A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.II.37.021/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Az I. rendű felperes: I. rendű felperes (cím1) A II. rendű felperes: II. rendű felperes (cím1) A felperesek képviselője: Bolevácz és Vörös Ügyvédi Iroda Dr. Bolevácz Éva ügyvéd (cím2) Az alperes: Veszprém Megyei Kormányhivatal (8200 Veszprém, Vörösmarty tér 9.) Az alperes képviselője: Dr. Szenes Attila Csaba kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt (cím3) Az alperesi érdekelt képviselője: Dr. Földesi Csaba ügyvéd (cím4) A per tárgya: földforgalmi ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperesi érdekelt Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Veszprémi Törvényszék
- október 13-án kelt, 7.K.700.530/2020/18/II. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] Az alperesi érdekelt a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Veszprémi Törvényszék
- október 13-án kelt 7.K.700.530/2020/18/II. számú ítéletével szemben. [2] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelme szerint a támadott bírósági ítélet sérti a Kp.
- §
(1)bekezdését; az általános közigazgatási rendtartásról szóló CL. törvény (a Kúria II.Kfv.37.021/2021/2 2 továbbiakban: Ákr.) 86. §
(1)és
(2)bekezdéseit; a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 6. §
(1)bekezdését; a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
- évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 13.
(1)bekezdés ae) pontját; a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
- évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/
- (X. 26.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdését és 36. §
(4)bekezdését; valamint az Alaptörvény XIII. cikk
(1)bekezdését, XV. cikk
(1)és
(2)bekezdéseit. [3] Az alperesi érdekelt a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- aa)és
- ab)pontjai alapján kérte a felülvizsgálati kérelmének Kúria általi befogadását. [4] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [5] A Kúria a jelen eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [6] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem álltak fenn. [7] A Kúria kiemeli, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet pedig akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [8] A Kúria megállapítja, hogy az alperesi érdekelt ugyan arra hivatkozik, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében megjelölt – az elfogadó jognyilatkozat tartalma kapcsán kialakult joggyakorlatot igazoló – kúriai döntések (Kfv.II.37.377/2018/8., Kfv.II.37.447/2017/6.) alapjául szolgáló elfogadó jognyilatkozatok mindegyikéből az állampolgárságra vonatkozó nyilatkozat hiányzott, ugyanakkor ebből még nem következik, hogy a Veszprémi Törvényszék ítélete az egységes bírói gyakorlat ellen hatna, ilyen körülményt a Kúria nem Kúria II.Kfv.37.021/2021/2 3 tárt fel. Az elsőfokú bíróság ugyanis a hivatkozott kúriai döntésekből azok eltérő tényállása mellett is helyesen határozta meg azt a valamennyi ügyben felmerült elvi jellegű jogkérdést, hogy a Fétv. 13. §
(1)bekezdésében meghatározott követelményeknek meg nem felelő elővásárlásra jogosulttól származó elfogadó jognyilatkozat hiányában a hatósági jóváhagyás nem adható meg. Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően érdemben vizsgálta a Fétv. 13. §
(1)bekezdés ae) pontja szerinti követelmény teljesülését, azaz, hogy az alperesi érdekelttől mint elővásárlásra jogosulttól származó elfogadó jognyilatkozat tartalmazza-e a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nyvt.) 5. §
(4)bekezdése szerinti lakcímét, és e vizsgálat során jutott arra a következtetésre, hogy az alperesi érdekelt elfogadó nyilatkozta nem jogszerű. A Kúria megjegyzi továbbá, hogy ugyan a jelen ügytől eltérő tényállás mellett, de a Kfv.IV.37.182/2019/4. számú ítéletében már azt is megállapította, hogy az Nyvt. 5.§
(2)
(3)és
(4)bekezdéseiben foglalt meghatározások a földforgalmi eljárásban is irányadóak, valamint, hogy a földforgalmi törvény alapján lakóhely létesítéséhez nem elegendő pusztán az életvitelszerű tartózkodás, hanem a lakcímnek a nyilvántartó hatóságnál történő bejelentése is szükséges. Az idézett kúriai döntésekben megfogalmazott elvi jellegű követelményektől az elsőfokú bíróság nem tért el, ezért az egységes joggyakorlat ellen ható körülmény nem azonosítható. [9] A Kúria megítélése szerint az, hogy egyedi tényállás mellett az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata tartalmazza-e a hatósági jóváhagyáshoz szükséges kötelező tartalmi elemeket, önmagában nem minősülhet különleges társadalmi jelentőségű kérdésnek. [10] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet arra a következtetésre jutott tehát, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. [11] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [12] A befogadás megtagadása miatt a Kúria az azonnali jogvédelem tárgyában nem döntött. [13] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapulvételével felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- február
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró