← Magyarország

Gf.40215/2021/7 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Lakásszövetkezeti közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti perben vizsgálandó szempontok. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.215/2021/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Séllei Márton ügyvéd (Cím1) által képviselt Felperes1 (Cím2) I. rendű és Felperes2 (Cím3) II. rendű felperesnek a Kozma-Enyedi Ügyvédi Iroda (Cím4, ügyintéző: dr. Kozma-Enyedi Fanni ügyvéd) által képviselt Alperes (Cím5) alperes ellen közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti perében a Fővárosi Törvényszék
  2. június
  3. napján kelt 9.G.41.544/2020/
  4. számú ítélete ellen a felperesek részéről benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az alperes
  5. július 27-i közgyűlésén meghozott 2020.07.27/7.,
  6. és
  7. számú közgyűlési határozatai hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasító részében helybenhagyja, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét – a teljes perköltségre is kiterjedően – megváltoztatja, és az alperes
  8. július 27-i közgyűlésén meghozott 2020.07.27/1., 2., 3., 4., 5., 6., 8.,
  9. számú közgyűlési határozatait hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 71.500 (hetvenegyezer-ötszáz) forint összegű első- és másodfokú együttes perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a Önkormányzat pályázat1 pályázatot írt ki
  10. május 15-én, vissza nem térítendő támogatásra. A pályázat benyújtási határideje
  11. július
  12. volt. A pályázat benyújtásával igazolni kellett a közgyűlés által hozott határozatot a pályázat támogatásáról. [2] Alperes
  13. július 27-re közgyűlést hívott össze, a meghívót
  14. július 13-i keltezéssel küldte ki, ahhoz költségvetés-tervezet és határozattervezet volt mellékelve. (A
  15. július 27-i közgyűlésre szóló meghívó szerint az
  16. napirendi pont a levezető elnök Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.215/2021/7 2 megválasztása volt, a
  17. napirendi pont a napirend elfogadása, a
  18. napirendi pont a jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyvhitelesítő és szavazatszámlálók megválasztása, a
  19. napirendi pont felperes1 és Felperes2 beszámolója a
  20. évi gazdálkodásról, az
  21. napirendi pont a kezelési terv, a
  22. napirendi pont a
  23. évi költségvetési terv, a
  24. napirendi pont az indulás az önkormányzati pályázaton, a
  25. napirendi pont az alapszabály módosítása, a
  26. napirendi pont pályázat (kérelem) közterületi térfigyelő kamerák elhelyezésére, a
  27. napirendi pont felperes1 és Felperes2 kizárása a tagságból, a
  28. napirendi pont pedig a Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítése volt. Az önkormányzati pályázattal kapcsolatban a napirendi pont további részleteket nem tartalmazott, az önkormányzati pályázati kiírás a Budapest kerület1 lakóházak felújításának pénzügyi támogatására 12 oldalas volt és volt 11 melléklete.) A meghívó szerint a napirendhez kötött további anyagok mellékletként letölthetők voltak a honlapról, átvehetők alperes irodájában. Napirendi pontként a meghívó a „felperesek kizárását” azzal összefüggésben jelölte meg, hogy a közgyűlés rögzítse előzetes álláspontját erről. [3] A kizárással kapcsolatos döntésre az elnök önállóan volt jogosult. Alperes ügyvezető elnöke a közgyűlés megnyitásakor tájékoztatta a megjelenteket, hogy a pályázaton való indulás miatt volt sürgős a közgyűlés összehívása. A 2020.07.27/
  29. számú határozattal ellenszavazat nélkül támogatta a közgyűlés a pályázaton való indulást. Megbízta az ügyvezetőt a pályázat elkészítésével, benyújtásával, sikeres pályázat esetén a támogatási szerződés megkötésével és a kivitelezés lebonyolításával. A közgyűlés 53 igen, 12 tartózkodás és 25 ellenszavazat mellett a felperesek kizárásával összefüggő napirendi pontban is döntött a 2020.07.27/
  30. határozattal, a közgyűlés felperesek kizárásához a hozzájárulását megadta. Egyébként a közgyűlés napirendi pontonként szavazott, összesen 11 határozatot hozott. A kizáráshoz való hozzájárulás tárgyában kijelölt napirendi pont szerint a 2020.07.27./
  31. számú határozattal a közgyűlés az I. rendű felperes tagságból történő kizárásához 50 igen, 13 tartózkodás, 24 ellenszavazattal hozzájárult, a II. rendű felperes tagságból történő kizárásához 68 igen, 16 tartózkodás és 8 ellenszavazattal hozzájárult. [4] A keresetindítás előtt I. rendű felperes nyilatkozatot küldött alperesi jogi képviselőhöz, melyben tájékoztatta, hogy értelmezése szerint a
  32. július 20-i közgyűlésen őt alaptalanul és jogellenesen valójában már kizárták. Miután egyeztetéssel az már nem orvosolható, szükségesnek tartotta a jogvita peres útra terelését „a becsület helyreállítása érdekében”. [5] Felperesek a
  33. évi CXV. törvény
  34. §

(1)és
(3)bekezdésére hivatkozva nyújtottak be keresetet alperessel szemben. Keresetükben elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy a 2020. július 27-i közgyűlés összehívása az Lsztv. 16. §
(1),
(3),
(5)bekezdésével, a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésével, illetve az alperes
  1. május 30-i alapszabályának 5.
  2. pontjával is ellentétes volt. Kérték a közgyűlésen meghozott 11 határozat hatályon kívül helyezését. A másodlagos kereseti kérelmükben a
  3. számú határozat hatályon kívül helyezését azért kérték, mert állításuk szerint az Lsztv.
  4. §
(1),
(3),
(4),
(5)bekezdésébe, 38. §
(1)bekezdésébe és az alapszabály 9.3., 12.
  1. és 12.4 pontjába ütközik. Kérték a
  2. számú határozat végrehajtásának felfüggesztését is, úgy értelmezve, ez a határozat valójában az ő kizárásukról döntött. Nyilatkoztak arra, a közgyűlés összehívása sem Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.215/2021/7 3 alakilag, sem tartalmilag nem volt megfelelő. A július 13-án kelt meghívó július 27-re szólt, és nem csatolták a meghívóhoz azokat az írásos anyagokat, melyekben a közgyűlésnek döntenie kellett. Kizárólag a költségvetés és határozattervezet volt csatolva. I. rendű felperest a meghívó kézbesítése után szólították fel a beszámoló elkészítésére, az ahhoz kiírt anyagokat nem adták át, a II. rendű felperest fel sem kérték, a meghívó szerint a további anyagok csatolására takarékossági okból nem került sor. Hivatkoztak a Ptk. 3:
  3. §
(3)bekezdése sérelmére ebben a körben. Hivatkoztak arra is, formailag a tagok kizárása nem közgyűlési hatáskör, az ügyvezető elnök azt is megakadályozta, hogy a kizártnak vélt szövetkezeti tagok a kizárás kérdésében az alapszabály 12.4. pontja szerinti jogukkal éljenek. A kizárás az Lsztv. 23. §
(2)bekezdése és az alapszabály 9.
  1. pontja szerint az ügyvezető elnök hatásköre, és az eljárásra az alapszabály 12.
  2. és 12.
  3. pontja vonatkozik. Egyébként a Ptk. és az Lsztv.
  4. §
(1)bekezdés értelmében a kizárásra is csak akkor kerülhetett volna sor, ha a tag megállapított fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Állították, fizetési kötelezettségeiknek eleget tettek. A kizárásról szóló döntés felvetéséről csak a közgyűlési meghívóból értesültek. A honlapról letölthető írásos anyag csak homályos utalásokat tartalmazott a kizárásra. A vélelmezett kizárás okairól csak a közgyűlés jegyzőkönyvéből szereztek tudomást, az ott felsoroltak kizárásra nem adtak okot. A vezető tisztségviselők felelősségét összekeverték a kizárási okokkal. Felperesek álláspontja szerint a kizárásuk már valójában megtörtént. Utaltak a hatályos alapszabálynak az Lsztv. szabályaival való ellentétes rendelkezéseire. Hivatkoztak arra, a tagoknak csak mintegy egyharmada rendelkezik internet hozzáféréssel, a határozati javaslatot és a költségvetési tervezetet csatolták a meghívóhoz, de az írásos anyag csak a honlapról volt letölthető. A jelenlévők egy része nem is tudta, hogy éppen miről szavaz, ez a közbeszólásokból derült ki. A perindításról felperesek értesítették alperest, ugyanakkor azt alperes figyelmen kívül hagyta. A II. rendű felperes 2020. augusztus 7-én a fogadóórán kereste fel az alperes képviseletét ellátó vezetőség irodáját a perindítás bejelentésével kapcsolatban, arról azonban jegyzőkönyvet nem vettek fel, feljegyzést sem. A meghívó és a határozat sem tartalmazta, konkrétan nem fejtette ki, hogy alperes milyen konkrét célból kívánt a meghirdetett pályázaton részt venni. Az Lsztv. 16. §
(3)bekezdésében írt feltételek nem álltak fenn. Vitatták, hogy a közgyűlésen való részvételük legitimálta volna a közgyűlést. Az nem volt szabályszerűen összehívva. Felperesek nem vitatták, hogy valóban leadták a szavazatukat, a nem szabályszerű megtartás miatt kifogást akkor nem emeltek. [6] Alperes alaki védekezésével a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontjára, 176. §
(1)bekezdés c) pontjára hivatkozva az eljárás megszüntetését kérte, mivel a felperesek a bírósági eljárás megindításának szándékát a felügyelő-bizottságnak írásban nem jelentették be. Állította, az I. rendű felperes kizárólag az általa kizárásnak vélt határozatot sérelmezte, egyébként a közgyűlést sürgősen hívták össze, nem volt a tizenöt napos határidő irányadó a július 30-i pályázati határidő miatt. Alperes hivatkozott arra is, hogy egyébként a
  1. sorszámú határozatnak megfelelően a pályázat elindult és az alperes összesen 1.600.000 forint támogatáshoz jutott. Nem vitatta, hogy tizenöt nap nem volt a meghívó megküldése és a közgyűlés megtartása között, de hivatkozott arra, a közgyűlést sürgős eset miatt hívták össze, az rendkívüli közgyűlés volt, az Lsztv.
  2. §
(3)bekezdése és az alapszabály 5.
  1. pontja folytán nem volt szükséges, hogy tizenöt nap elteljen. A meghívókat július 12-én küldte ki és nem 13-án. Azokat a postaládákba dobta be. Szerencsétlen elírás volt a július 13., a meghívókat július 12-én fénymásolták, a sokszorosításról szóló számlát csatolta. Egyébként a július 12-i szétosztás miatt a tizenötödik napon tartották a közgyűlést. Ez megfelelt a korábbi gyakorlatnak is. Hivatkoztak a Ptk. 1:
  2. §
(1)és
(2)bekezdésére. Felperesek korábban ügyvezető elnökök voltak, tudták, hogy meg fogják indítani a jogi procedúrát, azt is tudták, hogy tizenöt nap nem telt el, végigülték, asszisztálták a közgyűlést. Felperesek a döntésükhöz Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.215/2021/7 4 szükséges tényeket megismerhették, maguk is szavaztak, részt vettek a közgyűlésen, elfogadták a közgyűlés megtartását ráutaló magatartással szabályszerűnek. Volt olyan határozat, melyet maguk is megszavaztak, így a 9., 11. határozatot, illetve részben a 3. és 8. számú határozatot. Hivatkozott alperes a Ptk. 3:36. §
(2)bekezdésére. A július 27-i közgyűlésen nem a költségvetésről szavaztak a tagok, egy tervezetet hagytak jóvá, nem volt szó a költségvetés elfogadásáról, a felpereseket a közgyűlés nem zárta ki, a tagok csupán arról szavaztak, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy akkor, ha az ügyvezető elnök úgy dönt, hogy kizárja a felpereseket, ebben támogatja-e őt a szövetkezet. A másodlagos kereset ezért sem alapos. [7] Az elsőfokú bíróság a
  1. június 10-én kelt 9.G.41.544/2020/
  2. számú ítéletével a keresetet elutasította. Egyetemlegesen kötelezte a felpereseket, hogy alperesnek 15 napon belül fizessenek meg 396.000 forint perköltséget. [8] Az elsőfokú bíróság az eljárás megszüntetése iránti kérelmet külön meghozott végzésével elutasította. Utalt arra, a Pp.
  3. §
(1)bekezdés a) pontja, a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az eljárás megszüntetésének nem volt helye. Az Lsztv. 9. §
(4)bekezdése a bírósági eljárás lehetséges elkerülése lehetőségét teremti meg. A jogszabály perelhárító és nem pergátló jellegű. Utalt az Lsztv. 9. §
(7)bekezdésére. A bíróság nem volt hivatalból sem köteles az eljárást megszüntetni. [9] Az elsőfokú bíróság az Lsztv. 9. §
(1)bekezdése, 16. §
(1),
(3)és
(5)bekezdése, valamint a Ptk. 3:
  1. §-a felhívása után rögzítette, a közgyűlést az időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően a napirend megjelölésével, írásban kellett összehívni, és a döntéshez szükséges anyagokat meg kellett küldeni, és a meghívó egy példányát a hirdetőtáblán a központi irodában és a lépcsőházban ki kellett függeszteni. A meghívónak és a hirdetménynek tartalmaznia kellett a szövetkezet nevét, székhelyét, a napirendet, a közgyűlés időpontját, helyét, a megismételt közgyűlés időpontját, az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó felhívást. [10] Az Lsztv.
  2. §
(1)bekezdése, az alapszabály 9.3., 12.
  1. és 12.
  2. pontjai felhívása után rögzítette, a meghívókat sokszorosították július 12-én, de azokat csak ezt követően lehetett megküldeni, a tizenöt napos határidő nem volt megtartva. Az elsőfokú bíróság ezt követően részleteket idézett a hanganyagból, és a hangfelvétel alapján felperesek állításával ellentétben azt állapította meg, a
  3. számú határozat valóban nem közgyűlési határozat a kizárásról, hanem a közgyűlés által előzetesen adott felhatalmazásról, véleményről szólt. Jogszabály nem tiltja ilyen vélemény határozatba foglalását. A pályázati határidő indokolhatta a tizenöt napos határidő meg nem tartását, a közgyűlési határozat nélkül nem nyújthatott volna be pályázatot az alperes, márpedig azt benyújtotta, így 1.600.000 forint támogatáshoz jutott. Téves volt a felperesek azon vélekedése, hogy őket a közgyűlés kizárta. Egyébként az ügyvezető elnök sem zárta ki őket. Utalt arra is, akinek a tagsági viszonya időközben megszűnt, a jövőben sem zárható ki. A tagok csupán a hozzájárulásukról szavaztak, a támogatásukról az elnök esetleges kizárási határozatát illetően. Az írásos anyagok megismerése a meghívóhoz kötötten bizonyított volt. A
  4. számú határozat nem kizárási határozat volt, hanem csak előzetes támogatásról szólt. Azt pedig nem kellett Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.215/2021/7 5 vizsgálni, hogy az Lsztv. szabályaival az alapszabály ellentétes rendelkezéseket tartalmaz-e. A meghívó tartalma a napirendi pontok meghatározásával sem jogszabályt, sem alapszabályt nem sértett. Az elsőfokú bíróság a felszámítottal egyezően a Pp.
  5. §,
  6. §,
  7. §-ai alapján kötelezte a felpereseket perköltség megfizetésére. [11] Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek. Fellebbezésükben elsődlegesen a kereseti kérelmük szerint az ítélet megváltoztatását, a
  8. július 27-i közgyűlésen hozott 11 határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan a
  9. számú határozat hatályon kívül helyezését kérték, valamint alperes perköltségben marasztalását. Hivatkoztak a
  10. évi CXXX. törvény
  11. §
(1)és
(2)bekezdés a) pontja,
(5)és
(6)bekezdése rendelkezéseire. Előadták, az elsőfokú bíróság a tényállást nagyjából helyesen tárta fel, azt tévesen rögzítette, hogy a közgyűlés nem szabályszerű megtartása ellen a felperesek nem emeltek kifogást. A hangfelvétel igazolja, hogy II. rendű felperes felszólalt és sorolta, hogy milyen rendelkezések kerültek megsértésre, a közgyűlés ilyen módon történt összehívásával. I. rendű felperes előadta, hogy pert indít, amennyiben a kizárással kapcsolatos határozatot meghozza a közgyűlés. A felperesek egyetértenek az alperesi permegszüntetési kérelem elutasításával. Az elsődleges kereset elutasítása ugyanakkor téves jogértelmezés eredménye. Megállapította az elsőfokú ítélet, hogy a törvényben meghatározott tizenöt napos időtartam nem telt el, de ennek nem tulajdonított jelentőséget. További jogszabályok meg nem tartását sem kifogásolta az ítélet, így a tagok számára küldendő anyagok tekintetében sem. Nem csatolták a meghívóhoz a pályázati felhívás anyagát sem. A pályázat szövege sem volt csatolva, a többi anyag sem, noha erre az Lsztv. és az alapszabály kötelező előírásokat tartalmaz. Ilyen anyagok nem is készültek. Ami készült, az ún. „kezelési terv”, ennek rendeltetése nem ismert. A kizárással kapcsolatban sem készült anyag. A kezelési tervben hivatkozás volna arra, hogy három havi díjazást vettek fel alaptalanul. Ez nem fizetési kötelezettség és tartozás, mivel e tárgyban alperes és I. rendű felperes közt per van folyamatban. Ezt a díjazást a felperesek után tisztségbe kerülő tisztségviselők is felvették. Az Lsztv. kizárólag a sürgős okból történő összehívás esetén engedi meg kivételként a tizenöt napos határidő meg nem tartását, de ez esetben is kötelező a határozati javaslatokon túl a napirendhez kapcsolódó anyagok, beszámolók megküldése. Alperes semmilyen előzetes tájékoztató anyagot nem küldött, kivéve az ügyvezető magyarázkodását a közgyűlés összehívása okáról. Az, hogy az információk a honlapról letölthetők, vagy az irodában elérhetők, nem teljesíti a törvényi előírást. Utaltak arra, alperes az irodájában heti két alkalommal 3-4 óra terjedelemben tart ügyfélfogadást, de nemigen szerezhető be értékelhető információ. Az ítélet nem tartalmaz tájékoztatást arra nézve, hogy miért volt a sürgősségi eljárás indokolt, milyen közvetlenül fenyegető vagyoni hátrány elkerülésére volt az eljárás megfelelő. Alperes sietősen hívta össze a közgyűlést, de nem a sürgősségre vonatkozó szabályozás betartásával. Hivatkoztak továbbá arra, alperes vezetése személyükkel szemben rosszhiszemű. Alperes a közgyűlésen nem terjesztett elő tervezetet, nem is volt kötelező a járványhelyzet miatt, egyébként az összes dokumentum
  1. április elején átadásra került a felperesek részéről, mint volt ügyvezető elnök és felügyelő-bizottsági elnök részéről alperesnek. Az ügyvezető elnök felkérte I. rendű felperest a meghívó közzététele után e-mailben, hogy a beszámolót tartsa meg, de ilyen felkérés II. rendű felperes felé nem volt. Az anyagokhoz való hozzájutást igénylő levélre azonban az ügyvezető elnök már nem válaszolt. [12] A másodlagos kereset kapcsán felperesek utaltak arra, a közgyűlési meghívó szerint a
  2. napirendi pont felperes1 és Felperes2 kizárása a tagságból határozathozatal. A Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.215/2021/7 6 határozattervezet pedig akként szólt, a közgyűlés felperes1 a lakásszövetkezeti tagságból történő kizárásához igen, „tartózkodás” és ellenszavazattal járult hozzá. Ugyanezt tartalmazta Felperes2 vonatkozásában is. A szövetkezet tagságának megküldött közgyűlési határozatokat tartalmazó iratban az a szöveg szerepel, hogy a közgyűlés felperes1 lakásszövetkezeti tagságból történő kizárásához 50 igen, 13 tartózkodás és 24 ellenszavazattal hozzájárult. A közgyűlés Felperes2 lakásszövetkezeti tagságból történő kizárásához 68 igen, 16 tartózkodás és 8 ellenszavazattal hozzájárult. A közgyűlés hozzájárult a felperesek kizárásához és nem kizárta őket a szövetkezetből, ennyiben helytálló az elsőfokú ítélet megállapítása. A napirendi pont elnevezése azonban félreértésre adhatott okot és ezt alperes fogalmazta. A közgyűlés nincs elzárva olyan döntéshozataltól, melyet a törvény, az alapszabály, az SZMSZ nem tilt, a határozat kapcsán a közgyűlési hatáskör hiánya nem állapítható meg. A határozat tartalmát illetően azonban vizsgálható, hogy az megfelel-e a vonatkozó szabályozásnak. Kizárási ok hiányában történő kizárás a lakásszövetkezeti törvénybe ütközik. Az alapszabály – amennyiben túlterjeszkedik a törvényi okokon – jogszabálysértő. Megfelelő okoknak kell fennállni akkor is, ha a tagság nem kizárja a tagot, hanem hozzájárul a kizáráshoz. A közgyűlés a legmagasabb szövetkezeti fórum. Az előzetes igényhez egyetértés kérése anélkül történt, hogy a tényeket és a kizárni kívánt személyek védekezését is ismerték volna. Aggályos a kizáráshoz való hozzájárulás az a lakásszövetkezeti törvénybe ütköző, mert nem az abban megjelölt okra alapítottan került meghozatalára sor. A törvényes kizárási ok hiányában jogszabálysértő az a közgyűlési határozat, amely elősegíti, támogatja az érintett tag kizárását. Az indokolás nem tartalmazza, hogy miért tekintette az elsőfokú bíróság a határozatot olyannak, mely nem sérti felperesek lényeges jogos érdekét. A másodlagos kereseti kérelem jogalapjaként kifejezetten megjelölték a vonatkozó jogszabály idézésével, hogy a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére alapot ad az a körülmény, hogy jogos érdeküket lényegesen sérti. A nem szövetkezeti tag lakástulajdonos 100 %-kal emelt közös költség hozzájárulás fizetésére köteles az alapszabály szerint, és sérti a felperesek jogos érdekét minden olyan eljárás, mely a törvényi lehetőségeken túlterjeszkedik. Alperes indokai valótlanok, bizonyítatlanok, részint tévedésnek minősülnek. [13] A perköltség tekintetében előadták, az túlzó, nemcsak a pertárgy értékével, hanem az alperesi jogi képviselő által elvégzett munkával sem arányos, azt mérsékelni kellett volna a 32/
  3. (VIII. 22.) IM rendelet
  4. §
(2)bekezdése szerint. Alperesi jogi képviselő által felszámítani kívánt 22 munkaóra, figyelemmel az iratok tartalmi, formai terjedelmére, nem került ténylegesen befektetésre. Alperes válaszirata a módosított ellenkérelméhez képest eltéréssel nem bír, új elemet csak nyomokban tartalmaz. Túlzott a módosított ellenkérelemre felszámítani kívánt 9 munkaóra, minden esetben kétszeresen került felszámításra az ügyvédi megbízási díj a ténylegesen ráfordított időhöz képest. Alperesnek a peres eljárást megelőzően megtett homályos, nem következetes nyilatkozatai vezettek a per megindításához. Alperes közrehatását vizsgálni kell a perköltség megállapítása során. [14] Alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását, felperesek perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a per valós céljának nincsen köze a tizenöt napos határidő meg nem tartásához, sem a tájékoztató anyagok vélt vagy valós megküldésének hiányához. Többször hangsúlyozta, hogy felperesek kizárása nem történt meg, őket hátrány nem érte. A felpereseket kizáró elnöki határozat sem született. A felperesi fellebbezéssel szemben az ítélet alperes álláspontját ismertette az 51.,
  1. pontokban, független attól, hogy emeltek-e felperesek kifogást vagy sem. Végigülték a közgyűlést, Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.215/2021/7 7 bizonyos kérdésekben szavaztak. A sürgősségi eljárás feltételeit felperesek helytelenül értelmezték, az nem csak akkor lehet indokolt, ha veszélyhelyzet vagy kárelhárítás miatt kell összehívni. A „különösen” szó számos egyéb indokot jelenthet. Egyebekben az elmaradt haszon is kár, ha alperes nem tudott volna elindulni a pályázaton, kár éri. A kísérőlevélben az elnök utalt a sürgősségre. Az elsőfokú bíróság megfelelően indokolta ítéletét. Utalt az alperes a pandémia miatti helyzetre. A közgyűlés megtartása indokoltságát az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte. A felperesi fellebbezés megalapozatlan ebben a körben. A meghívó mellékletei tárgykörében is megalapozatlan a fellebbezés. Felperesek szemszögéből kell vizsgálni, hogy kellő információkkal rendelkeztek-e. Az első három napirend kapcsán tájékoztatás nem volt indokolt, a
  2. napirendi pont kapcsán az elnök felhívta a felpereseket, az
  3. napirendi pont kapcsán a kezelési tervről a felperesek tudomást szereztek, a
  4. napirendi ponthoz tájékoztató volt csatolva, a
  5. napirendi pontot illetően pedig nem illette meg őket szavazati jog. A pályázat pedig kizárólag jogosultságot keletkeztetett, arról sem kellett különösebb tájékoztatót készíteni. Fenntartva a korábbi nyilatkozatát utalt arra, felperesek végül is az összes határozat hatályon kívül helyezését kérték, noha hét napirendi pont és határozat kapcsán nem is hivatkozhatnak a hiányzó tájékoztatásra. A másodlagos kereset kapcsán felperesek már elismerték, hogy ténylegesen nem kerültek kizárásra. Felperesek korábban félreértelmezték a határozatot. Utalt arra is, II. rendű felperes csaknem fél éve már nem tagja a szövetkezetnek. A perköltség kapcsán rögzítette, visszautasítandó a felperesi feltételezés, hogy az ügyvédi megbízási díj kétszeresen került felszámításra. A ténylegesen ráfordított időhöz képest valójában a jogszabálykutatással, az előzményi iratok átolvasásával, az ügy gondozásával a szükséges időráfordítás igazolt. Egyebekben éppen a felperesi kívánalomra került meghallgatásra majdnem teljes terjedelmében a közgyűlésről készült hanganyag, mely közel négy óra. Alperesi beadvány minőségi jogi munkát tartalmaz, bírói gyakorlatra, kommentárra hivatkozik. Az ellenkérelmében már rögzítette alperes, hogy felperesek nincsenek kizárva, kérte a perköltség kapcsán is az ítélet helybenhagyását. [15] Felperesek észrevételükben utaltak arra, ellentmond alperesi előadásnak, hogy a felperesek nincsenek kizárva, a
  6. évi CXV. törvény
  7. §
(7)bekezdése, mely szerint a meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot nem lehet hozni. A meghívóban kizárás, nem hozzájárulás szerepelt. A határozat szövegezése valóban kétféleképpen értelmezhető, egyébként a meghívóval egybevetve akként, hogy a közgyűlés elfogadta a kizárást. Ha csak hozzájárulást jelent, akkor ez I. rendű felperes vonatkozásában bármikor elindítható, többször is lefolytatható kizárást is lehetővé tett. Kizárási okot felperesek nem szolgáltattak. Nem felelnek meg alperes nyomásgyakorlásra vonatkozó állításai sem a valóságnak. A közgyűlés időpontjában még három nap volt a pályázat beadásáig, ugyanakkor a közgyűlés anyagai között semmilyen konkrétum nem volt erre vonatkozóan. A közgyűlési határozat esetleges hatályon kívül helyezése kárt nem okoz a szövetkezetnek, a pályázat lezárult, az elszámolás megtörtént. A
  1. szeptember 15-i közgyűlés megerősítette a július 27-i határozatot. Joggal való visszaélés felperesek részéről nem, hanem alperes részéről áll fenn. A II. rendű felperes a per megindításakor a szövetkezet tagja volt, időközben költözött el. A felperesek nem legitimálták a július 27-i közgyűlésen történteket, ez a hanganyagból megállapítható, tiltakozásuknak hangot adtak. Formai kérdések nem érintették az érdemi határozatokat. A sürgősség kérdésében is fenntartották korábbi előadásukat. A meghívó a sürgősségre nem utalt. Nem volt sürgősségi ok és nem volt meg a tizenöt nap a közgyűlés összehívására. Felperesek rendelkeznek internetes hozzáféréssel, végzettségük, tapasztalatuk alapján, korábbi vezetők, számos olyan ismerettel Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.215/2021/7 8 is rendelkeznek, amely a tagság nagy részénél nincs meg, de ez nem ad felmentést a határozatok törvényes meghozatala alól és az alól sem, hogy a szükséges anyagokat a meghívóhoz alperes csatolja. Ez nem történt meg, egyes anyagokat csatoltak, de lényeges iratokat nem. A pályázathoz való induláshoz is kellett volna anyagokat csatolni, nem csak az irathiány a per tárgya, hanem egyéb szabálysértések is. Téves az alperes kifejtett álláspontja ebben a körben is. Fenntartották a másodlagos kereset kapcsán előadottakat is azzal, hogy a közgyűlési meghívó, illetve a hanganyag ellentmond alperesi előadásnak. A perköltségként felszámított összeg eltúlzottságára vonatkozó előadásukat is fenntartották. Utaltak a szeptember 15-i közgyűlés anyagára. [16] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (Pp.)
  3. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [17] A fellebbezés nagyobb részben alapos az alábbiak folytán: [18] A lakásszövetkezetekről szóló
  1. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lsztv.)
  2. §-a értelmében a lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, továbbá az állandó (időleges) használati jog jogosultja keresettel kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet vagy bármely szerve által hozott olyan határozat hatályon kívül helyezését, amely jogszabályba, a lakásszövetkezet alapszabályába vagy más belső szabályzatába ütközik. Ez a jog érvényesen nem zárható ki. A
(3)bekezdés szerint a keresetet a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell a lakásszövetkezet ellen benyújtani. [19] A közgyűlésre vonatkozó szabályokat az Lsztv. IV. fejezete tartalmazza. Az Lsztv. 16. §
(3)bekezdése szerint sürgős esetet – különösen a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását – kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 15 nappal meg kell küldeni. Ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát minden lépcsőházban jól látható helyen ki kell függeszteni. A meghívóban a közgyűlés sürgős összehívása esetén annak indokát is fel kell tüntetni. Ha az alapszabály lehetővé teszi, a közgyűlés hirdetmény útján is összehívható. A
(4)bekezdés szerint a közgyűlési meghívónak vagy a hirdetménynek tartalmaznia kell:
  1. a)a lakásszövetkezet nevét és székhelyét,
  2. b)a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét,
  3. c)részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást,
  4. d)a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. Az
(5)bekezdés szerint a meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.215/2021/7 9 [20] Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, az Lsztv. 9. §
(4)bekezdése szerinti permegelőző eljárás elmaradása nem indokolja az eljárás megszüntetését. [21] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy bár a meghívó sokszorosítása
  1. július 12-én történt, de azok
  2. július 13-i kelettel ezt követően kerülhettek kiküldésre, a 15 napos időköz nem volt megtartott. Az ítélet indokolásának ezen, fellebbezéssel nem érintett része a Pp.
  3. §
(5)bekezdése alapján jogerőre emelkedett. Ezen lényeges – a felek által nem vitatott – körülmény jogi konzekvenciáit azonban az elsőfokú bíróság nem vonta le megfelelően. Úgy értékelte, hogy a szövetkezet vagyoni helyzetét, a felújítási lehetőségeket is befolyásoló sürgős eset indokolhatta a törvényes 15 napos határidő meg nem tartását, a perben említett felújítással kapcsolatos pályázat benyújtásának határidejét is figyelembe véve. Mindez azonban csak a 2020.07.27/
  1. számú határozat jogszerűségét támasztja alá, azonban a többi meghozott határozatot illetően ilyen „sürgős eset” nem állt fenn. Az elsőfokú bíróság ebből következően tévedett, amikor valamennyi meghozott határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet elutasította. A 15 napos határidő be nem tartása a fentebb írtak értelmében a
  2. számú határozat kivételével a közgyűlési határozatokat jogsértővé teszi. [22] Az Lsztv.
  3. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Ptk. 3:36. §
(2)bekezdése értelmében nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. [23] A
  1. július 27-i közgyűlés a
  2. számú határozatot tartózkodás és ellenszavazat nélkül, a
  3. számút pedig egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül fogadta el. Ezek tekintetében a felpereseket a perindítás joga nem illette meg. [24] Az elsőfokú bíróság lényegileg helytállóan állapította meg, hogy a felperesek kizárása a közgyűlésen nem történt meg. A fentebb írtakra figyelemmel azonban a
  4. számú határozat is hatályon kívül helyezendő volt a 15 napos határidő meg nem tartása folytán. [25] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla, a felperesi fellebbezésnek túlnyomórészt helyt adva, az elsőfokú ítéletnek a 7.,
  5. és
  6. számú határozatok tekintetében meghozott, a keresetet elutasító rendelkezését a Pp.
  7. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, míg egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét szintén a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a további közgyűlési határozatokat – 1., 2., 3., 4., 5., 6., 8.,
  1. számú közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.215/2021/7 10 [26] A Fővárosi Ítélőtábla a pernyertesség-pervesztesség arányát figyelembe véve a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről, a túlnyomórészt pervesztes alperest kötelezve felperesek javára első-, másodfokú részperköltség megfizetésére. [27] A
  1. szeptember 16-i keltű megbízási szerződés szerint a keresetlevél szerkesztésével és beküldésével kapcsolatos ügyvédi megbízási díj 30.000 forint + áfa, bruttó 38.100 forint. A megbízási szerződés szerint az okiratszerkesztéssel kapcsolatban felmerült ügyvédi megbízási díj okiratonként 15.000 forint + áfa, bruttó 19.050 forint. A bírósági tárgyalásokon történő jogi képviselet ellátásával kapcsolatos ügyvédi díj pedig tárgyalásonként 25.000 forint + áfa, bruttó 31.750 forint. [28] Felperesi jogi képviselet díja két tárgyaláson való részvétel kapcsán 2 x 25.000 forint + áfa, a keresetlevél beadásával kapcsolatos ügyvédi megbízási díj 30.000 forint + áfa volt, a megfizetett kereseti illeték összege pedig 36.000 forint. A felperesek ezen túl egy válasziratot nyújtottak be, 15.000 forint + áfa megbízási díjat feltüntetve a költségjegyzékben. Az összes felperesi elsőfokú perköltség 36.000 forint illeték és 95.000 forint + áfa ügyvédi munkadíj. A felperesek 48.000 forint fellebbezési illetéket fizettek meg és fellebbezést nyújtottak be, az okiratszerkesztés díja 15.000 forint + áfa. Összességében a felperesek által megfizetett kereseti és fellebbezési illeték 84.000 forint. A keresetlevél beadásával, okiratszerkesztéssel és tárgyalásokon való részvétellel kapcsolatban megállapítható első- és másodfokú ügyvédi munkadíj összesen 110.000 forint + áfa. A felperesek 11 határozat hatályon kívül helyezését kérték a fellebbezés 8 határozat esetében sikeres volt, 3 határozat esetében sikertelen, így felperesek 72 %-ban, alperes 28 %-ban lett pernyertes. [29] Az alperes költségjegyzéke keresetlevél és mellékletei átolvasása, tanulmányozása egyeztetés címén 1 órát, ellenkérelem szerkesztésére, mellékletek összeállítására és elektronikus úton történő beadására 9 órát, a viszontválasz szerkesztésére, mellékletek összeállítására és elektronikus úton történő benyújtására 6 órát, így összesen 16 órát és a 18.000 forint óradíjjal számolva 288.000 forint + áfát számított fel. Ezen túlmenően a tárgyalásokon való részvétel, illetve a tárgyalásra való felkészülés címén összesen további 6 óra alapulvételével 108.000 forint + áfa összeget számított fel. [30] A Fővárosi Ítélőtábla a 32/
  2. (VIII. 22.) IM rendelet
  3. §
(1)bekezdés a) pontja, illetve
(2)bekezdése alkalmazásával mérsékelte az alperes által felszámított ügyvédi munkadíjat, tekintettel arra, hogy a felperesi jogi képviselő által végzett minőségi és mennyiségi ügyvédi tevékenység az alperesi jogi képviselő munkájával egybevethető. A Fővárosi Ítélőtábla az alperes részére megállapítható ügyvédi munkadíjat 18.000 forintos óradíjjal 10 órával számolva 180.000 forint + áfa összegben, a tárgyalásokon való jelenléttel kapcsolatos ügyvédi munkadíjat 4 órával számolva 72.000 forint + áfa összegben megállapítva 252.000 forint + áfa 28 %-át alapul véve 70.560 forintban állapította meg alperes javára figyelembe vehető első-, másodfokú perköltséget. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.215/2021/7 11 [31] A felperesek által előlegezett 84.000 forint illeték 72 %-a 60.480 forint, a 110.000 forint + áfa összegű első-, másodfokú ügyvédi munkadíj 72 %-a 79.200 forint + áfa. Az alperes által felszámított első-, másodfokú ügyvédi munkadíj 28 %-a 70.560 forint + áfa. A felperes, illetve alperes javára megállapítható költségek egybeszámítása azt eredményezi, hogy felperesek 60.480 forint illetékre, 79.200 forint + 21.400 forint áfa, mindösszesen 100.600 forint ügyvédi munkadíjra, alperes 70.560 forint + áfa, azaz mintegy 89.600 forint ügyvédi munkadíj tarthatna igényt. Ebből eredően a felpereseknek járó összeg a 161.080 forint és a 89.600 forint különbözete, kerekítéssel 71.500 forint. Budapest, 2021. november 23. dr. Rutkai Éva s.k. a tanács elnöke dr. Molnár József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: dr. Kolozs Balázs s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.