Kfv.35169/2022/2 – Kúria

(1)bek.

1. a)pont aa),
2. ad)alpontjaira alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.169/2022/2. A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke Dr. Stefancsik Márta előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró A felperes: felperes. (cím1.) A felperes képviselője: dr. Mátyás Hajnal ügyvéd (cím2 2.) Az alperes: NAV Fellebbviteli Igazgatósága (cím3.) Az alperes képviselője: dr. Stomfai Ramóna kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes, 15. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 2021. december 10. napján kelt 2.K.700.838/2021/10. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria V.Kfv.35.169/2022/2 2 A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú adóhatóság a 6421451118 számú határozatával felperes terhére általános forgalmi adó adónemben 2014. október – december időszakra 4.928.000 forint adókülönbözetet állapított meg, amelyből 3.604.000 forint jogosulatlan visszaigénylésnek és 1.324.000 forint adóhiánynak nem minősülő adókülönbözetnek minősült. A jogosulatlan visszaigénylés után 7.208.000 forint adóbírságot szabott ki. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 6423266068/2021/NAV számú határozatával az elsőfokú határozatot a tényállás kiegészítésével helybenhagyta. [2] Az elsőfokú bíróság a felperes adóhatóság határozatával szemben előterjesztett keresetét a 2.K.700.838/2021/10. számú jogerős ítéletével elutasította. [3] Indokolásában a kereseti kérelem valamennyi pontját egyesével megvizsgálta, értékelve többek között a nemzetközi megkereséseket, az egyes termékek kapcsán fennálló típus problémákat, az árváltozás tényét, a számlakibocsátó társaság leltárának, illetve készletnyilvántartásának hiányát, a személyi összefonódásokat, átfedéseket a székhely, illetve telephely vonatkozásában, a számlák részhitelességének kérdését, a kompenzáció megfizetésének hiányát, illetve ennek bizonyítatlanságát, a felperes által rendelkezésre bocsátott adminisztráció hiányosságát és megállapította, az alperes helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felek közötti teljesítés nem történt meg. Rögzítette, hogy az adójogban nem ismert a számla részhitelességének fogalma, ezért a részteljesítésektől függetlenül a Kúria 5/2016. (IX.26.) KMK vélemény (a továbbiakban: KMK vélemény) 1. pontja szerinti esetkört kellett megállapítani és így a felperesi tudattartalom vizsgálatára nem volt szükség. [4] A felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, mely befogadásának jogszabályi alapjaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ad)alpontjait jelölte meg. [5] Felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont szerinti befogadást alátámasztó indokait nem tárta fel, míg az
3. ad)alponttal összefüggésben előadta, hogy a kérelem 3.) pontja részletesen tartalmazza az ügy lényeges eljárási szabálysértéseit, azonban röviden kiemelte, hogy az alperes nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének és lényeges bizonyítékok figyelmen kívül hagyásával állapította meg, hogy a számlakiállító kft. nem értékesíthette tovább a beszerzett termékeket a részére, ezért a KMK Kúria V.Kfv.35.169/2022/2 3 vélemény 1. esetkörének megállapítása mellett megtagadta az adólevonási jogának gyakorlását. [6] A felülvizsgálati kérelem 3.) pontjának több alpontján keresztül ismertette álláspontját az alperes tényállás tisztázási kötelezettségének megsértésével és az iratellenes tényállításokkal kapcsolatban, továbbá vitatta, hogy az értéken való nyilvántartás jogszabálysértő lenne, és kiemelte, hogy a számlakibocsátó bizonyítottan rendelkezett áruval, ezért az adóhatóság helytelenül minősítette a gazdasági eseményt. [7] A felperes felülvizsgálati kérelemének befogadásra – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [8] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kp. 118. §

(1)szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [11] A joggyakorlat egységének, illetve a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása befogadási okok elkülönülnek egymástól. A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a befogadási kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítélet folytán a jogegység sérült, vagy sérülhet. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására akkor kerül sor, amennyiben a kialakult és egységes bírói Kúria V.Kfv.35.169/2022/2 4 gyakorlat a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi ok(ok)ból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új jogkérdés merült fel a perben, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [12] A Kúria a Kfv.I.35.307/2021/5. számú ítéletében a korábbi és a jelenlegi gyakorlatra [Kfv.V.35.474/2013/5., Kfv.I.35.159/2013/6., Kfv.I.35.011/2014/9., KGD2017. 71.] figyelemmel rögzítette, hogy: „Amennyiben az adóhatóság bizonyítja, hogy a valóságban végbe nem ment gazdasági eseményről kibocsátott számla tartalmilag hiteltelennek minősül, a számla alapján a számlát befogadó adóalany adólevonási jogát el kell utasítani. A Kúria hasonló tényállású ügyekben hozott számos ítéletében elvi jelentőséggel mondta ki, hogy az adólevonási jog kizárólag valós ügyletekhez, tényleges teljesítéshez kapcsolódhat.”. [13] A felperes álláspontja szerint a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítása érdekében szükséges a befogadás, azonban az
3. aa)alpont megjelölésén túl, ezt nem támasztotta alá semmivel. Az elsőfokú bíróság megvizsgálta a döntés alapjául szolgáló adatokat, tényeket és úgy ítélte meg, hogy az adóhatóság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott és a tényállást megfelelően feltárta. A KMK vélemény 1. esetkörével kapcsolatos bírósági joggyakorlat következetes és egységes, a felperes pedig nem adott elő olyan érvelést, amely a Kúria gyakorlatának megváltoztatását, az attól való eltérést, ezáltal annak továbbfejlesztését indokolttá tenné. [14] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában meghatározott, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés befogadási okok szintén külön befogadási oknak minősülnek. A Kp. 117. §

(4)bekezdésének megfelelően a felperesnek előadásában meg kell indokolnia, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során megvalósított esetleges szabálysértés mennyiben hatott ki az ügy érdemére, illetve mennyiben sérültek az ügyféli jogai. [15] A felperes által a felülvizsgálati kérelem ezen alpont szerinti befogadása körében megjelölt jogszabálysértések, valamint az általa megtett előadások az adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettségével, a lefolytatott bizonyítási eljárással és a bizonyítékok értékelésével voltak összegfüggésben. A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében megvizsgálta a felperes által hivatkozott valamennyi, az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, az alperes által feltárt tényállást és értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, mely során kialakított álláspontja és az abból levont következtetések is nyilvánvalóan kiderülnek a határozat indokolásából. Ezt meghaladóan a Kúria nem tárt fel olyan garanciális jogsérelmet, illetve olyan eldöntendő elvi tartalmú jogkérdést, mely az állásfoglalását tenné szükségessé. [16] A jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata egyebekben az érdemi felülvizsgálat, és nem a befogadás körébe tartozik. Annak megítélése, hogy az elsőfokú bíróság az adott ügy tényei Kúria V.Kfv.35.169/2022/2 5 alapján a határozat jogszerűsége kérdésében milyen következtetésre jut, nem jogkérdésnek, hanem ténykérdésnek minősül. [17] A Kúria azonban a felülvizsgálati eljárásban jogkérdésben dönt, a bizonyítékok értékelését nem mérlegeli felül. Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott, a bizonyítékokat értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett, így jogkérdés vitatásának hiányában önmagában a felperesi álláspont kifejtése nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogásához. [18] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont ab),
2. ac)alpont és
3. b)pont szerinti befogadási okok alapján sem találta a felülvizsgálati kérelem befogadását indokoltnak. [19] Mindezek folytán nincs jogszabályi lehetőség az előterjesztett befogadási kérelem alapján a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ezért a Kúria annak befogadását a Kp. 118. §

(1)–

(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. [20] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [22] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §

(1)-

(2)bekezdései és

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. április
3. Dr. Darák Péter s.k. tanács elnöke Dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró s.k.