← Magyarország

Pf.20657/2025/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma:

  1. A közérdekű adat megismerhetővé tételének kötelezettségét a közérdekű adat birtoklásának ténye önmagában megteremti. Az adatkezelői minőség megállapításánál ezért a kért adatok rendelkezésre állását (birtoklását), a kérelem teljesíthetőségét kell vizsgálni, nem pedig azt, hogy ki jogosult általában az adott adatok tekintetében az adatkezelés célját meghatározni vagy az adatkezelésről döntést hozni, azokat végrehajtatni.
  2. A közfeladatot ellátó szerv nem hivatkozhat arra, hogy a belső szervei által kezelt közérdekű adatoknak nem adatkezelője, mert azokat a szervei kezelik. Különösen akkor nem, ha a közérdekű adatkiadási szabályzata szerint a belső szervei által kezelt adatok adatkezelőjének a közfeladatot ellátó szerv minősül. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 9.Pf.20.657/2025/5-II. A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: dr. Hüttl Tivadar ügyvéd ügyvéd címe1 Az alperes: Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány 1014 Budapest, Úri utca
  3. Az alperes képviselője: dr. Heinek Péter ügyvéd ügyvéd címe2 A per tárgya: közérdekű adat kiadása Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.657/2025/5-II 2 Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 39.P.22.608/2025/
  4. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000 (háromszázezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését arra, hogy az alperes adja ki a felperes részére a következő közérdekű adatokat:
  5. az alperes működésének kezdete óta született Kuratóriumi előterjesztések és határozatok
  6. az alperes működésének kezdete óta tartott Kuratóriumi ülések jegyzőkönyvei, beleértve az elektronikus határozatokról készült jegyzőkönyvek
  7. az alperes működésének kezdete óta tartott Felügyelőbizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek
  8. tájékoztatás arról, hogy az alperes működésének kezdete óta a Felügyelőbizottság az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának IV/
  9. fejezete
  10. pontja szerinti célvizsgálatot folytatott le, azoknak mi volt a tárgya; továbbá a célvizsgálatok eredményeként készült vizsgálati megállapításokat tartalmazó dokumentumok Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.657/2025/5-II
  11. 3 a belső ellenőr által az pénzügyi cég Zrt. kapcsán készített beszámolói. [2] Keresetét az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  12. évi CXII. törvény (Infotv.)
  13. §

(1), 28. §
(1)bekezdésére,
  1. §-ára alapította. [3] Az alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a jelen perben egyik félnek sincs perbeli jogképessége, nem az alperes a kiadni kért adatok kezelője. A felperesi kérelem egy része ugyanis az alperes felügyelőbizottságának működésére, tevékenységére vonatkozik, a felügyelőbizottság pedig maga jogosult meghatározni, hogy mely kötelezettségeinek milyen terjedelemben, milyen részletességgel tesz eleget. Állítása szerint ugyanezen okból a kuratóriumot érintő adatok tekintetében (1.,
  2. sorszámú kereseti kérelem) a kuratórium, a felügyelőbizottságot érintő adatok tekintetében (3.,
  3. sorszámú kereseti kérelem) felügyelőbizottság, míg a belső ellenőrt érintő kérelem tekintetében (
  4. sorszámú kereseti kérelem) a belső ellenőr az adatkezelő. Utalt arra, hogy ezek önálló szervezeti felépítéssel rendelkeznek, és elkülönült, közfeladatnak minősülő tevékenységet végeznek. A felperesnek pedig azért nincs perbeli jogképessége, mert a pert megelőző közérdekű adatmegismerése iránti igényt nem az adatkezelőknek küldte meg. Álláspontja szerint a
  5. számú adatigénylési kérelem nyelvtanilag értelmezhetetlen. [4] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes részére a @emailcím email címre a következő közérdekű adatokat: az alperes működésének kezdete óta született Kuratóriumi előterjesztések és határozatok, az alperes működésének kezdete óta tartott Kuratóriumi ülések jegyzőkönyvei, beleértve az elektronikus határozathozatalról készült jegyzőkönyveket, az alperes működésének kezdete óta tartott Felügyelőbizottság ülésekről készült jegyzőkönyvek, tájékoztatás arról, ha az alperes működésének kezdete óta a Felügyelőbizottság az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának IV/
  6. fejezete
  7. pontja szerinti célvizsgálatot folytatott le, azoknak mi volt a tárgya; továbbá a célvizsgálatok eredményeként készült vizsgálati megállapításokat tartalmazó dokumentumok, a belső ellenőr által az pénzügyi cég Zrt. kapcsán készített beszámolói. Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 317.500 forint perköltséget. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése, I. cikk
(3)bekezdése, 39. cikk
(2)bekezdése, az Infotv.
  1. §
  2. pontja,
  3. pontja,
  4. §
(1)bekezdése, 28. §
(1),
(3)bekezdése, 31. §
(1),
(2)bekezdése, 31. §
(7)bekezdésének ítéletében idézett rendelkezéseire alapította. Hivatkozott a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 266. §
(1)bekezdésére is. [6] Az alperes védekezésére tekintettel azt vizsgálta, hogy az alperes a kiadni kért adatok tekintetében adatkezelőnek minősül-e, és amennyiben igen, úgy azokat köteles-e kiadni. Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.657/2025/5-II 4 [7] Ezzel összefüggően idézte az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését és a 39. cikk
(2)bekezdését. A 21/
  1. (VII. 19.) AB határozatból kiemelte, hogy a közérdekű adatok megismerésének biztosítása az adatkezelők egyik alapvető alkotmányos feladata, és az alapjog védelmére irányuló intézményvédelmi kötelezettségük alapján a közérdekű adatokat kezelő szerveknek aktív magatartást kell tanúsítaniuk, kötelesek a közérdekű adatokhoz való hozzáférést garantálni. A 21/
  2. (VII.19.) AB határozatból, a 3252/
  3. (XII. 6.) AB határozatból és a IV/2898/
  4. számú AB határozatból azt a következtetést vonta le, hogy az AB gyakorlata szerint ahhoz, hogy a közérdekű adatokat illetően a nyilvánosság elve fő szabályként érvényesüljön szükséges, hogy az arra köteles adatkezelő a közérdekű adatok megismerését proaktív módon, illetve adatigénylés alapján biztosítsa. Az adatkezelő nem gördíthet akadályokat a közérdekű adatok megismerése elé, kiadásukat csak a jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg. Hivatkozott arra, hogy a megtagadás okát az adatkezelő köteles bizonyítani (BH
  5. 181). [8] Idézte a Magyar Nemzeti Bankról szóló
  6. évi CXXXIX. törvény (Mnbtv.)
  7. §
(2)bekezdését, mely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladataival és elsődleges céljával összhangban, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot alapíthat, vagy alapítványt hozhat létre. A 8/
  1. (IV. 6.) AB határozatból (indokolás
  2. pont) kiemelte, hogy az MNB által alapított, és többségi, vagy kizárólagos tulajdonában – tehát az irányítása alatt – álló gazdasági társaságok, valamint az MNB által létrehozott alapítványok közpénzt kezelnek, ebből következően pedig – tekintettel az Alaptörvény
  3. cikk
(2)bekezdésére – az Alaptörvény VI. cikk
(2)bekezdése és a vonatkozó törvények megfelelő előírásai szerint az általuk kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánossága biztosítására kötelesek. [9] Mindezen szabályok együttes értelmezése alapján azt állapította meg, hogy az alperes jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv, közpénzzel gazdálkodik, az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik, és az általa kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetővé tételére köteles. [10] Hivatkozott arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:397. §
(1)bekezdése alapján az alapítvány ügyvezető szerve a kuratórium, a Ptk. „Az alapítvány szervei” cím alatt szabályozza a felügyelőbizottságot, amely a Ptk. 3:400. §
(1)bekezdése értelmében a tevékenységét az alapító részére végzi. Erre tekintettel osztotta azt a felperesi hivatkozást, hogy mind a kuratórium, mind pedig a felügyelőbizottság az alperesi alapítvány szerve, illetve, hogy a kuratórium az alperes döntéshozó – végrehajtó szerve, a felügyelőbizottság pedig – csak úgy, mint nevéből adódóan a belső ellenőr – az alperes ellenőrző szerve. Hangsúlyozta, hogy a kuratórium a felügyelőbizottság, illetve a belső ellenőr nem önálló jogi személyek, hanem az önálló jogi személy alapítvány szervei. [11] Ezért az alperes nem hivatkozhatott alappal arra, hogy nem minősült ezen adatok tekintetében adatkezelőnek. [12] Egyetértett azzal a felperesi állásponttal, hogy bár adott esetben az alperes szervei közérdekű adat kiadása iránti perben rendelkezhetnek perbeli jogképességgel, és az adatok kiadására kötelezhetők, azonban ezen adatokkal az alperesnek is rendelkeznie kell, azok tekintetében adatkezelőnek minősül, és adat kiadására köteles. Amennyiben az alperes nem Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.657/2025/5-II 5 lenne adatkezelő a saját szervei tevékenységével kapcsolatos adatok tekintetében, úgy az alperes adatkezelése kiüresedne. [13] Nem találta megalapozottnak azt az alperesi hivatkozást, hogy a felperes 4. számú kérelme annak nyelvtani értelmezhetetlensége folytán nem teljesítehető. [14] Mindezekre tekintettel az Infotv. 37. §
(1)bekezdésében foglaltaknak és a keresetnek megfelelően kötelezte az alperest a felperes által kért adatok kiadására azzal, hogy az egyértelműség érdekében a
  1. számú kérelem körében a „ha” szó kiegészítésével pontosította a kiadni kért adatok körét. [15] A perköltségről a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján határozott. [16] Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását. Másodlagosan kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára. [17] Fellebbezését az elsőfokú bíróság téves jogszabályértelmezésére alapította. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az adatkezelő fogalmát. [18] Hivatkozott arra, hogy ezt a fogalmat az Infotv. pontosan meghatározza a 3. § 9. pontjában, és az Infotv. 29. §
(1)bekezdése alapján kizárólag az adatkezelőnek kell teljesítenie a közérdekű adat megismerésére irányuló igényt. [19] Az alperes alapszabályának rendelkezései szerint alperes felügyelőbizottsága több kötelezettséggel és jogosultsággal rendelkezik az alperes működésével kapcsolatosan. Ugyanúgy rendelkezik jogosultságokkal és kötelezettségekkel az alperes kuratóriuma és belső ellenőre. A felperes ezen szervek működésével kapcsolatban tett fel kérdéseket, ezen jogosultságok és kötelezettségek során keletkezett egyes közérdekű adatok kiadását kéri. Az adatkezelő Infotv.
  1. §
  2. pontjában írt definíciója és a nevezett szervek alapszabályban foglalt jogkörei vizsgálata eredményeként az állapítható meg, hogy a felperes által feltett kérdések, kért közérdekű adatok tekintetében nem az alperes az adatkezelő. [20] Hangsúlyozta, hogy az alapszabály irányadó rendelkezéseiből kitűnik, hogy a nevezett szervek maguk jogosultak meghatározni, hogy kötelezettségeiknek milyen terjedelemben, milyen részletességgel tesznek eleget. Ezen alapítványi szervek szuverén joga ezen részletek meghatározása, és ezáltal az adatkezelési célok meghatározása, az adatkezelésre vonatkozó döntések meghozatala és végrehajtása is. [21] Hivatkozott a Kúria Pfv.20.258/2022/
  3. számú precedensképes határozatára, mely szerint a perbeli jogképesség hiányában a keresetlevél visszautasításának van helye, amennyiben alperes nem adatkezelő. A perbeli ügyben a keresetlevelet vissza kellett volna utasítani egyrészt a megelőző eljárás hiányára tekintettel a Pp.
  4. §
(1)bekezdés c) pontja Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.657/2025/5-II 6 alapján, ugyanis a felperes nem küldött az adatkezelőnek, aki nem az alperes, a pert megelőzően közérdekű adat megismerésére irányuló igényt. A keresetlevél visszautasításának lett volna helye a Pp. 176. §
(1)bekezdés e) pontja alapján is, mivel a feleknek nincs perbeli jogképessége. Az alperesnek azért nem, mert nem adatkezelő, a felperesnek pedig azért nem, mert a perbeli jogképességének előfeltétele – az előző pontban hivatkozott előzetes eljárás lefolytatása – részben hiányzik. Az ítélet ezért a Pp. 176. §
(1)bekezdés
  1. c)pontját és
  2. e)pontját is sérti. [22] Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú ítélet minden alátámasztás nélkül mondja ki, hogy a felperes által kért adatokkal az alperesnek is rendelkeznie kell, de nem indokolja meg, hogy önmagában az, hogy ezen adatokkal az alperes rendelkezik (például azokat szerverén tárolja), miért tenné őt adatkezelővé. Álláspontja szerint ezen logika mentén egy adatnak számtalan adatkezelője lehetne, mindenki adatkezelőnek minősülne, aki rendelkezik az adattal. Számtalan személyt terhelnének így az adatkezelőket terhelő kötelezettségek, ami nem felel meg a jogalkotói célnak. [23] Hivatkozott a Kúria Pfv.20.257/2022/10. számú precedensképes határozatára is, mely szerint közérdekű adat kiadása iránti perben annak megítélésénél, hogy az Infotv. 31. §
(4)bekezdése alapján az alperesként megjelölt alany perbeli jogképességgel rendelkezik-e, figyelemmel kell lenni arra, hogy a megjelölt alany ténylegesen milyen tevékenységet végez, képes-e közérdekű adatot, vagy közérdekből nyilvános adatot kezelni, létezik-e ehhez szükséges szervezete. Rámutatott, hogy mind az alperes kuratóriuma, mind a felügyelőbizottság, mind az önálló jogi személyként működő belső ellenőr esetében a Kúria által felállított feltételek adottak voltak. [24] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy az adatigénylését postai úton megküldte az alperesnek, az alperes azt átvette, arra válaszolt, tehát nincs helye az eljárás megszüntetésének a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja alapján. A tárgyaláson igazolta, hogy az interneten elérhető az alperes közérdekű adatkiadási szabályzata. Ez a szabályzat több ponton rögzíti, hogy az alperes minősül adatkezelőnek és az adatkezelés kiterjed a szervezeti egységeire és a testületi szerveire. Kiemelte a szabályzat 1.
  1. pontjából, hogy a szabályzat személyi hatálya kiterjed a munkavállalókra, szervezeti egységekre, egyéni vagy testületi szervekre, azok tagjaira, vagyis éppen azokra a szervekre, amelyek tekintetében az alperes a perben azt állítja, hogy önálló adatkezelők. A szabályzat 3.
  2. pontja meghatározza, hogy a közérdekű adatok rendelkezésre állásának biztosítása az alapítvány igazgatójának feladata, aki felel azért, hogy az adatok megfelelő tartalommal, módon, formában és határidőben hozzáférhetőek legyenek. Az alperes valótlanul állította, hogy nem kezeli az adatokat, a védekezése saját szabályzatával ellentétes. Nem nyújtotta be az alperes az alapszabály azon részeit, amelyekből az következne, hogy a szervei az adatkezelők. Az alperes választ küldött az adatigénylésre, amelyben nem vitatta a saját adatkezelői minőségét. Az adatkezelői minőség kérdése nem visszautasítási ok. Az Infotv., az Alaptörvény és a vonatkozó jogdogmatika együttes, alaptörvény-konform értelmezése (Alaptörvény
  3. cikk) oda vezet, hogy az alapítvány mint önálló jogi személy adatkezelőnek minősül a saját, jogi személyiséggel nem rendelkező szervei működése során keletkezett közérdekű adatok tekintetében. Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.657/2025/5-II [25] 7 A fellebbezés nem alapos. [26] Az elsőfokú ítéletnek nem volt fellebbezéssel nem támadott rendelkezése, ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet teljes terjedelmében bírálta felül azzal, hogy a Pp.
  4. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés korlátai között gyakorolta a felülbírálati jogkörét. Ilyen korlátnak minősültek a fellebbezés indokai, az abban megjelölt eljárási és anyagi jogszabálysértések (Pp.
  1. §). [27] A felek közötti jogvitára és a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy fennállnak-e az eljárás megszüntetésének, az ítélet hatályon kívül helyezésének feltételei, valamint abban, hogy az elsőfokú bíróság tévesen minősítette-e adatkezelőnek az alperest a fellebbezésben írt okból. [28] A felperes gazdasági társaságként [Ptk. 3:
  2. §], az alperes alapítványként [Ptk. 3:
  3. §] jogi személy, így a Ptk. 3:
  4. § és a Pp.
  5. § alapján perbeli jogképességgel rendelkezik, a Pp.
  6. §
(1)bekezdés e) pontja alapján az eljárás megszüntetésének ezért nem volt alapja. A fellebbezésben hivatkozott Kúria Pfv.IV.20.557/2022/10., Pfv.IV.20.558/2022/
  1. számú döntések a perbeli jogképességet abból a szempontból vizsgálták, hogy a polgári jogi jogképességgel nem rendelkező szervezet milyen esetben lehet adatkezelőként az Infotv.
  2. §
(4)bekezdése alapján peres fél. Abból, hogy az Infotv. 31. §
(4)bekezdése a közérdekű adat kiadása iránti perekben perbeli jogképességet biztosít további szervezeteknek is, nem következik az, hogy hiányozna a perbeli jogképessége az alapítványnak, amelynek jogképessége a fentiek szerint a Ptk. 3:
  1. § és 3:
  2. § -aiból fakad. [29] A felperes nem vitásan a perben alperesként megjelölt személyhez juttatta el az adatigénylési kérelmét, és csak az alperes válasza után indított pert, azaz csak az Infotv.
  3. §
(1)bekezdésében előírt pert megelőző adatigénylést (pert megelőző eljárást) követően terjesztette elő a keresetét. Tehát a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontjában írt keresetlevél visszautasítási ok sem állt ezért fenn. Az ügy érdemére tartozó kérdés, hogy az alperesként megjelölt személy a kért közérdekű adatok tekintetében adatkezelőnek minősül-e. [30] Az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértést nem követett el a fellebbezésben írt okból, a fellebbező a Pp. 381. § alkalmazását megalapozó eljárási szabálysértést a fellebbezésében nem jelölt meg. Ha az ítélet azért sértette volna a Pp. 176. §
(1)bekezdésének c), e) pontjait, mert a megelőző eljárás vagy a felek valamelyikének a jogképessége hiányzott volna, ez a körülmény a Pp.
  1. § alapján az eljárás megszüntetését és az ítélet hatályon kívül helyezését vonta volna csak maga után, a Pp.
  2. § ez esetben sem lett volna alkalmazható. [31] Az ítélőtábla az ügy érdemében az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival a fellebbezésben foglaltakra tekintettel a következő kiegészítésekkel értett egyet. Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.657/2025/5-II 8 [32] Az Infotv.
  3. §
(1)bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot, és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az erre irányuló igény esetén bárki megismerhesse. Az AB határozataira (3026/
  1. (II.9.) AB határozat, 6/
  2. (III.11.) AB határozat) támaszkodó, irányadó kúriai gyakorlat alapján a közérdekű adat megismerhetővé tételének kötelezettsége független az érintett szervezet típusától, tulajdoni viszonyaitól, tevékenységétől, a közérdekű adat megismerhetővé tételének kötelezettségét a közérdekű adat birtoklásának ténye önmagában megteremti (Kúria Pfv.IV.20.911/2018/4., Pfv.IV.20.112/2023/5.). Az alperes fellebbezési érvelésével szemben ezért ugyanannak a közérdekű adatnak több adatkezelője is lehet, és nem áll ellentétben a jogszabály céljával az, hogy ugyanazon közérdekű adatok tekintetében több közfeladatot ellátó szervet vagy személyt terhelhet az Infotv.
  3. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettség. [33] A 6/
  1. (III. 11.) AB határozat indokolása [33] kiemeli azt is, hogy alapjogot sértő az a jogértelmezés, amely szerint a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot garantáló kötelezettség nem minden közfeladatot ellátó szervet, hanem csak azokat terheli, amelyek az igényelt közérdekű adat vonatkozásában az Infotv.
  2. §
  3. pontja szerint adatkezelőnek minősülnek, tehát amely szervek a közérdekű adat kezelésének célját is meghatározzák. Nem sértett ezért jogszabályt az elsőfokú bíróság azzal, hogy az adatkezelői minőséget nem kizárólag az Infotv.
  4. §
  5. pontjának szó szerinti definíciója alapján értelmezte. Ezt a jogértelmezést a 6/
  6. (III. 11.) AB határozat indokolása is megerősíti [33], mely szerint az Infotv.
  7. §
  8. pontja szerinti adatkezelő fogalom részeként az adatkezelési célra utalás – a szabályozási környezetet is figyelembe véve – […] valójában csak a személyes adatok kezelésére irányadó. [34] Ugyanezen okból nem zárja ki a közfeladatot ellátó szerv közérdekű adatok tekintetében fennálló adatkezelői minőségét az, hogy az alapító okirata, szabályzata rendelkezései alapján az alapítvány mely szerve jogosult általában dönteni valamely érintett adat kezelésének céljáról, mely szervének feladata az adatkezelésre vonatkozó döntések meghozatala és végrehajtása. Az alperes egyebekben nem vezette le, hogy az alapító okiratban, szabályzatában meghatározott mely rendelkezés gátolná azt, hogy az alperes a nyilvánosságra hozható adatokra irányuló közérdekű adatkérést teljesítse. Nem hagyható ebben a tekintetben figyelmen kívül, hogy a közérdekű adatok megismerésére bárki jogosult (beleértve az alperes törvényes képviselőjét, igazgatóját, kuratóriumának tagjait is), és a közérdekű adat kiadása iránti perben csak az Infotv.
  9. §
(1)bekezdése szerinti jog gyakorlásához szükséges adatkezelésnek van jelentősége. Az egyéb célú adatkezelési jogosultságok a közérdekű adatkezelői minőség megítélésénél közömbösek. [35] Az adatkezelői minőség szempontjából az AB határozatok idézett indokai, és a kúriai gyakorlat alapján tehát elsősorban a kért adatok rendelkezésre állását (birtoklását) kell vizsgálni, annak fényében, hogy van-e akadálya az Infotv. 26. §
(1)szerinti megismerésről rendelkezés lehetőségének. Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.657/2025/5-II 9 [36] Nem volt vitatott, hogy valamennyi kiadni kért adat létező és közérdekű adat, az alperes olyan adatmegtagadási okra sem hivatkozott, amely alapján a kért adatok nyilvánosságra hozatala korlátozható. Az alperes bírói kérdésre úgy nyilatkozott (
  1. sorszámú jkv.
  2. oldal), hogy elképzelhető, hogy az adatok egy része megtalálható alperesnél, azonban a 3.,
  3. kereseti kérelemmel érintett adatokban nem biztos, az
  4. kereseti kérelemmel érintett adatokról nem tudott nyilatkozni. Nem azt állította tehát, hogy a kért adatokat azért nem adja ki, mert azok nincsenek az alperesnél, ezért a kérést teljesíteni nem tudja, hanem az általa értelmezett adatkezelő fogalom alapján az adatkezelői minőségét vitatta, amely hivatkozás az előzőekben kifejtettek szerint nem foghatott helyt. [37] A kért közérdekű adatok birtoklásával és a rendelkezés lehetőségével összefüggően a felperes pedig helytállóan hivatkozott arra, hogy az alperes (közérdekű) adatkiadási szabályzata, annak személyi – alperes munkavállalóira, belső, illetve testületi szerveire, így a perrel érintett kuratóriumra, felügyelőbizottságra, belső ellenőrre kiterjedő – hatálya (I.1.
  5. pont) kellően alátámasztja, hogy az alperes a perben kért közérdekű adatok birtokában van, így lehetővé tudja tenni azok megismerését az Infotv.
  6. §
(1)bekezdésének megfelelően. Különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott szabályzat szerint a közérdekű adatok tekintetében adatkezelőnek az alperes minősül (I.1.4.), továbbá a közérdekű adatok megismerése iránti igény esetén a nyilvánosságra hozható adatok rendelkezésre állásának biztosítása az alperes munkaszervezetét vezető igazgatójának a feladata (3.1.). [38] Az ítélőtábla utal arra is, hogy az a körülmény, miszerint az alperes a közérdekű adatokat belső szervei által birtokolja, nem érinti azt a tényt, hogy a közérdekű adatok a közfeladatot ellátó szerv alperes birtokában vannak és azok kiadásáról rendelkezni képes. Nem érinti az sem a közfeladatot ellátó szerv adatkezelői minőségét, ha valamely belső szervének (pl. belső ellenőr) tevékenységét munkavállalója helyett megbízott útján látja el. [39] Az ítélőtábla megjegyzi, hogy a Ptk. 3:
  1. § rendelkezéséből az elsőfokú bíróság okszerű következtetést vont le arra, hogy az alperest az ügyvezetése működése körében keletkezett, kiadni kért közérdekű adatok (1.,
  2. kereseti kérelem) birtokosának kell tekinteni. Ezen adatok rendelkezésre állásával összefüggően az alperes a perben kétséget sem fogalmazott meg. A felügyelőbizottság a Ptk. 3:
  3. § alapján az alapítónak végzi a tevékenységét, így önmagában e rendelkezésből nem következne az, hogy a felügyelőbizottság működését érintő kért adatok az alperes birtokába kerülnek, azok kiadásáról az alperes rendelkezni tudna. Az adatkiadási szabályzat személyi hatályára, az elsőfokú eljárás során hivatkozott rendelkezésére, ezáltal az adatok rendelkezésre állására (birtoklására), és az adatkérés teljesíthetőségére figyelemmel azonban a felügyelőbizottság működése körében keletkezett kért közérdekű adatok (3.,
  4. kereseti kérelem) tekintetében is helyesen következtetett arra az elsőfokú bíróság, hogy az alperes adatkezelőnek minősült. Ezt alátámasztotta az is, hogy a perbeli adatkérés alapján az alperes a felperesnek megküldte a felügyelőbizottság alapító felé tett 2023-as beszámolóját. A belső ellenőri beszámolók címzettje a csatolt felügyelőbizottsági beszámoló alapján a felügyelőbizottság volt, így ezen Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.657/2025/5-II 10 adatok tekintetében (
  5. kereseti kérelem) az adatok rendelkezésre állását (birtoklását), az alperes adatkezelői minőségét szintén meg lehetett állapítani. [40] Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp.
  6. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [41] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint az alperest kötelezte a felperes által a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú eljárásra felszámított 300.000 forint áfával terhelt ügyvédi munkadíj mint másodfokú perköltség megfizetésére. [42] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
  1. december
  2. Egriné dr. Salamon Emma s. k. a tanács elnöke Dr. Istenes Attila s. k. k. előadó bíró Dr. Szabó Csilla s. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.