A határozat elvi tartalma: A szabálysértési értékre elkövetett lopás bűncselekményt valósít meg, ha az helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve történik. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.468/2022/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Varga Eszter, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- január
- Az ügy tárgya: lopás vétsége Terhelt: terhelt Első fok: Nyíregyházi Járásbíróság, 18.B.618/2020/15., ítélet, tárgyalás,
- június
- Kúria 3.Bfv.468/2022/9 Másodfok:
- október
- 2 Nyíregyházi Törvényszék, 3.Bf.344/2021/4., végzés, nyilvános ülés, Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Járásbíróság 18.B.618/2020/
- számú ítéletét, illetve a Nyíregyházi Törvényszék 3.Bf.344/2021/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Nyíregyházi Járásbíróság a
- június
- napján meghozott 18.B.618/2020/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli lopás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bf)alpont]. Ezért őt – mint többszörös visszaesőt – 1 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a büntetés kitöltésének háromnegyed része után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a vagyonelkobzásról is. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Nyíregyházi Törvényszék a 2021. október 5. napján meghozott 3.Bf.344/2021/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét – pontosítások mellett – helybenhagyta. [3] Az irányadó tényállás szerint a terhelt 2020. február 13. napján 18 óra 20 perc és 18 óra 40 perc közötti időben a sértett körbekerített ingatlanára a kiskapun keresztül bement, és a sértett az ingatlan udvarán hagyott 15.000 forint értékű Strauss márkájú láncfűrészét, valamint a sértettnél javításra otthagyott, de a 2. számú sértett tulajdonát képező, 20.000 Kúria 3.Bfv.468/2022/9 3 forint értékű Gardenfield márkájú láncfűrészt eltulajdonította. A terhelt az általa eltulajdonított utóbbi láncfűrészt odaadta testvérének, aki azt 2.000 forintért értékesítette. A terhelt testvérének nem volt tudomása arról, hogy a láncfűrész bűncselekmény elkövetéséből származik. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt hatályon kívül helyezés, és új eljárás lefolytatása érdekében. [5] Kifejtette, hogy az elkövetési érték 35.000 forint, ezért a cselekménye nem bűncselekmény, hanem szabálysértés. Kifogásolta, hogy az eljárásban védő nem vett részt, így sérült a védelemhez való joga. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.533/2022/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [7] Indokai szerint az elkövetési érték sem az egyes sértettek szerint külön-külön, sem együttesen nem haladja meg a szabálysértési értékhatárt, ugyanakkor a Btk. 370. §
(2)bekezdés
- b)pont
- bf)alpontja szerinti lopás vétsége valósul meg, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopást helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve követik el. [8] Kifejtette, hogy az eljárás során nem volt kötelező a védelem, nem sérült a terhelt védelemhez való joga, így nem állapítható meg a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt eljárási szabálysértés. [9] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. III. [10] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Kúria 3.Bfv.468/2022/9 4 [12] A terhelt álláspontja szerint – mivel az eljárás során védője nem volt – sérült a védelemhez való joga. [13] A Be.
- §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. [14] Az indítvány védővel kapcsolatos kifogása valójában a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati oknak feleltethető meg. Eszerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [15] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [16] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [17] Helyesen mutatott rá a Legfőbb Ügyészség, hogy a Be. 44. §-a szerint a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha
- a)a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
- b)a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint, ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
- c)a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,
- d)a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet nem ismeri,
- e)a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
- f)a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,
- g)ha e törvény erről külön rendelkezik. [18] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés csak akkor valósul meg, ha védő kirendelésére olyan esetben nem került sor, amikor azt a törvény kötelezővé teszi. Ha a törvény nem teszi kötelezővé a védő jelenlétét az eljárásban és más törvényi ok sem állt fenn a védő kirendelésére, akkor a védő hiányára alapozott felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt (Bfv.III.496/2019/2.). [19] Nem kötelező tehát a védelem – miként jelen ügyben – a szabadlábon védekező terhelttel szemben az olyan bűncselekmény – lopás vétsége – miatt folyó eljárásban, amelynek büntetési tétele felső határa nyilvánvalóan nem öt évig terjedő, és a törvényben felsorolt egyéb ok sem merült fel. Kúria 3.Bfv.468/2022/9 5 [20] Az iratokból kitűnően a nyomozó hatóság a terheltet két ízben figyelmeztette arra, hogy az eljárásban a védő részvétele nem kötelező, de annak kirendelését indítványozhatja. Ezen lehetőséggel a terhelt nem élt, védő kirendelését a vádemelést megelőzően, és azt követően sem indítványozta. [21] A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy védő kirendelésének törvényi oka nem volt. [22] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. [23] A terhelt indítványában vitatta a cselekmény minősítését, álláspontja szerint nem lopás vétségét, hanem szabálysértést valósított meg. [24] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki törvénysértő büntetést. Ez a felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a terheltnek a jogerős ítéleti tényállásban rögzített magatartása a Btk. Különös Részének nem a bíróság jogerős ítéletében megjelölt rendelkezését meríti ki, és ennek következtében a kiszabott büntetés – a helyes minősítés alapulvételével – törvénysértő. [25] A törvénysértő minősítés ekként nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha a törvénysértő minősítéshez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. [26] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [27] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét lopás vétségében megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [28] Az irányadó tényállás szerint a terhelt a kiskapun keresztül bement a sértett körbekerített ingatlanára, és az e sértett által az ingatlan udvarán hagyott 15.000 forint értékű láncfűrészt, valamint a sértettnél javításra otthagyott, de a 2. számú sértett tulajdonát képező, 20.000 forint értékű láncfűrészt eltulajdonította. [29] A Btk. 370. §
(1)bekezdése alapján lopást az követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy jogtalanul eltulajdonítsa. [30] A lopás elkövetési tárgya (az elvett dolog) az elkövető számára idegen, ingó és értékkel rendelkező dolog lehet. Kúria 3.Bfv.468/2022/9 6 [31] Vagyon elleni bűncselekmények körében – miként a lopás esetében – az elkövetési tárgy értékességének, azaz az elkövetési értéknek alapvető jelentősége van. [32] A lopás minősítésének (minősített eseteinek) alapját részben az elkövetési érték, részben a további minősítő körülmények (elkövetési mód, körülmények, tárgyak) adják. [33] Ehhez képest a lopás lehet tulajdon elleni szabálysértés [Szabs. tv. 177. §
(1)bekezdés a) pont első fordulat], vétség [Btk. 370. §
(2)bekezdés], bűntett [Btk. 370. §
(3),
(4),
(5)és
(6)bekezdés]. [34] A Btk. 459. §
(6)bekezdése rögzíti a minősítés szempontjából irányadó elkövetési értékeket. [35] A Btk. 462. §
(2)bekezdés b) pontja szerint nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a lopást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követik el. [36] Az irányadó tényállás rögzíti, hogy a terhelt által elvett dolgok értéke 15.000 forint, illetve 20.000 forint, azaz nem haladják meg a szabálysértési értékhatárt. [37] Ugyanakkor a Btk. 370. §
(2)bekezdés
- b)pont
- bf)alpontja értelmében lopás vétsége valósul meg, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopást helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve követik el. [38] A jogalkalmazói gyakorlat szerint minden olyan zárt hely, amely falakkal körülhatárolt és tetővel ellátott – akár az ideiglenes jellegű mesterséges építmény is – helyiségnek minősül, ha rendeltetésszerűen emberek tartózkodási helyéül, munkavégzésre, ruhák elhelyezésére, dolgok tárolásra stb. szolgál. [39] A helyiséghez tartozó bekerített helyen a falakkal, kerítéssel, élősövénnyel vagy más módon körülvett olyan területet kell érteni, amely a lakás vagy egyéb helyiség rendeltetésszerű használatát elősegíti vagy kiegészíti, és ezáltal szorosan ahhoz tartozik, mint pl. az udvar, a kert. [40] A helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre a jogosult tudta és beleegyezése nélküli bemenetellel minősítés lényegében a jogtalan behatolásnak a Btk. (illetőleg az 1978. évi IV. törvény) előtti ítélkezési gyakorlatban a „besurranásnak” ismert módját szabályozza. [41] Jelen esetben a terhelt a két láncfűrészt a lakóépülethez, mint helyiséghez tartozó bekerített helyre, a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül, a kiskapun keresztül bemenve, a kerítéssel körbevett ingatlan udvaráról tulajdonította el. [42] Ezen körülmény a terhelt cselekményét bűncselekménnyé minősíti abban az esetben is, ha az elkövetési érték nem haladja meg a szabálysértési értékhatárt. Kúria 3.Bfv.468/2022/9 7 [43] A kiszabott büntetés akkor tekinthető törvénysértőnek, ha annak neme vagy mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik, így a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret megsértésével kiszabott, avagy az irányadó büntetési tételkereten belüli ugyan, de az anyagi jogszabálysértés kiküszöbölése mellett tartamában eltúlzottan súlyos, vagy eltúlzottan enyhe. [44] Jelen esetben a terhelttel szemben kiszabott büntetés törvényes. [45] A lopás vétsége két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A többszörös visszaeső terhelttel szemben halmazati büntetésül kiszabott szabadságvesztés büntetés a törvényi kereteknek megfelelő, semmiképpen sem tekinthető eltúlzottnak. [46] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [47] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [48] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- január
- Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Kúria 3.Bfv.468/2022/9 BÉ 8