A határozat elvi tartalma: Sajtó-helyreigazítás iránti perben a valóság feltüntetésének egyik eljárásjogi feltétele – figyelemmel a PK
- számú állásfoglalásban foglaltakra –, hogy az az átlagolvasó számára a valóság megértéséhez legyen szükséges, az a való tényeket félre nem érthetően kifejezésre juttassa. Míg a másik feltétele, hogy a felperes annak kétségkívüli valóságát bizonyítsa. Fővárosi Záradék: Az ítélet a Pf/
- sorszámú végzéssel kijavítva. Budapest,
- július
- Az ügy Dr. Hercsik Zita s.k. száma: Ítélőtábla 2.Pf.20.149/2024/
- a tanács elnöke A felperesek: I.r. felperes, I.r. felperes címe – I. rendű II.r. felperes, II.r. felperes címe – II. rendű A felperesek képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe; ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd Az alperes: alperes, alperes címe Az alperes képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe; ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 31.P.20.325/2024/4/II. A fellebbezést benyújtó fél: az alperes Ítélet Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.149/2024/4 2 A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és az alperes által közlendő helyreigazításból mellőzi a „ , és a tulajdonában álló cég semmilyen kapcsolatban nem áll a korábbi tulajdonosokkal” szövegrészt. A cég1 Zrt. (alperes címe) által a felperes javára fizetendő perköltség összegét 200.000 (kétszázezer) forint + áfa összegre mérsékli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A peres felek a másodfokú költségeiket maguk viselik. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 24.000 (huszonnégyezer) forint, míg az alperest, hogy szintén 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket fizessen meg az államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás releváns része szerint az alperes szerkesztésében megjelenő portál internetes portálon dátum1 napján „cikk címe” című cikk jelent meg. A cikk utolsó bekezdésében ezt írja: „Korábban a polgármester fiának ügye okozott feszültséget a települési közéletben. A személy családja körüli szövevényes cégháló ugyanis még 2019-ben, az önkormányzati választások után jutott hozzá egy korábban a város tulajdonban lévő zöldövezeti telekhez, ahol a szomszédban lakók tiltakozása ellenére 47 lakásos társasházat kezdett építeni. A TV csatorna műsora a cikk végén megtekinthető. Ezt követően alperes a cikk végén közzétette a TV csatorna dátum2 napján a műsor címe című műsorban megjelent riport-videót, amelyben az alábbiak hangzanak el: „Újabb fordulatot vett a települési polgármester fiához köthető botrányos ingatlan beruházás. Egy ember könnyebben megsérült, miközben a vállalkozó gépei megközelítették a munkaterületet. A személy családja körüli szövevényes cégháló még 2019-ben, az önkormányzati választások után jutott hozzá egy korábban a város tulajdonában lévő Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.149/2024/4 3 zöldövezeti telekhez, ahol most a szomszédban lakók tiltakozása ellenére 47 lakásos társasházat kezdett építeni.” [2] Az alperes cikkében közzétett TV csatorna műsor-videó miatt a TV csatorna-t a Fővárosi Törvényszék a 18.P.21.968/2022/
- sorszámú ítéletével helyreigazítás közzétételére kötelezte, mivel a videó-riport azt a való tényt, hogy a települési polgármester fiának a cége a
- évi önkormányzati választásokat követően vásárolt egy korábban település Városának Önkormányzata tulajdonában álló ingatlant, abban a hamis színben tüntette fel, mintha a tulajdonjogot közvetlenül az önkormányzattól szerezte volna meg. Ezzel szemben a valóság az, hogy az ingatlant az önkormányzat 2007-ben adta el, I.r. felperes cége annak ötödik tulajdonosa, és a tulajdonában álló cég semmilyen kapcsolatban nem áll a korábbi tulajdonosokkal. Valótlanul állítottuk, hogy az ingatlan tulajdonjogát a polgármester családja körüli szövevényes cégháló szerezte volna meg.” A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.681/2022/
- számú jogerős ítélete a helyreigazító közlemény szövegéből mellőzte a „valótlanul állítottuk, hogy az ingatlan tulajdonjogát a polgármester családja körüli szövevényes cégháló szerezte volna meg” szövegrészt, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A felperesek helyreigazítási kérelemmel fordultak az alpereshez, melyben az alábbi helyreigazító közlemény közzétételét kérték: „Helyreigazítás I.r. felperes, a települési polgármester fiával kapcsolatban: A dátum1 napján megjelent „cikk címe” című cikkünkben a TV csatorna alapján valótlanul híreszteltük, hogy személy települési polgármester fiának, I.r. felperesnek a cége a
- évi önkormányzati választások után jutott hozzá egy korábban a város tulajdonban lévő zöldövezeti telekhez, ahol a szomszédban lakók tiltakozása ellenére 47 lakásos társasházat kezdett építeni. Ezzel szemben a valóság az, hogy az ingatlant az önkormányzat 2007-ben adta el, I.r. felperes cége annak ötödik tulajdonosa, és a tulajdonában álló cég semmilyen kapcsolatban nem áll a korábbi tulajdonosokkal.” [4] Az alperes a felperesek kérelmének nem tett eleget. [5] A felperesek keresetükben az alperesnek az előzetes kérelmében foglaltakkal azonos tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére való kötelezését kérték, csatolták a TV csatorna Zrt.-t helyreigazításra kötelező ítéleteket, valamint a II. rendű felperes ingatlanának a tulajdoni lapját. A perköltségüket 490.000 forint + áfa összegben kérték megállapítani a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja szerinti megállapodásra hivatkozással. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a II. rendű felperesnek nincsen perbeli legitimációja, mivel a cikkben nem említették, a személye az alapján nem Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.149/2024/4 4 azonosítható. A sérelmezett állítások a valóságnak megfelelnek, ugyanis a II. rendű felperes valóban a
- évi önkormányzati választásokat követően 2020-ban jutott hozzá egy korábban a város tulajdonában lévő telekhez. A valóság közlésére irányuló felperesi helyreigazítási kérelem túlterjeszkedik a cikkben közölteken és tévesen kérték a helyreigazítást 48 órán keresztül legörgetés nélkül a főoldalon közzétenni, mert az eredeti írás a főoldalon legfeljebb 24 óra időtartamban szerepelt és azt követően ott már más cikkek jelentek meg. A felperes perköltségigényét eltúlzottnak találta, annak a mérséklését kérte. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte alperest, hogy tegye közzé öt napon belül a portál internetes portál főoldalán 24 órán keresztül az eredeti cikk címével azonos módon és betűméretben a „Helyreigazítás a települési polgármester fiával, I.r. felpereslel kapcsolatos közlés miatt” közleményt, és erre kattintással linkkel tegye közvetlenül elérhetővé a dátum1 napján megjelent „cikk címe” című cikket; egyidejűleg helyezze el közvetlenül a cikk címe alatt, a lead felett -mindaddig amíg a cikk elérhető, de legalább 30 napig - az alábbiakat: „Helyreigazítás: A cikkben és a cikkben elhelyezett TV csatorna videóval valótlanul híreszteltük, hogy a települési polgármester fiának, I.r. felperesnek a cége a
- évi önkormányzati választások után jutott hozzá egy korábban a város tulajdonában levő ingatlanhoz, ahol a szomszédban lakók tiltakozása ellenére 47 lakásos társasházat kezdett építeni. A valóságban az ingatlant az önkormányzat 2007 évben adta el, annak az ötödik tulajdonosa I.r. felperes cége, és a tulajdonában álló cég semmilyen kapcsolatban nem áll a korábbi tulajdonosokkal.” Kötelezte a cég1 Zrt.-t (alperes címe), az alperes kiadóját, hogy fizessen meg 15 nap alatt felperes javára 400.000 forint + áfa perköltséget. Felhívta az alperes kiadóját, a cég1 Zrt.-t, hogy a 36.000 forint eljárási illetéket az állam javára a meghatározott módon és időn belül fizesse meg. [8] Határozatának indokolásában hivatkozott Magyarország Alaptörvénye IX. cikk
(2)és
(6)bekezdésére, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §
(1)bekezdésére, a
- §-ára, a
- §
(1)bekezdésére, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §-ára, valamint a
- §
(1)és
(3)bekezdéseire, a PK 12., 13, valamint
- számú állásfoglalásokra. [9] A II. rendű felperes vonatkozásában rögzítette, hogy rendelkezik perbeli legitimációval, mivel az írás utolsó bekezdése a polgármester fiának ügyét említi és a céghálót, ami hozzájutott a telekhez. E közlésből a II. rendű felperes személye egyértelműen felismerhető, mert az említett ingatlannak a II. rendű felperes a tulajdonosa, az ingatlanon ő épít társasházat. [10] Az írásban elhelyezett és közvetlenül elérhető videó a cikk részének tekintendő, amiben alperes a forrást megjelölve híresztelte a TV csatorna azon közléseit, ami miatt a TV csatorna maga is helyreigazításra volt köteles; alperes a sérelmezett közlésekért, a cikkben elhelyezett videó tartalma és a valótlan híresztelés miatt felelősséggel tartozik. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.149/2024/4 5 [11] Az alperes tévesen érvelt azzal, hogy közlése a valóságnak megfelel, mert nemcsak a cikk szövege, hanem az abban elhelyezett, általa közzétett videó miatt is helyreigazítás közzétételére köteles, amire tekintettel az I-II. rendű felperesek a helyreigazítás körében igényt tarthatnak a valóság közlésére. Az alperes eredménytelenül hivatkozott arra, hogy a felperesek által igényelt helyreigazítás ennek körét meghaladná. [12] A főoldalon megjelenő közlemény vonatkozásában egyetértett azzal, hogy ott az írások általában 24 órán át elérhetők legörgetés nélkül, így az eredeti cikk is csupán ezen időtartamban szerepelt a portál főoldalán, ezért a helyreigazításra utaló közlemény megjelentetése ugyanilyen módon indokolt. [13] A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. A felperesek által felszámított ügyvédi munkadíjat 400.00 forint összegre mérsékelte a ténylegesen elvégzett ügyvédi munkára való tekintettel. [14] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben a valóság feltüntetését kérte mellőzni a helyreigazító közleményből, valamint kérte a felperesek javára megítélt perköltség mérséklését 80.000 forintra. [15] Álláspontja szerint a valóság közlése egyrészt indokolatlan, másrészt bizonyítatlan. A valóság közlése meghaladja a cikk kontextusa alapján a közlések valótlanságának megértéséhez szükséges információkat, azok a sérelmezett közlés valótlanságának megértéséhez nem szükségesek. A felperes a valóságként közzétenni kért tények vonatkozásában nem bizonyította, hogy a tulajdonában álló cég semmilyen kapcsolatban nem áll a korábbi tulajdonosokkal. [16] A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, valamint az alperes kiadójának perköltségben való marasztalását kérték. [17] Előadták, hogy a keresetlevél mellékleteként csatolták a tulajdoni lapot, amelyből megállapítható a közzétenni kértek valósága, hogy „Az ingatlant az önkormányzat 2007-ben adta el és I.r. felperes annak ötödik tulajdonosa”. A valóság közlésének közzététele nélkül az átlagolvasó számára nem derül ki, hogy mi a valóság, csupán a valótlan tényeket jelenítené meg a helyreigazítás. A valóság közlése a sérelmezett közlés valóságának megértéséhez szükséges. Az alperesi fellebbezésnek megfelelő közlemény esetén az átlagolvasó nem jutna hozzá azon releváns információhoz, hogy a perbeli telek már 2007-ben eladásra került és a jelenlegi polgármester fiának cége azt követően az ötödik tulajdonos, amihez semmilyen Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.149/2024/4 6 módon nem kötődnek a korábbi tulajdonosok. Kiemelt jelentősége van, hogy 2019 helyett, már 12 évvel korábban eladásra került a perbeli ingatlan. Álláspontja szerint a perköltség leszállítása érdekében kizárólag a kiadó nyújthatott volna be joghatályos fellebbezést, ezért a Pp. 366. §
(1)bekezdése alapján az alperes fellebbezése visszautasításának lett volna helye. Az általa felszámított perköltség nem eltúlzott, az IM rendelet szerinti óradíj összege megalázó módon alacsony összegben került megállapításra, figyelembe szükséges azt is venni, hogy az tartalmazza az egyéb rezsiköltségeket és adókat, hivatkozott eseti döntésekre. [18] Az alperes fellebbezése részben megalapozott. [19] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. [21] A másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében csak a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között gyakorolta a felülbírálati jogkörét. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének kizárólag a valóság feltüntetésére vonatkozó rendelkezését, valamint a felperes javára fizetendő perköltség mértékét érintette. [22] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 381. §-ában szabályozott, mérlegelhető hatályon kívül helyezésre okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 383. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az alábbiak szerint részben megváltoztatta. [23] Egységes a joggyakorlat a tekintetben, hogy amennyiben a perben nem fél a Pp. 499. §
(1)bekezdés második mondata szerinti természetes vagy jogi személy, akkor az őt perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezés ellen az alperes is önálló fellebbezési joggal rendelkezik, így a fellebbezés visszautasításának e körben nem volt helye. [24] A PK
- számú állásfoglalás értelmében a valóság feltüntetése akkor indokolt, ha az az átlagolvasó számára a valóság megértéséhez szükséges, az a való tényeket félre nem érthetően kifejezésre juttatja. A valóság feltüntetésének pedig az is eljárásjogi feltétele, hogy a felperes annak kétségkívüli valóságát bizonyítsa. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.149/2024/4 7 [25] Jelen esetben indokolt volt annak feltüntetése, hogy a kérdéses ingatlant az önkormányzat már 2007-ben eladta, ugyanis az olvasó ezen tény alapján szerez arról tudomást, hogy a cikk állításával szemben már jóval korábban, a jelzett választásokat 12 évvel megelőzően az önkormányzati ingatlan értékesítésre került, a kérdéses ingatlan tehát nem az I. rendű felperes hozzátartozója polgármesteri tisztségének idején került ki az önkormányzati vagyonból. Ezen időpontnak a valóságát a felperesek a keresetlevélhez mellékelt tulajdoni lappal igazolták. [26] A felperesek azonban nem bizonyították, hogy semmilyen kapcsolatban nem álltak a korábbi tulajdonosokkal, ennek bizonyítására a csatolt tulajdoni lap nem is alkalmas. [27] A másodfokú bíróság megjegyzi azt is, hogy a cikk tényleges valótlan tényhíresztelése az, hogy az I. és II. rendű felperesek a
- évi önkormányzati választások után jutottak hozzá egy önkormányzati ingatlanhoz, a valóság feltüntetésével az átlagolvasó számára nyilvánvalóvá válik, hogy ez nem ekkor történt, hanem jóval korábban. Az, hogy a
- évi önkormányzati eladás után ki szerezte meg az ingatlant, azt a kérdéses írás nem érinti. [28] A másodfokú bíróság döntése folytán a felperesek valóság feltüntetésére vonatkozó igénye részben nem volt megalapozott. A per főtárgyára, a helyreigazítás iránti igény megalapozottságára, illetve arra való tekintettel, hogy a valóság feltüntetésének indokoltsága esetről esetre, bírói mérlegeléstől is függ, a másodfokú bíróság továbbra is úgy tekintette, hogy az elsőfokú eljárásban a felperesek teljes mértékben pernyertesek. [29] A másodfokú bíróság azonban indokoltnak találta az elsőfokú bíróság által már mérsékelt ügyvédi munkadíj további mérséklését az alperesi fellebbezés okán, figyelemmel az elsőfokú eljárás során ténylegesen kifejtett és indokolt ügyvédi munkavégzés mennyiségére. A másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy az IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján a bíróság a felszámított ügyvédi munkadíjat mérsékli, így a fél és az ügyvéd között létrejött megbízási szerződésben kikötött óradíj nem változtat azon, hogy ténylegesen összességében milyen ellenértékű ügyvédi munkadíj felszámítását tartja indokoltnak és szükségesnek az adott eljárás tekintetében. [30] A másodfokú eljárásban az alperes részben pernyertes lett, ugyanis a valóság feltüntetése körében, valamint az elsőfokú perköltség mérséklése körében a fellebbezése részben eredményre vezetett. A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárásban a felek pernyertességének-pervesztességének az arányát azonosnak tekintette, így a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján a felek a költségeiket maguk viselik. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.149/2024/4 8 [31] A másodfokú bíróság a felpereseket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 38. §
(2)bekezdése alapján egyetemlegesen, míg az alperest működtető jogi személyt a Pp. 499. §
(1)bekezdés második mondata alapján kötelezte az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja és a 46. §
(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint összegű fellebbezési eljárási illetékből a pervesztességéhez igazodó rész viselésére. [32] Tájékoztatja a felpereseket és a cég1 Zrt.-t, hogy a fellebbezési illeték az Itv. 78. §
(4)bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés e) pont]. Budapest,
- május
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró