Kpkf.39966/2021/2 – Kúria
A határozat elvi tartalma: Amennyiben a keresetlevél elkésett, annak visszautasítására jogszerűen kerül sor.
A bíróságon vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervénél tévesen előterjesztett keresetlevelet csak abban az esetben lehet határidőben érkezettnek tekinteni, amennyiben a fél jogi képviselő nélkül jár el.
Az ügy száma:
A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Kpkf.II.39.966/2021/2.
A tanács tagjai:
Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője:
Vigh Ügyvédi Iroda Dr. Vigh Károly ügyvéd (cím2) Az alperes:
Zala Megyei Kormányhivatal (8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 35-39.) Az alperes képviselője:
Dr. Mimon Ágnes főosztályvezető A per tárgya: földforgalmi ügy A fellebbezést benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Veszprémi Törvényszék 103.K.701.243/2020/13. számú végzése Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] K. F. a Budapesten, 2018. június 10. napján kelt adásvételi szerződéssel eladta K. L. vevőnek az Ó.i ... helyrajzi számú ingatlant. A szerződésre a felperes, mint elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatot tett. A Zala Megyei Kormányhivatal 2019. augusztus 9. napján kelt 572.460/4/2019. számú határozatával a szerződést felperessel mint elővásárlásra jogosulttal hagyta jóvá. A vételár nem teljesítése miatt 2020. május 25-én kelt nyilatkozatával Kúria II.Kpkf.39.966/2021/2 2 az eladó a felperesi elővásárlóval szemben az adásvételi szerződéstől elállt. Az alperes 2020. augusztus 5-én kelt 591.609/4/2020. számú határozatával az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ákr.) 120. § (1) bekezdése alapján 572.460/4/2019. számú határozatát akként módosította, hogy az adásvételi szerződést a szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá. Az alperes e határozatát a felperes, valamint jogi képviselője 2020. augusztus 10. napján vette át. [2] A felperes képviseletében eljáró jogi képviselő az 591.609/4/2020. számú határozattal szemben 2020. szeptember 8. napján elektronikus úton közvetlenül a bíróságon keresetet terjesztett elő. [3] A kereset alapján a Veszprémi Törvényszéken 103.K.701.091/2020. szám alatt indult eljárás, amelyben az elsőfokú bíróság a 2020. szeptember 17. napján kelt 2. számú végzésével arról értesítette felperest, hogy a határozattal szemben közvetlenül a bíróságnál előterjesztett keresetlevele hatálytalan, miután a keresetlevelet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (1) bekezdése szerint a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél kell benyújtani. [4] Ezt követően 2020. szeptember 21-én a felperes jogi képviselő útján a 2020. szeptember 8. napján előterjesztett keresetével összefüggésben igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy az alperesi határozat nem tartalmazott rendelkezést a keresetlevél elektronikus benyújtásának módjáról, és a hatóság, valamint a bíróság honlapján történő tájékozódást követően azt a K01 jelű nyomtatványon nyújtotta be, meggyőződése szerint a Kormányhivatalnál. Az igazolási kérelmet az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésével elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kpkf.V.40.332/2020/2. számú végzésével helybenhagyta. [5] A felperes az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg a keresetlevelét az
alperesnél 2020. szeptember 21. napján elektronikus úton ismételten előterjesztette.
Az elsőfokú bíróság végzése [6] Az elsőfokú bíróság 13. sorszámú végzésével a felperes keresetlevelét a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja alapján visszautasította. Indokolásában kifejtette, hogy a felperes 2020. szeptember 21. napján előterjesztett keresetlevele elkésett, mert azt a kereset indítására nyitva álló 30 nap határidőn túl nyújtotta be. Miután a keresete előterjesztésével összefüggésben az igazolási kérelme sem vezetett eredményre, így a keresetlevél határidőben történő benyújtása nem volt megállapítható. E körben hangsúlyozta, hogy az egységes bírói gyakorlat szerint a keresetlevél előterjesztésére nyitva álló határidő csak akkor tekinthető megtartottnak, ha a fél a keresetlevelét a perindítási határidőn belül a jogszabályban meghatározott helyre nyújtja be.
Hivatkozott a Kúria Kfv.VI.39.839/2020/2. számú végzésében foglaltakra is. [7] Rámutatott arra, hogy a keresetlevél benyújtásának határidejére és a benyújtás helyére vonatkozóan a Kp. 39. §-a külön rendelkezik. A felperes vonatkozásában – miután jogi képviselővel járt el – nem volt lehetőség arra, hogy a bíróságon történő benyújtást határidőben érkezettnek lehessen tekinteni, ezért a Kp. 39. § (3) bekezdésében foglaltak esetében nem voltak alkalmazhatóak. [8] A Kp. 39. § (3a) bekezdésében foglaltakat felhívva kifejtette, hogy az alperes határozatának jogorvoslati tájékoztatása a keresetlevél benyújtására vonatkozóan egyértelmű Kúria II.Kpkf.39.966/2021/2 3 volt, s elegendő információval szolgált a jogi képviselővel, de jogi képviselő nélkül eljáró fél számára is a keresetlevél benyújtásának módjára vonatkozóan, ezért a tájékoztatás nem megfelelő voltára vonatkozó hivatkozás is megalapozatlan.
A fellebbezés és az alperesi nyilatkozat [9] A felperes a fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság per lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az elsőfokú végzés indokolásának megváltoztatásával a keresetlevélnek a Kp.
A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felperes fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos. [15] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó 108. § (1) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálta felül.
Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályi rendelkezéseket helyesen értelmezve okszerűen állapította meg, hogy a felperes keresetlevele visszautasítása indokolt, az elsőfokú bíróság döntésével a Kúria is egyetértett. [16] A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Kúria kiemeli, hogy a Kp. 39. §-a a keresetlevél benyújtásának helyére és határidejére speciális rendelkezéseket tartalmaz. A keresetlevél benyújtásának helyeként a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervet, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén az első fokon eljárt közigazgatási szervet jelöli meg.
Kúria II.Kpkf.39.966/2021/2 4 [17] A Kúria rámutat arra, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes első alkalommal a keresetlevelét a bíróságon terjesztette elő, amely erre tekintettel nem volt joghatályosan előterjesztettnek tekinthető. A joghatályos előterjesztés hiányában az elsőfokú bíróságnak ezen keresetlevéllel összefüggésben intézkedési kötelezettsége nem volt, ugyanakkor a Kp. alapelvi követelményei szem előtt tartásával az elsőfokú bíróság a felperest a szükséges tájékoztatással ellátta. A rendelkezésre álló peradatok alapján megállapítható, hogy a felperesnek e kereset előterjesztésével összefüggésben előterjesztett igazolási kérelme sem vezetett sikerre. [18] Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a jelen ügyben a Kp. 39. § (3) bekezdése sem volt alkalmazható, mivel az csak a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára teszi lehetővé a tévesen bíróságnál előterjesztett kereset határidőben benyújtottként történő figyelembe vételét, illetőleg annak haladéktalan továbbítását a közigazgatási szerv részére. [19] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt is, hogy a Kp. 39. § (3a) bekezdésében foglaltak sem voltak a felperes esetében alkalmazhatóak, figyelemmel arra, hogy a keresettel érintett alperesi határozat jogorvoslati tájékoztatása a törvényi követelményeknek megfelelt. A jogorvoslati tájékoztatás tartalmazta, miszerint „a keresetlevelet a Veszprémi Törvényszékhez címezve, de a Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályánál, a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani.” A Kúria álláspontja szerint ez alapján elegendő információ állt a felperes rendelkezésére, hogy a keresetlevelet a megadott határidőn belül a megfelelő helyen terjessze elő. [20] A Kúria hangsúlyozza, hogy a felperes – jogi képviselő közreműködésével – csak 2020. szeptember 21. napján terjesztette elő megfelelő helyen a keresetlevelét, ez a joghatályos előterjesztés azonban a Kp. 39. § (1) bekezdésben megállapított határidőn túl történt meg. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes a keresetlevelét elkésetten terjesztette elő, amelyre tekintettel a Kp. 48. § (1) bekezdésének i) pontjára alapított visszautasítására jogszerűen került sor. [21] A Kúria mindezek alapján az elsőfokú bíróság végzését annak helyes indokainál fogva a Kp. 114. § (5) bekezdése alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma [22] Amennyiben a keresetlevél elkésett, annak visszautasítására jogszerűen kerül sor. [23] A bíróságon vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervénél tévesen előterjesztett keresetlevelet csak abban az esetben lehet határidőben érkezettnek tekinteni, amennyiben a fél jogi képviselő nélkül jár el.
Záró rész [24] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
Kúria II.Kpkf.39.966/2021/2 5 [27] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. § (2) bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontja zárja ki.
Budapest, 2021. május 5.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró