Bf.278/2021/15 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő kábítószerkereskedelem bűntettében, ezért Terhelt1 I.r. vádlottat 7 év 6 hónap szabadságvesztésre és 8 és Magyarország területéről történő kiutasításra, míg Terhelt2 II.r. vádlottat 6 év 6 hó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát mindkét vádlott esetében fegyházban állapította meg azzal, hogy a vádlottak a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.278/2021/15-VIII 3 szabadságvesztésből annak kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. Az előzetes fogvatatásban és bűnügyi felügyeletben töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. Az I.r. és a II.r. vádlottakkal szemben egyetemlegesen rendelt el vagyonelkobzást a lefoglalt 110 eurora, 405 USD-re, és 70.000 forintra. Határozott az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ítélet ellen az ügyészség mindkét vádlott terhére, büntetésük súlyosítása érdekében, az I.r. vádlott védője a tényállás téves megállapítása miatt felmentés érdekében, II.r. vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt, eltérő jogi minősítés és a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. [3] Az ügyészség fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem körültekintően értékelte a bűnösségi körülményeket, ugyanis mindkét vádlott esetében súlyosító körülmény a kábítószer különösen jelentős mennyisége, I.r. vádlott esetében a cselekményben játszott irányító-vezető szerepe, míg a II.r. vádlott beismerésének nyomatékát enyhíti a tettenérés. Az I.r. vádlott a kiskorú gyermekéről nem gondoskodott, így ez a javára nem értékelhető. Nem felel meg a belső arányosság követelményének, hogy mindössze egy év a különbség a két vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartama között. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF. 616/2021/3. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. [5] Előadta, hogy a törvényszék feltétlen, hatályon kívül helyezést indokoló eljárási szabálysértést nem vétett. [6] Eljárási szabályt sértett azonban amikor a 2021. január 21. napján megtarott tárgyláson az I.r. vádlott távollétében foganatosított bizonyítást - a II.r. vádlott által benyújtott írásbeli vallomás ismertetését – nem ismételte meg az I.r. vádlott védőjének a jelenlétében, Így ez a bizonyítás Terhelt1 I.r. vádlott vonatkozásában nem vehető figyelembe. [7] Ezen felül a törvényszék az eljárási szabályokat megtartotta, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, azonban az általa megállapított tényállás a Be. 592.§

(2)bekezdés d) pontjában írt okból kis mértékben megalapozatlan, mely megalapozatlanság a Be. 593.§

(1)bekezdés a) pontja alapján helyes ténybeli következtetéssel a másodfokú eljárásban helyesbíthető az alábbiak szerint: [8] Az ítélet az igazságügyi vegyészszakértői véleménynek megfelelően tartalmazta a vizsgált kábítószerek hatóanyagtartalmát, azonban a vádlottakra a legkedvezőbb, így a szakvélemény vagylagos értékei közül a legalacsonyabb hatóanyagtartalom megállapítása indokolt, tehát a Terhelt2 II.r. vádlott által helység3ból behozott kábítószer 162,1 gramm kokainbázist tartalmazott, míg a vádlottak által használt lakásban lefoglalt és kereskedésre szánt kábítószer tiszta hatóanyagtartalma 1132,84 gramm MDMA -bázis, 0,76 gramm kokain-bázis és 0,001 gramm totál THC volt. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.278/2021/15-VIII 4 [9] A vádlottak által kereskedelmi célra szánt kábítószerek együttes mennyisége a jelentős mennyiség alsó határának 6070,9 %-a, a különösen jelentős mennyiség alsó határának 6,07-szerese. [10] Az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az nem volt vitatott, hogy Terhelt2 II.r. vádlott általa is tudottan kábítószert hozott be helység3ból, és bár az írásbeli vallomása az I.r. vádlott tekintetében nem vehető figyelembe, de az ítéletben kifejtettek szerint a leplezett eszközök is azt támasztják alá, hogy a II.r. vádlott az I.r. vádlott kérésére, az ő irányítása mellett hozta be a kábítószert Magyarországra, ugyanis ő vette meg II.r.-nek a vonatjegyet, az ő irányítása mellett találkozott II.r. külföldön a célszeméllyel, az I.r. vádlott pedig az elfogásukat előtti napon másnapra beszélt meg átadást egy másik személlyel. [11] A kábítószer nagyobbik része a vádlottak által közösen használt lakásból került elő, melyben mindketten életvitelszerűen laktak, ott jól láthatóan, a mindennapi életvitel mellett használt helyeken volt elhelyezve, így ezek létével a II.r. vádlottnak is tisztában kellett lennie. Ez, és az a körülmény is ellentmond annak, hogy a II.r. vádlott másfél napos külföldi tartózkodása alatt kerültek oda, hogy II.r. vádlott vallomása szerint a kokain behozatalával az I.r. vádlottnak minden anyagi gondja megoldódna, így a II.r. vádlottnak tisztában kellett azzal lennie, hogy I.r. kábítószerkereskedelemi tevékenységet végez, melybe ő is bekapcsolódott. A 636 db MDMA tartalmú tabletta mellett pedig I.r. vádlott okmányfotói is előkerültek. [12] A bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, a bírói gyakorlat szerint amennyiben a terhelt nagy tételben vásárolt továbbértékesítés céljából kábítószert, kábítószer csomagolására, hígítására, adagolására szolgáló eszközökkel rendelkezik, cselekménye kereskedelemnek minősül (BH2015.324.) [13] A bíróság nem a súlyuknak megfelelően értékelte a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket. I.r. vádlott javára a kiskorú gyermek tartása nem értékelhető, ugyanis a vádbeli időben tőle külön lakott, tartásdíjfizetésről nem nyilatkozott, majd ismeretlen helyen tartózkodik, így róla nyilván nem gondoskodik. A büntetőeljárás hatálya alatti elkövetésnek pedig nagyobb nyomatéka van, hiszen a másik ügy is kábítószerrel kapcsolatos. [14] A kábítószer mennyiségét mindkét vádlott terhére nagyobb súllyal szükséges értékelni, mert az a különösen jelentős mennyiség alsó határát is többszörösen haladja meg. A hasonló jellegű cselekmények elszaporodottsága pedig ugyancsak a terhükre értékelendő. [15] Ezen súlyosító körülmények mindkét vádlott esetében a szabadságvesztés súlyosítását, és a középmérték felé közelítését indokolják. [16] Az ítélet járulékos kérdései az alábbiak szerint szorulnak megváltoztatásra: [17] A büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.278/2021/15-VIII 5 [18] Az I.r. vádlott által bűnügyi felügyeletben töltött idő oly módon számítandó be, hogy egy napi szabadságvesztésnek öt nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. [19] Terhelt2 II.r. vádlottal szemben a nyomozási bíró helység2 közigazgatási területére rendelt el bűnügyi felügyeletet, melyet a perbíróság később Vas megye területére terjesztett ki, így ez a Btk. 92.§

(1)bekezdése szerint nem számítható be a szabadságvesztésbe. [20] Egyetemleges vagyonelkobzásnak a 95/

1. Büntetőkollégiumi vélemény alapján nincs helye, így az egyetemlegességre utalást mellőzni kell, a vagyonelkobzás elrendelése ugyanakkor helyes. [21] A lefoglalt külföldi fizetőeszközt a Magyar Államkincstár Bü.93.615., a forintot a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala BL00527/2020/
2. számon kezeli. [22] Terhelt2 II.r. vádlott vizeletéből kábítószer nem volt kimutatható, így az ennek vizsgálatával felmerült toxikológus szakértői díj állam általi viselését indítványozta. [23] Terhelt1 nevének, és okmánytípusának a pontosítása is indokolt. [24] Az I. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában előadta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a Be. 592.§

(2)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjában írt okból részben megalapozatlan, mert iratellenes megállapításokat tartalmaz, illetve az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül köveztetettet, és indokolási kötelezettségének is csak részben tett eleget. Ezen hiányosságok mibenlétét azonban nem fejtette ki írásbeli beadványában. [25] Az I. r. vádlott védője a másodfokú nyilvános ülésen a fellebbezését már csak eltérő minősítés és enyhítés érdekében tartotta fent. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság tévesen következtetett a kábítószerkészletezéséből a kereskedésre, kétséget kizáróan ugyanis csak a kábítószer birtoklása állapítható meg védence terhére. Védencét közterületen tartóztatták le, így nem tudható az sem, hogy esetleg más tartózkodott-e a utcanév1 utcai ingatlanban, aki összefüggésbe hozható lenne az ott talált kábítószerrel. Így indítványozta, hogy védence bűnösséget a Btk. 178.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklásának bűntettében állapítsa meg az ítélőtábla, és a szabadságvesztés tartamát csökkentse. [26] A II.r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a Be. 592.§

(2)bekezdés a),

1. c)és
2. d)pontjában írt okokból megalapozatlan, a tényállást hiányosan állapította meg, az ellentétes a lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, és az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. [27] Hibát vétett az elsőfokú bíróság, amikor a történeti tényállás megállapításkor elvetette II.r. vádlott védekezését és téves következtetéseket levonva jutott arra, hogy ő is Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.278/2021/15-VIII 6 részt vett a kábítószer-kereskedelemben. További tényekre helytelenül következtetve állapította meg, hogy Terhelt2 II.r. vádlott nem egy alkalommal hozott be Magyarországra kábítószert. Csupán azon körülményből, hogy a II.r. vádlott által használt telefon különböző külföldi városokban tartózkodott, nem lehet arra következtetést vonni, hogy az utazások célja kábítószer megszerzése volt. [28] Tévedett az elsőfokú bíróság annak megállapításakor is, hogy a feltalált anyagok tényéből II.r. vádlottnak tudnia kellett a kábítószerekről, valamint arról, hogy azokról az I.r. vádlott miként rendelkezett. [29] Terhelt2 II.r. vádlott vallomásában őszintén elmondta, hogy tudott arról, hogy az I.r. vádlott kábítószert fogyaszt, azonban arról nem volt tudomása, hogy a lakásban kábítószer van, és a házkutatást megelőző két napban nem is tartózkodott otthon. Arra vonatkozóan pedig nem merült fel kétséget kizáró bizonyíték, hogy a kábítószer hogyan és mikor került oda. [30] Az ujjnyomszakértői vélemény is bizonyította, hogy a utcanév1 utcai ingatlanban feltalált és lefoglalt tárgyakkal a II.r. vádlott nem érintkezett, azokon csupán Terhelt1 ujjnyomtöredéke volt fellelhető. [31] Megalapozatlan következtetést vont le az elsőfokú bíróság a II.r. vádlott bankszámlakivonataiból is, hiszen az, hogy külföldi nevű személyek utaltak pénzt védence bankszámlájára, vagy az, hogy a kifizetések időpontjában védence külföldön tartózkodott, nem támasztja alá, hogy ezekre a kábítószerrel összefüggésben került sor. [32] A lehallgatások anyaga pedig semmilyen konkrétumot nem szolgáltat a II.r. vádlott tevőlegességére. [33] Védence az elfogásakor őszinte, tényfeltáró beismerő vallomást tett, amikor elmondta, hogy az I.r. vádlott az érzelmi kötődését kihasználva vette rá arra, hogy kokaint hozzon be Magyarországra, és ezen egy alkalmon kívül nem volt köze kábítószerhez. [34] Tévedett a törvényszék, amikor védence büntetőjogi felelősségét kábítószerkereskedelem bűntettében állapította meg, mert a II.r. vádlott kereskedelmi magatartására vagy ezirányú szándékára egyetlen objektív bizonyíték sem merült fel, melyre figyelemmel a bűnösségét kizárólag a Btk. 178.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklásának bűntettében lehet megállapítani. Csupán annyi állapítható meg a terhére, hogy 2019 márciusában egy alakommal Terhelt1 I.r. vádlott Terhelt2 II.r. vádlottat arra használta fel, hogy az I.r. vádlott által megvásárolt kábítószert Magyarországra hozza. Ennek megfelelően csak átmeneti időre tartotta magánál a kábítószert, addig, amíg áthozta az országhatáron. Ez voltaképp azt is jelenti, hogy a kábítószernek mindvégig az I.r. vádlott volt a tulajdonosa, és ahhoz, hogy egyáltalán forgalomba hozatali magatartásól lehessen beszélni, I.r. vádlott további rendelkezésére lett volna szüksége, enélkül ugyanis más nem is férhetett volna hozzá a kábítószerhez. Amíg átmenetileg a futárnál van a kábítószer, nem kész arra, hogy az forgalomba kerüljön. Tehát a csempész nem szerzi meg a kábítószert, ugyanis esetében hiányzik a tartós birtokba vételi szándékkal történő átvétel. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.278/2021/15-VIII 7 [35] Hivatkozott az EBH2006.

1. számú eseti döntésre, mely megfogalmazza, hogy a kábítószer tartása olyan birtoklást jelent, ami lehetővé teszi a birtokos számára a használatot vagy az azzal való rendelkezést. [36] A utcanév1 utcai lakásban lefoglalt kábítószer ténye pedig nem értélehető védence terhére, mert a házkutatást megelőző napokban nem is tartózkodott az ingatlanban. [37] Előadta még, hogy a büntetés kiszabása során a törvényszék nem vagy nem kellő nyomatékkal értékelte az enyhítő körülményeket védence javára. [38] Tekintettel arra, hogy a bűncselekmény elkövetése óta hosszú idő telt el, melynek egy része alatt védence kényszerintézkedés hatálya alatt állt, ez nagyobb nyomatékkal értékelendő a javára. [39] A II.r. vádlott védője a másodfokú nyilvános ülésen a fellebbezését fenntartotta. Kiegészítette azzal, hogy az 1/
2. Büntető Jogegységi határozat kisegítő jogértelmezést gyakorol, melynek során a kábítószer-kereskedelem megállapításához többletelemeket követel meg. [40] Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla határozataira, melyben hasonló jellegű elkövetési magatartás esetében csak a kábítószer birtoklását rótta a bíróság az elkövető terhére. [41] Előadta még, hogy védence védekezését senki nem tudja alátámasztani, ugyanis az I.r. vádlott ismeretlen helyre távozott, a nyomozóhatóság pedig adós maradt annak a feltérképezésével, hogy mi történt a utcanév1 utcai ingatlanban abban a két napban, míg védence külföldön tartózkodott. [42] Az enyhítő körülmények között pedig hangsúlyozta védence őszinte megbánását, és azt, hogy bár büntetett előéletű, de teljesen más jellegű, szerelemféltésből eredő bűncselekmény miatt állt bíróság előtt. [43] A II.r. vádlott a másodfokú nyilvános ülésen a fellebbezését ugyancsak fenntartotta, és személyi körülményeiről nyilatkozott. [44] A fellebbezés a II.r. vádlott vonatkozásában az enyhítés körében megalapozott. [45] A Be.
3. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Vizsgálta e körben az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.278/2021/15-VIII 8 [46] Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat alapvetően megtartotta, hatályon kívül helyezést szükségessé tevő eljárási szabálysértést nem vétett, törvényesen és ügyészi indítvány alapján járt el az I.r. vádlott távollétében a Be. CI. fejezetélben írt rendelkezések betartásával. [47] Egyetértett azonban a másodfokú bíróság azzal az ügyészségi észrevétellel, mely szerint a 2021. január 21. napján az I.r. vádlott védőjének távollétében, a Be. 429.§

(1)bekezdésében írt szabály megsértésével került sor a II.r. vádlott írásbeli vallomásának az ismertetésére, hiszen az az I.r. vádlottat is érintette, az I.r. vádlott védője pedig nem volt a tárgyaláson jelen. Mivel ezen bizonyítás megismétlésére szabályszerűen nem került sor, így e bizonyíték I.r. vádlott vonatkozásában bizonyítékként nem értékelhető. [48] Osztotta a másodfokú bíróság azt az elsőbírói álláspontot, miszerint a leplezett eszközök felhasználása törvényes, annak a Be. 234.§

(2)bekezdésében írt feltételei mindkét vádlott esetében fennálltak. Csupán annyit jegyez meg az ítélőtábla, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság 41.KBN.0211/12/2018.Tük. számú,

1. március
2. napján kelt végzése I.r. vádlott adataiként Terhelt1 (születési adatokr) tünteti fel, azonban a 41.KBN.0211/14/2018.Tük. számú,
3. március
4. napján kelt végzésében már a jelen ügyben is ismert névvel és anyja nevével szerepel a vádlott, így az engedélyezés törvényességéhez nem férhet kétség. [49] A másodfokú bíróság a fentieket is figyelembe véve szerezte be mindkét adat alapján az erkölcsi bizonyítványokat, melyből Terhelt1 néven az állapítható meg az elsőfokú bíróság által is rögzítetten, hogy az I.r. vádlottal szemben
5. február
6. napján elkövetett kábítószer birtoklásának vétsége miatt büntetőeljárás indult, melyben a Budapesti VIII. kerületi Ügyészség
7. március
8. napján kelt B.VIII.865/
9. számú határozatával a vádemelést elhalasztotta. Az Terhelt1 névhez rögzített nyilvántartási adatok szerint
10. május
11. napján elkövetett ittas vagy bódult járművezetés vétsége miatt a Budapesti VIII. kerületi Ügyészség vádat emelt, azonban ezen büntetőeljárás tényét jelen eljárásban az ítélőtábla nem értékelte, lévén az elkövetés idején az I.r. vádlott jelen ügyben letartóztatásban volt. [50] Terhelt2 II.r. vádlott személyi körülményeire vonatkozó ítéleti megállapításokat a II. r. vádlottnak a nyilvános ülésen tett nyilatkozata alapján az alábbiak szerint pontosítja: Terhelt2 II.r. vádlott alkalmi munkaként élőállat-rakodást végez, melyből kb. heti 45.000 Ft jövedelme származik. Nagymamájával és bátyjával él egy háztartásban. [51] Az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, és még az I.r. vádlott tekintetében figyelmbe nem vehető bizonyíték mellett is alapvetően megalapozott tényállást állapított meg, mely csupán kis mértékben hiányos a Be. 592.§

(2)bekezdésének a) pontja alapján, de ez a részbeni megalapozatlanság a másodfokú eljárásban a Be. 593.§

(1)bekezdés a) pontja alapján a rendelkezésre álló ügyiratok tartalma alapján kiküszöbölhető. [52] E körben tehát a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének

1. oldalának második bekezdését akként pontosítja, hogy Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlott
2. december
3. napjától a
4. március
5. napján történt elfogásukig a Cím15 szám alatti tartózkodási helyükön kábítószerrel kereskedtek. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.278/2021/15-VIII 9 [53] Az ítélet
6. oldalának harmadik, hatodik és hetedik bekezdését akként pontosítja, hogy a Terhelt2 II.r. vádlott által helység3ból Magyarországra behozott kábítószer 162,1 gramm kokain-bázist tartalmazott. A vádlottak által használt lakásban lefoglalt, és kereskedésre szánt kábítószer tiszta hatóanyagtartalma 1132,84 gramm MDMA-bázis, 0,76 gramm kokain-bázis és 0,001 totál THC volt. A vádlottak által kereskedelmi célra szánt kábítószerek együttes mennyisége a jelentős mennyiség alsó határának 6070,9 %-a, a különösen jelentős mennyiség alsó határának 6,07-szerese. [54] Az így pontosított tényállás a Be. 593.§

(3)bekezdése alapján a felülbírálat alapját képezte. [55] Az elsőfokú bíróság által értékelt, objektív körülmény, hogy a vádlottak közös tartózkodási helyén a különösen jelentős mennyiség alsó határát meghaladó kábítószer került lefoglalásra, míg az is, hogy a II.r. vádlott kokaint hozott be Magyarországra. Bár a II.r. vádlott írásbeli vallomása nem vehető figyelembe az I.r. vádlott vonatkozásában, azonban az általuk folytatott kommunikációból, valamint a leplezett eszközökkel megismert, II.r. vádlott által folytatott beszélgetésekből egyértelmű, hogy a kábítószer terjesztését Terhelt1 I.r. vádlott végezte, övé volt az irányító szerep. Helyesen állapította meg azt is a törvényszék, hogy a közös lakásban feltalált kábítószerek, valamint az azok kereskedelméhez szükséges egyéb eszközök éppúgy érintik Terhelt2 II.r. vádlott felelősségét is, ennek alapja azonban nem az elsőfokú bíróság által a

1. oldal negyedik bekezdésében részletezett élettársi vagyonközösség – az erre utalást a másodfokú bíróság mellőzi – hanem az a zárt logikai lánc, mely szerint Terhelt2 azért vállalkozott a nagy értékű kábítószer behozatalra, mert ezzel I.r. vádlott anyagi gondjai megoldódnak, a lefoglalt kábítószer és az ahhoz tartozó tárgyak, eszközök nem voltak elrejtve, noha I.r. tudta, hogy II.r. aznap érkezik haza, a II.r. vádlott ezt megelőzően is többször járt rövid időre, egyedül külföldön, ezen utazásokkal párhuzamosan bankszámlájára több személytől is utalás érkezett, mindezekre érdemi magyarázatot adni nem tudott. [56] A bizonyítékoknak láncolatából a másodfokú bíróság álláspontja szerint is aggálytalan következtés vonható arra, hogy Terhelt2 II.r. vádlott – I.r. vádlott élettársaként – az I.r. vádlott kábítószer-kereskedelmi tevékenységéről tudott és abba maga is bekapcsolódott. [57] Az elkövetés kezdő időpontját az ítélőtábla az élettársi kapcsolatuk létesítéséhez kötötte, és így pontosította a tényállást. [58] A vádlottak által kereskedelmi célra megszerzett kábítószerek hatóanyagtartalmát az igazságügyi vegyészszakértői vélemények (nyom.ir. 473-475., 497499., 521-
2. oldal) alapján, a vádlottakra legkedvezőbb adatok figyelembevételével pontosította az ítélőtábla. [59] Terhelt1 I.r. vádlott éremi védekezést nem terjesztett elő, az ő büntetőjogi felelősségét a II.r. vádlott írásbeli vallomásának értékelése nélkül is kétséget kizáróan megállapíthatóvá teszik a fent már részletezett körülmények, és az is, hogy Terhelt2 érkezését követő időpontra már szervezte is a kábítószer értékesítését. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.278/2021/15-VIII 10 [60] Így tehát a törvényszék a tényállásból okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, és a bűncselekmény minősítése is törvényes. [61] Nem értett egyet az ítélőtábla azzal a védői érveléssel, mely szerint csupán tartási magatartás állapítható meg a vádlottak terhére. [62] Az 1/
3. Büntető jogegységi határozat IV. pontja visszautal egyrészt a BK
4. számú állásfoglalásra és a BH
5. 101 számú eseti döntésre, és kimondja, hogy a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások. Adás-vételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. [63] A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nem csak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is - mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői - tettesként vonhatók felelősségre. [64] A Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.851/
6. számú határozata arra is rámutatott, hogy amennyiben a kábítószer értékesítéseire ellenérték fejében kerül sor, az ilyen tranzakciók szükségszerűen haszonszerzésre törekvő magatartást jelentenek. [65] A kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések tehát a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások, folyamatos tevékenységek, rendszeres, ismétlődő adás-vételek által valósulnak meg. [66] Ehhez képest kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. [67] A hivatkozott BH
8. eseti döntésben írt okfejtés szerint a kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között valójában nemcsak az eladó és a vevő, hanem a rendszeresen közvetítők is mint a kereskedői tevékenység közreműködői tettesként vonhatók felelősségre. [68] Ez a bírói gyakorlat érhető tetten a BH
10. eseti döntésben is, mely szerint amennyiben a terhelt nagy tételben vásárol további értékesítés céljára kábítószert, kábítószer csomagolására, hígítására, adagolására szolgáló eszközökkel rendelkezik, cselekménye kereskedelemnek minősül. [69] Tehát összességében a kábítószerek nagy mennyiségéből, abból a tényből, hogy II.r. vádlott az országba úgy hozott be kábítószert, hogy közben az általa bérelt lakásban is nagy mennyiséget tároltak, valamint a lakásban lefoglalt, a kábítószer adagolására, csomagolására, hígítására szolgáló eszközök és anyagok tartásából, a többféle típusú Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.278/2021/15-VIII 11 kábítószerből, a kábítószerek jelentős piaci értékéből lehet arra következtetni, hogy a vádlottak célja az országba behozott és a lakáson lefoglalt kábítószerek esetében is arra irányult, hogy azok több személynek ellenérték fejében történő továbbértékesítései révén, ismétlődően anyagi haszonra tegyenek szert, azaz azzal kereskedjenek. [70] Látható, hogy jelen ügyben gyakorlatilag teljes egészében a BH.2015.
11. esetid döntésben írt tényállás valósult meg, az abban írt jogértelmezés mindenben megfeleltethető az elsőfokú bíróság által elfoglalt, és az ítélőtábla által is osztott jogi álláspontnak. [71] Az idézett jogegységi határozatban és eseti döntésekben írtak szerint a kereskedés állapítható meg a II.r. vádlott terhére akkor is, ha ő maga a konkrét értékesítésben nem vett részt, hiszen egyértelmű és következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a kábítószernek a kereskedés céljából történő megszerzése, országba behozatala is már kereskedésnek minősül, és ennek befejezett alakzatát valósítja meg. Amennyiben az elkövetők – mint jelen esetben – szándékegységben, kereskedési célzattal cselekednek, nincs jelentősége annak sem, hogy egyikük csak a beszerzésben vesz részt, hiszen a már kifejtettek szerint mindannyiuk cselekménye tényállásszerű, a kereskedés törvényi tényállását ekként egymás tevékenységéről tudva közösen – a Btk. 13.§

(3)bekezdése szerint társtettesként – valósítják meg. [72] Az elsőfokú bíróság által a büntetés kiszabása során irányadó körülmények pontosításra szorulnak. Egyetértve az ügyészi állásponttal nem értékelhető az I.r. vádlott javára kiskorú gyermeke, hiszen nem bizonyított, hogy tartásáról bármilyen formában gondoskodna. [73] Terhelt2 II.r. vádlott esetében az időmúlás nem csak kisebb részben, hanem teljes mértékben a javára értékelendő, hiszen az neki nem felróható. Az a védő által hivatkozott körülmény, hogy az I.r. vádlott az érzelmi kötödését kihasználva vette rá a bűncselekmény elkövetésére csak kisebb súllyal értékelendő a javára, hiszen a szabad döntéshozatalát bár befolyásolta, de érdemben nem korlátozta. [74] A fentiek alapján az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra, hogy a büntetési célok mindkét vádlott esetében szabadságvesztéssel érhetők el, az I.r. vádlott esetében annak tartama megfelel a büntetéskiszabási körülményeknek, jelentős súlyosítására még a különösen jelentős mennyiség és az irányító vezető szerep mellett sem volt alap. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata is törvényes. [75] Ugyancsak egyetértett azzal az ítélőtábla, hogy az I.r. vádlott Magyarországon tartózkodása nem kívánatos, a kiutasításnak a Btk. 59.§

(3)bekezdésében írt feltétele fennáll, de nem áll fent a Btk. 59.§

(4)bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, hiszen családi élete tiszteletben tartásához való joga nem sérül, kiskorú gyermekéről ugyanis nem gondoskodott, vele nem élt egy háztartásban, jelenleg is ismeretlen helyen tartózkodik, és nincs arra vonatkozó adat, hogy gyermekével bármilyen módon tartotta volna a kapcsolatot. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.278/2021/15-VIII 12 [76] A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezést a törvényszövegnek megfelelően pontosította az ítélőtábla, a bűnügyi felügyelet beszámításánál pedig a Btk. 92.§

(3)bekezdés a) pontjának megfelelően meghatározta annak mértékét. [77] Terhelt2 II.r. vádlott esetében az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel a szabadságvesztés tartamát a törvényi minimumra enyhítette, míg büntetlen előéletére, azóta rendezett életvitelére tekintettel a Btk. 35.§

(2)bekezdése alapján eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot állapított meg. [78] A Btk. 38.§

(3)bekezdése alapján a II.r. vádlott megbánására, kedvező személyi körülményeire, a bűncselekmény elkövetését megkönnyítő érzelmi kötődésére figyelemmel úgy rendelkezett, hogy a büntetés fele részének letöltését követően feltételes szabadságra bocsátható. [79] Terhelt2 II.r. vádlott közigazgatási területre elrendelt bűnügyi felügyelet alatt állt, így ennek tartama nem számítható be a szabadságvesztésbe a Btk. 92.§

(1)bekezdése alapján, ezért ezt az ítélőtábla mellőzte. [80] A vagyonelkobzás elrendelése törvényes, azonban a 95/2011. Büntetőkollégiumi vélemény alapján ez egyetemlegesen nem alkalmazható, és mivel megállapítható, hogy a lefoglalásra Terhelt2 II.r. vádlottól került sor, így a vagyonelkobzást is vele szemben rendelte el az ítélőtábla, és pontosította a bevételezési számokat. [81] A lefoglalt bűnjelek közül azoknak, amelyeket a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, a megsemmisítését mellőzte, és iratoknál kezelését rendelte el. [82] Nem értett egyet az ítélőtábla azzal az ügyészi indítvánnyal, mely szerint a toxikológus szakértő díját II.r. vádlott esetében az állam viselje. A szakértő kirendelése a II.r. vádlott büntetőjogi felelősségének megállapításához szükséges volt, azzal összefüggésben merült fel, a bűnössége körben hivatkozott rá az elsőfokú bíróság, hogy a fogyasztás hiánya méginkább alátámasztja azt, hogy a kábítószert semmiképp sem saját fogyasztásra szerezte meg, így a Be. 574.§

(2)bekezdése alapján ennek a költségnek a megfizetésére indokoltan kötelezte az elsőfokú bíróság Terhelt2 II. r. vádlottat. [83] Az ítélőtábla pontosította az I.r. vádlott okmányának a megnevezését, és feltüntette a II.r. vádlott tartózkodási helyét. [84] A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget a Be. 574.§

(2)bekezdése és a Be. 613.§

(1)bekezdése alapján az I.r. vádlott köteles az államnak megfizetni. [85] A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 599.§

(1)bekezdése alapján nyilvános ülésen a Be. 606.§

(1)és

(2)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, míg a változtatással nem érintett részében a Be. 605.§

(1)és

(4)bekezdése alapján helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.278/2021/15-VIII 13 Budapest,

1. március
2. Dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke Radnainé dr. Solymosi Viktória s.k. Dr. Sárecz Szabina Martina s.k. előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék 2.B.214/2020/76-I. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.278/2021/
3. számú ítéletében írt változtatásokkal
4. március
5. napján jogerőre emelkedett. Dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: