Kfv.45055/2026/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli perorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.055/2026/2. A tanács tagjai: Dr. Remes Gábor a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Milla Beatrix egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: A per tárgya: Dr. Virág Zsuzsanna kamarai jogtanácsos illetménykülönbözet, valamint megbízási díj megfizetése iránt indított közszolgálati jogvita Az első fokon eljárt bíróság neve: a Szegedi Törvényszék Kúria VII.Kfv.45.055/2026/2 2 Az elsőfokú határozat száma: 4.K.701.285/2023/41. A másodfokon eljárt bíróság neve: a Fővárosi Ítélőtábla A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 2.Kf.700.173/2025/9. A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes (44. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az alperes hivatásos állományú tagja szerparancsnok beosztásban a Rendvédelmi szerv1 állományában. A kinevezése szerinti beosztása helyett ténylegesen rajparancsnoki beosztásban teljesített szolgálatot, továbbá rajparancsnoki beosztása mellett rendszeresen ellátott a beosztásához nem tartozó szolgálatparancsnoki feladatokat is a 2020. augusztus 1. napjától 2023. július 31. napjáig terjedő időszakban. A felperes a rajparancsoki, illetve szolgálatparancsnoki feladatok ellátásáért illetménykülönbözet, valamint megbízási díj megfizetését kérte. Szolgálati panaszát a Rendvédelmi szerv2 főigazgatója a 2023. szeptember 4. napján kelt határozat1 számú határozatával elutasította. Kúria VII.Kfv.45.055/2026/2 3 [2] A felperes módosított keresetében 3.914.231 forint illetménykülönbözet, valamint 1.391.400 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság ítélete, a másodfokú bíróság jogerős ítélete [3] Az elsőfokú bíróság a 2025. március 20-án kelt ítéletével a módosított kereset szerint marasztalta az alperest. [4] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a 2026. február 25-én kelt jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 71. §

(1)bekezdés c) pontjára,

(4)és

(5)bekezdéseire, illetve a következetes kúriai gyakorlatra (Kf.III.40.461/2020/6., Kf.VII.45.126/2022/5.) figyelemmel jogszerűen állapította meg, hogy a felperes a tárgyidőszakban az eredeti szolgálati beosztásának ellátása alól mentesítve kizárólag a magasabb beosztáshoz tartozó feladatokat látott el, illetve többletfeladatként a kinevezése szerinti szerparancsnoki szolgálati beosztásának ellátása mellett látta el a rajparancsnoki feladatait, ezért helyettesítési, illetve megbízási díjra jogosult. A felülvizsgálati kérelem [5] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének az elutasítását. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban:) Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)és
3. ab)alpontját jelölte meg. [7] A befogadhatóság körében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja tekintetében az alperes előadta, hogy a megbízási díjigény speciálisan és különbözőképpen jelenik meg nemcsak a katasztrófavédelem szervezetrendszerén belül, hanem a Hszt. személyi hatálya alá tartozó valamennyi rendvédelmi szerv vonatkozásában. A jogerős ítélet alapjaként megjelölt, a jogalkalmazás egységét szolgálni hivatott kúriai határozatok jelentős része nem tűzoltói beosztással kapcsolatban, nem a katasztrófavédelem szervezetét érintően született, a tűzoltói beosztásokat érintő hivatkozott határozatok közül pedig valamennyi szolgálatparancsnoki beosztás helyettesítésének tényállásából indult ki, figyelmen kívül hagyva a jelen per konkrét tényállásának valamennyi olyan jellemzőjét, amely miatt a kialakult joggyakorlat alkalmazása a konkrét ügyben az érintett jogszabályi rendelkezések Kúria VII.Kfv.45.055/2026/2 4 jogszabálysértő értelmezéséhez vezet. [8] Az alperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ab)alpontja tekintetében kifejtette, hogy a megbízási díjigény országosan jelentkező kérdéssé vált, tekintettel az érintettek rendvédelmi szerveken és ezen belül a katasztrófavédelmi szervezeten belüli magas számára. A jogerős ítélet indokolásában foglaltak a Hszt. 71. §-ában foglalt rendelkezések nem megfelelő értelmezése miatt jogszabálysértők. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség. [10] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] ha A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be,

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése Kúria VII.Kfv.45.055/2026/2 5 céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [13] Amennyiben valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását {7/2023. Jogegységi határozat, indokolás [29]}. [14] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok számára az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A perbeli esetben az alperes a befogadás okát [a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontját] ugyan formálisan megjelölte, a befogadhatóság körében azonban nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. Az alperes nem mutatta be, hogy a perben felmerült olyan vitás jogkérdés, amelyben a bírói gyakorlat nem egységes, illetve annak egysége – a bírósági jogértelmezéssel összefüggésben, annak hiányossága miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. Ebben a körben nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát sem. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [16] Az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabályok alkalmazása során a megbízási díjra, helyettesítési díjra jogosultsággal kapcsolatos kérdéseket – ahogyan arra az eljárt bíróságok is utaltak a követendő kúriai határozatok megjelölésével – a Kúria számos esetben vizsgálta (Kfv.VII.37.193/2020/8., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.246/2020/4., Kf.VII.40.292/2020/4., Kf.VII.37.642/2020/5., Kf.VIII.39.804/2021/4., Kf.III.45.041/2021/4., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.VII.45.155/2021/6., Kf.III.45.020/2021/4., Kf.III.45.110/2022/4., Kfv.VII.45.037/2025/6.). A perbeli ügy ezért nem minősül új típusú ügynek. Felülvizsgálati kérelmében az alperes, annak lényegét tekintve nem az ügy újdonságára, hanem a saját és más munkáltatói szervezetekben előfordulásának Kúria VII.Kfv.45.055/2026/2 6 gyakoriságára, az érintettek magas számára hivatkozott. Nem tett azonban tényállítást arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő vitás jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne, csupán általánosságban utalt az ügy országos jelentőségére. Az a körülmény, hogy az alperes a bíróság döntésével nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan releváns körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [17] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [18] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli perorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [19] A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 116. §
4. d)pont]. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról tárgyaláson kívül határozott [Kp. 118. §

(2)bekezdés]. Budapest,

1. május
2. Dr. Remes Gábor s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. Kúria VII.Kfv.45.055/2026/2 a tanács elnöke az aláírásában akadályozott Dr. Cséffán József előadó bíró helyett Dr. Varga Zs. András s.k. bíró Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró 7