A határozat elvi tartalma: Azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés elbírálása. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.IV.40.897/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: dr. Zamecsnik Tamás (Cím3) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (Cím1) Az alperes képviselője: Dr. Zombor Péter kamarai jogtanácsos A per tárgya: építésfelügyeleti ügyben hozott végzés felülvizsgálata A fellebbezett határozat: végzése Fővárosi Törvényszék 111.K.705.261/2021/
- számú A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 111.K.705.261/2021/
- számú végzését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessenek meg az államnak – külön felhívásra – 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- augusztus
- napján kelt BP-01/00255-10/
- számú végzésével a Budapest XI. kerület, helyrajzi szám1 hrsz.-ú, természetben a Budapest XI. kerület, cím4 szám alatti ingatlanon folyamatban lévő építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltotta és kötelezte a felperest az építési munkák felfüggesztésére. Az alperes a jelen perben keresettel támadott
- június
- napján kelt, BP/2606/00767-5/
- számú Kúria IV.Kpkf.40.897/2021/4-I 2 végzésével elrendelte a BP-01/00255-10/
- számú végzés végrehajtását figyelemmel arra, hogy a végrehajtható döntésben foglaltak nem teljesültek. [2] A felperes a végrehajtás elrendelő végzés ellen keresettel élt, melyben azonnali jogvédelem keretében a döntés halasztó hatályának elrendelését kérte. Előadta, hogy a halasztó hatály elrendelését azért tartja indokoltnak, mert a támadott döntés olyan végrehajtandó rendelkezéseket tartalmaz, amelyek tényleges végrehajtása esetén azt a későbbiekben nem, vagy csak aránytalan nehézségek és költségek árán tudná helyre hozni. A kérelméhez okiratot, bizonyítékokat nem csatolt. [3] Az alperes az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes nem jelölte meg részletesen azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésével a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította. [5] A közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1),
(2)és
(4)bekezdésére, az 51. §
(1)bekezdésére, valamint az 51. §
(3)bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a felperes a keresetlevelében az azonnali jogvédelem iránti kérelmét nem indokolta, így a bíróság nem került abba a helyzetbe, hogy a végleges közigazgatási határozat végrehajtásához fűződő közérdeket és a felperes magánérdekét összevesse. Hangsúlyozta, hogy nem elegendő arra hivatkozni, hogy a keresettel támadott határozatok aránytalan nehézségeket és költségeket keletkeztetnének, hanem ki kell fejteni, hogy mindez a kérelmező helyzetét hogyan befolyásolja, ki kell mutatni a hivatkozott általános körülmények és a kérelmező egyedi helyzete közötti ok-okozati összefüggést, és azt, hogy mindezt a közigazgatási tevékenység miként hátráltatja. A kérelem elbírálása során a kérelmező előadása és a tényleges teljesítőképesség bemutatására szolgáló adatok bírnak relevanciával, ugyanis ezáltal kerül a bíróság abba a helyzetbe, hogy a kérelmező nyilatkozatait összevesse a rendelkezésre álló bizonyítékokkal, és az előadottakat értékelve, mérlegelve döntsön az azonnali jogvédelem elrendelése kérdésében. Mindez a felperes esetében elmaradt. A fellebbezés [6] A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen a végzés kérelme szerinti megváltoztatását, másodlagosan az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a „bontási tevékenység” reparálhatatlan károkat okozna. Kifejtette, hogy a halasztó hatály elrendelését azért tartja indokoltnak, mert „a keresettel támadott közigazgatási határozatok” olyan végrehajtandó rendelkezéseket tartalmaznak, amelynek tényleges végrehajtása esetén azt a későbbiekben nem, vagy csak aránytalan nehézségek és költségek árán tudná helyre hozni. Amennyiben valamely épületrészt a kötelezésnek megfelelően visszabont, akkor az reparálhatatlan károkat okoz, ez a határozat tartalmából egyértelműsíthető. A halasztó hatály elrendelése iránti kérelmére vonatkozó okokat, adatokat, tényeket, körülményeket „maguk a határozatok valószínűsítik”, így álláspontja szerint e körben egyéb bizonyíték csatolására nincs szükség. A határozat ugyanis „180 napon belüli bontást rendelt el”, amely nagy valószínűséggel korábbi időpont, mint a bíróság jogerős döntésének időpontja. Előadta, hogy a jelenlegi vagyoni helyzete nem teszi lehetővé azt, hogy a „döntésben megállapított, kiemelkedően jelentős összegű fizetési kötelezettséget” a működése fenntartásának aránytalan és méltánytalan többletterhe nélkül teljesítse. [7] Az alperes észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria IV.Kpkf.40.897/2021/4-I 3 [8] A fellebbezés nem megalapozott. [9] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint, a fellebbezés keretei között bírálta felül. [10] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésében pontosan idézte a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelme elbírálása körében irányadó jogszabályokat, és azok alapján helytálló döntést hozott a kérelem elutasításáról, döntésével a Kúria egyetért. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [11] Az azonnali jogvédelemről szóló döntés során a bíróságnak – a Kp. 51. §
(3)bekezdése szerint – az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt kell mérlegelnie, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna. Ahhoz pedig, hogy a bíróság e mérlegelést érdemben elvégezhesse, a kérelemben minden esetben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni, a kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell (Kp. 50. §
(4)bekezdés). A törvény a kérelmezőtől elvárja, hogy álláspontját a kérelmében teljes körűen előadja, hiszen az azonnali jogvédelem iránti kérelem kapcsán a Kp. 51. §
(1)bekezdése a hiánypótlást kizárja. [12] A Kúria megállapította, hogy a felperes fellebbezésében felhozott érvek a per alapjául szolgáló közigazgatási végzés halasztó hatálya tekintetében nem értelmezhetők. A szóban forgó végzés ugyanis egy jogerős kötelezés (kivitelezési tevékenység megtiltása) végrehajtásának elrendeléséről szól, amely sem „bontásra”, sem „kiemelkedően jelentős összegű fizetési kötelezettség” teljesítésére nem kötelezi a felperest, ezért az e körben felhozott érvek nem foghatnak helyt. [13] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes a tiltó döntés végrehajtását elrendelő végzés halasztó hatályának elrendelése iránti kérelme kapcsán mérlegre tehető érveinek a részletes kifejtésével, illetve azok valószínűsítésével adós maradt, így a magánérdekébe tartozó körülményeket a döntés során figyelembe venni nem lehetett. Megjegyzi a Kúria, hogy egy jogerős tiltás végrehajtását foganatosító döntés halasztó hatályának elrendelése nem jár azzal a jogkövetkezménnyel, hogy a felperes a jogerősen megtiltott tevékenységét tovább folytathatja. [14] A fentiekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [15] A Kúria a fellebbezés elbírálásáról a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. [16] Az alapítványként működő felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdése szerinti teljes személyes illetékmentességére nem hivatkozott, az Itv. 5. §
(2)bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról nyilatkozatot nem terjesztett elő, ezért a Kúria az Itv. 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 47. §
(1)bekezdése szerinti mértékű fellebbezési illeték megfizetésére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 87. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az eredménytelenül fellebbező felperest kötelezte. [17] Az alperes észrevételt nem terjesztett elő, ezért a másodfokú eljárásban érvényesíthető költsége nem merült fel. [18] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- november
- Kúria IV.Kpkf.40.897/2021/4-I Dr. Dobó Viola sk. a tanács elnöke sk. bíró A kiadmány hiteléül: 4 Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt