros sugárdózist jelent a normál röntgenhez képest, másrészt alkalmazása jóval hosszabb időt vesz igénybe, ami a rendelési időkeretbe nem fért bele. Ekként az alperes a feladat-ellátási szerződés 13. pontját, valamint a 21. pontban írt együttműködési kötelezettségét megszegte. Mivel felmondása legkésőbb annak közlésével, 2023. január 18-án hatályosult, az alperes felmondásának joghatása nem lehet. [22] Kártérítés iránti kereseti kérelmének jogalapjaként a Ptk. 6:142. §-át, 6:143. §
(1)és
(3)bekezdéseit, 6:
  1. §-át és 6:
  2. §-át jelölte meg. Előadta, az alperes szerződésszegése folytán elesett a szerződés idejére számított várható jövedelmétől, illetve a szerződés teljesítése érdekében az alperes által biztosított szolgálati lakás bérleti díját fedező lakhatási hozzájárulásra jogosultságtól. Kártérítési igénye keretében érvényesítette a szolgálati lakásra jogosultság elvesztéséből eredő többletköltségét a szerződés ötéves határozott idejéből hátralévő időtartamra. [23] Az alperes alaki védekezésében a keresetlevél visszautasítását, illetve az eljárás megszüntetését kérte a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  4. §
(1)bekezdésének
  1. a)és
  2. e)pontjaira, valamint 240. §
(1)bekezdésének e) pontjára utalással. Emellett érvelt azzal is, hogy az eljárás nem tartozik polgári bíróság hatáskörébe, de még ha polgári bíróságnak kellene eljárnia, úgy is a Tatabányai Járásbíróság előtt lehetett volna az eljárást megindítani. [24] Érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Megjegyezte, a felperes kérelmére a tulajdonában álló szociális bérlakást külön lakásbérleti szerződésben biztosította, függetlenül az egyidejűleg megkötött feladat-ellátási szerződéstől. Kiemelte, a felperes tevékenységét illetően több lakossági panasz érkezett: a rendelésekről késett, a gyermekekkel és az ő szüleivel durván beszélt, a szülőket kiküldte az ellátásról. Az egészségbiztosítási hatóság több ellenőrzést is tartott nála, miként ő maga is. Ezek során rendszeresen hiányosságokat, rendetlenséget találtak. Asszisztenseivel nem tudott normális munkakapcsolatot kialakítani. A rendelőt egy ideig tanú5 fogorvossal osztotta meg, aki azonban a felperes rendetlensége miatt másik ellátási körzetet kért. Azzal összefüggésben, hogy a felperes munkáját nem az elvárható minőségben végezte,
  1. tavaszára-nyarára ellátási betegszáma jelentősen visszaesett. [25] Az intraorális röntgen tekintetében hangsúlyozta, az ESzCsM rendelet minimumfeltételként csupán röntgenberendezést ír elő, mely az épületen kívül is biztosítható. [26] Úgy vélte, a felperes felmondásának alapja vélhetően az volt, hogy a
  2. december 7-ei ellenőrzés során felmerült egészségügyi működési engedélyének visszavonása. Előadta, hogy
  3. december 12-én felszólította a felperest, tevékenységét a szerződésnek megfelelően haladéktalanul folytassa, illetve felsorolta a kifogásait. A felperes a munkát ezt követően sem vette fel, majd
  4. januárjában elküldött levelében részletezte, milyen feltételekkel jönne vissza dolgozni. Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 6 [27] Megítélése szerint a feladat-ellátási szerződéssel egyidejűleg megkötött lakásbérleti szerződés a feladat-ellátási szerződés megszűnésével ex lege megszűnt. [28] A felperes kártérítési követelését összegszerűségében is vitatta. [29] Az alperes beszámítási kifogást is előterjesztett, melyben egyrészt a
  5. február 1-jétől 2026 március 18-áig terjedő időszakra a bérleti díj összegét, másrészt a helyettesítő fogorvos és asszisztens költségeinek egyharmad részére vonatkozó többletköltségét érvényesítette. [30] vitatta. A felperes az alperes részéről beszámítani kívánt összeget teljes egészében [31] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 1.891.400 forint perköltséget, és megállapította, hogy a feljegyzett 1.500.000 forint illeték az állam terhén marad. [32] Határozatának indokolásában leszögezte, a felperes a tárgyi keresethalmazatban előterjesztett igényeit polgári perben érvényesíthette, annak elbírálására a Tatabányai Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Kifejtette azt is, a felperes előterjeszthetett megállapítási keresetet. [33] Elsődlegesen a felperes felmondásának jogszerűségét vizsgálta. Ennek során abból indult ki, hogy a határozatlan időre, de legalább ötéves időtartamra létrejött jogviszonyra tekintettel a Ptk. 6:
  6. §-a alapján ebben az időtartamban csak az alperes kötelezettségszegése esetén mondhatta fel jogszerűen a szerződést. [34] Kifejtette, hogy a perbeli időszakban az alperes tulajdonát képező intraorális röntgenre működési engedély ugyan valóban nem állt rendelkezésre, azonban az önkormányzat jogszabályon alapulóan intraorális röntgent biztosítani nem volt köteles. A feladat-ellátási szerződés
  7. pontja értelmében az alperes volt köteles biztosítani az ESzCsM rendeletben foglaltaknak megfelelően a működéshez szükséges minimumfeltételeket, amiből fakadóan nem hivatkozhat az ESzCsM rendelet
  8. §-ára és 1/A. §-ára. Az ESzCsM rendelet ugyanakkor a fogászati alapellátás tárgyi minimumfeltételeként „röntgen készüléket az előhívás kellékeivel vagy központi röntgent” határoz meg EK jelöléssel, azaz a készülék „épületen kívül” is biztosítható volt. A panoráma röntgen a Kórház1ban rendelkezésre állt, így az ESzCsM rendeletből fakadó kötelezettségének az alperes eleget tett. [35] Megállapította, hogy az intraorális röntgengépet az alperes a felperesnek a feladat-ellátási szerződés keretében sem volt köteles biztosítani. A szerződés
  9. és
  10. pontjai tartalmazzák, az alperes milyen eszközöket biztosít a felperes részére: eszerint a tárgyi minimumfeltételeken kívül biztosítania kellett a tulajdonában lévő kezelőegységeket, és az ahhoz tartozó, mellékletben rögzített fogorvosi felszereléseket és berendezéseket, továbbá ezek fenntartását és felújítását a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott összegig. A Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 7 feladat-ellátási szerződés melléklete a hiányolt intaorális röntgengépet nem tartalmazza. tanú4 egészségügyi referens tanúvallomásából is az következik, hogy a feladat-ellátási szerződés megkötésének feltételeként a felperes nem határozta meg intraorális röntgen rendelkezésre állását. [36] A felperesnek a felmondásban tett azon hivatkozása kapcsán, hogy a panoráma röntgenre beutalóval a várakozási idő három hét volt, továbbá, hogy rendelési időn kívül, s hétvégén a panoráma röntgenezési lehetőség nem volt elérhető, az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy tanú7 tanú vallomása szerint a panoráma röntgenre a várakozási idő egy-két hónap volt, míg tanú1 és tanú2 röntgen asszisztensek ennél jóval rövidebb időről számoltak be. Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/
  11. (V. 11.) ESzCsM rendelet
  12. §
(3)bekezdésének f) pontja szerint pedig a fogászati ügyelet körébe tartozik a fogászati röntgen is, így annak ügyelet alatt sürgős szükség esetén rendelkezésre kellett állnia. A Vármegye1i Kormányhivatal tájékoztatása szerint a központi fogászati ellátás telephelye a Vármegye1i Kórház1 telephelyén van, ahol ünnep- és munkaszüneti napokon a diagnosztikai ellátás sürgős szükség esetén igénybe vehető. A kórház tájékoztatása szerint soron kívüli felvételek elkészítése rendelési időben, illetőleg külön megbeszélés alapján lehetséges volt. tanú1 és tanú2 tanúk egybehangzó – és a Vármegye1i Kormányhivatal tájékoztatásával konform – vallomásából pedig az tűnik ki, hogy a beküldő orvos döntési kompetenciájába tartozik, sürgős-e panoráma röntgen elkészítése. Bár a felperes azt adta elő, e lehetőségről nem tudott, a beutalás rendjéről a betegellátást végző orvosnak e minőségéből fakadóan tudnia kell, s ha erről nem tud, úgy tájékozódnia szükséges. [37] Mivel sürgős szükség esetén a panoráma röntgen igénybe vehető volt, nincs jelentősége annak, más esetekben a panoráma röntgenre előjegyzés mellett mennyi volt a várakozási idő. Hasonlóan, irreleváns volt az arra vonatkozó adatok beszerzése is, hogy a felperes felmondását megelőző fél évben a panoráma röntgen mely időszakokban volt foglalt. [38] Az elsőfokú bíróság rögzítette: a felperes a perfelvétel során tényként adta elő, hogy intraorális röntgennel nem végzett tevékenységet, majd az eljárás érdemi szakaszában, tanú7 tanú vallomásának hatására előadását részben megváltoztatta, s azt közölte, csak a kezdet kezdetén próbálkozott az intraorális röntgengéppel, amely azonban használhatatlan volt. tanú4, az alperes egészségügyi referensének előadása szerint a felperes az intraorális röntgennel kapcsolatos problémát csak 2022 őszén jelezte. Azzal együtt, hogy a felperes tényállítását az eljárás érdemi szakaszában nem változtathatta meg, bármelyik tényállítás alapul vételével felmondásának ezen indoka mindenképpen okszerűtlen, s nem alapoz meg alperesi kötelezettségszegés folytán azonnali hatályú felmondást. Amint az intraorális röntgen működési engedélyének hiánya tanú4 tudomására jutott, elkezdett intézkedni, s a felperes még felmondását megelőzően tudott arról, az engedélyezési eljárás lefolytatására a folyamat elindult. Hosszú időn keresztül nem kifogásolta tehát az állítása szerint általa ténylegesen nem is használt intraorális röntgen hiányát, majd akkor mondta fel a jogviszonyt, amikor az engedélyeztetési folyamat lefolytatása iránt az alperes intézkedett. [39] A törvényszék kiemelte, hogy a működési engedély kiadásakor a tárgyi minimumfeltételek megvalósulásáról a felperesnek nyilatkoznia kellett, amit meg is tett. A működési engedélyt kiadó hatóságnak nem jelentett be olyan tényt, amely alapján azt lehetne megállapítani, hogy a tárgyi minimumfeltételek nem álltak rendelkezésre. Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 8 [40] A felperes felmondásának azon indoka kapcsán, hogy orvosszakmai szempontok szerint is szükséges intraorális felvétel készítése, az elsőfokú bíróság kiemelte, annak van jelentősége, hogy az alperesnek sem jogszabály, sem a felek közötti szerződés (és annak melléklete) alapján nem volt kötelezettsége intraorális röntgen berendezés biztosítása. A tárgyi minimumfeltételek az orvosszakmai szempontok minimumát rögzítik, s ha ezek teljesülnek, és a felek további feltételek biztosításában nem állapodtak meg, úgy nincs jelentősége, hogy egyébként korszerűbb, vagy a minimumfeltételekhez képest további gépek mellett orvosszakmai szempontból magasabb színvonalú ellátás nyújtható-e. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) pedig arról tájékoztatta a bíróságot, hogy nincs meghatározott, engedélyezett sugárdózis. Az az alapvető kritérium, hogy a vizsgálatot annak indokoltsága esetén lehet elvégezni, ha a sugárterhelésből származó kockázat a várható előnynél kisebb, s törekedni kell a lehető legkisebb sugárterhelésre. Ebből azonban nem vezethető le, hogy az alperes – jogszabály, vagy feladatellátási szerződés alapján – azért lett volna köteles intraorális röntgent biztosítani, hogy a panoráma röntgen által kibocsátott sugárzáshoz képest a betegeket alacsonyabb sugárdózis érje. [41] A felperes az általa hivatkozott Ptk. 6:
  1. §-a és 6:
  2. §-ára figyelemmel az alperes szerződésszegésének hiányában nem mondhatta volna fel a feladat-ellátási szerződést, s alaptalan volt a Ptk. 6:
  3. §-ára hivatkozása is, ugyanis a kezdetektől nem használta az intraorális röntgent, rendelkezésre állt a panoráma röntgenezési lehetőség, amikor pedig tanú4 értesült az engedélyezés hiányról, az engedélyezési folyamat feltérképezése és elindítása elindult. Így a felperes felmondásának érvényessége nem állapítható meg, a jogellenes felmondás a szándékolt joghatás kiváltására nem alkalmas. Ennek kapcsán egyébként a vállalkozási szerződés felmondására vonatkozó szabályok irányadóak, azonban akkor is ugyanerre a következtetésre lehetne jutni, ha a megbízási szerződés felmondásának szabályai volnának alkalmazandók. [42] Ezt követően az elsőfokú bíróság vizsgálta, az alperes felmondása jogszerű-e, a felperes követett-e el súlyos szerződésszegést. Ennek kapcsán a Ptk. rendelkezésein kívül értékelte a feladat-ellátási szerződés
  4. pontját is, mely azonnali hatályú felmondási okokat rögzített. [43] Kiemelte, a bírói gyakorlat következetes abban, hogy a jogellenes felmondás a teljesítés megtagadására irányuló nyilatkozatnak minősül, a felperes pedig megtagadta a teljesítést, mert
  5. december 8-ától nem vette fel a munkát, amivel megszegte a feladatellátási szerződés
  6. pontját. Rámutatott, önmagában ez a körülmény is megalapozta a szerződés alperes általi felmondását. Mindemellett rendelkezésre áll a Vármegye1i Kormányhivatal Járási Hivatal1ához 2022 nyarán benyújtott, a rendelőben fennálló rendetlenségről szóló, a nyálszívók és a poharak újra hasznosításáról, a felperesi dokumentálás hiányosságairól szóló panasz, mely kitért arra is, hogy az asszisztens a felperes utasítására nem írhatta be az adatokat a programba, indokolatlanul későn adott időpontot az ellátásra, az asszisztenssel konfliktusba került, és kifogásokat fogalmazott meg a páciensekhez és azok szüleihez hozzáállása tekintetében is. A hivatal más feljegyzése rögzítette az elmaradt rendelést, melyről a felperes a betegeket nem értesítette, s megállapítható az is, hogy a felperes
  7. július 27-én figyelmeztetés szankcióban részesült; a hatóság arra kötelezte őt, a rendelőt rakja rendbe, végezzen fertőtlenítő takarítást, Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 9 alkalmazzon fogászati asszisztenst vagy klinikai fogászati higiénikust, illetőleg működési nyilvántartását újítsa meg. A
  8. augusztus 9-ei visszaellenőrzési jegyzőkönyv ugyancsak kötelezettségszegéseket, higiéniás kifogásokat rögzített, melyek
  9. augusztus 19-ére megszüntetésre kerültek. A hivatalhoz
  10. november 22-én írt ellenőrzési kérelem, valamint annak
  11. december 12-ei tájékoztatása a lefolytatott ellenőrzés és visszaellenőrzés eredményéről ugyancsak a felperesi többszöri kötelezettségszegését támasztja alá (nem volt asszisztens, előbb a felperes nem tudta bemutatni a sterilizálási naplót, majd két hónapra visszamenőleg tette azt meg, az autoklávban eszközök találhatók, továbbra is rendetlenség volt). A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) beszerzett adatok azt igazolják, a felperes kollégáihoz képest lényegesen kevesebb beteget látott el. A Kórház1 ápolási igazgatója
  12. december 1-jén az alpereshez levelet írt, melynek értelmében a takarítási feladatokat nem tudják megoldani a felperes személyes holmijai, valamint az este 20 óra utánig elnyúló rendelés miatt. tanú7 és tanú6 tanúk közvetlenül észlelték, hogy egyszer használatos eszközök újra felhasználása történik, továbbá a felperes nem mindig engedte, hogy legalább egy szülő a kiskorú gyermek kezelésénél jelen legyen, valamint közvetlenül észlelték a szülőkkel nem minden esetben megfelelő kommunikációt. Ehhez képest nem fogadta el a bíróság a felperesnek azt a nyilatkozatát, amely szerint az asszisztensek nem megfelelő munkavégzése miatt érte őt hátrány. Kiemelte, a feladat-ellátási szerződés
  13. pontja szerint a felperes köteles volt asszisztens foglalkoztatására, így az önkormányzattal szemben az asszisztencia és az asszisztencia által végzett munka hiányosságaira nem hivatkozhat, másrészt pedig a kifogásolt állapotok az asszisztensek munkába lépésekor is fennálltak. Ebből fakadóan a felperes nem az elvárt színvonalon nyújtotta a szolgáltatást, illetőleg
  14. december 8-ától egyáltalán nem dolgozott. [44] Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperes felmondásában szereplő azon indokot, hogy a felperes az ellátásban részesített személyekről és a nyújtott ellátásokról a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő orvosi dokumentációt, nyilvántartást nem vezetett, azokról a jogosultnak felvilágosítást adni nem tudott. [45] Kiemelte, hogy a Ptk. 6:
  15. §
(2)bekezdése szerint más felmondási okra is át lehet térni. Az alperes az írásbeli felmondásban nem hivatkozott a feladat-ellátási szerződés
  1. pontjának megsértésére, azonban nem volt akadálya, hogy ezt az okot a per során felhozza. [46] A fentiek alapján megállapította, hogy az alperes a szerződést a Ptk. 6:
  2. §-a, 6:
  3. §
(1)és
(2)bekezdései, a 6:213. §
(1)bekezdése és a feladat-ellátási szerződés 2.,
  1. és
  2. b) pontjai alapján a felperes súlyos szerződésszegése miatt jogszerűen mondta fel. [47] A felperes jogszerű felmondására tekintettel az alperes felmondásának érvénytelenségére alapított vagylagos keresetet, valamint a marasztalási keresetet elutasította; ez utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az összegszerűséget jogalap hiányában nem kellett vizsgálni. [48] Az elsőfokú bíróság a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján, utalással a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet ( régi Ükr.) 2. §
(1)bekezdésére, kötelezte a felperest tizenöt napon belül az alperesnek 1.891.400 Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 10 forint perköltség (ügyvédi munkadíj) megfizetésére. A Pp. 95. § c) pontjára és 102. §
(6)bekezdésére utalással rendelkezett akként, hogy a felmerült 1.500.000 forint kereseti illetéket az állam viseli. [49] Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. [50] Fellebbezésében elsődlegesen a Pp.
  1. §-a alapján annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan – utalással a Pp.
  2. §
(3)bekezdésének a)-e) pontjaira, valamint a Pp.
  1. §-ára – annak megváltoztatásával a kereseti kérelmének megfelelő határozat hozatalát kérte. [51] Megítélése szerint a törvényszék a tényállást kirívóan okszerűtlen mérlegeléssel állapította meg, az részben hiányos, részben iratellenes. [52] Álláspontja szerint téves az az ítéleti következtetés, hogy nem szabta a feladatellátási szerződés megkötésének feltételéül az intraorális röntgen rendelkezésre állását. Sérelmezte, hogy az ítélet nem rögzíti, az alperes a szerződés megkötése előtt nem tájékoztatta arról, miszerint a rendelőben elhelyezett intraorális röntgennek nincs működési engedélye, és azt sem, hogy
  2. október 10-i érkezéssel az alpereshez kérelmet nyújtott be a „kisröntgen” működési engedélyének megküldése céljából. Azt is felrótta, hogy az elsőfokú bíróság hiányosan idézte a feladat-ellátási szerződés
  3. pontját, kihagyta „a minőségi fogászati alapellátás érdekében” fordulatot, és hallgat az ítélet arról is, hogy a Planmeca intraorális röntgen az önkormányzat tulajdonában álló gép. Megjegyezte, hogy tévesen tartalmazza az ítélet, hogy
  4. december 8-ától kezdődően nem végzett munkát, azt pedig egyáltalán nem rögzíti, hogy a felperesi azonnali hatályú felmondás vele történő közlését követően,
  5. december 8-ától nem végez munkát. [53] Az ítéleti tényállásból hiányolta annak rögzítését is, hogy azonnali hatályú felmondása után az alperes
  6. december 13-án INT/156-13/2022 iktatószámmal „Tájékoztatás” tárgyú levelet küldött neki, melyben az azonnali hatályú felmondás ténybeli alapját, indokait nem vitatta, ugyanakkor azonnali hatályú felmondásának lehetőségét helyezte kilátásba. [54] A fentiek alapján a megállapított tényállást iratellenesnek, a bizonyítékok értékelését kirívóan okszerűtlennek ítélve állította, hogy az elsőfokú bíróság így megsértette a Pp.
  7. §
(1)bekezdését és 346. §
(5)bekezdését. [55] Arra is hivatkozott, tévesen következtetett a törvényszék arra, hogy sem a feladat-ellátási szerződés
  1. és
  2. pontjai, sem pedig jogszabály alapján az alperesnek nem volt kötelezettsége részére intraorális röntgengépet biztosítani, ezért az alperes nem követett el szerződésszegést. Álláspontja szerint a szerződés
  3. pontjának tárgya nem az, hogy az alperes milyen eszközöket biztosít részére, hanem hogy melyek azok az önkormányzati tulajdonban lévő eszközök, amelyeket a használatába adott. A feladat-ellátási szerződés
  4. számú mellékletéből ténylegesen nem tűnik ki, az alperes mely eszközöket adta használatába; a felek ezt az iratot kézjegyükkel nem látták el, így legfeljebb az alperes egyszerű, egyoldalú leltáraként minősíthető. Állította, hogy a feladat-ellátási szerződés
  5. pontjából következően Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 11 az alperesnek nem csupán az ESzCsM rendeletben foglalt minimumkövetelmények (és ezzel kapcsolatos eszközök) biztosítása volt a kötelezettsége, hanem valamennyi olyan, a tulajdonában lévő gép-, műszer és egyéb állóeszköz fenntartása és felújítása is, amely a „minőségi” fogászati alapellátás teljesítéséhez szükséges. Erre utal, hogy a szerződésben kifejezetten úgy rendelkeztek, a „minőségi fogászati alapellátás érdekében” köteles az alperes valamennyi tulajdonában álló gép és eszköz fenntartására, valamint ezt támasztja alá, hogy a szerződés
  6. pontja szerint ezen felül biztosítja a működéséhez szükséges – az ESzCsM rendeletben foglalt – minimumfeltételeket. [56] Kiemelte, a minőségi fogászati alapellátás nem nélkülözheti intraorális röntgen alkalmazását, hiszen általa jobb felbontású kép készíthető, mint panoráma röntgennel; olyan szájüregi részekről is készíthető kép, melyeket a panoráma röntgen nem képes elérni, továbbá a kisebb sugárdózis kitettség követelményének is megfelel. Ennek biztosítása az alperesnek jogszabályi kötelezettsége volt, figyelemmel az NNGYK Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának a bírósági megkeresésre adott válaszára, mely „alapvető kritériumként” fogalmazza meg, hogy a pácienseket a lehető legkisebb sugárdózis érje. Ennek kapcsán nem hagyható figyelmen kívül az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól szóló 21/
  7. (VII. 9.) EMMI rendelet, melynek
  8. §
(1)bekezdése értelmében az egészségügyi szolgáltatónak az orvosi diagnosztikai és az intervenciós radiológiai, tervezési, irányítási vagy ellenőrzési célból alkalmazott orvosi sugárterhelésből származó valamennyi dózist az elérhető legalacsonyabb szinten kell tartania, és a kívánt diagnosztikai eredményt az elérhető legalacsonyabb sugárterheléssel kell megszereznie. Ezért orvosszakmai szempontból is indokolt a kisröntgen alkalmazása, amit az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna. [57] Vitatta azt a tanú4 tanú vallomásán alapuló következtetést is, hogy a feladatellátási szerződés megkötése előtt az intraorális röntgenhez kapcsolódó kérdést nem tett fel, illetve nem kötötte a szerződés megkötését az intraorális röntgen meglétéhez. Jelentőséget tulajdonított annak, hogy a Ptk. 6:62. §
(1)bekezdése értelmében az alperest fokozott együttműködési (azaz tájékoztatási) kötelezettség terhelte, mely kiterjedt a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt a szerződést érintő lényeges körülményekre. Ezért nem neki kellett az alperesi fogászati rendelőben egyébként felszerelt intraorális röntgen működési engedélyéről, valamint a panoráma röntgen igénybevételének különös szabályairól tájékozódnia, hanem az alperes kötelezettsége lett volna őt e lényeges körülményekről már a szerződéskötést megelőző tárgyalások közben tájékoztatni. Ennek kapcsán külön ki is emelte, hogy az önkormányzat nem válaszolt
  1. október 10-ei megkeresésére, melyben a „kis röntgen” működési engedélyét kérte. [58] A fentiek alapján megismételte, hogy az alperes nem teljesítette lényeges szerződéses kötelezettségét, ezért a szerződéses jogviszony a részéről a továbbiakban nem volt fenntartható, így felmondása okszerű volt. [59] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság pusztán az iratok és ellentmondó tanúvallomások alapján formálisan vizsgálta, az alperes azonnali hatályú felmondása jogszerű volt-e. Kizárólag a felmondás indokainak valóságát tette a vizsgálat tárgyává; azt nem, hogy az okszerű, illetőleg rendeltetésszerű volt-e. A korábbi ellenőrzés során megállapított hiányosságok
  2. augusztus 19-ére ugyanis már nem álltak fenn, és lényeges az is, hogy az Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 12 alperes, bár
  3. november 24-én az általa kért ismételt ellenőrzés jegyzőkönyvéből a felmondása indokaként megjelölt hiányosságokról értesült, s ezt
  4. december 13-án felé jelezte is, a szerződést csak több, mint két hónap elteltével mondta fel. Ezért az alperesi felmondás nem okszerű, és az azonnali hatályú felmondás jogát az alperes rendeltetésellenesen is gyakorolta; kétségtelen ugyanis, hogy azt az ő, a tárgyi eszközök biztosítására vonatkozó mulasztásokra rámutató levele, illetve azonnali hatályú felmondása indukálta, s valójában nem szerződésszegésének következménye. [60] Kérte annak értékelését is, hogy az alperes
  5. december 13-ai levelében elismerte az azonnali hatályú felmondás tényét, annak érvényességét nem vitatta. Pusztán arra utalt, hogy csak
  6. március 18-a után lesz jogosult a szerződéses jogviszonyt rendes felmondással megszüntetni. Az alperes tehát tudomással bírt a szerződés felmondásáról, de azt nem azonnali hatályú, hanem „rendes” felmondásnak tekintette. [61] Álláspontja szerint ekként az alperes azonnali hatályú felmondása érvénytelen, mert nem felel meg a Ptk. 6:
  7. §-ának, 6:
  8. §
(1)bekezdésének, emellett pedig sérti a Ptk. 1:3. §
(1)bekezdését és 1:5. §
(1)bekezdését. [62] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [63] Mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a felperes
  1. október 4-étől
  2. augusztus 24-ig Magyarországon nem csupán fogászati alapellátási tevékenységet, hanem semmilyen egyéb gyógyító tevékenységet sem végezhetett, nem felelt meg ugyanis az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásáról, valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről szóló 18/
  3. (IV. 17.) EÜM rendeletben foglalt feltételeknek. A hiányosságra a Megye1i Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya 2022 júliusában meghozott határozata is utalt, azonban a felperes a szükséges kreditpontokat ezt követően sem szerezte meg. [64] Fenntartotta, hogy nem volt sem jogszabályi, sem szerződésben előírt kötelezettsége intraorális röntgent biztosítani. Állította, hogy kisgyermekeknél sokszor a panoráma röntgenkép készít elsőre jó felvételt, mert az intraorális gépbe könnyebben „belemozdulnak”, így több adag sugárdózist is kaphatnak. Rámutatott, hogy valamennyi, fogászati szakterületen tevékenykedő tanú egybehangzóan állította, a panoráma röntgen folyamatosan elérhető volt, és hogy az nem jelent a gyermekekre veszélyesebb terhelést, mint az intraorális röntgengép. A felperes sugárdózissal kapcsolatos előadását bizonyítatlannak és szakmaiatlannak ítélte, és kiemelte, hogy az intraorális röntgengépet – más gépekhez hasonlóan – felvételenként kell állítani, annak megfelelően, hogy az adott kép elkészítéséhez szükséges besugárzás mennyi ideig érje és milyen intenzitással végezze, így ugyanaz az intraorális röntgenkép két felvétel között akár két, vagy háromszoros sugárdózis különbséget is produkálhat. Előadta, önhibáján kívül nem tudott arról, hogy az intraorális röntgen nem rendelkezett engedéllyel, ugyanis a karbantartást és az engedélyeztetést szerződésben átadta a Vármegye1i Kórház1nak. Amikor tudomást szerzett az engedély hiányáról, annak pótlásáról haladéktalanul intézkedett. Arra is hivatkozott, hogy azt a tényt, miszerint az intraorális röntgen nem rendelkezik működési engedéllyel, a felperes a felmondásában ugyan Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 13 megemlítette, de a felmondást nem arra alapozta. Megjegyezte, hogy a felperes 2022 októberétől tudott arról, hogy az intraorális röntgennek nincs működési engedélye. Mindezek alapján a felperes felmondásában közölt mindkét érv (az intraorális röntgen biztosításának állítólagos kötelezettsége, valamint a röntgengépek sugárterhelése) megalapozatlan, így az azonnali hatályú felmondás nem foghatott helyt. [65] Végül hangsúlyozta, hogy a felperes azonnali hatályú felmondását nem ismerte el, sőt vitatta azt, ugyanis
  4. december 13-án a tevékenység azonnali folytatására szólította fel őt. A felperes azonnali hatályú felmondására időszerűen válaszolt, az ő azonnali hatályú felmondása pedig képviselő-testületi hatáskör volt, amelyről a képviselő-testület az önkormányzat által a felperesnek adott póthatáridő leteltét követő első ülésén döntött. [66] A fellebbezés alaptalan. [67] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészíti ki, hogy az alperes
  5. december 13-án levelet intézett a felpereshez, melyben felhívta a figyelmét, hogy a feladat-ellátási szerződés
  6. pontja alapján
  7. március 18-ig köteles a közszolgáltatás ellátására, s ettől az időponttól élhet csak a rendes felmondás jogával hat hónapos felmondási idővel. A levél szerint az önkormányzat a
  8. számú fogászati körzet ellátása kapcsán több szabálytalanságról értesült: asszisztens igénybevétele nélküli feladatellátásról, közegészségre veszélyes állapot létrehozásáról a rendelőben, a rendelési idő be nem tartásáról, valamint az egészségügyi ellátás szakmai színvonalának csökkenéséről. Kérte a felperes együttműködését – a személyes holmijának megfelelő tárolásával – abban, hogy a Kórház1 takarító személyzete napi teendőjét zökkenőmentesen végezhesse. Felhívta őt arra, hogy a fenti szabálytalanságokat a levél kézhezvételétől számított nyolc napon belül szüntesse meg, és azokat a kapcsolódó dokumentációk (pl. az asszisztens szerződése) megküldésével az önkormányzat felé igazolja. Végül figyelmeztette arra, a szabálytalanságok megszüntetésének elmulasztása megalapozhatja, hogy az önkormányzat azonnali hatállyal felmondja a szerződést, továbbá az okozott kár megtérülése érdekében minden jogi eszközt igénybe vegyen. [68] Az így kiegészített tényállás alapján az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítást a felek által felajánlott és szükséges körben lefolytatta, és a megállapított tényekből helytálló jogi következtetésre jutott. Az ítélőtábla egyetért az elsőfokú ítélet indokaival, azokat nem ismétli meg, de a fellebbezésre figyelemmel kiemeli az alábbiakat. [69] Mivel a felperes fellebbezésében elsődlegesen a Pp.
  9. §-ára hivatkozással a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, az ítélőtábla mindenekelőtt ezt az érvelést vizsgálta. [70] A felperes állította, hogy a törvényszék megsértette a Pp.
  10. §-át [A bizonyítás eredményének mérlegelése], valamint
  11. §-ának [Az ítélet tartalma]
(5)bekezdését. [71] Rögzíteni szükséges, hogy a határozat indokolási kötelezettségének részbeni elmulasztása nem minősül a fellebbezési eljárásban orvosolhatatlan eljárási hibának, ha a Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 14 megváltoztatáshoz szükséges adatok a másodfokú bíróság rendelkezésére állnak (Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.403/2010/
  1. számú ítélete – megjelent: BDT2012.2649.II.). Az adott esetben a törvényszék a Pp.
  2. §-ában foglalt kötelezettségének eleget tett, a tényállás fentiek szerinti kiegészítése mellett pedig ítélete érdemi felülbírálatra alkalmas volt. [72] A Pp.
  3. §-ára alapítottan, megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése a széleskörű bizonyítás lefolytatása érdekében kizárólag akkor lenne indokolt, ha a jogalap fennállása, azaz a felperes felmondásának érvényessége miatt a kárigényt is el kellene bírálni. A bizonyítás szükségességének és terjedelmének megítélése, s ezzel összefüggésben az indokolás köre [a Pp.
  4. §
(4)és
(5)bekezdései szerint] az adott esetben attól függ, hogy a bíróság a felperes felmondásával összefüggésben az intraorális röntgengép hiányának kérdését, valamint az alperes felmondásának okszerűségét és rendeltetésszerűségét miként ítéli meg. [73] Az ítélőtáblának a felek közötti jogviszony megítélésekor a
  1. március 18-án létrejött feladat-ellátási szerződés rendelkezéseiből kellett kiindulnia. Ezzel összefüggésben meghatározó jelentősége volt annak, az alperesnek akár a szerződés, akár jogszabály – az ESzCsM rendelet – értelmében kötelezettsége volt-e intraorális röntgen biztosítása, tehát elkövetett-e a felperes felmondását megalapozó szerződésszegést. [74] A törvényszék helytállóan hivatkozott arra, hogy az ESzCsM rendelet a fogászati alapellátás tárgyi minimumfeltételeként röntgenkészüléket az előhívás kellékeivel, vagy központi röntgent határoz meg EK jelöléssel, azaz a röntgen készülék intézményen kívül is biztosítható. Arra vonatkozóan pedig a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, hogy panoráma röntgengép a Vármegye1i Kórház1ban szükség szerint rendelési időn kívül is rendelkezésre állt. [75] A feladat-ellátási szerződés fentebb idézett
  2. pontjával összefüggésben szükséges rögzíteni, hogy a szerződés maga tartalmazza, melléklete van, mely attól függetlenül, hogy a felek azt aláírásukkal nem látták el, a szerződés részét képezi, s nem csupán egy egyszerű leltárról van szó. Arra vonatkozóan pedig nincs peradat, hogy a szerződésnek annak megkötésekor más melléklete is lett volna; ilyet a felperes maga sem állított. [76] A szerződés
  3. pontja értelmében az alperes csak a közgyűlése által, a tárgyévre vonatkozó éves költségvetési rendeletben meghatározott összegig volt köteles a tulajdonát képező gép-, műszer és egyéb állóeszközök fenntartását, felújítását biztosítani a minőségi fogászati alapellátás érdekében, az ESzCsM rendelet szerinti minimumfeltételeken kívül. E rendelkezés egyértelművé teszi, a minőségi fogászati alapellátás biztosítása nem foglalt magában a felperes érvelésének megfelelő, korlátozás nélküli eszközbiztosítási kötelezettséget. [77] Annyiban helytálló a felperes érvelése, hogy a szerződéskötést megelőzően tőle nem volt elvárható, hogy a fogászati rendelőben elhelyezett műszerek működési engedélyének meglétéről érdeklődjön. Az alperes kötelezettsége lett volna arról tájékoztatni a felperest, hogy egyes készülékek nem működtethetők. Ennek a körülménynek azonban nincs jelentősége a per eldöntése szempontjából, mert ha a felperes – ahogyan állította – a Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 15 szerződéskötés feltételéül szabta az intraorális röntgen meglétét (és így értelemszerűen használhatóságát), úgy akarathibára – tévedésre (Ptk. 6:
  4. §), illetve megtévesztésre (Ptk. 6:
  5. §) – hivatkozással a szerződést megtámadhatta volna, ugyanakkor ennek hiányában, az említett tényre alapítottan a szerződés felmondásának joga őt nem illette meg. [78] A felperesnek azzal kapcsolatos érvelése kapcsán, hogy az intraorális röntgen és a panoráma röntgen állítottan eltérő sugárterhelése miatt az alperesnek intraorális röntgen biztosítása volt kötelezettsége, az ítélőtábla rögzíti, maradéktalanul osztja az elsőfokú ítélet [88] margóbekezdésében foglaltakat. A szerződésben írt „minőségi fogászati alapellátás” fordulat nem értelmezhető akként, hogy az alperesnek mindenkor kötelezettsége lenne a legmodernebb orvosi berendezés biztosítása. [79] Megjegyzendő: tanú5 tanú vallomásában előadta, ha gyermeket kell röntgenezni, akkor abból a szempontból indokoltabb az intraorális röntgen, hogy amennyiben tűri, úgy ezt választaná elsődlegesnek, de nagyon sok esetben a gyermek röntgenezése nehéz, szülői segítséggel nagyon sok ponton el tud csúszni, ami a panoráma röntgennél jóval kisebb eséllyel történik meg; azaz „ugyanott vagyunk, ha egyszer csinál valaki panoráma röntgent, minthogy 3-4 intraorális röntgent csinál valaki” (tanú5 tanú vallomása – Tatabányai Törvényszék. 18.P.20.022/2025/
  6. számú jegyzőkönyv
  7. oldala). [80] A fentiekből az következik, a felperes felmondásában rögzített ok nem valós, ezért a Ptk. 6:
  8. §
(1)és
(2)bekezdései alapján felmondása nem érvényes. [81] Tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes felmondását nem vitatta. [82] A
  1. december 13-án, az elektronikus levél útján közölt felperesi felmondást követően a felperest írásban felhívta a szabálytalanságok megszüntetésére, s tájékoztatta őt arról, hogy a szerződés hatálya
  2. március 18-áig szól, így azt rendes felmondással megszüntetni ettől az időponttól lehet. A levél tartalmából egyértelműen következik, az az azonnali hatályú felmondásra válasz, és abban a felperes azonnali hatályú felmondását az alperes nem fogadta el. [83] Mindemellett, ha az alperes nem vitatta volna a felmondás okszerűségét, ezt a perben utóbb is megtehetné. [84] Fellebbezésében a felperes sérelmezte, hogy az alperes felmondása nem volt rendeltetésszerű és okszerű, azaz a megjelölt okok a felmondáskor már nem álltak fenn, továbbá az alperes a hiányosságokról tudott, azonban ennek ellenére sem mondta fel még több, mint két hónapig a szerződést. Ilyen tartalmú érvelése az elsőfokú eljárásban a felperesnek nem volt; arra hivatkozott, az alperes felmondása azért érvénytelen, mert az ő felmondása a szerződést már megszüntette. Vitatta az alperes felmondásában közölt okok fennállását, és állította, azok nem bizonyítottak, továbbá nem szolgálhatnak sem azonnali hatályú, sem rendes felmondás alapjául. Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.116/2025/11-I. 16 [85] A felperes az alperes felmondásának okszerűségére és rendeltetésszerűségére a Pp.
  3. §-a alapján – utalással a Pp.
  4. §
(1)bekezdés 12.
  1. a)és
  2. b)pontja értelmező rendelkezéseire (keresetváltoztatás) – már nem hivatkozhat. [86] Az ítélőtábla arra is utal, hogy az alperes a Pp. 214. §
(2)–
(5)bekezdéseire figyelemmel [Az érdemi tárgyalási szak tartalma és az annak során tehető perfelvételi nyilatkozatok, tényállítások] a perfelvétel lezárását követően nem hivatkozhat arra, hogy a felperes orvosi tevékenységet Magyarországon nem is végezhetett volna. Így a 18.P.20.022/2025/
  1. számú jegyzőkönyv
  2. oldala szerint a
  3. május 13-án tartott folytatólagos érdemi tárgyaláson jegyzőkönyvbe mondott, s fellebbezésében megismételt előadását figyelmen kívül kell hagyni. [87] Az ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú ítélet indokolása [2], [3] és [8] bekezdései nem hiányosak. Valóban nem szerepel, hogy a felperes kérte a „kis röntgen” engedélyének megküldését. A másodfokú bíróság rögzíti, hogy a felperes jelezte, az intraorális gép engedéllyel nem rendelkezik, s nem hajlandó így használni. Az indokolás [18] bekezdése valóban elírás, azt javítja az ítélőtábla. [88] Mindezek alapján a Pp.
  4. §
(2)bekezdése alapján az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [89] Hivatkozással a Pp. 95. §
(1)bekezdésére, megállapította, hogy a feljegyzett 2.500.000 forint fellebbezési illeték a felperes részére engedélyezett költségmentesség folytán az állam terhén marad. [90] Az alperes kérte ugyan másodfokú perköltsége megfizetésére kötelezni a felperest, azonban a csatolt megbízási szerződés szerint a jogi képviselő érvényesített megbízási díja az eljárás egészére nettó 1.891.400 forint (szerződés 3.2. pontja). A költségjegyzékben foglaltak szerint az alperes perköltségét ebben az összegben számította fel. Ezért – figyelemmel a Pp. 82. §
(3)bekezdésére - a másodfokú bíróság a törvényszék által már megítélt összegen felül további ügyvédi munkadíj megfizetésére a felperest nem kötelezhette. Győr,
  1. október
  2. Dr. Molnár Andrea s. k. Dr. Szabó Péter s. k. Dr. Sarmon Hedvig s. k. a tanács elnöke előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.