Kfv.37705/2023/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának nem volt helye, mert a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása; a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, továbbá a fél által állított jogszabálysértés azt nem indokolta. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet más okból sem találta befogadhatónak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.37.705/2023/2. A tanács tagjai: Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró Dr. Darák Péter bíró Dr. Demjén Péter bíró Dr. Stefancsik Márta bíró Az I. rendű felperes: egyéb1 Önkormányzat (cím1) A II. rendű felperes: egyéb1 Önkormányzat polgármestere név1 (cím1) A felperesek képviselője: Dr. Hőrich és Varga Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvédek: jogi képviselő1 és jogi képviselő2; cím2) Az alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (cím3) Az alperes képviselője: Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő3; cím4) A per tárgya: adatvédelmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesek A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 103.K.703.799/2022/14. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] kérelmező1 (a továbbiakban: kérelmező) – a név2 újság korábbi főszerkesztője – kérelemmel fordult alpereshez. A kérelem szerint a név2 Közösségeiért Nonprofit Zrt. (a továbbiakban egyéb2) helyreállította törölt elektronikus levelezéseit és az ott található személyes adatokat is tartalmazó levelezésekbe a jogalap, az ok és a cél megjelölése, valamint a hozzájárulása nélkül betekintettek. A kérelmező szerint a levelezésekben található személyes adatokat továbbították az I. rendű felperes (a továbbiakban: Önkormányzat) részére, amelyek nyilvánosságra kerültek a II. rendű felperes (a továbbiakban: Polgármester) Kúria V.Kfv.37.705/2023/2 2 által 2019. december 17. napján tartott sajtótájékoztatóján és a saját Facebook-profilján, valamint a 2020. január 8. napján az Önkormányzat kiadásában megjelenő név2 című újságban. [2] A vitatott adatkezelést az Önkormányzat és a Polgármester, a Kérelmező jogviszonyának megszűnését követően, közfeladatot ellátó szervként a 2019 őszi önkormányzati választások utáni átadás-átvétellel kapcsolatos akadályok miatt a munkavégzéshez szükséges elektronikus iratokhoz való hozzáférés érdekében hajtotta végre. A 2019. őszi önkormányzati választásokat követően ugyanis az önkormányzat új vezetőinek munkájához szükséges információk megszerzése nehézségekbe ütközött – hozzáférhetetlenné váltak a számítástechnikai eszközök –, amelynek a következtében az Önkormányzat és a Polgármester ún. adatvédelmi akcióterv végrehajtása érdekében megbízási szerződést kötött a egyéb3-vel. Ennek keretében az érintett munkavállalók elektronikus levelei biztonsági mentése felülírásának megakadályozására, valamint a levelezésekről külön biztonsági mentések, valamint másolatok készítésére került sor. A mentett adatok 2019. december 4. napján átadásra kerültek, amelyek a egyéb3 által rendelkezésre bocsátott adathordozókon a Polgármesteri Hivatalban lettek elhelyezve. A polgármester szóbeli utasítása következtében – az önkormányzati munka végzéséhez szükséges információk biztosítása érdekében – a kabinetvezető-helyettes tekintette át a levelezéseket. A kérelmezőnek az Önkormányzat, illetőleg a Polgármesteri Hivatal által üzemeltetett e-mail cím1 e-mail fiókjáról készült biztonsági mentés, amely nyilatkozata szerint személyes tartalmú munkahelyi, valamint magánjellegű leveleket is tartalmazott. Ezek közül a név2i Polgármesteri Hivatal korábbi jegyzőjével és egyben a Helyi Választási Iroda korábbi vezetőjével, valamint a egyéb2 és név2i Gazdálkodási Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (egyéb4) volt igazgatósági elnökével folytatott levélváltások kerültek nyilvánosságra. [3] Az alperes a személyes adattal való visszaélés miatt indított adatvédelmi hatósági eljárásában – az I. és II. rendű felperes, a kérelmező, a egyéb2, a egyéb3 nyilatkozata, valamint a kérelmező által csatolt dokumentumok alapján – a NAIH -1224-8/2022. számú határozatában megállapította, hogy mivel az Önkormányzat és a Polgármester nem igazolta, hogy a kérelmező magáncélú elektronikus leveleinek tárolása csak a szükséges ideig valósult volna meg, az Önkormányzat és a Polgármester megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 5. cikk

(2)bekezdés szerinti elszámoltathatóság alapelvét. Elutasította a kérelmező kérelmének azon részeit, amely a egyéb2, valamint az I. és II. rendű felperesek adatkezelése jogellenességének megállapítására irányult az e-mail fiók tartalmának áttekintésével összefüggésben. [4] Indoklása szerint az önkormányzat és a egyéb2 – az általános adatvédelmi rendelet

1. cikk
2. pontja alapján – adatkezelőnek, a egyéb3 – az általános adatvédelmi rendelet
3. cikk
4. pontja alapján – adatfeldolgozónak, a polgármester és az önkormányzat közös adatkezelőnek minősül. Rögzítette, hogy az önkormányzati választásokat követő átadás-átvétellel kapcsolatos akadályokra tekintettel két adatkezelési cél azonosítható, a számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés, valamint a számítástechnikai eszközökön történő ellenőrzés, az eszközökön, rendszerekben található személyes adatok átvizsgálása. A hivatali működéshez, munkavégzéshez szükséges ugyanis a munkaállomásokat, a munkavégzéssel összefüggő elektronikus leveleket, iratokat megőrizni, valamint helyreállítani a munkafolyamatok folytonosságának biztosítása érdekében. Elfogadható továbbá ezzel összefüggésben a különböző munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók foglalkoztatója által rendelkezésre bocsátott e-mail fiókja teljes – adott esetben magáncélra is használt – tartalmának tárolása is. Kitért arra, hogy a magáncélú leveleket is tartalmazó munkahelyi e-mail fiók tárolása Kúria V.Kfv.37.705/2023/2 3 azonban nem lehet korlátlan. Megállapította, hogy az Önkormányzat és a Polgármester az általános adatvédelmi rendelet
5. cikk

(1)bekezdés e) pontja szerinti jogalappal rendelkezett a kérelmező önkormányzati e-mail fiókjának biztonsági mentésével összefüggő adatkezelése tekintetében. Az Önkormányzat és a Polgármester azonban nem igazolta a Kérelmező e-mail fiókjáról készült biztonsági mentés törlésének idejét – a polgármester

1. szeptember 16-i nyilatkozata szerint már nem volt elérhető –, amely révén nem állapítható meg, hogy a magáncélú levelek tárolása csak szükséges ideig valósult volna meg. Mindebből következően az Önkormányzat és a Polgármester, mint közös adatkezelők megsértették az általános adatvédelmi rendelet
2. cikk

(2)bekezdés szerinti elszámoltathatóság alapelvét. [5] A felperesek az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálatára irányuló keresetlevelükben a határozat rendelkező rész I. pontjának megsemmisítését, szükség esetén az alperes új eljárásra kötelezését kérték. Álláspontjuk szerint az alperes eljárása során megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. §

(1)bekezdésében foglaltakat, az alperesi határozat rendelkező részének I. pontja ellentétes az indokolással. A határozat indokolásából ugyanis nem derül ki, hogy az alperes milyen tényállás és milyen jogszabályi rendelkezések alapján állapította meg a felperesek vonatkozásában az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk

(2)bekezdésének sérelmét. Az alperesi határozatból hiányzik továbbá, hogy a felperesek magatartása az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk

(1)bekezdésében foglalt mely adatvédelmi alapelvnek nem felelt meg, és mely pontra nézve és miért nem voltak képesek ezen pont tekintetében az annak való megfelelés igazolására. Vitatták az elszámoltathatóság elvének alkalmazhatóságát a tekintetben is, hogy a felperesek személyes adat kezelése nem bizonyított, – az esetleges jogsértés megállapításával összefüggésben – a kérelmező tudatos magatartásának, közrehatásának vizsgálatára nem került sor, valamint téves e-mail cím – a vizsgálat alapját képező levelek a e-mail cím2 e-mail címen lévő adatok között voltak fellelhetők – kapcsán tanúsított magatartás figyelembevételével került sor a jogsértés megállapítására. Kezdeményezték a Polgármesteri Hivatal adatkezelői minőségének, valamint ezzel egyidejűleg a II. rendű felperes közös adatkezelői minősége hiányának megállapítását. [6] Az alperes védiratában a felperesek keresetének elutasítását kérte a határozatban hivatkozott indokok alapján. Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. A bíróság a keresetben hivatkozott eljárási jogszabálysértések vizsgálata körében megállapította, hogy az alperes döntése az Ákr. 81. §

(1)bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelt. E körben kifejtette, hogy az alperes határozatában a releváns tényállást teljeskörűen feltárta, a megállapított tényállás, az alkalmazott jogszabályok és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megfelelően indokolta a határozatban megállapított következtetéseit. [8] Az anyagi jogi rendelkezések helyes alkalmazása vonatkozásában kifejtette, hogy az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk

(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelő adatkezelés nem ment fel az elszámoltathatóság kötelezettsége alól, mivel a megfelelés igazolhatósága biztosítja az

(1)bekezdés szerinti elvek ellenőrizhetőségét. Azaz az elszámoltathatóság elve olyan általános alapelvi rendelkezés, amely az adatkezelési eljárás egészére kihat. Ezzel Kúria V.Kfv.37.705/2023/2 4 összefüggésben utalt arra, hogy amennyiben a felperesek az elszámoltathatóság elvének betartásával teljesítették volna dokumentálási kötelezettségüket, a biztonsági mentés törlésének időpontja megállapítható lett volna. Rögzítette, hogy – az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja, 26. cikk első mondata, az Alaptörvény 33. cikk

(1)bekezdése, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló

1. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
2. §

(1)-

(5)bekezdése,

1. §-a, valamint az Európai Unió Bíróságának a C-272/19.sz. Land Hessen ügyben és C-40/
2. sz. Fashion ID GmbH § Co. KG ügyben hozott ítélete alapján –, hogy az I. és II. rendű felperes közös adatkezelői minősége egyértelműen megállapítható, mivel azonos célból és közös eszközökkel kezelték a személyes adatokat, a kérelmező személyes adatokat is tartalmazó e-mail fiókjának visszaállítása érdekében intézkedtek. Utalta arra, hogy a II. rendű felperes az adatkezelés első szakaszában döntött az adatvédelmi akcióterv elrendeléséről, az I. és II. rendű felperes az akcióterv végrehajtása során közösen járt el. A felülvizsgálati kérelem [9] A jogerős ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az alperesi határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérték. A felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló
3. évi I. törvény (a továbbiakban) Kp.
4. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira hivatkozással kérték. [10] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben lényegében megismételték a keresetben rögzített eljárási és anyagi jogi jogszabálysértések körében előadott kifogásaikat. Az eljárási jogszabálysértések körében továbbra is sérelmezték, hogy az alperes döntése az Ákr. 81. §

(1)bekezdésében foglalt követelményeknek nem felel meg, az alperesi határozat rendelkező részének I. pontja ellentétes az indokolással, az alperes a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, valamint az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat nem tárta fel teljeskörűen. E körben utaltak egyrészt arra, hogy nem bizonyított a felperesek személyes adat kezelése a kérelmező által megadott e-mail fiók vonatkozásában, másrészt hiányzik az alperesi határozatból, hogy a felperesek magatartása az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk

(1)bekezdésében foglalt mely adatvédelmi alapelvnek nem feletethető meg és mely pontja tekintetében és miért nem képesek az annak való megfelelésnek. Az anyagi jogi jogszabálysértések körében a polgármester közös adatkezelői minősége hiányának, valamint a Polgármesteri Hivatal adatkezelői minőségének megállapítását kezdeményezték a e-mail cím1 e-mail fiók vonatkozásában. A Kúria döntése és jog indokai [11] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadására – az alábbiak szerint– nincs lehetőség. [12] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria V.Kfv.37.705/2023/2 5
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp.118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kúria korábban már rámutatott arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására, a befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének a kérelemben megjelölt pontja alá tartozik (Kfv.IV.37.060/2021/2., Kfv.VII.37.167/2021/2., Kfv.VII.37.195/2021/2.). A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azt az okot vagy azokat az okokat, amelyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egységes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [17] A perbeli esetben a felperesek a befogadás okát ugyan megjelölték, nem fejtették ki azonban, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látják indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását; a befogadhatóság körében nem valószínűsítették, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn, csupán azt adták elő, hogy álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság döntése miért jogszabálysértő. [18] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperesek felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. Kúria V.Kfv.37.705/2023/2 6 [19] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp.118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján történő befogadásra nincs törvényes lehetőség. [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [21] A felperesek a felülvizsgálati kérelemben nem mutatták be azt, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért látják indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását; nem tettek konkrét tényállítást arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne. Az a körülmény, hogy a felperesek a jogerős ítéletben foglalt jogértelmezéssel nem értenek egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [22] Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján sem lehetett befogadni. [23] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja vonatkozásában, azaz a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés körében a felperesek nem tettek eleget a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségüknek, nem indokolták meg, hogy ezen befogadási ok alapján miért lenne szükséges a felülvizsgálati kérelem elbírálására. [24] A felperesek a felülvizsgálati kérelmük befogadhatóságának okai körében csupán általánosságban felsorolták a jogerős ítélettel kapcsolatos jogszabálysértéseket, azonban nem jelölték meg, hogy az elsőfokú bíróság pontosan mely intézkedése/mulasztása hogyan kapcsolódik a nevesített jogszabályi rendelkezésekhez és ez miként hatott ki az ügy érdemére. A felülvizsgálati kérelemmel szemben elsődleges követelmény a Kp. 115. §

(1)bekezdéséből következően, hogy tartalmazza a jogszabálysértést, és az indokokat, amelyek ezt a jogszabálysértést megalapozzák, kiderüljön, hogy a felülvizsgálati kérelméből, hogy a fél pontosan miért kéri a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A jogszabálysértést továbbá az ítélettel kapcsolatban kell megjelölni. [25] A Kúria hangsúlyozza továbbá, hogy amennyiben jogszabálysértés feltüntetése megtörtént, ez önmagában nem elegendő a befogadáshoz, mert a nevezett alpont szerinti okból történő vizsgálat indokoltsága az, amely esetlegesen a befogadáshoz vezethet. A perbeli esetben a felperesek a felülvizsgálati kérelmükben ennek nem tudtak eleget tenni. [26] A Kúria más befogadási okok alapján sem találta a felülvizsgálati kérelem befogadását szükségesnek. Kúria V.Kfv.37.705/2023/2 7 [27] Mindezen indokok folytán nincs jogszabályi lehetőség a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ezért a Kúria annak befogadását a Kp.118. §

(1)-

(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. A döntés elvi tartalma [28] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának nem volt helye, mert a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása; a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, továbbá a fél által állított jogszabálysértés azt nem indokolta. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet más okból sem találta befogadhatónak. Záró rész [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [30] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [31] A végzés elleni további perorvoslatot a Kp. 112. §

(1)-

(2)bekezdései és a

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. december
3. Dr. Márton Gizella s.k. Dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró bíró Dr. Demjén Péter s.k. Dr. Stefancsik Márta s.k. bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő