← Magyarország

Gf.30017/2021/6 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A károkozóval szemben fennálló kártérítési követelés elévülésének megszakadását nem eredményezi a követelésnek polgári jogi igényként történő érvényesítése olyan büntetőeljárásban, amelynek terheltje a köztük fennálló kötelmen kívüli személy. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.III.30.017/2021/

  1. A felperes: felperes neve felperes címe) A felperes meghatalmazott képviselője: Dr. Varga Erzsébet ügyvéd (felperesi ügyvéd címe.) Az alperes: Alperes Zrt. neve (alperes székhelye.) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Pálné dr. Németh Valéria ügyvéd (alperesi ügyvéd címe) A per tárgya: Kártérítés Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szolnoki Törvényszék 10.P.20.612/2020/
  2. A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés sorszám: A felperes 10.P.20.612/2020/
  3. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.017/2021/6 2 ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 75.000,- (Hetvenötezer) Ft másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy 1.176.000,- (Egymillió-egyszázhetvenhatezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A tényállás [1] A betéti társaság neve Betéti Társaság (a továbbiakban: adós) 1/1 arányú tulajdonát képezte a ingatlan helyrajzi száma hrsz-ú, természetben ingatlan címe szám alatti ingatlan, amelynek tulajdonjogát személy
  4. neve eladóval,
  5. május
  6. napján megkötött adásvételi szerződés útján szerezte meg 3.900.000,- Ft vételár ellenében. A vételár szerinti összeget a felperes és házastársa, az adós korábbi beltagja, bocsátotta az adós rendelkezésére. A felperes utóbb az adós kültagja lett. [2] Az adós, mint bérbeadó és a bérlő Kft. neve Kft., mint bérlő
  7. december
  8. napján bérleti szerződést kötöttek a fenti ingatlan vonatkozásában. A szerződés
  9. pontja szerint az adós a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartamra elővásárlási lehetőséget biztosított a bérlőt számára az ingatlan értékesítése esetére. [3] A bérlő Kft. neve Kft.
  10. november
  11. napján jött létre egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságként, annak alapítója és ügyvezetője a felperes volt. [4] Az adós felszámolását a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 1.Fpk.16-11000000/
  12. számú végzésével elrendelte el, a felszámolás kezdő időpontja
  13. december
  14. napja. A bíróság felszámolóként az alperest jelölt ki, akinek részéről felszámolóbiztosként felszámolóbiztos neve járt el. [5] Az alperes a Cégközlöny
  15. május
  16. napján megjelent számában nyilvános pályázat útján értékesítésre hirdette a perbeli ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát. A bérlő Kft. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.017/2021/6 3 neve Kft.
  17. június
  18. napján kelt nyilatkozatában bejelentette az alperes részére, hogy a fenti ingatlan vonatkozásában elővásárlási jogával élni kíván. A pályázatra benyújtott ajánlat alapján a A... Kft, mint vevő és az adós, mint eladó között
  19. június
  20. napján adásvételi szerződés jött létre. A szerződés szerinti vételár 10.800.000,- forint volt. [6] A bérlő Kft. neve Kft.
  21. június
  22. napján kelt keresetében elővásárlási jogának biztosítását kérte a bíróságtól a perbeli ingatlan vonatkozásában a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  23. évi XLIX. törvény (Cstv.)
  24. §

(6)bekezdése alapján. A megindult peres eljárásban a Szolnoki Törvényszék a
  1. december
  2. napján jogerőre emelkedett 8.G...../...../... számú végzésével a keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította hiánypótlási felhívás teljesítésének elmulasztása miatt. [7] A felszámolási eljárás befejezését követően az adóst a Szolnoki Törvényszék Cégbírósága
  3. július
  4. napján törölte a cégnyilvántartásból. [8] A felperes büntetőeljárást kezdeményezett a felszámolóbiztossal szemben, akit a Járásbíróság neve a 8.B.1../..... számon folyamatban volt büntetőeljárásban hanyag kezelés vétsége alól bűncselekmény hiányában felmentett. A büntetőeljárásban polgári jogi igény elbírálására vagy az igény egyéb törvényes útra utasítására nem került sor. [9] A bérlő Kft. neve Kft.
  5. március
  6. napjától felszámolás alatt állt, amelynek befejezését követően az illetékes cégbíróság
  7. december
  8. napján törölte a cégnyilvántartásból. A felperes keresete és az alperes védekezése [10] A felperes
  9. május
  10. napján a Járásbíróság neveon előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 14.700.000,- forint és annak
  11. május
  12. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére. Álláspontja szerint a felszámolóbiztos a felszámolási eljárás során a ingatlan helyrajzi száma. hrsz-ú, természetben ingatlan címe1 szám alatti ingatlan értékesítésekor figyelmen kívül hagyta az adós és a bérlő Kft. neve Kft. közötti bérleti szerződés alapján kikötött elővásárlási jogot. Állította, az ingatlan egy családi vagyontárgynak minősült, amely az elővásárlási jog gyakorlása esetén a bérlő Kft. neve Kft-n keresztül visszakerülhetett volna hozzá. Ezért az elővásárlási jog figyelmen kívül hagyása miatt kár érte, amelynek összegét az értékesítési ár és a tényleges forgalmi érték közötti különbözetben határozta meg. Hivatkozott arra, a követelés elévülését megszakította, mivel a Járásbíróság neve előtt folyamatban volt 8.B.1../..... számú büntetőeljárásban polgári jogi igényt jelentett be. [11] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érvelése szerint a vélt kár nem a felperest, hanem a bérlő Kft. neve Kft-t érte, amelyet
  13. évben töröltek a cégjegyzékből, a bérleti szerződés pedig nem a felperes számára biztosított elővásárlási jogot. Előadta, a felszámolási eljárás alatt az adós nem kötött bérleti szerződést, a korábban kötött és Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.017/2021/6 4 a felszámolás eljárás alatt már nem hatályos szerződés alapján nem állt fenn elővásárlási joga a bérlő gazdasági társaságnak. Utalt arra, a bérlő Kft. neve Kft. Cstv.
  14. §
(5)-
(6)bekezdése szerinti 30 napos jogvesztő határidő alatt fordulhatott volna a bírósághoz, azonban az erre irányuló pert elveszítette. Hivatkozott arra, a kár bekövetkezésének időpontja alapján a követelés elévült, mivel a sérelmezett adásvételi szerződés aláírásától, de legkésőbb a Szolnoki Törvényszék 8.G...../...../... számú végzésének jogerőre emelkedésétől számított öt év eltelt. Véleménye szerint a felszámoló nem tehető felelőssé a felperes által hivatkozott forgalmi érték és a pályázat során elért vételár közötti különbözet miatt, mivel ha a felszámoló a vagyontárgyat a törvényben előírt értékesítési formákra vonatkozó rendelkezéseket betartva értékesíti, vélelem szól amellett, hogy az ennek keretében elért vételár a legmagasabb árnak felel meg. Ezért a felszámolási eljárás során nem tanúsított semmilyen jogellenes magatartást vagy mulasztást, amely felróható a terhére és megalapozná a felperes részére kártérítés megfizetését. [12] A Járásbíróság neve 3.P.20..../..../.... számú ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Szolnoki Törvényszék 11.Pf.21.180/2019/7. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, az eljárást megszüntette és az ügy iratait áttenni rendelte a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Szolnoki Törvényszékre, mint elsőfokú bíróságra. Kifejtette, a felszámoló a kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel, az ilyen keresetekre pedig az adós felszámolását lefolytató bíróság kizárólagosan illetékes a Cstv. 54. §
(1)bekezdése és 6. §
(1)bekezdése, valamint
  1. július
  2. napjától hatályos
  3. §
(2)bekezdése alapján. A felperes keresetét a felszámoló szervezettel szemben a felszámolás során végzett tevékenységre alapította, így a perben hatáskörrel és illetékességgel a Szolnoki Törvényszék, mint felszámolási eljárást lefolytató bíróság rendelkezik. [13] Az ezt követően folytatódó eljárásban a felperes a keresetét, míg az alperes az ellenkérelmét fenntartotta, és az áttételről történő rendelkezésig teljesített cselekményeiket jóváhagyták. Az elsőfokú ítélet [14] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150.000,- Ft perköltséget. Megállapította, a feljegyzett eljárási illeték az állam terhén marad. Határozatának indokolásában rögzítette, ahogyan a tulajdoni elkülönülés elve alapján a jogi személy tulajdona nem azonos az alapító tulajdonával, vagyonával, úgy a jogi személy jogosultságai sem azonosak az alapító jogaival, azokat kizárólag a jogi személy képviseletét ellátó szerv vagy személy érvényesítheti a jogi személy nevében. Ez utóbbi kitétel akkor is irányadó, ha az ügyvezető megegyezik a jogi személy egyedüli tagjával, mivel ekkor is a jogi személy és nem a saját nevében jár el. Rámutatott, a Cstv. elővásárlási jogra vonatkozó szabálynak megsértése esetén az elővásárlási joggal rendelkező személynél merülhet fel kárigény. Az elővásárlási jog gyakorlására jogosult gazdasági társaság azonban felszámolást követően jogutód nélkül megszűnt, amely azt jelenti, hogy a jogi személy jogosultsága és kötelezettségei tekintetében jogutódlás nem következik be, így a megszüntetési eljárás során nem rendezett jogok és kötelezettségek a nyilvántartásból való törléssel megszűnnek. Kifejtette, mivel a szerződés relatív hatálytalansága esetén az ingatlan nem kerül vissza az adós vagyonába, így a felszámolási Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.017/2021/6 5 vagyont a Cstv. 49. §
(6)bekezdése nem érinti, amelyből következően a 2/2009.(VI.24.) PK. vélemény
  1. pontja szerinti időponttól kezdődően lehetőség volt az elővásárlási jog érvényesítésére peres úton, az elévülési időn belül, akár az adós jogutód nélküli megszűnése után is. A bérlő Kft. neve Kft. azonban ilyen jellegű igényt nem terjesztett elő, a jelen perben kizárólag a Cstv. szabályainak megszegésével állította a felperes, hogy kár érte, az adásvételi szerződés hatálytalanságára a Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi IV. törvény (
  3. évi Ptk.) szabályai szerint igényt nem támasztott. Utalt arra, a 8.G.20.../..... számon indult perben a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításával a keresetlevél beadásának joghatályai megszűntek, a végzés jogerőre emelkedésével beállt a jogvesztés a polgári perrendtartásról szóló
  4. évi III. törvény (
  5. évi Pp.)
  6. §
(1)bekezdése alapján. Ezáltal az alanyi jog megszűnt, annak érvényesítésére a továbbiakban bírósági eljárásban nincs lehetőség, mint ahogyan azon kívül sem. Ezért a felperes jogi érdekeltsége esetén sem élhetne a bérlő Kft. neve Kft. elővásárlási joga alapján kártérítési igénnyel a jogérvényesítést kizáró körülményre tekintettel. Ezért az elővásárlási jog megsértése kapcsán megalapozatlannak találta a keresetet, amely kapcsán az igényérvényesítést kizáró körülmények miatt a keresetet a felszámoló esetleges károkozó, jogellenes magatartása, a kár mértéke és az okozati összefüggés körében nem vizsgálta. [15] Az ingatlan alacsony áron történő értékesítésével összefüggésben vizsgálta, hogy az elévülés bekövetkezett-e, mivel annak kezdete, azaz az adásvételi szerződés megkötése óta eltelt öt éves elévülési határidőt a kereset indítása időpontjáig eltelt-e. Ennek körében nem fogadta el a felperesnek azt az érvelését, hogy a büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi igény bejelentésével az elévülés megszakadt volna. Az 1959. évi Ptk. 327. §
(1)bekezdése szerint az írásbeli felszólítás és a bírósági úton való érvényesítés ugyanis csak akkor szakítja meg az alperessel szemben az elévülést, ha az eljárást az alperessel szemben indítják, illetve az alperes a felszólítás címzettje és az hatályosul is, azaz kézhez kapja. Ezért a volt felszámolóbiztossal, mint magánszeméllyel szemben indult büntetőeljárásban a vádlottal szemben esetlegesen előterjesztett polgári jogi igény az alperessel szemben az elévülés megszakítására nem alkalmas. Mindezekre tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy a követelés elévült, az bírósági úton nem érvényesíthető. [16] Figyelmen kívül hagyta a felperes utólagos bizonyítás keretében előterjesztett bizonyítási indítványát, mivel annak a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (Pp.)
  2. §-ában meghatározott feltételei nem álltak fenn. Az a tény, hogy a bizonyításra felajánlott okiratot egy külső tárolóban lévő nagyobb iratmennyiségből kellett kiválogatni, nem valószínűsíti, hogy arról a felperes önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást. Emellett a felajánlott bizonyítékok annak a ténynek a bizonyítására irányultak, hogy az adós az ingatlant a felperes és a férje házastársi közös vagyonából történő ráfordítás útján szerezte. Az elővásárlási jog gyakorlása, illetve a forgalmi értéken aluli értékesítés kapcsán pedig nincs jelentősége, hogy miként szerezte a felszámolási eljárás adósa az ingatlant, amelyre nézve a bérlő Kft. neve Kft.-nek elővásárlási jogot engedett. Mellőzte továbbá tanú2 tanúkénti meghallgatását, mivel huzamosabb ideje külföldön tartózkodik, így a bíróság előtti megjelenése nehézségekbe ütközik, és jelentős költséggel járna, valamint a felszámolóbiztossal szemben indult büntetőeljárásban részletes tanúvallomást tett a jelen üggyel kapcsolatos tényekre is, így a meghallgatásától az eljárás szempontjából jelentős új körülmény nem volt várható. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.017/2021/6 6 [17] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, annak a keresete szerinti megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint a tényállás nem lehet megalapozott, mivel az elsőfokú ítélet indoklásában megjelölt tanú1 tanúként nem hallgatta meg az elsőfokú bíróság. Sérelmezte, nem ismert, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás keretében mit vett alapul, mivel az utólagos bizonyítás kapcsán nem határozta meg, mely felperesi bizonyítási indítványokat és mely felperesi okirati bizonyítékokat utasított el. Érvelése szerint az elsőfokú bíróságnak a kár tényét és annak bekövetkeztét nem kellett volna vizsgálnia, mivel az alperes nem vitatta, sőt ellenkérelmében tényként kezelte, hogy kár keletkezett, és a kár bekövetkezésének időpontját. Hivatkozott arra, a kár elmaradt haszonként számára mindenképp megjelent az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat figyelembe vételének hiányában, annak mellőzése miatt nem tudta megvásárolni a felszámolási ügy iratai szerint is legalább 21.400.000,- Ft értékű ingatlant 10.800.000,- Ft-os vételáron. Állította, a felszámolási eljárásban a felszámoló a jóhiszeműség eljárásjogi alapelvét – amely a Cstv. 83/C. §
(2)bekezdése szerint is alkalmazandó – megsértette, amikor kötelezettsége teljesítése és együttműködési kötelezettsége teljesítése során nem adott kioktatást, mint jogi képviselő nélkül eljáró személy részére, hogy az elővásárlási jogot igazoló nyilatkozat becsatolásán túl elfogadó nyilatkozatot is köteles tenni. Előadta, hogy a követelés bírósági úton érvényesítette azzal, hogy a korábbi jogi képviselője a büntetőeljárás időtartama alatt a kezelőiroda érkeztető bélyegzőjével igazoltan
  1. szeptember
  2. napján előterjesztette a járásbíróságon „polgári jogi igény bejelentése” megnevezésű beadványát, amely megszakította az elévülést. Ezáltal a büntetőeljárás
  3. december 13-i jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődött, így követelése nem évült el, a keresetet az elévülési határidőn belül terjesztette elő. Megítélése szerint tanú2 tanúkénti meghallgatása indokolt lett volna az elővásárlási jog gyakorlásáról szól nyilatkozat alperes részére való csatolásának, átvételének és az elfogadó nyilatkozattal kapcsolatos tájékoztatás elmaradásának körülményeire. [18] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Kiemelte, sem írásban, sem szóban nem ismerte el az elsőfokú eljárásban, hogy a felperest kár érte, amelyet alátámaszt, hogy az ellenkérelmében a „vélt kár” szövegezést használta, és a kár összegszerűségét is vitatta azzal a nyilatkozatával, hogy ha a felszámoló a vagyontárgyat a törvényben foglalt értékesítési formákra vonatkozó rendelkezéseknek eleget téve – azokat betartva – értékesíti, vélelem szól amellett, hogy az ennek keretében elért vételár a forgalomban elérhető legmagasabb árnak felel meg, azaz a felperes által hivatkozott forgalmi érték és a pályázat során elért vételár közötti különbözet miatt a felszámoló nem tehető felelőssé. Kifejtette, az elővásárlási jog megsértése miatt a Cstv.
  4. §
(5)és
(6)bekezdése alapján 30 napos jogvesztő határidő alatt a bírósághoz lehet fordulni, így ezen a jogalapon sem a felperes, sem más már nem támadhatja sikerrel a felszámoló eljárását. Utalt arra, a büntetőeljárásban a bíróság a felszámolóbiztost bűncselekmény hiányában felmentette, amely megerősíti az alperes jogszerű eljárását. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.017/2021/6 7 Az ítélőtábla döntésének indokai [19] A fellebbezés alaptalan. [20] A Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés 371. §
(1)és
(2)bekezdésében megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. [21] Ennek megfelelően a felülbírálat keretében – figyelemmel a fellebbezés indokaira – az ítélőtábla vizsgálta egyrészt a Pp. 369. §
(1)bekezdése szerinti felülbírálati jogkörében eljárva, hogy sértett-e eljárási szabályt az elsőfokú bíróság a bizonyítás lefolytatásával kapcsolatban, másrészt a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti felülbírálati jogkörben azt, hogy a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelése miatt szükséges-e a tényállás módosítása, kiegészítése, míg a pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti felülbírálati jogkörében azt, hogy helyesen jutott-e az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes kártérítési felelőssége nem áll fenn. [22] A felperes – eredetileg jogi képviselő nélkül eljárva – keresetét kártérítés iránt terjesztette elő, amelyet arra alapított, hogy az adós felszámolása során felszámolóként eljáró alperes az adós tulajdonában állt ingatlan értékesítésekor figyelmen kívül hagyta a bérlő Kft. neve Kft. elővásárlási jogát, amellyel kárt okozott. A kár összegeként az ingatlan forgalmi értéke és az értékesítés során befolyt vételár különbözetét jelölte meg. A perfelvételi tárgyaláson az akkor már jogi képviselővel eljáró felperes személyesen ugyan – azt részletesen nem kifejtve –nyilatkozott arról, hogy őt azért is érte kár, mert az adósnak kültagja volt (Járásbíróság neve 3.P.20...../..../.... számú jegyzőkönyv
  1. oldal hetedik bekezdés), azonban ezt követően a perfelvételi tárgyaláson jogi képviselője a kárt megalapozó tényállásként a keresetlevélhez igazodóan azt jelölte meg, hogy azért érte kár a bérlő Kft. neve Kft. részéről történő elővásárlási jog gyakorolhatósága hiányában, mivel az ingatlan megvásárlása esetén az a felpereshez, mint magánszemélyhez visszakerülhetett volna (Járásbíróság neve 3.P.20...../..../.... számú jegyzőkönyv
  2. oldal nyolcadik bekezdés). Emellett mind jelen fellebbezésében, mind a Járásbíróság neve 3.P.20..../..../.... számú ítélete elleni fellebbezésében a követelése összegszerűsége kapcsán azt adta elő, hogy elmaradt haszonként kára azért az ingatlan forgalmi értékének és a vételárnak a különbözete, mert az elővásárlási jog figyelmen kívül hagyása miatt nem tudta a vételárhoz képest magasabb forgalmi értékű ingatlant megvásárolni. Ezért az ingatlan forgalmi értékének a felszámolási eljárás során történt értékesítésből befolyt vételár különbözetét nem az elővásárlási jog gyakorlásától független felszámolói magatartásként, - tehát nem a feltűnő értékaránytalansággal történt értékesítés miatti igény érvényesítéseként - jelölte meg, az értékkülönbségre csupán a kár összegének számítása körében hivatkozott. Keresete tehát nem képez sem valódi, sem látszólagos tárgyi keresethalmazatot, a felperes jogellenes magatartásként kizárólag az alperesnek a bérlő Kft. neve Kft. elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos mulasztását jelölte meg. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.017/2021/6 8 [23] A felperes az elsőfokú eljárásban azt adta elő, hogy az alperes a bérlő Kft. neve Kft. elővásárlási jogát nem vette figyelembe. Fellebbezésében állította azt is, hogy az alperesnek, mint felszámolónak az együttműködési kötelezettsége alapján tájékoztatást kellett volna adnia arról, hogy az elővásárlási jogot igazoló nyilatkozat becsatolásán túl elfogadó nyilatkozat megtétele is szükséges, amely tartalmú tájékoztatás nem történt. A Pp.
  3. §
(2)bekezdése értelmében azonban a fellebbezésben új tény állítására akkor kerülhet sor, ha az új tény a fél önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező fél tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén ránézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna. E jogszabályi feltételeknek együttesen kell fennállniuk, bármelyik hiányában a másodfokú eljárásban előadott új tényállítás nem vehető figyelembe. A felperes a fellebbezésbeli fenti tényállítását az elsőfokú eljárásban is előadhatta volna, mivel ismert volt részéről, mint a bérlő Kft. neve Kft. volt ügyvezetője részéről, hogy ilyen tájékoztatást a felszámoló nem adott, és nem is hivatkozott arra, hogy önhibáján kívüli okból nem tudta ezt megtenni már az elsőfokú eljárásban. Ezért a felperes fellebbezése szerinti új tény állítása nem megengedett, azt az ítélőtábla nem vehette figyelembe, így az alperes kártérítési felelőssége az elsőfokú eljárásban előadott tények alapján volt vizsgálható. [24] Mindezek előrebocsátását követően elsőként az ítélőtábla a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti felülbírálati jogkörben eljárva azt vizsgálta, hogy szükséges-e a tényállás módosítása, kiegészítése. A felperes fellebbezési érvelése szerint az alperes vitatásának hiányában a kár tényét, bekövetkeztét és összegszerűségét az elsőfokú bíróságnak tényként kellett volna megállapítania. A Pp. 266. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság az ellenérdekű fél által beismert, a felek által egyezően előadott, az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott vagy e törvény értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítást valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel. A Pp. 190. §
(1)bekezdés a) pontja és 203. §
(2)bekezdés a) pontja alapján azt a tényállítást kell nem vitatottnak tekinteni, amely kapcsán az ellenfél perfelvételi nyilatkozatban vagy perfelvételi tárgyaláson nyilatkozatot nem tesz. Az alperes írásbeli ellenkérelmében a „vélt kár” kifejezést használta azzal, hogy az legfeljebb a bérlő Kft. neve Kft.-t érte, míg az összegszerűség kapcsán utalt arra, hogy a törvényben foglalt értékesítési formákra vonatkozó rendelkezéseknek eleget téve – azokat betartva – történő értékesítés esetén vélelem szól amellett, hogy az ennek keretében elért vételár a forgalomban elérthető legmagasabb árnak felel meg. Az alperes e nyilatkozatával vitatta, hogy a felperesnek kára keletkezett volna és annak összegszerűségét is, tehát e tények nem minősülnek nem vitatottnak, azok további bizonyítás nélküli megállapításának, és így a tényállás kiegészítésének nincs helye. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.017/2021/6 9 Ugyancsak nem helytálló a felperesnek az a hivatkozása, miszerint a tényállás megalapozatlan, mivel az elsőfokú bíróság az ítéletben feltüntetett tanú1 tanúként nem hallgatta meg. Egyrészt a megállapított tényállás az elsőfokú eljárásban a felek által csatolt és a beszerzett okiratokkal alátámasztott, másrészt a ténylegesen meghallgatott tanú (tanú1) vezetéknevének elírása történt, amely kijavítással orvosolható [Pp. 352. §
(1)bekezdés]. [25] Ezt követően az ítélőtábla – az indokok összefüggésére tekintettel – a Pp. 369. §
(1)bekezdése és
(3)bekezdés c) pontja szerinti felülbírálati jogkörében eljárva vizsgálta a fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jognak való megfelelőségét, és a bizonyítás mellőzésének eljárásjogi szabályszerűségét. [26] A felperes hivatkozása szerint az adós ingatlana felszámolási eljárás során történt értékesítésekor a bérlő Kft. neve Kft. elővásárlási jogának az alperes, mint felszámoló általi figyelmen kívül hagyása miatt keletkezett kára. A Cstv. 54. § szerint a felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség alapján felel. Vizsgálandó, hogy a felszámoló jogállása és felelőssége a felszámolás során kifejtett és a felperes által hivatkozott tevékenységei miatt, a kárigény a felszámolóval szemben közvetlenül érvényesíthető volt-e a perben. A felszámoló önálló gazdálkodó szervezet, felszámolói minősége abból ered, hogy a bíróság az adós felszámolásának lefolytatására kirendelte. A felszámoló a Cstv. 27/B. §
(12)bekezdése szerint az adós szervezet képviseletében jár el. A felszámoló a felszámolási eljárás során a felszámolási eljárásba bevonható vagyonnal, az adós tevékenységével hitelezői igényekkel kapcsolatos nyilatkozatot tesz, valamilyen tevékenységet végez, azt jellemzően az adós képviselőjeként teszi meg (BH
  1. 313). Ezen felszámolói nyilatkozattal az adós válik jogosulttá és kötelezetté. Így, ha szerződést köt az adós nevében, a szerződésszegésért nem a felszámoló, hanem az adós gazdasági társaság tartozik felelősséggel, ha pert indít, pervesztesség esetén a perköltséget az adós viseli. Abban az esetben azonban, ha a felszámolási törvénynek a felszámoló számára előírt kötelezettségét a felszámoló megszegi és ezzel kárt okoz, igény közvetlenül a felszámolóval szemben érvényesíthető a Cstv.
  2. §-a szerinti önálló (sui generis) kárfelelősség alapján (Gfv.VII.30.195/2020/3.). A hitelezők kárigénye a kár bekövetkezésekor érvényesíthető, mely nem minden esetben függ a felszámolás befejezésétől (Kúria Gfv.VII.30.026/2016/4.) [27] A peres felek között – nem vitatottan – a deliktuális kártérítési felelősség szabályai alkalmazandók. Az állított károkozó magatartás időpontjára tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló
  3. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
  4. évi CLXXVII. törvény
  5. §-a alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló
  6. évi IV. törvény (
  7. évi Ptk.) alkalmazandó, melynek
  8. §
(1)bekezdése szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.017/2021/6 10 elvárható. Eszerint tehát a kártérítés megítéléséhez a károsultnak kell bizonyítani a jogellenes magatartást, a károkozást és ezek közötti okozati összefüggést, míg a károkozó a kimentés körében bizonyíthatja, hogy magatartása nem volt felróható. [28] Az alperes ellenkérelmében hivatkozott az elévülésre, amelyet az elsőfokú bíróság megállapíthatónak talált, ugyanakkor a felperes fellebbezésében vitatta, hogy a perbeli követelése elévült volna. Ezért a bíróságnak először a per érdemét érintően abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a perbeli követelés elévült-e. Az elévült követelés ugyanis bírósági úton nem érvényesíthető [1959. évi Ptk. 325. §
(1)bekezdés], ezért a bíróság az elévült követelés tárgyában előterjesztett keresetet érdemben nem bírálhatja el (BH
  1. 220, BH
  3. I., BDT
  4. 1837). [29] Az elévülés kezdő időpontja az
  5. évi Ptk.
  6. §
(1)bekezdése szerint a követelés esedékessé válása, amely kártérítésre irányuló igény esetén az 1959. évi Ptk. 360. §
(1)bekezdése alapján a károsodás bekövetkeztének az időpontja. A felperes kárát abból származtatja, hogy a családi vagyontárgynak tekintett ingatlant nem tudta megszerezni, mivel annak az adós felszámolási eljárása során történt értékesítéskor a bérlő Kft. neve Kft. elővásárlási jogát a felszámolóként eljáró alperes figyelmen kívül hagyta. [30] Az adós ingatlana tulajdonjogának átruházására irányuló adásvételi szerződés 2012. június 28. napján jött létre, azonban a felperes kárigénye nem ekkor vált esedékessé. Az elővásárlási jog felszámoló általi megsértése esetén az elővásárlásra jogosult a Cstv. 49. §
(6)bekezdése szerint pert indíthat, amely eredményessége esetén az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosult vonatkozásában hatálytalan, és a szerződés az elővásárlásra jogosulttal jön létre. Ezért a Cstv. 49. §
(6)bekezdése szerinti igény érvényesítése esetén, míg azt a bíróság jogerősen el nem bírálja, az elővásárlási jog figyelmen kívül hagyása miatt a felperes kártérítés iránti követelése sem válik esedékessé. A bérlő Kft. neve Kft. keresetlevelét az elsőfokú bíróság a
  1. december
  2. napján jogerőre emelkedett 8.G...../...../... számú végzésével idézés kibocsátása nélkül utasította el, így ezt követően vált érvényesíthetővé a kárigény. A felperes kártérítési követelése elévülésének kezdő időpontja
  3. december
  4. napja. Ez ugyanakkor nem eredményez a perben eltérő döntést. [31] Az
  5. évi Ptk.
  6. §
(1)bekezdése szerint a követelés bírósági úton való érvényesítése az elévülést megszakítja, és ugyanezen szakasz
(2)bekezdése alapján az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. Lényeges, az elévülési időt kizárólag a kötelezettel szembeni igényérvényesítés szakítja meg (BDT
  1. 2041, Kúria Pfv.III.21.468/2019/4.). Az
  2. évi Ptk. kapcsán kialakult bírói gyakorlat szerint a bírósági eljárás jogerős befejezése pedig annak természetétől függően az elévülés szempontjából eltérő joghatással bír. A követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban való érvényesítése akkor szakítja meg az elévülést az
  3. évi Ptk.
  4. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján, ha a bíróság az ügy érdemben az eljárást befejező határozatot hoz. Ha azonban a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy a pert jogerősen megszünteti, a keresetlevél beadásához fűződő joghatályok, így az elévülést megszakító hatás elenyészik, és úgy kell tekinteni, mintha az elévülés meg sem szakadt volna (BH
  1. 51, Kúria Pfv.VI.21.547/2017/8.). Azonban, ha a büntetőeljárás során polgári jogi igény kerül Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.017/2021/6 11 bejelentésre, a büntetőeljárás peres szakaszának folyamatban léte alatt, mivel ugyanezt a követelést egy másik eljárásban menthető okból nem lehet érvényesíteni, akkor is, ha a büntetőügyben folyó bírósági eljárás a polgári jogi igény érdemében hozott döntés nélkül fejeződik be, az elévülés az
  2. évi Ptk.
  3. §
(2)bekezdésére figyelemmel a büntetőeljárás ideje alatt nyugszik (Kúria Pfv.III.21.332/2016/8.). [32] Jelen esetben a büntetőeljárás nem az alperessel, hanem annak felszámolóbiztosával szemben folyt, így a büntetőeljárásban az akkor hatályos büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 54. §
(2)bekezdése alapján polgári jogi igényt a felperes a felszámolóbiztossal, mint terhelttel szemben érvényesíthetett, nem pedig az alperessel, azaz a felszámolóval szemben. Emellett a büntetőeljárásban a bíróság a felszámoló biztost felmentette, amely miatt a polgári jogi igény a Be. 335. §
(1)bekezdése alapján érdemben nem volt elbírálható. Következésképpen a követelés büntetőeljárásban polgári jogi igényként történő érvényesítése a felszámolóval szembeni kárigény érvényesítésére nyitva álló elévülési időt nem szakította meg. A felszámolóbiztossal szemben a büntetőeljárásban történő igényérvényesítés pedig az elévülés nyugvását sem eredményezhette, mivel az nem zárja ki, hogy egy másik természetes vagy jogi személlyel, így az alperessel, mint felszámoló szervezettel szemben a felperes igényét külön eljárásban érvényesítse, a félazonosság hiányában ugyanis az elévülési időtartamban alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 130. §
(1)bekezdés d) pontjának első fordulata szerinti perfüggőség. [33] Amennyiben a felperes a felszámolóbiztossal szembeni büntetőeljárásban az alperessel szemben terjesztett volna elő igényt, az elévülés határidejének számítását az sem érintené. Az 1959. évi Ptk. 326. §
(2)bekezdése értelmében, ha a jogosult menthető okból nem tudja igényét érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül a követelése akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra. Ez az egyéves határidő azonban már nem elévülési jellegű, az nem szakadhat meg és nem nyugodhat, ezért annál hosszabb idő a követelés bíróság előtti érvényesítésére nem áll rendelkezésre (BH2013. 189). A büntető bíróság ítéletétől számítva az 1959. évi Ptk. 324. §
(1)bekezdése szerinti,
  1. december
  2. napján kezdődő öt éves elévülési időből azonban egy évnél több volt hátra, ezért az igényérvényesítési határidő nem hosszabbodhatott volna meg. [34] Mindezekre tekintettel a felperes követelése a keresetének
  3. május
  4. napján történő előterjesztésekor már elévült, az
  5. évi Ptk.
  6. §
(1)bekezdése alapján bírósági úton nem érvényesíthető, ezért a keresetét el kellett utasítani a kártérítés iránti igény feltételei fennálltának vizsgálata nélkül. Nem volt így szükséges további bizonyítás lefolytatása a jogvita eldöntése szempontjából, azt helyesen mellőzte az elsőfokú bíróság. [35] Megjegyzi csupán az ítélőtábla, hogy amennyiben megállapítható lenne, hogy az alperes a bérlő Kft. neve Kft. elővásárlási jogát az adós ingatlanának felszámolási eljárás során történő értékesítésekor nem vette figyelembe, és a felperes e gazdasági társaságtól az Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.017/2021/6 12 ingatlan tulajdonjogát meg tudta volna szerezni, a kármegelőzési kötelezettség elmulasztása miatt nem kötelezhető az alperes kártérítésre. Az 1959. évi Ptk. 340. §
(1)bekezdése szerint a károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. A károsult kötelezettsége felróható megszegése miatt keletkezett kárt tehát a károkozó nem köteles megtéríteni, vizsgálni kell, hogy a felperes által állított elmaradt haszon bekövetkeztében közrehatott-e a felperes. [36] Az alperes, mint felszámoló az adós tulajdonában állt ingatlant felszámolási eljárás keretében értékesítette, amely során az alperesnek az elővásárlási jogra figyelemmel kell lennie, az elővásárlásra jogosultat tájékoztatni kell a vételi ajánlatról. Ennek elmulasztása esetén az elővásárlásra jogosult a Cstv. 49. §
(6)bekezdése alapján érvényesítheti peres eljárásban igényét, amelyre ugyanakkor a Cstv. 49. §
(5)bekezdése értelmében 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre. Az elővásárlási jog felszámoló általi megsértésének orvoslására tehát van – bár korlátozott időtartamban – jogszabályi lehetőség, így ezzel elhárítható az elővásárlási jog megsértéséből eredő hátrány. Kétségtelen, az adós tulajdonában állt ingatlanon nem a felperesnek állt fenn elővásárlási joga, hanem a bérlő Kft. neve Kft.-nek, azonban a felperes e gazdasági társaság egyedüli tagja és ügyvezetője volt, így lehetősége volt annak érdekében eljárni, hogy a bérlő Kft. neve Kft. elővásárlási jogát érvényesítse. A bérlő Kft. neve Kft., mint felperes ennek érdekében Cstv. 49. §
(5)bekezdése szerinti határidőn belül peres eljárást kezdeményezett, azonban az azért nem vezetett eredményre, mert a keresetlevél hiányait felhívás ellenére nem pótolta. Ezzel pedig a kármegelőzési kötelezettségének nem tett eleget, amely következtében a saját felróható magatartásával áll okozati összefüggésben az elmaradt haszon miatti kára, így ilyen kárigényt alappal nem követelhet. [37] A kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [38] A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a felperest kötelezte a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján az alperes jogi képviseletével felmerült, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi munkadíjakról szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján megállapított, valamint a kifejtett ügyvédi tevékenység idő- és munkaigényességére tekintettel a 3. §
(6)bekezdése alapján mérsékelt összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségének a megfizetésére. [39] A felperes teljes személyes költségmentessége folytán előzetesen meg nem fizetett fellebbezési eljárási illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. Szeged,
  1. május
  2. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.017/2021/6 13 Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k. s.k. Dr. Tolna András s.k. Dr. Dobler László a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.