A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.991/2021/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke; dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró; dr. Hajnal Péter bíró Az I. rendű felperes: Felperes1 Felperes1 Cím4 A II. rendű felperes: Felperes2 (Cím4 A III. rendű felperes: Felperes3 (Cím4 A IV. rendű felperes: Felperes4 Cím5 Az I-IV. rendű felperesek képviselője: Felperesi képviselő Cím9 ügyintéző: ügyvéd név) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala Cím1 Az alperes képviselője: dr. Zombor Péter kamarai jogtanácsos Kúria I.Kfv.37.991/2021/3 2 Az alperesi érdekelt: egyéb beavatkozó Cím7 Az alperesi érdekelt képviselője: Alperesi érdekelti képviselő Alperesi érdekelti képviselő1 A per tárgya: ingatlannyilvántartási ügyben hozott - 67859/1/2021 számú - közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az IV. rendű felperesek
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 15.K.703.769/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az I-IV. rendű felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesek tulajdonosai a Ingatlan1 ingatlannak, az alperesi érdekelt tulajdonosa a Ingatlan2 ingatlannak, amely ingatlanok a Ingatlan3 hrsz. alatti ingatlanból megosztás során kerültek kialakításra. [2] Az ingatlanok jogelőd tulajdonosai között
- december
- napján Megállapodás jött létre a Ingatlan4 alatti ingatlanból megosztás során kialakított Hrsz.1 Hrsz.2, Hrsz.2 Hrsz.3 és Hrsz.4 hrsz.-ú ingatlanokat terhelő és a mindenkori tulajdonosok javára bejegyzett szolgalmi jogok rendezése tárgyában. A Megállapodás 2/
- pontja többek között rögzíti, hogy a B-terület (Hrsz.2 hrsz. ingatlan) tulajdonosát jelen Megállapodás alapján útszolgalmi jog illeti meg a C-területen (Hrsz.2 hrsz. ingatlan) gyalogos és gépkocsival történő közlekedésre. Kúria I.Kfv.37.991/2021/3 3 Ugyanakkor a C-terület tulajdonosát útszolgalmi jog illeti meg a B-terület keleti oldalán lévő gyalogos és gépkocsiút használatára, valamint az északi oldalon lévő kijárat és út használatának biztosítására. A szerződő felek az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási hatóság felhívására a
- május
- napján létrejött Megállapodás kiegészítésben pontosították az egyes területek szolgalmi jogosultságát, illetve kötelezettségeit, a kiegészítéshez vázrajzot mellékeltek. [3] A Földhivatal1 az
- szeptember
- napján kelt 157429/1/
- számú határozatával a Megállapodás, annak kiegészítése és a vázrajz alapján bejegyezte a szolgalmi jogokat, ennek keretében a Hrsz.2 hrsz-ú ingatlant terhelő útszolgalmi jogot jegyzett be a Hrsz.2 hrsz-ú ingatlanra, ugyanakkor a szolgáló telekre az útszolgalmi jog nem került bejegyzésre. Kormányhivatal1 a
- február
- napján kelt 64138/1/
- számú határozatában a Helység1 kerület Hrsz.1 Hrsz.2, Hrsz.2 Hrsz.3 és Hrsz.4 hrsz.-ú ingatlanok tulajdoni lapját a szolgalmi jogok bejegyzése körében - a Megállapodás és annak kiegészítés közötti ellentmondás fennállására tekintettel - helyesbítette, ennek során a Hrsz.2 hrsz-ú ingatlan tulajdoni lapjára III/
- sorszám alatt a Hrsz.2 hrsz-ú ingatlant illető útszolgalmi jogot jegyzett be (a határozatban foglaltak szerint javított és visszajegyzett). Az elsőfokú határozatot az alperes a
- április
- napján kelt 30411/2/
- számú határozatával helybenhagyta. [4] A Fővárosi Törvényszék - a Kúria Kfv.III.37.718/2019/
- számú, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 34.K.32.869/2018/
- számú ítéletének hatályon kívül helyezéséről és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasító végzése alapján lefolytatott - új eljárásban hozott 15.K.706.491/2020/
- számú ítéletével (a továbbiakban: előzményi ítélet) az alperes 30411/2/
- számú határozatát, az elsőfokú hatóság 64138/1/
- számú határozatára is kiterjedően „a Helység1 kerület Hrsz.2 és Hrsz.2 helyrajzi számú ingatlanokra bejegyezett útszolgalmak tekintetében” megsemmisítette és e körben az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Az előzményi ítélet indokolása szerint a megsemmisítés révén az ingatlan-nyilvántartás helyesbítő határozat előtti állapota az új eljárásban hozott döntésig visszaáll, így a Kp.
- §
(3)bekezdésére tekintettel külön intézkedés nem szükséges. [5] Az előzményi ítélet alapján az eredeti állapot visszaállításáról és a bírósági jogorvoslati kérelem tényének törléséről az alperes a
- március
- napján meghozott 67859/1/2021 számú határozatában rendelkezett, ennek során a Hrsz.2 hrsz-ú ingatlanra a III/
- sorszám alatt bejegyzett útszolgalmi jogot törölte, azonban nem rendelkezett a korábbi I/
- sorszám alatt bejegyezett egyéb szolgalmi jog visszajegyzéséről. A Hrsz.2 hrsz-ú ingatlanra az I/
- sorszám alatti útszolgalmi jogot visszajegyezte, valamint az I/
- sorszám alatti útszolgalmi jog bejegyzés kijavítást törölte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] Az I-IV. rendű felperesek keresetükben sérelmezték, hogy alperes - az ítélet [31] pontjában foglaltak ellenére jogellenesen, nem teljes körűen, csak részben állította vissza a Hrsz.2 hrsz-ú ingatlant illető és a Hrsz.2 hrsz-ú ingatlant terhelő útszolgalmi jogot. Állították, hogy az alperesi érdekelt ingatlanát terhelő III/
- sorszám alatti útszolgalmi jog korábban a Hrsz.2 hrsz-ú ingatlan tulajdoni lap I/
- sorszáma alatt szerepelt „Egyéb szolgalmi jog” elnevezéssel, ezért a III/
- sorszám alatti bejegyzés törlése miatt az eredeti állapot helyreállításához az I/
- sorszám alatti bejegyzés visszajegyzésére lett volna szükség. Az Kúria I.Kfv.37.991/2021/3 4 alperesi határozat tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(2)bekezdésében írt jóhiszeműség és szakszerűség követelménye, 62. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti tényállás tisztázási kötelezettség, valamint a 81. §
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértésére hivatkoztak, továbbá jogszabálysértésként nevesítették az Ákr. 114. §
(1)bekezdését, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §
(1)és
(2)bekezdését, valamint 54. §
(4)bekezdését. [7] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. [8] Az alperesi érdekelt a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy az alperes a bíróság ítéletének megfelelően járt el, az ugyanis csak az útszolgalmakra vonatkozott, és nem terjedt ki az egyéb szolgalmakkal kapcsolatos határozati rendelkezésekre. A Fővárosi Törvényszék ítélete [9] A Fővárosi Törvényszék a
- július
- napján kelt 15.K.703.769/2021/
- számú ítéletében a keresetet elutasított. Ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy az alperes az előzményi ítélet alapján két eljárást indított: az eredeti állapot helyreállítása és a bírósági jogorvoslati kérelem tény törlésére, továbbá az útszolgalmi jogi bejegyzések kijavítására, kiegészítésére. A jelen per tárgya csak az előbbi eljárás. Hangsúlyozta továbbá, hogy az előzményi ítélet a közigazgatási határozatot részben, az útszolgalmi jogokra kiterjedően semmisítette meg és az I/
- sorszám alatti bejegyzés nem képezi a III/
- sorszám alatti bejegyzés előzményét. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az előzményi ítélet [25] pontjában foglaltak szerint a III/
- sorszámú bejegyzés korábban hiányzott az ingatlannyilvántartásból, azaz előzmény nélküli volt. Az alperes a jelen perben támadott határozatában ezen megállapítást alapul véve hozta meg döntését, anélkül, hogy a megállapodások tartalmát ismét megvizsgálta volna. Rögzítette, hogy az ítélet az ingatlannyilvántartás szempontjából okiratnak minősült, ebben a minőségében az előzményi ítéletből kitűnt, hogy a III/
- sorszámú bejegyzés előzmény nélküli bejegyzés. A felperesek a jelen perben lényegében az előzményi ítéleti megállapítást vitatták. A vitatott előzményi ítéletet felülvizsgálati kérelemmel nem támadták meg, így annak kötelező jellegéhez kétség nem fér. A Kp.
- §-ban írt anyagi jogerőhatásából következően a felperesek az útszolgalmi jog előzményi bejegyzésére hivatkozással a jelen perben már nem tehetik vitássá az előzményi ítéletben tett megállapításokat. Kifejtette továbbá, hogy az Ákr.
- §-ban írt kötelezettségének eleget tett, amikor az előzményi ítélet alapján a III/
- sorszám alatti bejegyzést törölte, de a I/
- sorszám alatti bejegyzés visszajegyzéséről nem intézkedett. Megállapította, hogy az alperes az előzményi ítéletnek megfelelően, jogszerűen járt el. A felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélettel szemben az I-IV. rendű felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, ezáltal a közigazgatási cselekmény megsemmisítésével az eljárt közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérték a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kúria I.Kfv.37.991/2021/3 5 Kp.)
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérték a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. [11] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjára hivatkozással kérték, mivel - álláspontjuk szerint - az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata biztosítani tudja a joggyakorlat egységét és továbbfejlesztését, továbbá a felvetett jogkérdésnek különleges súlya van. A befogadhatóság különös indokának azt a jogkérdést tartották, hogy egy bírósági kasszációs jogkör gyakorlását követő új közigazgatási eljárásban az eredeti állapot helyreállításának kötelezettége kiterjed-e a megsemmisített döntéssel összefüggésben törölt - de a jogerős bírósági ítélet szerint a megsemmisített szolgalmi jogi bejegyzéssel kapcsolatban nem álló (amit a felperesek téves megállapításnak tartanak) - szolgalmi jog visszajegyzésére. [12] A felperesek a felülvizsgálati kérelem jogi indokai körében a tulajdonhoz való jogra és a jogbiztonságra hivatkoztak az Alaptörvény XIII. cikke alapján, továbbá a Kp. 2. §
(1)bekezdésében előírt bírói kötelezettségre, közvetve pedig az Ákr. és a Inytv. kereseti kérelemben is megjelölt rendelkezéseire. Álláspontjuk szerint a III/
- sorszám alatti útszolgalmi jog előzmény nélkülisége nem azt jelenti, hogy a korábbi I/
- sorszámú egyéb szolgalmi jog visszajegyzése ne lett volna kötelező. Kifejtették, hogy az új eljárásban a hatóságnak észlelnie kellett volna, hogy a tényállás megváltozott, az I/
- sorszám alatt törölt egyéb szolgalmi jog törlésének feltételei és oka nem áll fenn, törléséhez az arra jogosult nem járult hozzá, ezért visszajegyzésének lett volna helye. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [14] A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ab)alpontja szerinti befogadási okok tekintetében a következőket emeli ki. [15] Az alperes a keresettel támadott határozatot a bíróság új eljárásra kötelező ítéleti rendelkezése folytán hozta. Egységes és kialakult a joggyakorlat, hogy ez esetben az ítéleti iránymutatásban foglaltak szerint kell a közigazgatási szervnek eljárnia. A Fővárosi Törvényszék az ítélet meghozatala során az előzményi ítélet iránymutatásának szem előtt tartásával vizsgálta az alperesi határozatot, ami az ítélet indokolásából kitűnik. [16] Az a felperesi hivatkozás, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata biztosítani tudja a joggyakorlat egységét és továbbfejlesztését, az adott ügy egyedi tényállása függvényében akkor alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelem befogadását, ha a felperesek az az elsőfokú ítélet tekintetében hivatkoznak konkrét, az egységes joggyakorlatba ütköző, releváns jogszabálysértésre. A Kúria megítélése szerint a felperesek felülvizsgálati kérelme ilyen jogszabálysértést a Fővárosi Törvényszék ítélete vonatkozásában nem tartalmaz, a befogadhatóság okai között általánosságban utal az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálatára, azonban a felülvizsgálati kérelem jogi indokai körében előadott tételes hivatkozások a jogegységesítés szükségességét vagy a joggyakorlat fejlesztésének igényét nem támasztották alá. [17] A Kúria úgy értékelte, hogy a felperesek által a felülvizsgálati kérelemben a befogadhatóság különös indokaként megjelölt jogkérdés nem a felülvizsgálati kérelemmel Kúria I.Kfv.37.991/2021/3 6 támadott ítélet, hanem az alperes új eljárását elrendelő előzményi ítélet megállapításait vitatja (ezt maguk a felperesek is kifejezésre juttatják azzal a zárójeles megjegyzéssel, miszerint a jogerős ítélet megállapítását tévesnek minősítik), amely nem képezheti jelen perben felülvizsgálati eljárás tárgyát. Mindemellett a Kúria rámutat egyrészt arra, hogy az új eljárást elrendelő előzményi ítélet csak részben semmisítette meg a közigazgatási döntést, másrészt kiemeli, hogy maga az előzményi ítélet állapította meg, hogy a III/66. sorszám alatti bejegyzés korábban hiányzott az ingatlan-nyilvántartásból (előzményi ítélet [25] pont), azaz előzmény nélküli volt. A felperesek által vitatottként nevesített jogkérdést tehát nem a jelen perbeli ítélet, hanem a Fővárosi Törvényszék jogerős, felülvizsgálati kérelemmel nem támadott előzményi ítélete vizsgálta és válaszolta meg, ezáltal a befogadhatóság indokaként felvetett jogkérdés a per tárgyát nem képező előzményi ítélet vitatását jelenti, amely a felperesek által hivatkozott befogadhatósági okok fennállását nem alapozza meg. [18] A Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel a felperesek által megjelölteken túl is vizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát, ennek során a kérelmet a Kp. által nevesített egyetlen okból sem találta befogadhatónak. [19] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Záró rész [20] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. A felperesek a szükségtelenül lerótt 70.000 (Hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését kérhetik, az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontjában foglalt rendelkezés alapján. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [22] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- október
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke; dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró; dr. Hajnal Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: