A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.38.202/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Kovács András bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Sárközy Gergő ügyvéd (cím2) Az alperes: Kormányhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Téti Járási Hivatal (9100 Tét, Fő utca 94.) Az alperes képviselője: Dr. Herédi Erika kamarai jogtanácsos (9021 Győr, Árpád út 32.) Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt (cím3) A per tárgya: A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: gyámhatósági ügy a felperes Győri Törvényszék 8.K.700.609/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria II.Kfv.38.202/2021/2 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesi érdekelt kérelme alapján az alperes a felperes és az alperesi érdekelt kapcsolatából
- október
- napján született felperes1 nevű gyermekkel kapcsolatban a korábbi gyámhatósági határozatban szabályozott kapcsolattartást a
- március
- napján kelt GY-07/03/10-13/
- számú határozatával megváltoztatta, és a felperes kapcsolattartásra jogosultnak a gyermekkel való folyamatos kapcsolattartását az elvitel jogával évente egy alkalommal, augusztus hónap első hétvégéjén, szombaton 9 órától 13 óráig terjedő időtartamban állapította meg. [2] A felperes keresete alapján eljárt Győri Törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította, amely ellen a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem [3] A felperes felülvizsgálati kérelmében a törvényszék ítéletének megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését, és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Álláspontja szerint az ítélet az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő, az a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 29/A. §
(5)bekezdését, 31-
- §-át, továbbá a Polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 4:
- §
(1)-
(2)bekezdéseit sérti, ugyanis az ítéleten keresztül rejtetten olyan jogszabályhely került alkalmazásra, amelyre nem lett volna lehetőség. Érvelése szerint a kapcsolattartás ilyen mértékű korlátozása nem volt indokolt, és annak értékelésekor a Ptk. 4:178. §
(1)-
(2)és 4:181. §
(2)bekezdéseiben foglalt szempontok és érdekek figyelmen kívül maradtak. [4] Álláspontja szerint a törvényszék ítéletében a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem helytállóan értékelte, mert nem vette figyelembe azt a lényeges körülményt, hogy 2017 februárjától az apai kapcsolattartások lényegében nem valósultak meg, továbbá azt sem, hogy a hatósági határozathoz képest az ítélet számos igazságügyi pszichológus szakvéleményre hivatkozik. Hangsúlyozta, hogy az alperes határozata és az ítélet a kapcsolattartás megváltoztatása körében a rendelkezésre álló tényeket és bizonyítékokat nem megfelelően mérlegelte, mert még a legutóbb beszerzett pszichológus szakértői vélemény figyelembevételével sem volt indokolt a kapcsolattartás ilyen mértékű korlátozása. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont ab),
- ad)alpontjai és
- b)pontja alapján kérte, előadva, hogy az ítélet a Kúria Kfv.II.37.726/2015/5. és a BH2018.115 számon közzétett Pfv.II.20.913/2017. számú ítélettel is ellentétes. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [7] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria II.Kfv.38.202/2021/2 3
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra hivatkozás esetén azonban meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltért. [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja körében a Kúria kiemeli, hogy a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége akkor áll fenn, ha van a felmerülő jogkérdésnek, illetve ügynek olyan eleme, amely a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. A Kúria megítélése szerint a felek között folyamatban lévő – egyedi ügyben felmerült – kiskorú gyermekkel összefüggő kapcsolattartás megváltoztatása iránti eljárásban hozott döntés jogszerűségének bírói vizsgálata önmagában nem minősül különleges társadalmi jelentőségű kérdésnek, arra is figyelemmel, hogy e körben a kialakult bírói gyakorlat egységesnek tekintendő. A felperes egyedi ügyben felmerült körülményei és az általa állított jogsérelmek bíróság általi értékelésének vitatására alapított felülvizsgálati kérelem befogadása ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján nem lehetséges. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadási ok megállapítása a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, a bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegés, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg, amelyet azonban a bíróság döntésével összefüggésben a felperes nem jelölt meg annak ellenére, hogy erre a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján köteles lett volna. A Kúria rámutat arra, hogy a felperes által állított, a bíróság rendelkezésére álló tények és bizonyítékok téves és okszerűtlen mérlegelésére alapított kérelme e fogadási ok körében nem értelmezhető. [11] A felperes által megjelölt Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjával összefüggésben a Kúria megállapította, hogy a felperes által megjelölt kúriai döntésekkel a törvényszék felülvizsgálattal támadott ítélete nem ellentétes. A felperes egyrészt a Kúria polgári ügyben meghozott egyik döntésére hivatkozott, amelynek relevanciája kizárólag a kapcsolattartás újrarendezésére vonatkozó Ptk.-ban meghatározott feltételek fennállásának elvi szintű értelmezésével összefüggésben lehet. A Kúria ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy a jelen per alapjául szolgáló ítéletben a törvényszéknek az alperes határozata jogszerűségéről kellett állást foglalni, amelynek során a Kp. 78. §
(2)bekezdése szerinti mérlegelést kellett elvégeznie. Mindebből következően az ezen ítéletben kifejtett jogi álláspont csak közvetetten és elvi szinten lehet irányadó és a két tényállás eltérő volta miatt az ellentétes bírói gyakorlatra következtetni nem lehetett. [12] A felperes által megjelölt másik, Kfv.II.37.726/2015/
- számú kúriai döntés tárgya a kapcsolattartásra jogosult kapcsolattartási jogának korlátozása iránti eljárásban született határozat jogszerűségének vizsgálata volt, amelyből annak eltérő tárgya és tényállása miatt szintén nem volt levonható következtetés arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálattal érintett ítélet a Kúria korábbi határozatától jogkérdésben eltérne. A Kfv.II.37.726/2015/
- számú ügyben kizárólag a 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet
- §
(1)-
(2)bekezdése képezte a jogvita tárgyát, e jogszabályi rendelkezést értelmezte az eset összes körülménye alapján a Kúria, míg jelen ügyben a Ptk. 4:170. §-án nyugodott a hatósági rendelkezés, mert az alperesi Kúria II.Kfv.38.202/2021/2 4 érdekelt a körülmények jelentős változása miatt kérte a kapcsolattartási rend megváltoztatását. [13] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a kapcsolattartási ügyekben a hatóság az egyedi körülmények értékelését végzi el és mérlegelési jogkörben dönt a kapcsolattartás mértékéről. A mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a bírósági felülvizsgálat is szűkebb körű, mert arra terjed ki, hogy a mérlegelési döntés kellően feltárt tényeken alapul-e és a döntését kellően indokolta-e a hatóság. A bíróság ezt az ellenőrzést elvégezve hozta meg döntését, a bírói ítéletben elfogadott álláspont felülmérlegelésére felülvizsgálati eljárásban csak igen kivételes esetben kerülhetne sor. A Kúria ilyen különleges indokot jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem alapján nem észlelt. [14] A Kúria egyebekben megvizsgálva a felperes által meg nem jelölt befogadási okokat megállapította, hogy az ügyben nem merült az Európiai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárása szükségessége. Nem volt feltárható a Kp. 118. §
- a)pont
- aa)alpontja körében a jogerős ítélet által felvetett olyan elvi jelentőségű jogkérdés sem, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, továbbá nem merült fel, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn. Nem merült fel az ügyben a joggyakorlat továbbfejlesztése azon okból sem, hogy a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben már kialakult és egységes gyakorlat követése a körülmények változására tekintettel ne lenne támogatható. [15] Mindezek alapján a Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet arra a következtetésre jutott, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [16] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [18] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapulvételével felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- január
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró