← Magyarország

Bfv.1225/2022/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. A kábítószerrel kereskedés magában foglal bármilyen tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így pl. a kábítószer csomagolását, tárolását, szállítását, elosztását. Az elkövető haszonszerzésre törekedve működik közre a kábítószer forgalmazásában.
  2. A pénzmosás lényege, hogy korábban elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgokra elkövetett járulékos magatartásokat rendeli önállóan büntetni a törvény. Pénzmosásnak minősül az elkövető cselekménye, ha a más bűncselekmény elkövetéséből származó jövedelmének elrejtésére széfet bérel, és a nagyobb összegű készpénzt abban tartja.
  3. Nem hivatkozhat tévedésre a fegyvertartás szabályait ismerő, más fegyvereket engedéllyel birtokában tartó terhelt olyan fegyver tekintetében, amelyen feltüntetésre került a fegyver csőtorkolati energiája, vagyis az az adat, amely alapján a megvásárolt légpuska – engedélyköteles – lőfegyvernek minősül. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.225/2022/
  4. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  5. május
  6. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): Első fok: Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 14.B.124/2020/105., ítélet, tárgyalás,
  7. január
  8. Fővárosi Ítélőtábla, 1.Bf.70/2022/15., végzés, nyilvános ülés,
  9. szeptember
  10. Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt Kúria 3.Bfv.1.225/2022/11 2 elbírálva a Fővárosi Törvényszék 14.B.124/2020/
  11. számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.70/2022/
  12. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Fővárosi Törvényszék a
  13. január
  14. napján meghozott 14.B.124/2020/
  15. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  16. §

(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés], pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §
(2)bekezdés és
(5)bekezdés] és lőfegyverrel visszaélés bűntettében [Btk. 325. §
(1)bekezdés a) pont]. Ezért halmazati büntetésül 7 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az eljárás során lefoglalt 5.900.000 forint, 500 euró és 100.000 thai baht vonatkozásában vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett továbbá a terhelt által előzetes fogvatartásban és bűnügyi felügyelet alatt töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. szeptember
  2. napján meghozott 1.Bf.70/2022/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A bíróság által megállapított tényállás lényege a következő: I. tényállási pont A terhelt részben az
  4. számú tanúval közösen legalább
  5. évtől – pontosabban meg nem határozott időponttól kezdve – kábítószer, elsősorban marihuána nagyobb tételben történő értékesítésével foglalkozott a város területén. A terhelt e tevékenysége során havi-kéthavi rendszerességgel 1.000-1.200 forint/gramm áron értékesített marihuánát a
  6. számú tanú részére. E cselekmény miatt a nyomozó hatóság az
  7. és
  8. számú tanú ellen büntetőeljárást indított, őket elfogta. A terhelt a felelősségre vonás elől külföldre menekült, ahonnan 2017 augusztusában csak azt követően tért haza, hogy meggyőződött arról, hogy személyének kilétére nem derült fény, és a hatóságok nem keresik. A hazatérése után meg nem határozható időponttól tovább folytatta a marihuána értékesítését. 2018 nyarán bérelt lakásban élt, míg az általa forgalmazott kábítószert
  9. szeptember
  10. napjától a lakóhelyéhez közeli telephelyen erre a célra kibérelt, a telephely V. épületének első emeletén található, 9 m2 területű raktárban tárolta. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a terheltet
  11. október
  12. napján 15 óra 20 perc körüli időben akkor érték tetten, amikor az általa kábítószer elrejtésére kibérelt raktárban 4 darab külön csomagolt, egyenként mintegy bruttó 1 kg Kúria 3.Bfv.1.225/2022/11 3 továbbértékesítésre szánt marihuánát tartalmazó dobozt vett magához, és azokkal a telephely udvarán hagyott gépkocsijához igyekezett. A Btk.
  13. §
(1)bekezdés
  1. pontja alapján a marihuána (kannabisz) kábítószernek minősül. A terhelt által továbbértékesítés végett megszerzett és tartott, légszáraz állapotban összesen 3717,52 gramm tömegű marihuána totál-THC tartalma 386 gramm volt, ami több, mint háromszoros mértékben, 322%-ban haladta meg a jelentős mennyiség alsó határát, de nem érte el a különösen jelentős mennyiség alsó határát, annak 32%-a. II. tényállási pont A nyomozó hatóság a terhelt elfogását követően a tartózkodási helyén tartott házkutatás során a kábítószer értékesítéséből származó 500 euró készpénzt, valamint egy széf nyitására szolgáló mágneskártyát és kulcsot foglalt le. Ezek alapján beazonosította azt a széfet, amelyet a terhelt a kábítószer-kereskedelemből származó jövedelmének tárolása, elrejtése érdekében álnéven bérelt.
  2. január
  3. napjától néven, majd
  4. december
  5. napjától néven kötött bérleti szerződést az Alapítvány helyiségében üzemeltetett széf használatára. A széfszolgáltatás anonim módon működött, a széfhez kizárólag a terheltnek volt kulcsa. A nyomozó hatóság a terhelt elfogását követően megtalálta, és a széfből lefoglalta az ott tárolt 5.900.000 forintot és 100.000 thai baht címletű, kábítószer-kereskedelemből származó készpénzt. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
  6. évi CCXXXVII. törvény
  7. §
(1)bekezdés j) pontja alapján a széfszolgáltatás pénzügyi szolgáltatásnak minősül. III. A Nyírbátori Rendőrkapitányság a terhelt részére állított ki lőfegyvertartási engedélyt, amely szerint
  1. június
  2. napján egy Walther PPQ típusú pisztolyt, és
  3. szeptember
  4. napján egy Steyr Scout RFR típusú puskát volt jogosult tartani. A terhelt pontosan meg nem határozható időpontban az engedéllyel tartott két lőfegyvere mellé beszerzett egy további, Gamo gyártmányú, Elite X típusú, céltávcsővel felszerelt légpuskát is. A fegyver átlag csőtorkolati energiája 15,221 joule, amely tényre utaló jelölés – 16J felirattal – a légpuskán is feltüntetésre került. Az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki, a lőfegyverekről és lőszerekről szóló
  5. évi XXIV. törvény
  6. §
  7. pontja alapján lőfegyvernek minősül, és annak tartásához ugyanezen törvény
  8. §
(1)bekezdés ca) alpontja alapján rendőrség által kiadott engedély szükséges. A terhelt a Gamo típusú légfegyver vonatkozásában ilyen engedéllyel nem rendelkezett. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára és a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont II. fordulat
  2. ba)alpontjára alapítottan – a megtámadott határozatok megváltoztatása, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatala érdekében. [5] Álláspontja szerint az eljárt bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg, hogy a terhelt a terhére rótt bűncselekményeket elkövette. Kúria 3.Bfv.1.225/2022/11 4 [6] A kábítószer-kereskedelem bűntettével összefüggésben kifejtette, hogy az eljárás során kihallgatott, közvetlen ismeretekkel nem rendelkező és egyéni értékítéleteiket elmondó tanúk közül senki sem tudott beszámolni olyan tényről, amelyből a terhelt büntetőjogi felelősségére okszerű következtetés vonható, ellenben az ő érdemi védekezése mindvégig konkrét és következetes volt. A terhelt jogellenes és bűnös tudattartalma nem bizonyított, a kábítószerrel kereskedés tényét semmi nem támasztja alá. A kábítószer-kereskedelem bűntette nem róható a terhére, mert a kereskedelem rendszerességet feltételez, folyamatos jellegű, és lényeges fogalmi eleme a haszonszerzésre irányultság. Ezzel szemben a terheltnek nem volt tudomása arról, hogy az általa tárolt anyag kábítószer, ő csak a rábízott csomagot őrizte, arról sem tudott, hogy azt el akarják adni, ekként cselekménye legfeljebb kábítószer birtoklásaként minősülhet. [7] Indokai szerint a pénzmosás bűntettének megállapításához annak kétséget kizáró bizonyítása lett volna szükséges, hogy a terhelt ismerte a lefoglalt pénz eredetét, vagyis tudta azt, hogy bűncselekmény elkövetéséből származik. A következetes, és más bizonyítékokkal alátámasztott vallomása ellenére az elkövetéskor fennálló tudattartalmára nem vonható következtetés pusztán abból a tényből, hogy álnéven bérelte a széfet, azt kipakolta, és zárcserét hajtott végre rajta. A széfben tárolt pénzösszeg törvényes eredetének bizonyítására a felülvizsgálati eljárásban iratokat csatolt. [8] A lőfegyverrel visszaélés bűntette kapcsán kifejtette, hogy a terhelt tévedésben volt, mert nem volt tudomása arról, hogy az általa légfegyvernek tartott puskához külön fegyvertartási engedély szükséges. Arról nem kellett tudnia, hogy az adott fegyver nem légpuska. Emellett arra hivatkozott, hogy a lőfegyverrel visszaélés esetén a gondatlan elkövetés nem büntethető, az eshetőleges szándék pedig nem igazolható. [9] Álláspontja szerint az eljárt bíróság a terhelt elkövetéskori tudattartalmával összefüggésben az indokolási kötelezettségét csupán formálisan teljesítette. [10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot változtassa meg, a terheltet a pénzmosás bűntettének vádja alól bizonyítottság hiányában, a lőfegyverrel visszaélés vádja alól tévedés miatt mentse fel, a közegészség elleni cselekményét kábítószer birtoklása bűntettének minősítése, és ekként a terhelttel szemben kiszabott büntetést enyhítse. [11] A Legfőbb Ügyészség BF.1346/2022/3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartotta. [12] Indokai szerint a felülvizsgálati indítvány túlnyomórészt az eljárt bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét kifogásolja, ekként a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállást vitatja, ez pedig a felülvizsgálatban kizárt. E körbe tartozóak a védő azon kifogásai is, amelyek a terhelt tudatállapotára levont következtetéseket, és az ezek alapjául szolgáló tények megállapítását sérelmezik. [13] Kifejtette, hogy felülvizsgálati eljárásban tévedésre hivatkozni csak akkor lehet, ha az irányadó tényállás tartalmaz olyan tényeket, amelyek alapján ilyen jogkövetkeztetés levonható. Ezzel szemben a tényállás azt rögzíti, hogy a terhelt által engedély nélkül tartott légpuskának a lőfegyveri minősítést megalapozó csőtorkolati energiája a fegyveren feltüntetésre került, a terhelt fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, a vadászat és a lövészet a hobbija volt, így részteles ismeretekkel rendelkezett. [14] Eseti döntésekre hivatkozva kifejtette, hogy önmagában kereskedésnek minősül a kábítószer kereskedés céljára történő megszerzése és készletezése. Az irányadó tényállás az ennek megállapításához szükséges tényeket megfelelően tartalmazza, így a terhelt terhére rótt kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítése törvényes. [15] Szintén megfelel a büntetőjog szabályainak a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása pénzmosás bűntettében. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a terhelt a Kúria 3.Bfv.1.225/2022/11 5 kábítószer-kereskedelemből származó jövedelem tárolása és elrejtése céljából álnéven bérelt széfet, amely kimeríti a pénzmosás törvényi tényállását. A váltott álneveken történő széfbérlés nemcsak a bűncselekményből származó pénzeszköz helyének titokban tartását, hanem azt is szolgálta, hogy az ne legyen köthető a terhelt személyéhez, ezért az a dolog eredetének elleplezését is célozta. [16] Utalt rá, hogy az indokolási kötelezettség nem megfelelő teljesítése nem abszolút eljárási szabálysértés és ekként nem felülvizsgálati ok. [17] Rámutatott, hogy téves minősítés miatt csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha az eljárt bíróság annak következtében törvénysértő büntetést szabott ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmazott. Jelen ügyben azonban a kiszabott büntetés még a felülvizsgálati indítványban írtak esetleges elfogadása mellett is az irányadó büntetési tételkereten belül maradó, amely eltúlzottnak sem tekinthető. [18] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. [19] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a védő a felülvizsgálati indítványban írtakkal egyezően változatlanul kifogásolta, hogy az eljárt bíróság az általánosságban megfogalmazott, konkrét bizonyítékokra hivatkozás nélküli, és a terhelt magatartásához csupán absztrakt módon kapcsolt érveléssel megállapított tényállásból törvénysértő és helytelen jogkövetkeztetést vont le a terhelt bűnösségére. [20] Kifejtette továbbá, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja akkor is lehetővé teszi felülvizsgálati indítvány benyújtását, ha a törvénysértő büntetés kiszabására nem a törvénysértő jogi minősítéshez kapcsolódóan, hanem attól függetlenül, más anyagi jogi okból kerül sor. A terhelt bűnösségének kérdése esetén pedig ez a feltétel fennáll. III. [21] A védő által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos. [22] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. [23] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [24] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [25] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Kúria 3.Bfv.1.225/2022/11 6 [26] A védő valójában a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül a jogerős ítéleti tényállást támadta akkor, amikor a terhelti vallomás és a tanúvallomások nem megfelelő értékelését, valamint a terhelti nyilatkozatokkal szemben a rendelkezésre álló más bizonyítékok elfogadását kifogásolta. Ily módon valójában tényálláson kívüli körülményekre hivatkozással eltérő tényállás megállapítását szorgalmazta. Erre azonban felülvizsgálati eljárásban még akkor sincs mód, ha a felülvizsgálati indítvány azt rögzíti, hogy az irányadó tényállást nem támadja. [27] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján pedig akkor, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [28] A felülvizsgálati indítvány szerint a terhelt tévedése miatt nem követte el a lőfegyverrel visszaélés bűntettét, a terhére rótt pénzmosás bűntette nem tényállásszerű, a közegészség elleni bűncselekménye pedig kábítószer birtoklásaként értékelendő. [29] Valójában tehát jelen ügyben az az eldöntendő jogi kérdés, hogy az irányadó tényállás alapulvételével megfelel-e a büntető anyagi jog szabályainak a terhelt bűnösségének megállapítása; amennyiben pedig a bűnösség megállapítása helyes, úgy a cselekmények minősítése törvényes-e, és ha nem, akkor az – vagy más anyagi jogszabálysértés – vezetett-e törvénysértő büntetés kiszabásához. [30] A védő az indítványában kifogásolta a kábítószer-kereskedelem bűntetteként történő minősítést, álláspontja szerint a terheltnek nem volt tudomása arról, hogy az általa tárolt anyag kábítószer, ő csak a rábízott csomagot őrizte, ekként cselekménye kábítószer birtoklásaként minősülhet. [31] A védő érvelése téves. [32] A Btk. 176. §
(1)bekezdése szerint, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [33] A bűncselekmény egyik elkövetési magatartása a kábítószerrel kereskedés, amely magában foglal bármilyen tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így pl. a kábítószer csomagolását, tárolását, szállítását, elosztását. Az elkövető haszonszerzésre törekedve működik közre a kábítószer forgalmazásában [BK
  1. számú állásfoglalás II/5/b) pont]. A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nem csak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is – mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői – tettesként vonhatók felelősségre. Amennyiben a kábítószer értékesítéseire ellenérték fejében kerül sor, az ilyen tranzakciók szükségszerűen haszonszerzésre törekvő magatartást jelentenek (1/
  2. Büntető Jogegységi határozat IV.
  3. pont). [34] Az irányadó tényállás rögzíti a következőket: – a terhelt 2017 augusztusa után, közelebbről meg nem határozható időponttól tovább folytatta a marihuánát értékesítő korábbi tevékenységét; – az általa forgalmazott kábítószert
  4. szeptember
  5. napjától a lakóhelyéhez közeli telephelyen erre a célra kibérelt raktárban tárolta; – a nyomozó hatóság a terheltet
  6. október
  7. napján akkor érte tetten, amikor a kábítószer elrejtésére kibérelt raktárban 4 darab külön csomagolt, egyenként mintegy bruttó 1 kg továbbértékesítésre szánt marihuánát tartalmazó dobozt vett magához, és azokkal a telephely udvarán hagyott gépkocsijához igyekezett. Kúria 3.Bfv.1.225/2022/11 7 [35] Kétségtelen, hogy a tényállásban írt elkövetési magatartás mögött a bűnösség kérdésében elengedhetetlen a tudattartalom vizsgálata (alanyi oldal). Ebből a szempontból többek között jelentősége van annak, hogy mekkora az a kábítószer-mennyiség, ami a terheltnél volt, ugyanis a szándékára – az eset egyéb körülményei mellett – az átadott (tárolt) kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet. [36] Ehhez képest az irányadó tényállás azt rögzíti, hogy – a terheltnél feltalált, légszáraz állapotban összesen 3717,52 gramm tömegű marihuána totálTHC tartalma 386 gramm volt; – ez a mennyiség 322%-ban haladta meg a jelentős mennyiség alsó határát. [37] A tényállás rögzíti azt is, hogy a terhelt továbbértékesítés céljából tartotta a marihuánát (I. tényállási pont). [38] A terhelt birtokából lefoglalt kábítószer kifejezett jelentős mennyisége, az elrejtésére kibérelt helyiségben történt tárolás körülményei, illetve a terhelt által álnéven bérelt széfben feltalált nagyobb mennyiségű készpénz egyértelműen arra utal, hogy e kábítószermennyiséget a terhelt kereskedés, jövedelemszerzés céljából tartotta. [39] Mindez együttesen az, ami a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározza. [40] E tényekből pedig egyértelműen következik, hogy a terhelt szándéka és tevékenysége a kábítószerrel kereskedésre irányult, nem csupán birtoklásra. [41] Az irányadó tényállás ezzel ellentétes olyan tényt, adatot nem tartalmaz, amelyből arra lehet következtetni, hogy a terhelt nem tudta, hogy az általa őrzött csomagok mit tartalmaznak. Éppen ellenkezőleg, mivel az irányadó tényállás előzményként rögzíti, hogy korábban, a jelen ügyben terhére rótt cselekményt megelőzően kábítószer, elsősorban marihuána nagyobb tételben történő értékesítésével foglalkozott Budapest területén. [42] A Btk.
  8. §
(1)bekezdés
  1. pontja alapján a marihuána kábítószernek minősül. [43] A Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a Btk. 176-
  1. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen lévő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm mennyiséget nem haladja meg. A Btk.
  2. §
(3)bekezdés a) pontja szerint a 176-
  1. § alkalmazásában a kábítószer jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja. [44] Az irányadó tényállás rögzíti a lefoglalt anyagokban lévő hatóanyag mennyiségét és azt, hogy a lefoglalt kábítószer meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak 322%-a. [45] Ekként nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [46] A védő álláspontja szerint az irányadó tényállás alapján nem vonható következtetés arra vonatkozóan, hogy a terhelt a pénzmosás bűntettét elkövette. [47] A Btk. 399. §
(2)bekezdése értelmében pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik. Az
(5)bekezdés akként rendelkezik, hogy a büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket meg nem haladó értékre követik el. Kúria 3.Bfv.1.225/2022/11 8 [48] A Btk. 459. §
(6)bekezdés c) pontja alapján az érték ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős. [49] A „pénzmosás” kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett – büntetendő cselekményből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény. Mindig meg kell, hogy előzze valamilyen másik bűncselekmény (büntetendő cselekmény), amelynek a jövedelmét legalizálni, tisztára mosni próbálják. A bűnös úton szerzett jövedelmet ezt követően lehet „beforgatni” a legális gazdaságba. [50] A pénzmosás lényege, hogy korábban elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgokra elkövetett járulékos magatartásokat rendeli önállóan büntetni a törvény. A védett jogtárgy különbözőségére való tekintettel a megelőző cselekmény elkövetője pénzmosás miatt is felelősségre vonható. [51] A törvény a pénzmosást, mint valamely büntetendő cselekményből származó dolog valóságos eredetét leplező cselekményt, kiemelte a lehetséges „büntetlen utócselekmények” köréből. Éppen azért, mert pénzügyi művelet tárgyává válva különösképpen alkalmas a valós eredet leplezésére, ami önmagában veszélyes a társadalomra, ezért nem engedi a bűnös úton szerzett dolog „tisztára mosását”. [52] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §
(1)bekezdés j) pontja szerint a széfszolgáltatás pénzügyi szolgáltatásnak minősül. [53] Az irányadó tényállás ehhez képest rögzíti a következőket: – a nyomozó hatóság a terhelt tartózkodási helyén tartott házkutatás során egy széf nyitására szolgáló mágneskártyát és kulcsot foglalt le; – a széf beazonosítását követően kiderült, hogy azt a terhelt különböző álneveken,
  1. január
  2. napjától Németh Ferenc néven, majd
  3. december
  4. napjától Kiss János Péter néven bérelte; – a széfszolgáltatás anonim módon működött, a széfhez kizárólag a terheltnek volt kulcsa; – a széfben a terhelt 5.900.000 forint és 100.000 thai baht címletű, kábítószerkereskedelemből származó készpénzt tárolt. [54] Helytállóan állapította meg az eljárt bíróság, hogy a terhelt eltitkolási szándékára utal, hogy a széfet álnéven bérelte, illetve a használt álnevet is módosította. Mindezzel az ott tárolt pénz eredetének elleplezése érdekében azt kívánta elérni, hogy a széf ne legyen hozzá köthető {Fővárosi Törvényszék 14.B.124/2020/
  5. számú ítélet [88] bekezdés}. Mivel az irányadó tényállás szerint a széfhez kizárólag a terheltnek volt kulcsa, kizárt, hogy ne lett volna tisztában azzal, hogy mi került elhelyezésre a széfben. [55] Nem tévedett tehát az eljárt bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét pénzmosás bűntettében [elbíráláskor hatályos Btk.
  6. §
(2)bekezdés,
(5)bekezdés] megállapította. [56] A felülvizsgálati indítvány szerint a terhelt nem követte el a lőfegyverrel visszaélés bűntettét, mert tévedésből azt hitte, hogy az általa megvásárolt légpuska tartásához nincsen szükség engedélyre, a bűncselekmény elkövetésére még eshetőleges szándéka sem terjedt ki. [57] Ez az álláspont is téves. [58] Következetes az ítélkezési gyakorlat, hogy az alanyi oldal elemeként az úgynevezett alanyi okozatosság, azaz az elkövető tudatának tartalma a bűnösség, szándékosság, gondatlanság, miként a célzat jogkövetkeztetés, és mint ilyen, felülvizsgálatban kifogás tárgyát képezheti. Kúria 3.Bfv.1.225/2022/11 9 [59] Az elbíráláskor hatályos Btk. 325. §
(1)bekezdés a) pontja szerint, aki működőképes lőfegyvert engedély nélkül megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel bűntetendő. [60] A lőfegyver fogalmát a lőfegyverekről és lőszerekről szóló
  1. évi XXIV. törvény (továbbiakban: Ftv.)
  2. §
  3. pontja határozza meg. Eszerint lőfegyver a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki. [61] A védő az indítványában a szándékosság téves megállapítására hivatkozott a lőfegyverrel visszaélés bűntette tekintetében. Ez adott esetben eredményezhet törvénysértő minősítést, amire akkor kerülhet sor, ha az adott bűncselekménynek gondatlan alakzata is van, azonban, ha a téves jogkövetkeztetés a bűnösség megállapítását is érinti, azaz a szóban lévő cselekmény gondatlan elkövetés esetén nem bűncselekmény, úgy a Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti felülvizsgálati ok valósul meg. [62] A lőfegyverrel visszaélésnek gondatlan alakzata nincs, ennek megfelelőn az indítvány e részében a terhelt felmentését célozta. [63] A szándékosságra, gondatlanságra, illetve annak mikéntjére, s a bűnösségre vont következtetés jogi értékelés, ami pedig jogkérdés. [64] Az eldöntendő jogkérdés tehát az volt, hogy a jogerős ítéleti ténymegállapítások alapján helyesen vont-e következtetést a bíróság a terhelt magatartásának szándékos voltára. [65] Ha az irányadó tényállás valamely külvilágban megjelenő tényt, és abból vont ténybeli következtetést („tisztában volt”, „tudata átfogta”) egyaránt rögzíti, és utóbbi helyes, akkor a jogi értékelésnek, s ekként a törvényi tényállás adott eleme megállapításának alapja van. [66] Az irányadó tényállás III. pontja rögzíti, hogy a terhelt az engedéllyel tartott két lőfegyvere mellé beszerzett egy további, Gamo gyártmányú, Elite X típusú, 04-1C-494789-1 gyártási számú, céltávcsővel felszerelt légpuskát is. A fegyver átlag csőtorkolati energiája 15,221 joule, amely tényre utaló jelölés – 16J felirattal – a légpuskán is feltüntetésre került. [67] A Btk. 325. §
(1)bekezdés a) pontja szerint minősülő lőfegyverrel visszaélés bűntette tényállásszerűsége szempontjából annak van jelentősége, hogy az elkövető az Ftv. szerinti lőfegyvert úgy szerez meg vagy tart, hogy ehhez nem rendelkezik engedéllyel. [68] A légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki, az Ftv. 2. § 16. pontja értelmében lőfegyvernek minősül, és annak tartásához ugyanezen törvény 3. §
(1)bekezdés
  1. c)pont
  2. ca)alpontja alapján rendőrség által kiadott engedély szükséges. Ugyanakkor a terhelt a Gamo típusú légfegyver vonatkozásában ilyen engedéllyel nem rendelkezett. [69] A Kúria gyakorlata következetes abban, hogy a felülvizsgálatban irányadó tényálláshoz tartoznak mindazon történeti tények, amelyeket az ítéletben megállapítottak, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében. [70] Ekként az irányadó tényállás részét képezi, hogy a Gamo márkájú légfegyver működőképes volt, amivel a terhelt bizonyítottan tisztában volt {Fővárosi Törvényszék 14.B.124/2020/105. számú ítélet [92] bekezdés}. [71] Az eljárt bíróság megállapította, hogy a terhelt tudatában volt annak, hogy az általa megszerzett és magánál tartott légpuska lőfegyvernek minősül, megszerzése, tartása hatósági engedélyhez kötött. Ilyen engedéllyel nem rendelkezett, így a lőfegyverrel visszaélés elkövetési magatartását megvalósította. Kúria 3.Bfv.1.225/2022/11 10 [72] A Kúria a terhelt tévedésére vonatkozó védői hivatkozás kapcsán a következőkre mutat rá. [73] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a bíróság tényfelderítési kötelezettsége kiterjed minden, a büntetőjogi elbírálás szempontjából lényeges, releváns jelenségre. Az ennek eredményeként az ítéleti tényállás személyi és történeti részében rögzített ténymegállapítások nem kizárólag fizikai jellegű külső történések, hanem ún. belső történések, tudati tények is lehetnek. [74] A bírói ténymegállapítások sem a fizikai, sem pedig a tudati tények vonatkozásában nem jogi fogalmak, a törvény általános, illetve különös részében szereplő, vagy a jogtudomány és a joggyakorlat által értelmezett jogi kategóriák (szándékosság, gondatlanság, különös kegyetlenség, szándékerősítő jelenlét stb.), hanem konkrét tények, cselekmények. Ilyen – jelen ügyben – a terheltnek az általa birtokolt légpuska mibenlétére vonatkozó tudata. [75] Az irányadó tényállásban a bíróság rögzítette, hogy a terhelt által vásárolt légpuskán a „16J” felirattal feltüntetésre került a fegyver csőtorkolati energiájára utaló jelölés. Az indokolásban kifejtette, hogy a terhelt tisztában volt a fegyvertartás szabályaival, a szóban forgó fegyvert ennek ellenére nem vizsgáltatta be, nem engedélyeztette, azt szabálytalanul, elrejtve, a többi – engedéllyel tartott – fegyvertől elkülönítetten tárolta. [76] Ekként a fegyvertartás szabályait ismerő, más fegyvereket engedéllyel birtokában tartó terhelt tévedésre való hivatkozása nyilvánvalóan alaptalan olyan fegyver tekintetében, amelyen feltüntetésre került az az adat, amely alapján a megvásárolt légpuska – engedélyköteles – lőfegyvernek minősül. [77] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét lőfegyverrel visszaélés bűntettében [Btk. 325. §
(1)bekezdés a) pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [78] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [79] A törvénysértő minősítés, illetve a Btk. más szabályainak megsértése tehát nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha ehhez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. [80] Ennek feltételei az alábbiak: – a jogerős ítéletben a cselekmény minősítése törvénysértő, vagy más anyagi jogszabálysértésre került sor, – a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés is törvénysértő és – a két említett körülmény között oksági összefüggés van, azaz a törvénysértő büntetés a törvénysértő minősítés és/vagy az anyagi jogszabálysértés következménye. [81] Jelen ügyben azonban ilyenről nincsen szó. [82] A Legfőbb Ügyészség helytállóan utalt arra, hogy a terhelttel szemben kiszabott büntetés még a felülvizsgálati indítványban írtak esetleges elfogadása esetén is törvényes, mértéke nem eltúlzott. [83] A felülvizsgálati indítvány kifogásolta, hogy az eljárt bíróság nem kellő részletességgel teljesítette az indokolási kötelezettségét. [84] A Kúria ezzel kapcsolatban rámutat a következőkre. [85] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Kúria 3.Bfv.1.225/2022/11 11 Ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [86] A jelenleg hatályos Be. – szemben az
  1. évi Be.-vel – az indokolási kötelezettséggel összefüggésben feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező szabálysértésként már csupán e szabályt tartalmazza. [87] Kétségtelen, hogy a bíróság indokolási kötelezettsége teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet mérlegelés tárgya; ez utóbbi azonban immár a relatív eljárási szabálysértések körébe tartozó [Be.
  2. §
(2)bekezdés d) pont], ebből következően pedig felülvizsgálat alapja nem lehet. [88] Ekként a Kúria a védő által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. IV. [89] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [90] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.