Kfv.37242/2025/4 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)és
3. ad)alpontjaira, valamint a
4. b)pontra hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt figyelemmel arra, hogy az alperes által felvetett kérdések rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatását nem alapozzák meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.242/2025/4. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Kovács András bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Tóth T. Zsolt Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Tóth T. Zsolt ügyvéd; cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes, 8. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék 2025. március 4-én kelt 6.K.700.126/2025/6. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes első alkalommal 2008. december 9-én nyújtott be családi együttélés célú tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelmet, amelyet legutoljára tanulmányok folytatása céljából 2024. július 31. napjáig meghosszabbítottak. Ennek a birtokában a felperes 2024. március 20-án újabb tanulmányi célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be az Kúria III.Kfv.37.242/2025/4 2 Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóság mint elsőfokú hatóságnál, amelyet a 106-1-30262/2024-T. számú döntésével az elsőfokú hatóság elutasított. Indokolásában rögzítette, hogy a felperes tartózkodási célját nem találta igazoltnak, ugyanis az elsőfokú döntés idején nem rendelkezett aktív hallgatói jogviszonnyal. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 106-T-40096/2/2024. számú határozatával a fellebbezést elutasította és az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Az Egyetem által kiállított, 2024. február 27-én kelt hallgatói jogviszony igazolás alapján megállapította, hogy a felperesnek az aktív hallgatói jogviszonya 2024. július 30. napjáig tartott, továbbá az Oktatási Hivatal által kiállított felvételi határozat és a Neptun rendszerből kinyert adatok alapján megállapítást nyert, hogy a felperest felvették az Egyetem szak mesterképzési szakára. [3] A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. évi törvény (a továbbiakban: Btátv.) 56. §

(1)bekezdése alapján az a harmadik országbeli állampolgár lehet hallgató és ezáltal kaphat tanulmányi célú tartózkodási engedélyt, aki fő tevékenységként nappali tagozatos tanulmányokat folytat. Mivel azonban a felperest levelező tagozatra vették fel, ezért a kérelmét az alperes a tartózkodási cél igazoltságának hiányában elutasította. [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. A jogerős ítélet [5] A törvényszék ítéletével az alperes 106-T-40096/

1. számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [6] Rámutatott, az alperes határozatában többek között rögzítette, hogy az elsőfokú határozatban már megállapítást nyert a felperes mesterképzésre való jelentkezése, de adminisztrációs hiba folytán nem került felvételre az általános felvételi eljárásban. Ezért csak pótfelvételi eljárásban nyerhet felvételt, amelynek eredménye
2. augusztus 20-a után derült ki.
3. augusztus 30-án a felperes jogi képviselője becsatolt egy a Neptunból letöltött oldalt, amelyből megállapítható, hogy a felperes elérte az önköltséges képzés pontszámát, azonban ez az elsőfokú hatóság határozatát követően jutott a hatóság tudomására. Továbbá rögzítésre került az is, hogy a Neptun rendszerből letöltött adatokban nem voltak személyes adatok, így a felperes nem volt beazonosítható. [7] A bíróság szerint a fentiek alapján az alperes tudomással bírt arról, hogy a felperes adminisztrációs hiba folytán pótfelvételire kényszerült, és alapos okkal feltételezhető volt, hogy felvételt is nyert. [8] Az alperes ennek ellenére nem tett eleget a tényállás-tisztázási kötelezettségének, nem vizsgálta meg azt a körülményt, hogy milyen adminisztrációs hiba vezetett a levelező tagozatos felvételig annak ellenére, hogy a felperes nappali tagozatra jelentkezett. A Btátv. rendelkezése szerint egyértelműen csak a nappali tagozatos képzésben résztvevő hallgató kaphat tanulmányi célú tartózkodási engedélyt, vagyis a kérelem elbírálása szempontjából kiemelkedő jelentősége volt annak, hogy a felperes miként került abba a helyzetbe, hogy levelező tagozatra vették fel. [9] A törvényszék a fentiek ismeretében megállapította, hogy az alperes határozata jogszabálysértő volt, mivel a tényállást nem tisztázta teljeskörűen, és a nem teljeskörűen Kúria III.Kfv.37.242/2025/4 3 feltárt tényállásból téves következtetésre is juthatott, tehát így a bíróság nem volt abban a helyzetben, hogy megállapítsa, az alperes következtetése helytálló volt vagy sem. [10] A bíróság a megismételt eljárásra előírta az alperesnek azt, hogy a felvételi eljárás körülményeinek tisztázása érdekében hívja fel a felperest és az egyetemet részletes nyilatkozattételre abban a körben, hogy milyen adminisztratív hiba folytán nem nyert felvételt a felperes az első körben, milyen rendszerű képzésre jelentkezett, és hogy az adminisztratív hiba összefüggésben áll-e azzal, hogy a pótfelvételi során a felperes kizárólag a levelező tagozatra nyerhetett felvételt. Továbbá a pótfelvételi alkalmával a felperes nappali vagy pedig levelező tagozatra jelentkezett-e, illetve jelentkezhetett volna-e nappali tagozatra, azonban saját elhatározásból nem így tett. Ezen körülmények tisztázása után kerül abba a helyzetbe az alperes, hogy megalapozottan tudjon állást foglalni arról, miszerint a felperes önhibáján kívül került-e abba a helyzetbe, hogy levelező képzésre nyert csak felvételt, avagy sem, és ezt a körülményt értékelheti a Btátv.
4. §

(1)bekezdésében foglalt feltétel esetén. A bíróság megítélése szerint, amennyiben a felperes önhibáján kívül került abba a helyzetbe, hogy kizárólag levelező tagozatra tudott jelentkezni és felvételt nyerni, akkor az nem értékelhető a Btátv. 56. §

(2)bekezdésben foglaltakkal szemben kizáró feltételként, vagyis nem tekinthető úgy, hogy a felperes nem igazolta a tanulmányi célját. A felülvizsgálati kérelem [11] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. [12] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ad)alpontjaira és
3. b)pontjára hivatkozott. [13] Kifejtette, hogy a törvényszék tévesen értelmezte a Btátv. 54. §

(1)bekezdés a) pontját, valamint a Btátv. 56. §

(1)és

(2)bekezdését. [14] Okfejtése szerint a közigazgatási döntés megalapozott, az idegenrendészeti hatóság sem eljárási, sem anyagi jogi jogszabálysértést nem követett el, a vonatkozó jogszabályokat megfelelően értelmezte. [15] A kétfokú eljárásban a csatolt dokumentumok, valamint a felsőoktatási intézmény által adott tájékoztatás alapján bizonyított, hogy a felperes felvételt nyert az Egyetem fenntarthatósági energetikai mérnök levelező munkarendű, önköltséges mesterképzési szakra. A felperes tehát nem nappali tagozatra nyert felvételt. [16] A Btátv. rendelkezései egyértelműek, a vonatkozó rendelkezések értelmében a tanulmányok folytatási célú tartózkodási engedély megadásának feltétele a nappali tanulmányok folytatása. Érvelése szerint az idegenrendészeti hatóság jogalkotó által meghatározott kógens hallgató fogalomtól nem térhet el, a nappali tagozaton folytatott tanulmányok mellett nem fogadhatja el hallgatóként azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki levelező tagozaton folytat tanulmányokat. [17] Téves a bíróság azon megállapítása, hogy a hatóságnak vizsgálnia kell a felperes felvételi eljárásának alakulását, mivel a jogszabályok alapján az idegenrendészeti hatóság levelező tanulmányok folytatása esetén a kérelmet nem engedélyezhette. Kúria III.Kfv.37.242/2025/4 4 [18] A Kp. 118.§

(1)bekezdés b) pontja vonatkozásában az alperes hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.765/2021/9. számú ítéletének elvi tartalmára, érvelése szerint a bíróság a tényeket hiányosan tárta fel, nem vette figyelembe a hatóság által feltárt tényállást, helyette olyan körülményekre alapította döntését, amelyek a felperes esetében nem bírtak relevanciával (pl. miért levelező tagozatra került, a pótfelvételi eljárás menete, stb.). Tévesen értékelte a bíróság a Btátv. 56.§

(2)bekezdésének alkalmazását, hiszen az a felperes esetében fel sem merülhetett, mivel nem rendelkezik az Európai Unió más tagállamában kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel. [19] Az alperes hivatkozott továbbá a Kúria Kfv.VI.37.096/2019/

1. számú ítéletére is. [20] Előadta, hogy a Kúria számos ítéletében (Kfv.VI.37.065/2018/8., Kfv.II.38.239/2018/7., Kfv.II.37.634/2020/7., Kfv.VI.37.110/2018/6., Kfv.III.37.151/2018/13.) rögzítette, hogy az eljáró hatóságok tényállás tisztázási kötelezettsége nem jelent parttalan kutakodási kötelezettséget, a közigazgatási szervnek kizárólag a döntéshozatalhoz szükséges tényállást kell feltárnia és megállapítania, azaz a jogilag releváns tényállási elemeket kell felderítenie, amelyek alapján az ügy érdemben elbírálható. [21] A bíróság ítélete túlmutat a joggyakorlat által behatárolt tényállás-tisztázási kötelezettségen, hiszen olyan körben követeli meg azt, amely az ügy szempontjából nem releváns. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [23] A Kp.
2. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [24] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – az alperes befogadási kérelmében megjelölt indok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. Kúria III.Kfv.37.242/2025/4 5 [26] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [27] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [28] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [29] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria BHGY-ban közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. Következésképpen a befogadás egyik feltétele, hogy a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást. [30] Az alperes felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg olyan eltérő bírói döntéseket, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, arról a Kúriának sincs tudomása, így az első fordulat szerinti befogadást nem találta indokoltnak. [31] Önmagában pedig az alperesnek a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozása, az, hogy az alperes nem ért egyet az abban foglaltakkal, szintén nem alapozza meg a befogadást. [32] A Kúria továbbá vizsgálta a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont második fordulata szerinti befogadás lehetőségét is, amely szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [33] A Kúria megítélése szerint sem az alperes felülvizsgálati kérelme, sem a jogerős ítélet nem vet fel olyan elvi jogkérdést, amely a joggyakorlat továbbfejlesztését indokolná. Ezért az alperes felülvizsgálati kérelmének a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti befogadása nem volt indokolt. [34] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §

(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [35] Az alperes érvelése szerint az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabálysértést okozva értelmezte a törvényszék a Btátv. 54.§

(1)bekezdés a) pontját, valamint a Btátv. 56.§

(1)és

(2)bekezdését, valamint a levelező tagozaton folytatott tanulmányok okán jogszerűen elutasított kérelem vonatkozásában döntött a közigazgatási döntés megsemmisítéséről és az alperes új eljárásra kötelezéséről. Kúria III.Kfv.37.242/2025/4 6 [36] A Kúria rámutat, az alperes nem jelölt meg olyan eljárási szabályszegést, amelynek az ügy érdemére kihatása lehetne. Alapvetően a vonatkozó anyagi jogi rendelkezések értelmezését vitatta az alperes, amely a Kp. 118.§

(1)bekezdés ad) alpontja esetében nem vizsgálható. [37] A Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [38] Az alperes hivatkozott a Kfv.II.37.765/2021/

1. számú kúriai ítéletre, amely az egyéb célú tartózkodási engedély meghosszabbításával, a kérelmet előterjesztő lakhatása, megélhetése és kiutazása költségeihez elegendő anyagi fedezetének meglététével kapcsolatos ügy volt, míg a jelen ügy tárgya egy tanulmányi célú tartózkodási engedély elutasítása. [39] A Kfv.VI.37.096/2019/
2. számú ügyben a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás képezte az alapját, amelyben az alperes tényállás-tisztázási kötelezettségének szükségességét vizsgálták, míg a jelen ügyben a tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel kapcsolatos tényállás-tisztázási kötelezettséget vizsgálta a bíróság. [40] A tényállás-tisztázási kötelezettség mértéke minden esetben egyedileg vizsgálandó. A kifejtettek okán a hivatkozott kúriai döntések alapjául szolgáló ügyek és a jelen per között az ügyazonosság – a tényállások, a jogszabályok és az eldöntendő jogkérdések eltérése miatt – nem áll fenn, ezért a befogadás a Kp. 118.§

(1)bekezdés b) pontjára alapítottan sem indokolt. [41] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a bíróság által az iránymutatásban megjelölt Btátv. 56.§

(2)bekezdésére utalás az iránymutatás kontextusából ítélve elírás eredménye, a vonatkozó rendelkezés vizsgálata nem képezi az ügy tárgyát. Ez olyan csekély súlyú jogsértés, amely nem alapozza meg a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 117.§

(4)bekezdése alapján – az alperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapulvétele mellett megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei egyéb okból sem állnak fenn. Az alperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [43] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. [44] Az alperes által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemről a Kp. 119.§

(2)bekezdésére figyelemmel, a befogadás hiányában a Kúriának nem kellett döntenie. Az alkalmazott jogszabályok [45] Kp. 117.§

(4)bekezdés, 118. §

(1)és

(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [46] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)és
3. ad)alpontjaira, valamint a
4. b)pontra hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt figyelemmel arra, hogy az Kúria III.Kfv.37.242/2025/4 7 alperes által felvetett kérdések rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatását nem alapozzák meg. Záró rész [47] A végzés ellen a Kp. 116. §
5. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [48] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. május
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró Dr. Kovács András s. k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró Kúria III.Kfv.37.242/2025/4 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 8