A határozat elvi tartalma: A bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 13.Gf.40.058/2025/
- A felperes: felperes1 (cím2) A felperes képviselője: Dr. Varga Balázs Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Varga Balázs ügyvéd) (cím1) Az alperes: alperes1 (cím4) Az alperes képviselője: Dr. Gondos Gabriella ügyvéd (cím3) A per tárgya: kölcsön megfizetése Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 36.G.40.965/2024/15-I. (
- január 17.) A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
- sorszám) Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését megváltoztatja, és az alperes által a felperes részére fizetendő perköltség összegét 4.230.500 (négymilliókétszázharmincezer-ötszáz) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 580.112 (ötszáznyolcvanezer-száztizenkettő) forint másodfokú perköltséget. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.058/2025/6 2 Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes az alperessel szemben kölcsön megfizetésére irányuló keresetében az alperest 65.000.000 forint tőke,
- november
- napjától
- szeptember
- napjáig tartó időszak vonatkozásában 2.195.366 forint ügyleti kamat, valamint 65.000.000 forint után
- szeptember
- napjától a kifizetés napjáig a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §
(1)bekezdése szerint a felek kölcsönszerződésében kikötött 10%-os késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni. [2] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és felperes perköltségben való marasztalását kérte. [3] Az elsőfokú bíróság a
- január
- napján kelt 36.G.40.965/2024/15-I. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 65.000.000 forint tőkét,
- november
- napjától
- szeptember
- napjáig tartó időszak vonatkozásában összesen 2.195.366 forint ügyleti kamatot, valamint 65.000.000 forint után
- szeptember
- napjától a kifizetés napjáig járó évi 10% mértékű késedelmi kamatot, továbbá 9.755.000 forint perköltséget. Határozata indokolásának a perköltségre vonatkozó része szerint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésében foglaltak alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes perköltségének megfizetésére. Rögzítette, hogy a felperes a csatolt ügyvédi megbízási szerződés 2.
- pontjában foglalt ügyvédi munkadíjra és sikerdíjra tartott igényt. A Kúria ügyszám1 számú határozata alapján nem látta akadályát annak, hogy részére az ügyvédi tevékenységről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.)
- §
(3)bekezdése szerinti korlátok között a bíróság sikerdíjat is megítéljen perköltség címén. A felperes a
- sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt bejelentése szerint a kereset előkészítésére 4 órát, a válaszirat megírására 3,2 órát, a tárgyalásra pedig 1,5 órát, összesen 8,7 órát fordított, ezért 8,7 óra x 500 euró = 4350 euro + áfa = 5525 euro munkadíjra tartott igényt a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése alapján. A keresetlevél
- április 17-i benyújtásakor hatályos 393,4 HUF/EUR árfolyammal számolva 5525 euró 2.173.535 forintnak felel meg. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a megbízási szerződés 2.
- pontja szerint 6.500.000 forint sikerdíjat csökkenteni kell a munkaórák alapján megbízási díjként megfizetett összeggel, vagyis jelen esetben 2.173.535 forinttal. A perbeli esetben ez azt jelentette, hogy a felperesi jogi képviselő 4.326.465 forint sikerdíjat követelhetett ügyfelétől, azaz a felperestől. Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes perköltség címén az Ütv.
- §
(3)bekezdése alapján legfeljebb az alábbi mértékű sikerdíjat követelheti a bírósági eljárásban az alperestől: 2.173.535+4.326.465=6.500.000 forintnak a 2/3-a = 4.333.333 forint. A ténylegesen felmerült 4.326.465 forint ezt a mértéket nem lépi túl. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.058/2025/6 3 Mindezek alapján a felperes jogi képviseletével felmerült díj címén 2.173.535+4.326.465 forint = 6.500.000 forint + áfa = 8.255.000 forintot követelhetett az alperestől. Az alperest kötelezte perköltség címén további 1.500.000 forint kereseti illetéknek a felperes javára történő megfizetésére, így mindösszesen az alperest 8.255.000 forint + 1.500.000 forint, összesen 9.755.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. [4] Az alperes az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezésével szemben előterjesztett fellebbezésében a felperes javára megítélt perköltség összegének 4.230.500 forintra történő leszállítását és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a perköltség összegéről jogszabálysértően döntött. A felperes részére megfizetni rendelt ügyvédi munkadíjról – bár nem hívta fel a vonatkozó rendelkezéseit – ténylegesen az IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján döntött. Az IM rendelet 2. §
(2)bekezdésében foglalt aránytalansági vizsgálatot nem végezte el. A felperes ügyvédi megbízási szerződésében meghatározott 500 euro/óradíj megközelítőleg 200.000 forintos óradíjat jelent, ami nincs összhangban sem a piaci viszonyokkal, sem az Alaptörvény
- cikke szerint a jogértelmezés során figyelmen kívül nem hagyható józan ész követelményével. A sikerdíjjal azonos mértékben megítélt perköltség azt jelenti, hogy a felperes 8,7 óra ráfordítás ellentételezéseként megállapított 6.500.000 forintot kap, ami 747.000 forintos óradíjat jelent. A fél és az ügyvéd közötti díjkikötés szabad megállapodás tárgya, azonban a pervesztes ellenfélre ilyen kirívóan eltúlzott összeg áthárítása méltánytalan és ellentétes az említett jogelvekkel. Az elsőfokú bíróság az Ütv.
- §
(3)bekezdésének téves értelmezésével hozta meg döntését. A jogszabályhely szerint a bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kikötött ügyvédi munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. A jogszabályhely helyes értelmezése szerint a bíróság előtt sikerdíjként csak a teljes díj, adott esetben a 2.173.535 forint 2/3-a, azaz 1.449.023 forint érvényesíthető. Mindezek alapján – még, ha nem állnak fenn a vizsgálni elmulasztott aránytalanság – akkor is legfeljebb 3.622.558 forint (2.173.535 forint óradíj + 1.449.023 forint sikerdíj) lett volna megítélhető a felperes javára. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság a sikerdíj összegét nem a teljes díjnak, hanem magának a sikerdíjnak a 2/3-ra mérsékelte. A perköltség összegének 4.230.500 forintra történő leszállítását oly módon kérte, hogy ebből a kereseti illeték nem vitatott összege 1.500.000 forint, míg 2.730.500 forintra kérte az ügyvédi munkadíj áfával növelt összegének megállapítását. [5] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezésének helybenhagyását és az alperes 1250 euro + áfa összegű másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság az Ütv. 30. §
(3)bekezdését megfelelően értelmezte, a sikerdíjas megállapodás önmagában nem tilos, csak a munkadíj 2/3 feletti része tekintetében a bíróság előtt nem érvényesíthető. Az alperes fellebbezési érvelése téves, mert figyelmen kívül hagyja, hogy a felperes megbízási szerződésének 2.
- pontja szerint, amennyiben a felperes sikerdíj fizetésére válik kötelessé, azaz pernyertesség esetén a megbízási díj óradíj alapú elszámolásra kerül a sikerdíj összegével szemben, azaz a megbízási szerződés helyes értelmezése szerint a felperes pernyertessége esetére legfeljebb 6.500.000 forint + áfa forint összeget köteles a jogi képviselője részére megfizetni. Utalt arra, hogy az Ütv.
- §
(1)Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.058/2025/6 4 bekezdés a) pontja szerint az ügyvédi munkadíj és a megbízás a felek szabad megállapodásának a tárgya, a munkadíj mértéke az ügyvéd és az ügyfél egymás közötti megállapodásán alapul, a piaci viszonyok, az ügyfél részéről a teljesítőképesség, illetve az ügyvéd oldaláról az ellátandó jogi tevékenység tartalma is befolyásolja azt. [6] Az elsőfokú ítéletnek fellebbezés hiányában a Pp. 358. §
(5)bekezdése szerint jogerőre emelkedett az alperest a felperes javára 65.000.000 forint és kamatai megfizetésére kötelező rendelkezése, ezért azt az ítélőtábla nem érintette; az elsőfokú ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezését a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között, tárgyaláson kívül bírálta el. [7] A fellebbezés alapos. [8] Az Ütv. 30. §
(1)bekezdése szerint – a per tárgyát nem érintő kivétellel – a megbízási díj szabad megállapodás tárgya és a felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik. A
(3)bekezdés szerint a bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. E bekezdés alkalmazásában a teljes ügyvédi munkadíjba nem számít bele
- a)a Megbízó által az ügyvédi munkadíj részeként megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költség, valamint
- b)az ügyvédi megbízási díjnak az a része, amelyről az ügyvéd ellenérték nélkül lemondott. [9] Az Ütv. 30. §
(3)bekezdése lehetővé teszi, hogy az ügyvéd a sikerdíját érvényesítse, de csak annyiban, amennyiben annak az összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát nem haladja meg. Az ítélőtábla egyetértett az alperes fellebbezésében hivatkozott jogszabály értelmezéssel, amely szerint a teljes ügyvédi munkadíj a megbízási szerződésben a ráfordított munkaidőhöz viszonyítva egy összegben kikötött díj, vagy az abban kikötött óradíj szorzata a kifejtett munkaórák számával, áfával növelt mértékben. Az így megállapított ügyvédi munkadíjnak a 2/3-át érvényesíthette volna sikerdíjként a felperes. [10] Az IM rendelet 2. §
(2)bekezdése
- január
- napjától hatályos szövege úgy rendelkezik, hogy az
(1)bekezdés alapján felszámított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. [11] A rendelkezés arra jogosítja fel a bíróságot, hogy indokolt esetben és csak akkor mérsékelje a megbízási szerződésben kikötött munkadíjat, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A megbízási szerződés a szerződő felekre hárít közvetlen kötelmi jogosultságot és kötelezettséget, míg annak az ellenérdekű félre történő Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.058/2025/6 5 áthárítása az IM rendelet 2. §
(2)bekezdésében meghatározott szempontok szerint a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, ezért a bíróság attól függetlenül mérsékelheti a kikötött óradíjat, hogy a fél és az ügyvéd jogviszonyában a megbízási díj szabad megállapodás tárgya. Mindez azt is jelenti, hogy a szabadon megállapítható ügyvédi munkadíj csak akkor hárítható át a másik félre, ha az a piaci viszonyokhoz képest nem kirívóan eltúlzott és arányban áll a ténylegesen elvégzett, valamint a per tárgyához és állásához szükséges ügyvédi tevékenységgel. A ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenység minősége és mennyisége az ügy jellegétől is függ, és ha a felek az ügy tárgyához, annak egyszerűbb vagy bonyolultabb megítéléséhez képest aránytalanul magas ügyvédi munkadíjat kötnek ki, az közvetlen kapcsolatban áll a szükséges mértékű ügyvédi tevékenységgel. [12] Az alperes nem jelölte meg, hogy az általa helyesnek tartott ügyvédi munkadíjból mennyi a sikerdíj és mennyi az óradíj alapján megállapítható ügyvédi munkadíj összege, azonban figyelemmel arra, hogy a fellebbezési érvelése szerint a sikerdíj összege csak annyiban érvényesíthető a bíróság előtti eljárásban amennyiben a megbízási szerződésben kikötött, de a bíróság által mérsékelt ügyvédi munkadíj 2/3-t nem haladja meg, az ítélőtábla megállapította, hogy az általa helyesnek tartott 2.730.500 forintból a sikerdíjat így 1.092.200 forintban, míg az óradíj alapján megállapított munkadíjat áfával növelten 1.638.300 forintban, áfa nélkül 1.290.000 forintban kérte megállapítani. Az 1.638.300 forint áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíj a kifejtett tevékenységgel az alperes által sem vitatottan arányban álló 8,7 óra alapulvételével 148.276 forint + plusz áfa/óradíjnak felel meg. [13] A felperes által az alperessel szemben érvényesíteni kívánt, a piaci viszonyokhoz képest kirívó összegű óradíjat az ítélőtábla a fellebbezésben kért mértékűre csökkentette az IM rendelet 2. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján, figyelemmel arra is, hogy azt a per tárgya, az ügy nehézsége sem tette indokolttá. [14] Mindezekre figyelemmel az alperes a felperesnek a kereseti illetéknek megfelelő 1.500.000 forinton túl 1.638.000 forint óradíj alapján megállapított és 1.092.200 forint sikerdíjból álló, mindösszesen 2.730.500 forint ügyvédi munkadíj megfizetésére köteles. [15] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp. 383. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján megváltoztatta, és az alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 4.230.500 forintra leszállította. [16] Az alperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért a másodfokú eljárásban felszámított perköltsége megfizetésére az ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte, amely az alperes által megfizetett 442.000 forint fellebbezési illetékből és az IM rendelet 3. §
(1),
(2)és
(5)bekezdései alapján megállapított 138.112 forint ügyvédi munkadíjból áll. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.058/2025/6 6 Budapest,
- május
- Dr. Pusztai Anita s.k. a tanács elnöke Dr. Ócsai Beatrix Márta s.k. előadó bíró Dr. Bleier Judit s.k. bíró