← Magyarország

Gf.40112/2023/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a kereshetőségi jognak a per teljes tartama alatt fenn kell állnia. Amennyiben a felperes az alperesben fennálló üzletrészét átruházta, a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei – köztük a társasággal szemben a társaság határozatainak felülvizsgálata iránti perindítás joga – megszűntek, és perindítási joggal a továbbiakban nem rendelkezik. Ennek megítélése szempontjából nem a cégnyilvántartás adatainak, hanem a felperes és az üzletrész megszerzője közötti jogviszonyban jogalakító jogi tényként már hatályosult üzletrész-átruházás megtörténtének van jelentősége. ... Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 10.Gf.40.112/2023/

  1. A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Orosz János Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Orosz János ügyvéd) cím1 Az alperes: alperes1 cím3 Az alperes képviselője: Dr. Zengődi Roland ügyvéd, ügygondnok cím2 Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.112/2023/5-II 2 A per tárgya: taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 33.G.42.153/2021/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének az alperes ügygondnokának díját megállapító rendelkezését nem érinti, ezt meghaladóan megváltoztatja és a keresetet elutasítja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg másodfokú perköltségként az alperes ügygondnokának 30.000 (harmincezer) forint ügygondnoki díjat és az alperesnek 48.000 (negyvennyolcezer) forint jogorvoslati illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék (elsőfokú bíróság) ítéletével a felperes
  3. december
  4. napján érkezett keresetének – amelyben kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperes
  5. november
  6. napján tartott megismételt taggyűlésén hozott határozatszám számú taggyűlési határozatát arra hivatkozással, hogy a
  7. november Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.112/2023/5-II 3 17-i taggyűlés határozatképes volt, ezért a megismételt taggyűlés megtartásának a Polgári Törvénykönyvről szóló
  8. évi V. törvény (Ptk.) 3:
  9. §

(1)bekezdése alapján nem volt helye, továbbá a jegyzőkönyv hitelesítője a Ptk. 3:193. §
(2)bekezdésben foglaltakra figyelemmel nem szabályszerűen került megválasztásra – helyt adott és az alperes
  1. november
  2. napján megtartott megismételt taggyűlésén hozott határozatszám számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte. [2] Az alperes ügygondnokának díját bruttó 60.000 forintban állapította meg. [3] Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 36.000 forint eljárási illetékből, 60.000 forint ügygondnoki díjelőlegből, valamint 620.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. [4] A határozata indokolásában a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  3. évi V. törvény (Ctv.)
  4. §
(1)bekezdése és a Ptk. 3:
  1. §-a alapján megállapította, hogy a felperes az alperes tagjaként a perben kereshetőségi joggal rendelkezik. Utalt a BH
  3. számon közzétett eseti döntésre is, amely szerint a korlátolt felelősségű társaság tagjának nem szűnik meg a kereshetőségi joga, ha a taggyűlés által hozott határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresete benyújtását követően átruházza az üzletrészét. Megállapította, hogy a keresetlevél a Ptk. 3:
  4. §
(1)bekezdése szerinti törvényes határidőben érkezett. [5] Érdemben arra a következtetésre jutott, hogy a támadott taggyűlési határozat sérti a Ptk. 3:191. §
(1)bekezdésében és a 3:193. §
(2)bekezdésében írtakat, így a Ptk. 3:37. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezésének van helye. [6] A felperes a meghívóval bizonyította, hogy a taggyűlés
  1. november 17-én 9:00 órára lett összehívva az alperes székhelyére. A felperes az alperes tagjaként a Ptk. 3:
  2. §
(4)bekezdése alapján jogosult volt a taggyűlés összehívására. [7] Nem vitatott tényként rögzítette – amelyet ugyanakkor három tanú és felperes ügyvezetőjének előadása is alátámasztott –, hogy a taggyűlés eredeti időpontjában a társaság székhelyén jelen volt mindkét tag: ügyvezető3, valamint a felperes törvényes képviselőjeként ügyvezető2 ügyvezető és jogi képviselőjeként tag1 ügyvéd. Erre tekintettel a taggyűlés a Ptk. 3:18. §
(1)bekezdése alapján határozatképes volt. [8] Mivel a taggyűlés határozatképes volt, azon a szavazatok 100 %-át képviselő szavazásra jogosultak részt vettek, nem volt helye megismételt taggyűlés tartásának, az ott hozott határozat jogsértő. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.112/2023/5-II 4 [9] Hangsúlyozta, hogy a törvény nem tartalmaz további feltételt a döntéshozó szerv ülése határozatképességéhez. Amennyiben a taggyűlés szabályszerűen került összehívásra és azon a társaság tagjai megjelentek, úgy az taggyűlésnek minősül. Így nincs jelentősége annak, hogy a felek a taggyűlésen ténylegesen megtárgyalták-e a napirendet, választottak-e levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, jegyzőkönyv hitelesítőt, mivel a per tárgya nem ezen a taggyűlésen hozott határozatok bírósági felülvizsgálata. [10] Erre tekintettel az alperes egyéb jogi hivatkozásait irrelevánsnak tekintette, és azok részletes értékelését mellőzte. [11] A támadott határozat jogsértő voltát egyúttal a Ptk. 3:193. §
(2)bekezdésébe ütközés miatt is megállapíthatónak találta, mivel a keresettel támadott határozatot tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyvet ügyvéd neve ügyvéd írta alá jegyzőkönyv hitelesítőként, aki nem tagja az alperesnek. [12] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelyben kérte elsődlegesen a hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, másodlagosan annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, továbbá a perköltsége megfizetésére kötelezést. [13] Kérte a tényállás kiegészítését azzal, hogy a felperes a keresetlevél beadását megelőzően az üzletrészét teljes egészében a perben nem álló harmadik személy részére elidegenítette. [14] A tényállás további kiegészítését tartotta szükségesnek a
  1. november 17-i és november 22-i időpontokban a taggyűlések helyszínén megjelent további személyek megjelölésével, a
  2. november 17-én kelt jegyzőkönyv ténylegesen későbbi elkészítéséből levonható jogi következtetésekkel, és a jegyzőkönyv megküldése hiányával, valamint a
  3. november 22-i megismételt taggyűlésen megválasztott ügyvezető bejegyzése iránti változásbejegyzési kérelem benyújtásának rögzítésével. [15] Kérte a bizonyítás kiegészítését a Budapesti Ügyvédi Kamara megkeresésével, a tag1 ügyvéddel szemben elrendelt előzetes vizsgálat iratanyagának és különösen tag1 igazoló jelentésének megküldése végett. [16] Kérte továbbá a polgári perrendtartásról szóló
  4. évi CXXX. törvény (Pp.)
  5. §
(6)bekezdése alapján ügyvezető3 és ügyvéd neve szembesítését tag1nal és ügyvezető2ával „az ellentétes tényállítások tisztázása érdekében”. [17] Az elsődleges fellebbezési kérelme alapjául hivatkozott a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontjában és 176. §
(1)bekezdés
  1. g)pontjában foglaltakra, a 379. §-ában, valamint a Ptk. 3:35. §-ában írtakra, és előadta, hogy a perben csatolt, 2021. október 29-i, Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.112/2023/5-II 5 elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatból kitűnően 2021. október 28-án a felperes üzletrészét tag2ra átruházta, annak alapján a vevőnek a vételárat 2021. november 29ig meg kellett fizetnie. Állította, hogy a vételár megfizetésével az üzletrész tulajdonjoga átszállt a vevőre, így a felperes a perindítás 2021. december 21-i (helyesen: december 8-
  2. i)időpontjában nem volt tagja az alperesnek. Erre tekintettel az eljárás megszüntetése indokolt. [18] Előadta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:16. §
(1)és
(2)bekezdéseiben, valamint a 3:193. §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltakat megsértette azzal, hogy a szabályos taggyűlési meghívó alapján a társaság székhelyén a tagok és képviselőik megjelenését a taggyűlés megtartásával azonosította. Állította, hogy
  1. november 17-én nem volt taggyűlés. [19] A taggyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezésekből állapítható meg, milyen formai és tartalmi követelmények különböztetik meg a legfőbb szerv ülését a tagok együttes jelenlététől. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a
  2. november 17én kelt dokumentum vizsgálata a jelen pernek nem tárgya, és tévesen mellőzte az ezen okirathoz fűződő bizonyító erő vizsgálatát. [20] Hivatkozott arra, hogy a
  3. november 17-i dokumentum nem felel meg a Ptk. 3:
  4. §
(1)bekezdése szerinti formai követelménynek. A Ptk. 3:111. §
(1)bekezdése értelmében ügyvezető nélkül szabályos taggyűlést nem lehet tartani, az összehívó tag ügyvezetőként nem jogosult aláírásra. tag1 ügyvéd nem törvényes képviselőként, hanem a felperes jogi képviselőjeként járt el, így szavazati joggal nem rendelkezett. A dokumentumot sem ügyvezető3, sem jogi képviselője nem írták alá. A taggyűlésen hozott határozatról nem állapítható meg, hogy mire vonatkozik, továbbá a napirendi pont nem azonos a jegyzőkönyvben feltüntetettel, arról a Ptk. 3:17. §
(6)bekezdése alapján nem lehetett volna szavazni. [21] Mindezek alapján a megismételt taggyűlés megtartásának feltételei fennálltak, az ott hozott határozat nem jogsértő. [22] A
  1. november 22-i jegyzőkönyv az új ügyvezető által az ügyvezetői megbízás elfogadása mellett aláírásra került, ezen felül ügyvéd neve ügyvéd ügyvezető3 tag képviseletében járt el, így jogosult volt a jegyzőkönyv hitelesítésére. [23] A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását. [24] Előadta, hogy az alperes olyan tényállási elemekre kíván hivatkozni, amelyek az ügy megítélése szempontjából irrelevánsak. Kérte e hivatkozásokat, valamint az ezzel összefüggésben előterjesztett utólagos bizonyítási indítványokat szükségtelenként és a Pp. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.112/2023/5-II 6
  2. §-a alapján kizártként elutasítani. Álláspontja szerint a tényállás nem szorul kiegészítésre, az elsőfokú bíróság a perben jelentős tényeket megfelelően feltárta. [25] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a meghívóval igazolta a rendes taggyűlés összehívását, és egyértelmű, hogy az alperes tagjai és képviselői e célból jelentek meg a taggyűlésen az alperes székhelyén, a meghívóban megjelölt időpontban. Mivel a taggyűlés a szavazatok 100%-át képviselő tagok részvételével zajlott, határozatképes volt, így a megismételt taggyűlés tartásának nem volt helye, az ott hozott határozat jogsértő. [26] Megjegyezte, hogy amennyiben – az alperes állításának megfelelően – a
  3. november 17-i taggyűlés ilyennek mégsem minősülne, úgy a
  4. november 22-i taggyűlés sem lehetett volna megismételt taggyűlés, hanem rendes taggyűlésnek számítana és arra a Ptk. 3:
  5. §-ának szabályozása vonatkozna. Hangsúlyozta, hogy a
  6. november 17-i taggyűlésről készült jegyzőkönyvvel szembeni hivatkozások a jelen pernek tárgyát nem képezhetik, azzal összefüggésben az alperes pert nem indított. [27] Idézte (a jogi érvelése kifejtése nélkül) a Pp.
  7. §-ában, 80-
  8. §-aiban,
  9. §
(1)és
(2)bekezdéseiben, a Ptk. 3:
  1. §-ában, 3:
  2. §
(1)és
(2)bekezdéseiben és a 3:193. §
(2)bekezdésében foglaltakat, valamint a BH
  1. 417., BH
  2. 81.III., BDT
  3. 4019.III., BDT
  4. 2372.I. és a Győri Ítélőtábla Gf.20.033/2020/
  5. számú eseti döntések tartalmából. [28] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  6. §-ában írt feltételek hiányában a felülbírálati jogkörét a Pp.
  7. §
(1)bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között gyakorolta. [29] Az elsőfokú bíróság a tényállást részben hiányosan tárta fel és tévesen nem tulajdonított jelentőséget a felperes alperesben meglévő üzletrésze átruházására megkötött szerződésnek, ennél fogva felperes kereshetőségi joga fennálltának megállapítása során téves jogi következtetésre jutott. [30] A Fővárosi Ítélőtábla a tényállást a peres iratokhoz 19/A/1. szám alatt csatolt elővásárlási jog gyakorlására felhívó levél, a 2021. december 25-i változásbejegyzési kérelem és mellékletei, valamint az alperesnek a felperes által vitássá nem tett előadása alapján a másodfokú eljárásban a fentiek szerint, a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja alapján az alábbiakkal egészítette ki. [31] A felperes a
  1. október 28-i szerződéssel az alperesben fennálló üzletrészét a perben nem álló harmadik személy (tag2) részére értékesítette, majd felhívta az arra jogosultakat (a társaságot és a másik tagot) az elsőbbségi joguk gyakorlására, akik azonban e jogukkal nem éltek. Az üzletrész vételára
  2. november 29-éig megfizetésre került, majd az Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.112/2023/5-II 7 alperes
  3. december 25-én az üzletrész-adásvételi szerződésre tekintettel tagváltozás bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. [32] Az így kiegészített tényállás mellett a fellebbezés a következők szerint megalapozott. [33] A jelen, a Ptk. 3:
  4. §-a alapján indult perben elsődlegesen az volt vizsgálandó, hogy a felperes a keresetindításra jogosult-e, az alperes taggyűlési határozatának felülvizsgálatát kérheti-e. [34] Az elsőfokú bíróság a felperes perindítási joga vizsgálatánál helyesen indult ki a Ptk. 3:
  5. §-ának rendelkezéséből, amely szerint a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. [35] A Ptk. a felülvizsgálat kezdeményezésére jogosultak körét behatárolja, ennélfogva a felperes – a társaságnál betöltött egyéb tisztsége hiányában – csak a tagsági jogviszonya fennálltára tekintettel lehet jogosult az alperes őt érintő taggyűlési határozatának megtámadására. [36] Az elsőfokú bíróság a felperest a társasági határozattal szemben perindításra feljogosító tagsági jogviszony fennállta vizsgálata során tévesen tartotta irányadónak a korábbi szabályozáshoz, a gazdasági társaságokról szóló
  6. évi CXLIV. törvényhez (rGt.) kapcsolódó joggyakorlatot, figyelemmel arra, hogy a Ptk. 3:
  7. § alkalmazása során irányadó a Polgári Törvénykönyvről szóló
  8. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
  9. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 10/A. §-ának
  10. december 23-ától hatályos rendelkezései e korábbi gyakorlattal ellentétes szabályozást fogalmaznak meg. [37] A Ptké. 10/A. §
(1)bekezdésének első mondata értelmében a Ptk. 3:35. §-a alkalmazásában a jogi személy szervei által hozott határozat ellen a Ptk. hatálybalépését követően is csak az a tag vagy alapító kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését, aki a határozathozatal során szavazati joggal rendelkezett vagy a határozathozatal tekintetében alapítói jogokat gyakorolhatott. A
(2)bekezdés akként rendelkezik, hogy a Ptk. 3:
  1. §-a alkalmazásában a keresetindításra, vagy a jogi személy határozata ellen benyújtott kereset tárgyában meghozott ítélet elleni felülvizsgálat kezdeményezésére való jogosultságnak, kereshetőségi jognak, illetve perbeli legitimációnak (a továbbiakban: keresetindítási jog) a per során folyamatosan, a per befejezéséig – ideértve e rendkívüli jogorvoslatot is – fenn kell állnia. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.112/2023/5-II 8 [38] A fentiekből következően – a korábbi gyakorlattól eltérően – a társasági határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére a tag önmagában azáltal még nem jogosult, hogy a támadott döntés meghozatala időpontjában, avagy a keresetindítás időpontjában tagnak minősült, hanem a perindítási jog további feltétele, hogy a tagsági jogviszonya folyamatosan, a teljes eljárás tartama alatt fennálljon. Ennek alapján a felperes kereshetőségi jogának fennállta akkor sem állapítható meg, ha a támadott határozat meghozatalakor, avagy később, a keresetlevél benyújtásakor még az alperes tagja volt ugyan, azonban a tagsági jogviszonya a későbbiekben, a per során megszűnt. Ezt támasztja alá a
  2. december 23-ától hatályos szabályozás kapcsán kialakult újabb joggyakorlat is (pl.: BDT
  3. 4479., BDT
  4. 4211.). [39] A kifejtettek szerint vizsgálandó volt az is, hogy a felperesnek a támadott taggyűlési határozat meghozatalakor nem vitásan fennállt tagsági jogviszonya később megszűnt-e az alperes által hivatkozott üzletrész-átruházási szerződés következtében. [40] A Fővárosi Ítélőtábla rámutat arra, hogy a tagváltozás bejegyzése iránti kérelem nem vitásan megtörtént benyújtásából is következik, hogy az üzletrész vételárának kifizetése megtörtént, hiszen az üzletrész megszerzője a tag személyének megváltozását a tagjegyzékbe bejegyzés céljából a társaságnak bejelentette. A felperes ezzel szemben az alperes vagy a társaság tagja által gyakorolt elsőbbségi jogra nem hivatkozott, az üzletrész vételárának
  5. november 29-éig történt kiegyenlítését nem tette kétségessé. [41] A Ptk. 3:
  6. §
(1)bekezdése az üzletrész átruházásának joghatásai körében akként rendelkezik, hogy az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. [42] A
(2)bekezdés szerint az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben annak bejelentéstől hatályos; az üzletrész új jogosultját a társasággal szemben a nyilvántartásba vételtől függetlenül a bejelentéstől illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok, és terhelik a tagsággal járó kötelezettségek. [43] A fentiek alapján azt kellett megállapítani, hogy a
  1. október 28-i, nem vitatottan létrejött üzletrész-adásvételi szerződéssel, valamint az üzletrész vételárának ugyancsak nem vitatott kifizetésével a felperes üzletrészének átruházása teljesedésbe ment, a felperes tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az új üzletrész tulajdonosra szálltak át. Az üzletrész megszerzője – a tagváltozás bejegyzése iránti kérelem cégbírósághoz történt benyújtásából következően – az üzletrész megszerzését az alperes felé bejelentette. Függetlenül attól, hogy az üzletrész új tulajdonosát a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok – köztük a társasággal szembeni igények érvényesítése iránti per indításának joga – a bejelentéstől kezdődően illetik meg, a felperes a tagsági jogviszonyából eredő Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.112/2023/5-II 9 jogosultságait az üzletrész-átruházási szerződés teljesedésbe menetelétől, azaz a vételár megfizetésétől kezdődően nem gyakorolhatta. [44] Mindebből következően a felperes perindítási joga a tagsági jogviszonyával együtt a keresetlevél
  2. december 8-i benyújtását megelőzően megszűnt. [45] Ezzel szemben nincs jelentősége a cégnyilvántartás elsőfokú bíróság által figyelembe vett adatainak, amely szerint a felperes az alperes tagjaként ez idáig törlésre nem került. A taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránti per indításának lehetősége ugyanis a tag és a társaság belső jogviszonyát érintő jogvita rendezésére szolgál, a társaság és a tagja egymással szemben hivatkozhat olyan adatra és jogi tényre, amely a közöttük lévő jogviszonyban jogalakító jogi tényként már hatályosult, mégpedig annak cégjegyzékbe történő bejegyzésétől függetlenül. Ezt támasztja alá – többek között – a BDT
  4. és BDT
  6. számon közzétett eseti döntések indokolása. [46] A Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi továbbá, hogy nemcsak a Ptk.-hoz, hanem a korábbi szabályozáshoz kapcsolódó joggyakorlat is egyértelmű volt abban a tekintetben, hogy a korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházása esetén az átruházó tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át, és a bejelentéstől a társasággal szemben a tagsági jogait, köztük a társasággal szemben társasági határozat felülvizsgálata iránti per indításának a jogát is – a cégjegyzékbe bejegyzéstől függetlenül – az üzletrész új tulajdonosa gyakorolhatja (BDT
  7. 1573., EBH
  8. 1145., BH
  9. 155.). [47] A felperes kereshetőségi jogának hiányában szükségtelen volt a tényállás további kiegészítése és az utólagos bizonyítás iránti indítványok megalapozottságának vizsgálata, valamint a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben foglalt további hivatkozásokat, az érvényesített jog fennálltának érdemi vizsgálatát szintén szükségtelenként mellőzte. [48] A kifejtettek alapján az alperes fellebbezésében helytállóan állította, hogy a felperes kereshetőségi joga hiányzik, a Ptk. 3:
  10. §-a alapján perindításra nem jogosult, ennek eljárásjogi következménye azonban nem a kért hatályon kívül helyezés és az eljárás megszüntetése. [49] A Ptké. 10/A. §
(2)bekezdésének második mondata értelmében, ha a keresetindítási jogot megalapozó jogviszonyban bekövetkezett változás folytán – a jogutódlás esetét kivéve – a keresetindítási jog megszűnik, a bíróság a pert megszünteti. Ha a pert a másodfokú bíróság vagy a felülvizsgálat során a Kúria szünteti meg, a másodfokú bíróság, illetve a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét, illetve a jogerős ítéletet végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.112/2023/5-II 10 [50] A perbeli legitimáció (kereshetőségi jog) alapvetően anyagi jogi kérdés, azt fejezi ki, hogy a felperest megilleti a kereset tárgyát képező anyagi jogi igény érvényesítésének a joga. Ennek megfelelően a kereshetőségi jog fennálltát – főszabályként – anyagi jogi kérdésként a bíróságnak érdemben és ítélettel kell elbírálnia. Ehhez képest a Ptké. 10/A. §
(2)bekezdésének fent idézett rendelkezései csak akként értelmezhetőek, hogy az eljárás megszüntetésének, illetve a jogorvoslati szakban ezzel együtt az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének akkor lehet helye, ha a kereshetőségi jog hiánya magából a keresetlevélből egyértelműen megállapítható. A jelen esetben azonban ennek feltételei nem álltak fenn. [51] A perbeli keresetlevél tartalma, illetőleg az ahhoz csatolt mellékletek, a tagjegyzék és a társasági szerződés alapján a felperes tagi minőségének hiánya nem volt megállapítható. Az alperes a
  1. január 30-án érkezett ellenkérelmében még nem, csak 2022 április 28-án,
  2. sorszám alatt érkeztetett viszontválaszában hivatkozott a felperes kereshetőségi joga hiányára, majd a
  3. június 3-án érkezett beadványához csatolta az elsőbbségi jog gyakorlására felhívó nyilatkozatot mint az üzletrész-átruházást alátámasztó bizonyítékot. A felperes perindítási jogának megléte tekintetében az érdemi ellenkérelem beérkezését követően történt nyilatkozattétel, illetve folyt bizonyítás. [52] A Fővárosi Ítélőtábla rámutat arra, hogy a kereshetőségi jog hiánya miatt a per megszüntetésére az alperes által hivatkozott a Pp.
  4. §
(1)bekezdés g) pontja alapján egyébként sem kerülhetne sor. Ezen eljárásjogi szabály alapján nem áll fenn perindítási joga annak, aki nem tartozik a jogszabály által kifejezetten, a tényállás tisztázását nem igénylő módon, egyértelműen megjelölt személyek körébe. A Pp. e rendelkezéseit azonban megszorítóan kell értelmezni, és ennek alkalmazási körén kívül esik a Ptk. 3:
  1. §-a, amely általánosságban nevezi meg a perindításra jogosultak körét, és önmagában e jogszabályból konkrétan nem állapítható meg, hogy annak alapján személy szerint ki jogosult a perindításra. [53] Ebből következően a jelen perben a felperes kereshetőségi jogának fennállta az ügy érdemére tartozó olyan kérdés, amelyről a bíróságnak ítélettel kell döntenie és amelynek hiánya esetén a kereset ítélettel történő elutasításának van helye – amelyre a fellebbezési kérelem szintén kiterjedt. [54] A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét – az alperes ügygondnokának ügygondnoki díját megállapító rendelkezését nem érintve – a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította. [55] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 364. §-a szerint alkalmazandó Pp. 77. §
(7)bekezdése és 79. §
(5)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes ügygondnoka díjának megfizetésére. Az ügygondnoki díj mértékét a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 5. §
(1)Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.112/2023/5-II 11 bekezdése szerint alkalmazandó 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (IM rendelet) 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján 30.000 forintban állapította meg. [56] Az alperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 364. §-a szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperesnek – az ügygondnoki díjon felül – az alperes által megfizetett 48.000 forint jogorvoslati illetékből álló másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest, 2023. december 5. Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. a tanács elnöke Dr. Kolozs Balázs s.k. Dr. Matosek Edina s.k. előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.