A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállásának hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kellett tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.080/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Horváth Tamás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Horváth Lóránt cím2) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztály (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Horváth Zsuzsanna kamarai jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla
- december
- napján kelt 4.Kpkf.751.249/2023/
- számú végzése Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.080/2024/2-1 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kérelme alapján a cím4 helyrajzi számon nyilvántartott önálló tulajdonú épületről a felperes tulajdonjogát, valamint az ingatlanra bejegyzett földhasználati jogot
- július
- napján kelt 124.764/2/
- számú határozatával törölte. A határozat jogorvoslati kioktatása szerint a keresetlevelet a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címezve Budapest Főváros Kormányhivatalánál kell benyújtani, és részletezettek az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó adatok is. [2] Az alperes postai úton kézbesített határozatát a felperes
- július 25-én vette át. [3] A felperes keresetlevelét
- augusztus
- napján közvetlenül a Fővárosi Törvényszéken (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) terjesztette elő. [4] Az elsőfokú bíróság
- szeptember
- napján kelt 7.K.702.781/2023/
- számú végzésével a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §-ára hivatkozással a keresetlevelet alperesnek azzal a felhívással küldte meg, hogy a közigazgatási iratokat, védiratát terjessze elő. E felhívást az alperes elektronikusan
- szeptember
- napján letöltötte, majd
- szeptember
- napján előterjesztett védiratában a Kp.
- §
(1)bekezdés l) pontja alapján a keresetlevél visszautasítását kérte, amelyet meghaladóan az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot tett. [5] Az elsőfokú bíróság 2023. október 17-én kelt 7.K.703.427/2023/2. számú végzésével a keresetlevelet a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján a keresetindítási határidő elmulasztása miatt visszautasította. [6] A felperes fellebbezéssel támadta az elsőfokú végzést. [7] A Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban: Ítélőtábla) jogerős végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [8] Indokolása szerint az elsőfokú bíróság nem sértett eljárásjogi jogszabályt azzal, hogy a szabálytalanul előterjesztett keresetlevelet a keresetindítási határidő leteltéig nem utasította vissza, illetőleg azzal sem, hogy a téves helyre benyújtott keresetlevelet az alperes részére továbbította. Az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogi sérelem nem merült fel. A Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontjának kógens rendelkezése alapján - igazolási kérelem hiányában - a keresetindítási határidő elmulasztásának mérlegelést nem engedő jogkövetkezménye a keresetlevél visszautasítása. Kúria VI.Kfv.37.080/2024/2-1 3 Felülvizsgálati kérelem, befogadás iránti kérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a Kp. 121. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a megtámadott közigazgatási cselekmény megsemmisítését, a közigazgatási hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését; másodlagosan a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja szerint az első- és másodfokon eljáró bíróságok végzéseinek hatályon kívül helyezését, szükség esetén a bíróságok új eljárás lefolytatására, új határozat meghozatalára utasítását kérte. [10] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságát a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ad)alpontjaira alapította. [11] Jogszabálysértésként az alperes határozatával összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 43. §
(1)bekezdés c) pontjára, 43. §
(2)és
(3)bekezdéseire, a
- §-ára,
- §-ára, az elsőfokon eljárt bíróság végzésével összefüggésben a Kp.
- §
(1)bekezdésére, a keresetlevél vizsgálatára irányuló kötelezettség 8 napon belül történő elvégzésének hiányára hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. Kúria VI.Kfv.37.080/2024/2-1 4 [16] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [17] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet jelen ügyben a Kúria sem tárt fel. A felperesi hivatkozással szemben a perben vitatott jogkérdés az elkésettség vizsgálata volt, mellyel kapcsolatos joggyakorlat kiforrott. [18] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont] a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen - jogi hatást gyakoroljon. A felperes sem hivatkozott arra, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma a társadalom széles körét érintené, a jogkérdés a saját ügyén túlmutatna és hogy nagyszámban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyeknek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. A Kúria a keresetlevél elkésettség miatti visszautasítása tárgyában hozott határozat kapcsán társadalmi jelentőséget nem tartott megállapíthatónak még közvetetten sem. [19] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A Kúria rögzíti, hogy az ad) alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. Az alperesi eljárásban elkövetett jogsértésekre hivatkozás (Ákr. 41. §, 43. §, 68. §, 74. §) a befogadás alapjául nem szolgálhat. A felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság vizsgálta a Kp. 45. §
(1)bekezdésével kapcsolatos felperesi jogsérelmet ([10] bekezdés). A jogerős végzés jogszerűségének kérdése, a keresetlevél visszautasításával kapcsolatosan előadottak [Kp. 48. §
(1)bekezdés l), i) pontjai, 45. §
(1)bekezdés c) pontja], az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat és nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.VI.35.674/2021/2.). Mindezért az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. Kúria VI.Kfv.37.080/2024/2-1 5 [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felperes nem hivatkozott, a Kúria a közzétett határozataitól jogkérdésben eltérést nem észlelt. A felülvizsgálati kérelem ezen a jogi alapon sem volt tehát befogadható. [22] Mindezek folytán a Kúria felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [23] A meghatározott törvényi feltételek fennállásának hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kellett tagadni. Záró rész [24] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- február
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő