Kf.700239/2026/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(5)bekezdése szerinti megbízási díjra jogosult. ... Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.Kf.700.239/2026/

1. felperes1 (felperes címe.) felperes képviselője (felperes képviselőjének címe eljáró képviselő: dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos) alperes (alperes címe.) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Godó Nikoletta kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék 22.K.701.909/2025/
3. számú ítélete iránt indított ... Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 52.000 (ötvenkétezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A per alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.239/2026/4 2 [1] A felperes
4. október
5. napjától
6. december
7. napjáig (a továbbiakban: perbeli időszak) a rendőrkapitányság1 körzeti megbízottként teljesített szolgálatot. A körzeti megbízotti beosztásához nem tartozóan rendszeresen végzett a körzeti megbízotti működési körzetén (helység1) kívül járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki és egyéb [Tevékenység-irányítási Központ (a továbbiakban: TIK) általi küldési, átkísérési, akciókban részvételi, sebességellenőrzési, rendezvénybiztosítási) szolgálati feladatokat, amelyek ellátásáért megbízási díj megfizetését kérte. Az ennek érdekében előterjesztett szolgálati panaszát az alperes vezetője megalapozatlanság miatt elutasította. A kereset és a védirat [2] A felperes keresetében az alperest a perbeli időszakra 1.043.550 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. A megbízási díj mértékét az illetményalap 100%-ában határozta meg; keresete jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
8. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
9. §

(1)bekezdés a), c) pontjait és

(5)bekezdését jelölte meg. [3] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, annak jogalapját vitatva. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a perbeli időszakra vonatkozóan 1.043.550 forint megbízási díj és annak 2023. november 1. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. Döntését a Hszt. 2. § 25. pontjára, 71. §

(1)-

(6)bekezdéseire, a belügyminiszter irányítása alatt álló, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/

1. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
2. BM rendelet)
3. számú mellékletére, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
4. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) és a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
5. (III. 24.) ORFK utasítás egyes pontjaira alapította; a perbeli időszakon belül több (a KMB Szabályzat
6. augusztus 12-i módosítása előtti, utáni és a Hszt.
7. február 1-jei módosításával érintett) időszakot elkülönítve. Rögzítette, hogy a körzeti megbízotti szabályzat egyértelműen, kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ahhoz kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők. A végzett többletfeladatok ellátásáért ellentételezést (megbízási díj) kell fizetni. A körzeti megbízotti feladatok és a járőrfeladatok elválnak egymástól, a KMB Szabályzat részletesen meghatározza a körzeti megbízott feladatait, míg a járőrökre külön szabályzat vonatkozik. Megállapította, hogy a felperes rendszeresen (átlagosan a szolgálati idejének 80%-ában) a KMB Szabályzat
8. pontjában foglalt egyértelmű és kógens Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.239/2026/4 3 előírástól eltérően teljesített járőri feladatokat működési körzetén kívül, a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén. Nem fogadta el az alperesnek a KMB Szabályzat
9. c) pontjában foglaltakra történő hivatkozását, mivel a perbeli időszak egy része alatt veszélyhelyzet nem állt fenn; illetőleg a perbeli esetben az eseti jellegű elvonás feltételei sem teljesültek. Rámutatott, hogy a KMB Szabályzat
10. pontjának
11. augusztus
12. napján megvalósult módosítása sem teszi megalapozatlanná a felperes megbízási díjra való jogosultságát, figyelemmel arra, hogy rendszeresen végzett járőri és egyéb szolgálati feladatokat, amelyek a Hszt.
13. §

(1)bekezdés c) pontja szerint többletfeladatként értékelhetők. A Hszt.

1. február
2. napján történt módosítása kapcsán kiemelte, hogy a felperes esetében a rendszeresen végzett jelentős többletmunka is igazolást nyert, hiszen a körzeti megbízotti beosztásába tartozó feladatok ellátásán túlmenően, a rendőrkapitányság teljes illetékességi területére kiterjedően napi szinten végzett járőri- és egyéb feladatokat. Mindezekre tekintettel a megbízási díjat a
3. augusztus
4. napját, illetve
5. február
6. napját követő időszakra vonatkozóan is megállapíthatónak tartotta, ugyanis a fentiekben megjelölt feladatellátások olyan a szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatoknak minősülnek, melyek végrehajtásáért a Hszt.
7. §

(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díj jár. A megbízási díj keresetben megjelölt 100%-os mértékét a többletfeladatokkal arányban állónak értékelte. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [5] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában helytelen következtetést vont le. A Hszt. 13. §

(1)-

(2)bekezdései alapján a szolgálati viszony létesítését önként vállaló felperes köteles volt ellátni a számára jogszerűen előírt feladatokat. A felperes esetében a Hszt. 71. §

(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem állnak fenn, a perbeli időszakban nem az eredeti szolgálati beosztása mellett többletfeladatként, hanem a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett, egyéb szolgálati feladatként hajtotta végre a többletfeladatként megjelölt tevékenységeket. A magasabb besorolású körzeti megbízotti beosztásban szolgálatot teljesítő személy által az alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatok ellátása megbízási díjra nem jogosít. A járőr, járőrvezető és egyéb szolgálati feladatok beilleszthetők a körzeti megbízotti beosztás (közrendvédelmi) feladatrendszerébe, azok nem generálnak többletfeladatokat; egy időben nem is tudott volna a felperes járőrszolgálatot is ellátni és körzeti megbízottként is tevékenykedni. A körzeti megbízott működési körzetében végzett közös közterületi szolgálat, mint vegyes összetételű szolgálati forma ellátása a KMB Szabályzat szerint történik. Az ilyen közterületi szolgálatokat is a TIK ügyeletese irányítja. A felperes az elvonások ideje alatt a kinevezése szerinti beosztásából adódó körzeti megbízotti feladatait nem látta el, helyette más szolgálati feladat került részére meghatározásra, azonban erre az időre illetménye nem került csökkentésre. A felperes a fokozott ellenőrzés elrendelése és a világjárvány miatti különleges jogrend alkalmával a KMB Szabályzat 21., 22. és 24. pontjai alapján jogszerűen elvonható volt az eredeti feladatköréből. A felperesi kimutatás tartalmaz olyan feladatokat, melyek ellátása csak a körzeti megbízotti körzetből való elvonással lehetséges. A RAILPOL, ROADPOL ellenőrzéssel kapcsolatban a KMB Szabályzat 21.

1. b)pontja szerint járt el a szervezet. Egyebekben a KMB Szabályzat 54., 55. pontjai alapján a körzeti megbízott kiemelt közlekedésbiztonsági feladata a közlekedésre vonatkozó szabályok betartása, a közlekedők ellenőrzése és tájékoztatása. A rendezvénybiztosítás a KMB Szabályzat 51. pontja szerint Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.239/2026/4 4 szintén a körzeti megbízott feladata. Hivatkozott továbbá szintén a körzeti megbízott munkakörébe tartozó feladataként a KMB Szabályzat 39.
2. b)pontjára, 46.
3. f)pontjára és 57. pontjára. A járőrfeladatok ellátása a fentiek alapján nem keletkeztetett többletmunkát. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával kapcsolatban kifejtette, hogy az 50. pont értelmében ezen időponttól kezdődően a körzeti megbízottnak nemcsak a saját működési körzetében, hanem a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén kell a meghatározott feladatait ellátnia. Ezt követően az átkísérési feladatok sem voltak már tiltottak. [6] kérte. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [7] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [8] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem keretei között – a fellebbezésben felhozott indokokat alapul véve – bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor figyelembe vette, hogy az alperes a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló tényállást nem vitatta, a marasztalási összeg mértékét és az arra vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, eljárásjogi jogszabálysértést nem jelölt meg, kizárólag az ítélet – jogalapra vonatkozó – anyagi jogi álláspontjának felülbírálatát kérte. Mint ahogyan arra az elsőfokú bíróság ítéletében maga is helytállóan hivatkozott, a perbeli időszakban a megbízási díjat érintően két jogszabálymódosítás történt (a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12-től hatályos módosítása és a Hszt. 71. § 2023. február 1. napjától hatályos módosítása), azok értelmezését a fellebbező fél nem tette vitássá, így arra a felülbírálat a részleteiben nem terjedt ki. [9] Az elsőfokú bíróság ténylegesen azt vizsgálta, hogy a felperesnek a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja szerint megbízási díj jár-e, és ha igen, milyen mértékben. [10] A felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, mivel az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok a beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem nyert alátámasztást. A felek eltérő jogértelmezéséből fakadó vitás kérdések értelmezését azonban a Kúria már elvégezte, amit a Fővárosi Ítélőtábla is irányadónak tekint, attól eltérni nem kíván. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.239/2026/4 5 [11] A Kúria a Hszt. 71. §

(1)bekezdésének c) pontja értelmezése során a hasonló tényállású ügyekben több határozatában (Mfv.I.10.751/2016/

1. [Bírósági Határozatok Gyűjteménye (a továbbiakban: BHGY) – K-MJ-2017-1], Kf.III.45.090/2021/
2. [BHGY – KKJ-2022-752]) kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: az alperesnek az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt.
3. §

(5)bekezdés]. [12] Az alperesnél a felperes körzeti megbízotti beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/

1. [BHGY – K-KJ-2020-487], Kf.VII.39.389/2021/
2. [BHGY – K-KJ-2021-685], Kf.VII.39.523/2021/
3. [BHGY – K-KJ-2021-744]) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. Az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön, tehát beosztáson belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó, általánosan ellátandó feladatot a beosztás részeként. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át, rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (BH
4. 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – más alá- és fölé rendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal egyezően – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. [13] A felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a kinevezése szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a felperes személyes nyilatkozatában foglaltak és az egyéb – alperes által nem vitatott – bizonyítékok alapján helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB Szabályzat
5. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB Szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB Szabályzat 21-
6. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoport működési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adtak jogalapot a KMB Szabályzat 24., valamint
7. pontjai, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartoznak. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.239/2026/4 6 [14] Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás különböző munkakört jelentenek, rájuk különböző, egyedi normatív szabályzatok tartalmaznak munkáltatói utasításokat, melyek alapján a hozzájuk tartozó feladatkör, a feladatok ellátása és a felelősség terjedelme is elválik egymástól. A körzeti megbízottnak a KMB Szabályzatban szereplő feladatait nem meghatározott útirányterv alapján kell ellátnia, a járőrözést kizárólag járőrútirányterv szerint, a TIK irányítása alatt kell és lehet ellátni. A két beosztás tartalmának különbségét támasztja alá az is, hogy a KMB Szabályzat
8. pontja kifejezetten rendelkezik arról, hogy amennyiben a körzeti megbízott közterületi szolgálatot lát el és járőrözik, ezt a feladatot kizárólag járőr vezetőjeként és járőrrel közösen, kizárólag – a
9. és
10. pontokban meghatározott kivételeken kívül – a körzeti megbízotti működési körzetében láthatja el. [15] Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy a KMB Szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott járőrfeladatokat milyen szűkítésekkel hajthat végre, vagyis csak járőrvezetői feladatot láthat el a szolgálat végrehajtására beosztott járőrrel közösen, a körzeti megbízotti körzetén belül. Ebből az következik, hogy amennyiben ettől eltérően teljesíti a járőri feladatokat, ellentételezésre jogosult. Működési körzetén kívül pedig csak eseti jelleggel láthat el feladatokat, a KMB Szabályzat
11. pontjában meghatározott esetkörökben. A felperest azonban a peresített időszakban szinte napi rendszerességgel és nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül járőri feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a fokozott ellenőrzés és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.184/2021/
12. [BHGY – K-KJ-2022-929]). [16] A KMB Szabályzat
13. pontja szerinti feltételek fennállását, így a működési körzetéből történő elvonást lehetővé tévő kivételes, eseti jelleget az alperes nem bizonyította. Amennyiben a hivatásos állomány tagja (körzeti megbízott) tartósan lát el a beosztásához nem tartozó feladatokat, azért megbízási díjra jogosult, és ennek megfizetése alól a munkáltatót a fokozott ellenőrzés elrendelése, illetve a veszélyhelyzet kapcsán érvényben lévő különleges jogrend sem mentesíti. [17] A Kúria korábbi határozataiban kimondta, hogy a Hszt.
14. §

(1)bekezdésének

1. c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen végzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatként értékelendő. Ebből következően megalapozatlan volt az arra történő alperesi hivatkozás, hogy a magasabb besorolású és magasabb képesítési követelményeknek megfelelő körzeti megbízotti szolgálati Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.239/2026/4 7 beosztásokban szolgálatot teljesítő személyek által ellátott, alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatokhoz kapcsolódóan nem állapítható meg olyan magasabb felelősségi kör, mely a megbízási díjra való jogot megalapozná. Az ugyanis, hogy a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatokon túl elvégzett, másik beosztáshoz tartozó további tevékenység magasabb felelősségi körbe tartozik-e, nem a helyettesítési díjra való jogosultság, hanem legfeljebb a mértéke megítélésénél vehető figyelembe. [18] A felperes által ellátott feladatokkal kapcsolatosan az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a körzeti megbízotti működési körzetén kívüli járőri, járőrszolgálati feladatok ellátása, az elvégzett átkísérések és egyéb járőrjellegű feladatok a beosztásához képest olyan többletfeladat-ellátást jelentettek, amely alapján megbízási díjra vált jogosulttá. [19] A másodfokú bíróság a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12-től hatályos módosítása kapcsán előadott alperesi érveket sem találta megalapozottnak. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályos rendelkezései a 30/2015. BM rendelet 2. számú mellékletével konform módon értelmezhetően rögzítették, hogy a körzeti megbízott, mely sajátos körülmények mellett láthat el és milyen illetékességi területen járőri, járőrszolgálati feladatokat, azaz nem tekintette a munkakör részének egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását, csak részfeladatok ellátásáról rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával, annak 2. pont b)-
2. c)alpontjai és 44. pontja értelmében – a 25. pontban tett kivétellel, – arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a járőrszabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri, járőrszolgálati feladatok majdnem teljes körének elvégzését. E vonatkozásban a két beosztás munkaköri feladatai közötti minimális distinkciót a KMB Szabályzat 2. pont
3. a)alpontja és 25. pontja szerinti feladatok jelentenének. Ennélfogva a munkáltató a 30/2015. BM rendelet 1. §
4. a)pontjába és a 2. számú melléklet 3. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás részének tekinti a járőri beosztás feladatainak ellátását. [20] Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a 30/2015. BM rendelet szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154-162. §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma. Mindennek tükrében – a Hszt. és a 30/2015. BM rendelet szabályozásának sérelme nélkül – nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. A felperes igazolható módon a szolgálatai és a szolgálatteljesítési ideje nagyobb részében járőri és járőrjellegű feladatokat látott el. [21] Az elsőfokú bíróság a megbízási díjra való jogosultságot a Hszt. 2023. február 1-jei módosításával érintett időszak tekintetében is helytállóan állapította meg, ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.239/2026/4 8 felperes jelentős többletterhet eredményező feladatellátása és annak rendszeressége igazolást nyert. [22] Nem foghatott helyt az alperesnek a Hszt. 13. §

(1)-

(2)bekezdéseire történt hivatkozása, mert az a Hszt. perben alkalmazandó 71. §

(1)bekezdés c) pontját és az ahhoz kapcsolódó következetes felsőbírósági joggyakorlatot nem rontja le. A Hszt. 13. §

(1)-

(2)bekezdései általános, inkább deklaratív, mint normatív tartalmú rendelkezéseit a Hszt. részletszabályai, így a megbízási díjra vonatkozó előírások töltik ki tartalommal. Az a szabály, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között létrejövő különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet speciális kötelezettségek terhelik és jogok illetik, nem teheti korlátlanná, avagy önkényessé a munkáltató utasítási jogát és nem zárhatja ki a felperes ellentételezésre való jogosultságát az eredeti beosztásába nem tartozó, rendszeresen, nem eseti jelleggel ellátott többletfeladatok végrehajtásáért. A Hszt. 13. §

(1)-

(2)bekezdései a Hszt.

1. §-ában foglaltakon alapuló felperesi igény érvényesíthetőségét nem korlátozzák. A szolgálati viszonyból fakadó kötelem önkéntes teljesítésének szabálya nem ellentétes a többletfeladatok ellátásáért járó megbízási díj szabályával, mivel az önkéntes teljesítés nem jelent szükségszerűen ellentételezés nélküli feladatellátást (Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.047/2025/4.). [23] A megbízási díj mértékével összefüggésben lényeges, hogy az alperes nem állapított meg és nem fizetett megbízási díjat a felperesnek, azt ennélfogva az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg. Az összegszerűséget és a mérlegelési tevékenységét azonban az alperes a fellebbezésében nem támadta, ezért a felülbírálat során a másodfokú bíróság kizárólag annak megállapítására szorítkozott, hogy az elsőfokú ítélet az irányadó jogszabályi előírásoknak megfelel. [24] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
2. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [25] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §

(3)bekezdése értelmében a 35. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §

(1)-

(2)bekezdéseire, 82. §

(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §

(3)bekezdés a) pontjára, 3. §

(1)bekezdés a) pontjára és

(4)bekezdésére figyelemmel állapította meg. [26] Az illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
2. §

(1)bekezdésében és 46. §

(1)bekezdésében meghatározott (83.484 forint) fellebbezési illeték az alperes Itv. 5. §

(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.239/2026/4 9 folytán a Kp. 99. §

(3)bekezdése értelmében a 35. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 96. §

(1)bekezdés b) pontja, 102. §

(1)és

(6)bekezdései alapján az állam terhén marad. [27] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §

(3)bekezdése szerint alkalmazandó

1. §-a értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [28] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
2. §

(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest,

1. június
2. dr. Kecskés Zsófia s.k. dr. Kincsesné dr. Szalai Kornélia s.k. dr. Farkas Ervin s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró