← Magyarország

Pfv.20259/2024/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kezes helytállási felelőssége arra a kötelezettségre terjed ki, amelynek ismeretében a kezességet elvállalta. A kezességgel biztosított kölcsönszerződés deviza alapúságának ismerete hiányában a kezest csak a kezesi nyilatkozatban feltüntetett forint összeg erejéig terheli helytállási kötelezettség. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.20.259/2024/

  1. A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Farkas Ádám kamarai jogtanácsos Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: ... A II. rendű alperes képviselője: Pivarnyikné dr. Juhász Emőke ügyvéd A per tárgya: kölcsön megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék, 67.Pf.635.099/2023/
  2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kúria VI.Pfv.20.259/2024/6 2 Pesti Központi Kerületi Bíróság, 43.P.87.983/2022/
  3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az II. rendű alperesnek 352.800 (háromszázötvenkétezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. r. alperes egyéni vállalkozóként
  4. március 12-én hitelkérelmet nyújtott be a felperesi jogelődhöz, amely alapján közöttük gépjármű finanszírozására vonatkozó, CHF alapú kölcsönszerződés jött létre BCCU07009147 számon. [2] A kölcsönszerződés biztosítékául a II. rendű alperes
  5. április 11-én készfizető kezességvállalási nyilatkozatot tett, amely rögzítette, hogy a kezes a
  7. 11-én BCCU07009147 számon létrejött hitelszerződést megismerte; a hitelszerződés alapján az adóst a következő fizetési kötelezettségek terhelik: 6.398.040 forint. A kezes feltétlenül és visszavonhatatlanul készfizető kezességet vállalt a hivatkozott szerződésből eredő tartozás mindenkor esedékes része és annak járulékai erejéig. [3] A felperes jogelődje a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta, a felmondást a II. rendű alperes
  8. október 30-án vette kézhez. [4] A felperesi jogelőd
  9. augusztus 8-án a követelését a felperesre engedményezte. Kúria VI.Pfv.20.259/2024/6 3 A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében az alperesek egyetemleges kötelezését kérte 5.688.650 forint tőke és késedelmi kamati megfizetésére. [6] Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. A II. rendű alperes többek között arra hivatkozott, hogy a kölcsönszerződés tartalmáról, részletes feltételeiről nem volt ismerete, az a kezesi nyilatkozat aláírásakor nem állt rendelkezésre. A kezességvállalás ezért a szerződésben megjelölt forint összegre korlátozódott, és a kezesi szerződés megszűnt, mivel ez az összeg visszafizetésre került. Ezen túl magtámadási és érvénytelenségi kifogást is előterjesztett. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásában hozott ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 5.688.650 forint tőkét és ezen összeg után
  10. augusztus
  11. napjától a kifizetés napjáig járó kamatot, valamint 430.062 forint lejárt késedelmi kamatot. [8] A felülvizsgálati eljárás tárgyát képező, a II. rendű alperest egyetemlegesen marasztaló döntésének indokai szerint a II. rendű alperesnek rendelkezésére állhatott a kölcsönszerződés, mert azt a tárgyaláson felmutatta, továbbá annak megismerését a kezesi nyilatkozat aláírásával egyebekben igazolta is, így a megtámadási kifogását e körben nem tartotta alaposnak. Mivel a kölcsönszerződés deviza alapú volt, nem tartotta alaposnak azt a hivatkozást sem, hogy a kölcsön összege visszafizetésre került, illetve a kezesi szerződés nem korlátozhatta a kezességvállalás mértékét az abban megjelölt forint összegre. [9] Az alperesek fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az I. rendű alperes részére az elsőfokú ítélet szerinti marasztalás teljesítésére részletfizetést engedélyezett, míg a II. rendű alperessel szemben a keresetet elutasította. [10] A másodfokú bíróság a II. rendű alperes fellebbezését alaposnak találta. Rögzítette, a II. rendű alperes bizonyítási érdeke volt annak igazolása, hogy az okiratba foglalt nyilatkozatával szemben a kölcsönszerződést nem ismerte meg. Az elsőfokú bíróság tévesen alapította a döntését a kölcsönszerződés II. rendű alperes általi, tárgyaláson történt felmutatására, mivel a
  12. és a
  13. sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatokból egyértelműen megállapítható, hogy II. rendű alperes az I. rendű alperes képviselőjeként, az I. rendű alperes iratait mutatta fel a tárgyaláson. A peradatok alapján egyértelmű, hogy a Kúria VI.Pfv.20.259/2024/6 4 kölcsönszerződés megkötését követő egy hónap múlva került sor a kezességvállalásra. A felperes nem vitatta azt a II. rendű alperesi tényállítást, hogy a kezességvállalási nyilatkozat aláírásakor a szerződés az autókereskedésben nem állt rendelkezésre. A kölcsönszerződés keltezése
  14. március 12-e, ehhez képest a kezességvállaló nyilatkozat 2007.04.11-én megkötött hitelszerződést rögzít. A kezesi nyilatkozat tartalmát és a felsorolt további bizonyítékokat együttesen értékelve a másodfokú bíróság – elfogadva a II. rendű alperes hivatkozását, amely szerint 2007.04.11-i kölcsönszerződés nincsen – megállapította, hogy a II. rendű alperes az okiratba foglalt nyilatkozatával szemben bizonyította azt az állítását, hogy a kölcsönszerződést nem ismerte meg. [11] A másodfokú bíróság a II. rendű alperes érvelését elfogadva kimondta, hogy miután a kezességvállalás az okirat szerint 6.398.040 forint összegre terjed ki, devizára utalást pedig egyáltalán nem tartalmaz, így a II. rendű alperes helytállási kötelezettsége a Polgári Törvénykönyvről szóló
  15. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 273.§

(1)bekezdése szerint ehhez a kötelezettséghez igazodik. [12] A devizaalapú kölcsönszerződés megismerésének hiányában abból, hogy a kezes az adós tartozásának mindenkor esedékes része és járulékai erejéig vállalt kezességet, nem következik az, hogy a devizában meghatározott tartozásért vállalt kötelezettséget, és az sem, hogy az okiratban rögzített forint összeget meghaladóan vállalt kezességet. A felperes fellebbezési ellenkérelmében úgy nyilatkozott, hogy a nyilatkozatban feltüntetett forintösszeg a tőkét és a kamatot foglalta magában. Nem vitatta azt a II. rendű alperesi tényállítást, hogy az I. rendű alperes a kezesi nyilatkozatban megjelölt összeget meghaladóan teljesített. Mindezek alapján a kezesi kötelezettségvállalást meghaladó adósi teljesítés folytán a kezes helytállási kötelezettsége megszűnt. [13] A másodfokú bíróság a II. rendű alperes kezességvállaló nyilatkozattal szembeni érvénytelenségi kifogásait a továbbiakban nem vizsgálta, mert azokat a II. rendű alperes a devizalapú kölcsönszerződéshez kapcsolódó kezességvállalásra alapította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A felperes felülvizsgálati kérelmében – tartalma szerint – a jogerős ítélet II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasító rendelkezésének hatályon kívül helyezését és e körben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a régi Ptk. 272. és 273. §-ait, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. §
(1)bekezdését és 346. §
(5)bekezdését. [15] A felperes az anyagi jogszabálysértés körében arra hivatkozott, hogy a kezesség legjellemzőbb tulajdonsága a járulékosság. A II. rendű alperes a nem vitatott tényállás szerint a kezességre vonatkozó megállapodás aláírásával egyidejűleg nyilatkozott arról, hogy a kölcsönszerződés tartalmát – magát a főkötelezettséget – megismerte. A felperes álláspontja szerint erre tekintettel nincs jelentősége annak, hogy a kezességvállaló nyilatkozat aláírásának időpontjában a kölcsönszerződés nem állt rendelkezésre, mert azt a kölcsönszerződés Kúria VI.Pfv.20.259/2024/6 5 megkötésétől kezdve eltelt idő alatt máshonnan is megismerhette. Nincs a régi Ptk.-nak olyan rendelkezése, amely azt mondaná ki, vagy amelyből arra lehetne következtetni, hogy a kezesnek meg kell ismernie azt az okiratot, amely alapján teljesítendő kötelezettségért kezességet vállalt. A bírói gyakorlat szerint a kezességvállalás elfogadása szóban is történhet, kizárólag a kezességvállalási jognyilatkozat van írásbeliséghez kötve a régi Ptk. alapján. [16] A felperes hangsúlyozta, a kezességvállalás mindig feltételez valamiféle kapcsolatot a kezes és a főkötelezett között. Az adott ügyben a II. rendű alperes az I. rendű alperes unokatestvére. Utalt arra, hogy bár a bíróság nem vizsgálhatja a kezes motivációját, de jelentősége van annak, hogy a II. rendű alperes először egy kezességvállalásra vonatkozó kérelmet írt alá a hitelkérelemmel azonos időpontban, amely hitelkérelemben az I. rendű alperes svájci frank alapú hitelt igényelt. Ezt a körülményt, valamint azt, hogy életszerűtlen, miszerint az I. rendű alperes az unokatestvérét nem tájékoztatta volna a kölcsön deviza alapúságáról, a másodfokú bíróság nem értékelte. A másodfokú bíróság a Ptk. rendelkezéseit tévesen értelmezve, jogszabályi alap hiányában állapította meg, hogy a kezességvállalás csak a kezesi szerződésben írt összeg erejéig áll fenn arra tekintettel, hogy a felperes nem kapott megfelelő tájékoztatást a kezességvállalása tárgyát képező kötelezettség szerződéses feltételeiről. [17] A felperes a bírói gyakorlatra utalással kifejtette, hogy a kezes kötelezettsége csak abban az esetben nem terjed ki a kezesség elvállalása után esedékessé vált mellékszolgáltatásokra, járulékokra, ha a kezességi szerződésben ezt kifejezetten kizárták. Álláspontja szerint a jogosult által a készfizető kezes ellen a főkötelezettel szemben bekövetkező jogvesztést megelőzően indított perben a készfizető kezes által előterjeszthető kifogásokról hozott 1/
  1. (VII. 30.) Polgári jogegységi határozat (a továbbiakban: 1/
  2. PJE határozat) alátámasztja azt a jogi érvelését, hogy a kezesség jogi jellegével ellentétes az olyan tartalmú kifogás, amelyben a kezes annak ellenére hivatkozik az alapul fekvő szerződés ismeretének hiányára, hogy a kezesi nyilatkozata ezzel ellentétes kijelentést tartalmaz. A kezességvállaló nyilatkozat utolsó mondata továbbá, amely szerint a kezességvállalás a hitelszerződésből eredő kötelezettségek fennállásáig hatályos, egyértelművé teszi, hogy az árfolyamváltozás és az esetleges kamatváltozásból eredő többletterhek is terhelik a kezest, bármilyen mértékűek is legyenek azok. Ugyanezt támasztja alá álláspontja szerint az a kitétel is, hogy a II. rendű alperes feltétlenül és visszavonhatatlanul vállalt kezességet. [18] A felperes véleménye szerint a másodfokú bíróság a kölcsönszerződés kvázi „relatív érvénytelenségét" mondta ki a kezesi nyilatkozat relációjában, annak ellenére, hogy a kölcsönszerződést egyébként érvényesnek tekintette. [19] A felperes előadta, nincs jelentősége annak, hogy a kezességi nyilatkozatban a kölcsönszerződés dátuma helytelenül szerepelt, mert a szerződésszám megfelelő volt. Ez az egy kölcsönszerződés született csak a felperes jogelődje és az I. rendű alperes között, ezért alaptalan a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy a kölcsönszerződés nem volt beazonosítható. A másodfokú bíróság mind a rendelkezésre álló okiratot, mind a tanúvallomásokat okszerűtlenül értékelve jutott arra a következtetésre, hogy a kezes nem ismerte meg a kölcsönszerződés feltételeit. A felperes jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a II. rendű alperes jogvégzett, hozzáértő személy, amit a másodfokú bíróság szintén nem értékelt. Kúria VI.Pfv.20.259/2024/6 6 [20] A felperes hivatkozott arra is, hogy a másodfokú bíróság megsértette az indokolási kötelezettségét mert nem adott számot arról, hogy milyen alapon korlátozódik a kezes kötelezettsége a kezesi nyilatkozatban írt forint összegre. [21] A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Hangsúlyozta, a bizonyítékok felülmérlegelésének a felülvizsgálati eljárásban szigorú feltételei vannak, amelyek nem teljesültek. Jelen ügyben a másodfokú bíróság részletesen kifejtette, hogy miért jutott az elsőfokú ítélettől eltérő következtetésre. A felperes nem vezette le a felülvizsgálati kérelmében. hogy miért lehetett volna kizárólag az általa vélt következtetésre jutni a rendelkezésre álló bizonyítékokból, ennek hiányában a Kúria gyakorlata szerint nincs helye felülmérlegelésnek. [22] A felperes felülvizsgálati kérelme – meg nem engedhető módon – a korábbi eljárásban nem említett új tény- és jogállításokat tartalmaz. Így a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott először arra, hogy a II. rendű alperes a kölcsönszerződés tartalmát máshonnan is megismerhette, valamint, hogy a II. rendű alperes a hitelkérelem adatairól már
  3. március 17-én tudomással bírt. Téves az a felperesi állítás, hogy nem szükséges megismertetni kezessel azt a szerződést, amelyért kötelezettséget vállalt. Ennek ellenkezője következik a régi Ptk.
  4. §
(1)bekezdéséből, 205. §
(3)bekezdéséből, valamint a Hpt.
  1. számú mellékletének III/
  2. pontjából is. Nem a főkötelezett kötelezettsége a kezes tájékoztatása az alapszerződésről. A II. rendű alperes részletesen levezette továbbá, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott kúriai döntésekben, valamint az 1/
  3. PJE határozatban írtaknak eltérő tartalmuk miatt nincs relevanciájuk. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott, a II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasító rendelkezését a Pp.
  4. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [24] A felperes anyagi jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a régi Ptk. kezességre vonatkozó rendelkezéseit tévesen értelmezte. Egyrészt azt hangsúlyozta, hogy a kezesség legjellemzőbb tulajdonsága a járulékosság, másrészt állította, hogy a kezesnek nem kell megismernie azt az okiratot, amely alapján teljesítendő kötelezettségért kezességet vállalt. A Kúria hangsúlyozza, a jogerős ítélet nem vonta kétségbe a kezesség járulékos jellegét, a felperes a felülvizsgálati kérelmében maga sem jelölte meg, hogy e körben a jogerős ítélet mely megállapítását sérelmezi. [25] A Kúria rámutat, helytállóan hivatkozott a II. rendű alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében arra, hogy a régi Ptk. 273. §
(1)bekezdéséből önmagában következik, hogy a kezesnek meg kell ismernie azt a kötelezettséget, amelyért kezességet vállalt, hiszen a kötelezettsége ahhoz igazodik. Amennyiben azt maga a kezességi szerződés tartalmazza, úgy nyilvánvalóan nem szükséges az alapszerződésnek a kezes rendelkezésére bocsátása, ennek Kúria VI.Pfv.20.259/2024/6 7 hiányában azonban, és különösen abban az esetben, ha a jogosult által szerkesztett kezességi nyilatkozatban a kötelezettség tartalma eltér az alapjogviszonyban meghatározottól, a kezes helytállási felelőssége csak arra a kötelezettségre terjed ki, amelynek ismeretében a kezességet elvállalta. [26] A Kúria egyetértett a II. rendű alperes régi Ptk. 205. §
(3)bekezdésére való hivatkozásával is. Hangsúlyozza, a régi Ptk. 272. §
(1)bekezdése szerinti kezességi szerződés a kezes és a jogosult között jön létre, az együttműködési kötelezettség a szerződő feleket terheli. A felperest terhelte tehát a kezes megfelelő tájékoztatásának kötelezettsége a kezeséggel biztosítandó kötelezettség tekintetében. Nincs ezért jelentősége annak a felülvizsgálati kérelemben megfogalmazott feltételezésnek, hogy az adós I. rendű alperes is tájékoztathatta a kezest a hitelszerződésről, illetve annak megismerésére a II. rendű alperesnek lehetősége lehetett a kezességi nyilatkozat aláírását megelőzően. [27] A felperes a felülvizsgálati kérelmében eljárási szabálysértésként a bizonyítékok okszerűtlen értékelésére hivatkozott. A Kúria hangsúlyozza, következetes gyakorlata értelmében a felülvizsgálati eljárásban – annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt – általában nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésének (Kúria Gfv.VII.30.094/2020/8.; Pfv.III.20.804/2020/10., Gfv.VI.30.545/2021/4, Gfv.VI.30.094/2020/8., Gfv.VII.30.323/2013/5., BH2013.119;). Nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek csak az minősíthető, amikor a bizonyítékokból kizárólag egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni (Gfv.VII.30.323/2013/5., BH2013.119; BH2006.403). [28] Felperes véleménye szerint a másodfokú bíróság okszerűtlenül értékelte az okiratok tartalmát és a tanúvallomásokat is. Utóbbiak körében a felülvizsgálati kérelem konkrét hivatkozást nem tartalmazott, ezért a tanúvallomások téves értékelésére való hivatkozást a Kúria nem vizsgálta. A kezességi nyilatkozatban a II. rendű alperes valóban nyilatkozott arról, hogy a hitelszerződést megismerte. Annyiban egyetértett a Kúria a felülvizsgálati kérelemben írtakkal, hogy a hitelszerződés száma mellett a téves dátumnak nincs perdöntő jelentősége, mert nem az volt vitatott a felek között, hogy több szerződés közül a kezesség melyikre vonatkozik, hanem az, hogy a felperesi jogelőd és az I. rendű alperes közötti (egyetlen) szerződés tartalmát a II. rendű alperes megismerte-e. [29] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy helytállóan, a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok alapján okszerű következtésre jutott-e a másodfokú bíróság annak megállapításával, hogy a II. rendű alperes eleget tett azon bizonyítási kötelezettségének, hogy a nyilatkozata ellenére a hitelszerződést a felperesi jogelőd nem bocsátotta a rendelkezésére, illetve, hogy a kezesi nyilatkozat alapján a II. rendű alperest csak az abban feltüntetett forint összeg erejéig terheli helytállási kötelezettség. [30] A Kúria maradéktalanul egyetértett a másodfokú bíróság döntésével és a jogerős ítéletben e körben kifejtett indokival, azokra a Pp. 424. §
(2)bekezdése alapján visszautal (jogerős ítélet
  1. és
  2. pontok). [31] A felperes először a felülvizsgálati kérelmében adta elő azt a hivatkozását, hogy a II. rendű alperes először egy kezességvállalásra vonatkozó kérelmet írt alá, amely a hitelkérelemmel együtt készült el, és a hitelkérelemben a finanszírozás feltételeinél szerepelt, hogy az CHF alapú. A Kúria hangsúlyozza, következetes gyakorlata szerint csak olyan jogi Kúria VI.Pfv.20.259/2024/6 8 álláspont (vagy mulasztás) szolgálhat a felülvizsgálat alapjául, amely az eljárás korábbi szakaszaiban is a per tárgya volt (Kúria Pfv.V.22.154/2012/4.). A Kúria ezért ezt, a korábbi eljárásban nem hivatkozott tényállítást és a felperes által most felhozott, a II. rendű alperes ismereteire vonatkozó hivatkozásait nem értékelhette. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben írtakra tekintettel kiemeli, a kölcsön deviza alapúságából fakadó, az árfolyamváltozásból eredő fizetési kötelezettség nem a kezesség elvállalása után esedékessé vált mellékszolgáltatást, illetve járulékot jelenti, így abból, hogy a kezes a kezesség elvállalása urán esedékessé váló járulékok megfizetésére köteles, nem következik, hogy helytállni tartozna a kezességvállaláskor előtte nem ismertetett árfolyamkockázatból eredő fizetési kötelezettségért is. Hasonlóképpen a kezesség feltétlen és visszavonhatatlan vállalása is csak annyit jelent, hogy a kezes azért a kötelezettségért felel feltétlenül és visszavonhatatlanul, amivel a kezességvállaláskor előre kellett számolnia. A kezesi nyilatkozat utolsó mondatából pedig, miszerint a kezesség a hitelszerződésből eredő kötelezettségek fennállásáig hatályos – szemben a felülvizsgálati kérelemben írtakkal – okszerűen nem következik az, hogy az egyértelművé tenné az árfolyamváltozásból és az esetleges kamatváltozásból eredő többletterhek kezes általi elvállalását. Mindezért a másodfokú bíróság a kezességi nyilatkozat tartalmát megfelelően értékelte akként, hogy abból nem tűnik ki a biztosított kötelezettség deviza alapúsága, ezért a II. rendű alperest csak a kezességi nyilatkozatban forintban összegszerűen meghatározott kötelezettségért terhelte helytállási kötelezettség. [33] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kúria számos közzétett határozatára hivatkozott, azonban nem jelölte meg a Pp.
  3. §
(1)bekezdés c) pontjában írtaknak megfelelően e határozatoknak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés álláspontja szerint jogkérdésben eltér, illetve mely megállapításával tér el. A Kúria erre tekintettel összességében rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelemben írt okokból nem észlelt ellentmondást a hivatkozott határozatok és a jogerős ítélet között, figyelemmel jelen ügy speciális tényállására is, amelynek következtében a kezes kötelezettsége az általános szabálytól eltérően nem a devizaösszeg visszafizetésére terjed ki. A jogerős ítélet nem tartalmaz olyan megállapítást, hogy a kezes nem felel az utóbb esedékessé vált járulékokért, éppen ellenkezőleg, a másodfokú bíróság vizsgálta, hogy a kezességi nyilatkozatban megjelölt forint összeg kiterjedt-e járulékokra is. A Kúria nem észlelt tartalmi összefüggést jelen perben eldöntendő jogkérdés és az 1/
  1. PJE határozatban foglaltak között, ezért az attól való eltérést nem tudta vizsgálni. [34] Iratellenesen hivatkozott a felperes az indokolási kötelezettség sérelmére is. A jogerős ítéletből egyértelműen kitűnnek annak indokai, hogy milyen alapon állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a kezes kötelezettsége a kezesi nyilatkozatban írt forint összegre korlátozódik. A Kúria hangsúlyozza azt is, hogy a bíróságok indokolási kötelezettségével kapcsolatban az Alkotmánybíróság már számos határozatában állást foglalt. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján az indokolási kötelezettség alkotmányos követelménye azt a minimális elvárást fogalmazza meg a bírói döntésekkel szemben, hogy a bírósági eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és annak értékeléséről határozatában számot adjon. Az Alkotmánybíróság a 3354/
  2. (X. 14.) AB határozat [25] pontjában és a 3169/
  3. (VII. 10.) AB határozat [32] pontjában kifejtette, a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolásának kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer Kúria VI.Pfv.20.259/2024/6 9 bemutatása. [35] A fentiekre is tekintettel másodfokú bíróságnak nem kellett kitérnie a határozata indokolásában a II. rendű alperes foglalkozására, szakmai ismereteire, mert annak nem volt jelentősége annak megítélése kapcsán, hogy lehetősége volt-e a kezességvállaláskor a hitelszerződés megismerésére vagy sem. [36] A Kúria ezért a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezését a Pp.
  4. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [37] A felperes felülvizsgálati kérelme eredménytelen volt, ezért a Pp. 405. §
(1)bekezdése és
  1. §-a folytán alkalmazandó Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a II. rendű alperes jogi képviseletével felmerült, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)és
(2)bekezdése alapján mérlegeléssel, a kifejtett jogi képviseleti tevékenység munkaigényével arányosan megállapított, mérsékelt, áfával és költségátalánnyal növelt összegű ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költséget. [38] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Alkalmazott jogszabályok és joggyakorlat [40]
  1. évi IV. törvény
  2. §,
  3. § [41]
  4. évi CXXX. törvény
  5. §
(1)bekezdés, 346. §
(5)bekezdés A döntés elvi tartalma [42] A kezes helytállási felelőssége arra a kötelezettségre terjed ki, amelynek ismeretében a kezességet elvállalta. A kezességgel biztosított kölcsönszerződés deviza alapúságának ismerete hiányában a kezest csak a kezesi nyilatkozatban feltüntetett forint összeg erejéig terheli helytállási kötelezettség. Kúria VI.Pfv.20.259/2024/6 10 Budapest, 2024. november 27. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.