← Magyarország

Bfv.561/2023/18 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kereskedés, mint elkövetési magatartás, adás-vételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.561/2023/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Varga Eszter, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. február
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Fővárosi Törvényszék, 14.B.1414/2019/183., ítélet, tárgyalás,
  4. április
  5. Kúria 3.Bfv.561/2023/18 2 Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 2.Bf.237/2022/39., ítélet, nyilvános ülés,
  6. január
  7. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 14.B.1414/2019/
  8. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.237/2022/
  9. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] Az Fővárosi Törvényszék a
  10. április
  11. napján meghozott 14.B.1414/2019/
  12. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés]. Ezért őt – mint különös visszaesőt – 18 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 10 év Magyarország területéről kiutasításra ítélte, és 658.000 forint készpénz, valamint a gépkocsi vonatkozásában vagyonelkobzást rendelt el azzal, hogy a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá az I. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. január
  2. napján meghozott 2.Bf.237/2022/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt vonatkozásában megváltoztatta, a szabadságvesztés büntetésének Kúria 3.Bfv.561/2023/18 3 tartamát 15 évre enyhítette. Pontosította születési országa megnevezését, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által kiegészített és helyesbített tényállás lényege az I. rendű terheltet érintően a következő. – Az I. rendű terhelt megbízásából a II. rendű terhelt
  4. március
  5. és
  6. április
  7. napja között a gépkocsijával Hollandiába utazott abból a célból, hogy onnan kábítószert hozzon be Magyarországra. – Ezt követően az I. rendű és a II. rendű terhelt a kokain egy részét a szintén kábítószerviszonteladással foglalkozó – ezen időszakban házi őrizet hatálya alatt álló –III. rendű terhelt részére értékesítette oly módon, hogy azt előzetes egyeztetést követően legkevesebb két esetben –
  8. április
  9. és
  10. napjain – gépkocsival a lakóhelyére szállították, és ott neki átadták. – A III. rendű terhelt a kokaint, valamint az eljárás során ismeretlen forrásból beszerzett marihuánát továbbértékesítésig a lakóhelyén tárolta, valamint a kisebb adagokra történő kiszerelését is itt végezte, ugyanakkor kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a III. rendű terhelttől lefoglalt valamennyi kábítószer az I. rendű és a II. rendű terhelttől származik. – Az I. rendű terhelt megbízásából a II. rendű terhelt
  11. május
  12. napján a gépkocsijával ismét Hollandiába utazott, ahol – közelebbről meg nem állapítható körülmények között – nettó 999,81 gramm, termelői-nagykereskedelmi kiszerelésű és koncentrációjú, vákuumfóliába csomagolt, MRC lenyomattal téglatest formába préselt kokaint vett át, amelyet a gépjármű e célra kialakított rekeszébe elrejtve Magyarországra szállított. – A II. rendű terhelt
  13. május
  14. napján, a kora esti órákban érkezett meg Magyarországra, és egy sörözőben találkozott az I. rendű terhelttel, aki az általa vezetett gépkocsival a II. rendű terheltet felvezette a tartózkodási helyéül szolgáló társasház mélygarázsába. – A II. rendű terhelt 19 óra 37 perc körül a kokain kivétele érdekében – miközben az I. rendű terhelt a mélygarázs forgalmát és bejáratait folyamatosan figyelemmel tartotta – a gépkocsi felemelésére irányuló előkészületeket végzett, amikor a nyomozó hatóság tagjai őket elfogták, majd a járműben elrejtett kokaint megtalálták és lefoglalták. – A III. rendű terhelt
  15. május
  16. napján a lakóhelyén továbbértékesítés végett nettó 121,03 gramm kokaint, viszonteladói kiszerelésben 473,12 gramm marihuánát, továbbá 0,45 gramm amfetamint, valamint ezek kisebb adagokra bontásához szükséges simítózáras műanyag tasakokat, digitális mérleget, és a kokain hatóanyag-koncentrációjának fogyasztói mértékűre csökkentésére használatos inozitolt tartott, amit a nyomozó hatóság az I. rendű és a II. rendű terhelt elfogását követően, még aznap megtartott házkutatás során megtalált és lefoglalt. Kúria 3.Bfv.561/2023/18 4 – A 999,81 gramm tömegű kokaint a nyomozó hatóság a II. rendű terhelttől lefoglalta, amely 862 gramm kokain-bázist tartalmaz, mely a jelentős mennyiség alsó határát 20,68-szorosan haladja meg, míg a III. rendű terhelttől lefoglalt kábítószerek 0,005 gramm amfetamint, 70,9 gramm kokain-bázist, és 58,1 gramm totál-THC-t tartalmaznak. – Az I. rendű terhelt lakóhelyén lefoglalt digitális mérleg heroinnal és kokainnal volt szennyezett, az anyagmaradványokból mérhető kábítószerek együttes mennyisége nem érte el a csekély mennyiség felső határát. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
  17. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára és a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan – a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [5] Indokai szerint az eljárás során elmaradt a legalapvetőbb bizonyítékok beszerzése, így a vádirat és az ítéleti tényállás egyaránt feltételezéseket tartalmaz. Kifogásolta, hogy a büntetőeljárás során eljárt hatóságok a büntetőjogi felelősségét mentő, illetve enyhítő körülményeket nem vizsgálták, az arra irányuló indítványokat érdemben nem bírálták el, azokat figyelmen kívül hagyták. [6] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a szándékukra vonatkozóan nem folytatott le bizonyítást, így az elkövetésben betöltött szerepeikről sem tudott helyesen dönteni, nem nyert továbbá bizonyítást, hogy bármilyen kapcsolata lett volna Hollandiában, illetve, hogy a II. rendű terhelt az ő megbízásából járt el. [7] Eseti döntésre hivatkozva fejtette ki, hogy ha tettenérés folytán nem kerül forgalomba a kábítószer, a bíróságnak a lefoglalt kábítószer mennyiségéből nincs lehetősége az elkövetők kereskedelmi szándékára következtetni. Szerinte egyik terhelt esetében sem volt bizonyítható, hogy a bűncselekmény elkövetése révén haszonra tettek volna szert, és a tőle lefoglalt készpénz összege sem haladta meg a havi keresetét. Kifogásolta a kiszabott büntetés mértékét, és társtettesi minőségének téves megállapítását. Álláspontja szerint a jogerős elítélése alapjául szolgáló bizonyítékok hamisak vagy hamisítottak voltak, a bíróság a cselekményének törvénysértő minősítése miatt a büntetéskiszabásra vonatkozó büntető anyagi jogi rendelkezéseket is megsértette. [8] A 6/1998. (III. 11.) AB határozatra, a 11/1992. (III. 5.) AB határozatra és a 20/2019. (VI. 26.) AB határozatra utalással hivatkozott az Alaptörvény szerinti jogainak megsértésére. [9] A nyomozó hatóság eljárását is törvénysértőnek tartotta. Kúria 3.Bfv.561/2023/18 5 [10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. [11] A Legfőbb Ügyészség BF.702/2023/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. [12] Kifejtette, hogy az irányadó tényállás az I. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmény tekintetében mind a külvilágban megjelenő, mind az I. rendű terhelt tudattartalmára vonható helyes jogi következtetés alapjául szolgáló tényeket rögzíti, ekként azok jogi értékelésének ténybeli alapja adott. [13] Az irányadó tényállás alapján az I. rendű terhelt cselekvősége kétséget kizáróan a kábítószerrel kereskedés körébe tartozik, annak ellenére is, hogy a 2018. május 7. napján behozott mintegy egy kilogramm kokain – az I. rendű terhelt által hivatkozottak szerint – már nem került a forgalomba. A jogerős ügydöntő határozat az I. rendű terhelt cselekményét törvényesen minősítette kábítószer-kereskedelem bűntettének, és az I. rendű terhelttel – mint különös visszaesővel – szemben kiszabott szabadságvesztés is törvényes. [14] Tekintettel arra, hogy az I. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmény jogi minősítése törvényes, és a Btk. más, mérlegelést nem tűrő szabályának megsértésére sem került sor, a kiszabott büntetés törvényessége felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. [15] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Törvényszék 14.B.1414/2019/183. számú, és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.237/2022/39. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [16] Az I. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványában írtakat változatlanul fenntartotta. [17] Kifogásolta, hogy az ügyészség indítványa több – az első- és a másodfokú bíróság ítéletében is szereplő – állítást közöl tényszerűen, amelyek nem fedik a valóságot. Sérelmezte, hogy a bíróság a legsúlyosabb bűncselekményt úgy vette alapul, hogy bizonyítékok hiányában nem tudta kizárni annak lehetőségét, hogy másként is történhettek az események. III. [18] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a vádról rendelkező, jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kúria 3.Bfv.561/2023/18 6 [20] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [21] A Be. 650. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [22] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [23] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint pedig akkor is, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [24] Az eldöntendő jogi kérdés ekként az, hogy a terhelt bűnösségének megállapítása az irányadó tényállás alapulvételével megfelel-e a büntető anyagi jog szabályainak; amennyiben pedig a bűnösség megállapítása helyes, úgy a cselekmények minősítése törvényes-e, és ha nem, akkor az – vagy más anyagi jogszabálysértés – vezetett-e törvénysértő büntetés kiszabásához. [25] A Btk. 176. §
(1)bekezdése alapján, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A
(3)bekezdés szerint a büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. [26] A bűncselekmény egyik elkövetési magatartása a kábítószerrel kereskedés, amely magában foglal bármilyen tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így pl. a kábítószer csomagolását, tárolását, szállítását, elosztását. Az elkövető haszonszerzésre törekedve működik közre a kábítószer forgalmazásában. A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nem csak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is – mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői – tettesként vonhatók felelősségre. Amennyiben a kábítószer értékesítéseire ellenérték fejében kerül sor, az ilyen tranzakciók szükségszerűen haszonszerzésre törekvő magatartást jelentenek (1/
  1. Büntető Jogegységi határozat IV/1 pont) [BK
  2. számú állásfoglalás II/5/b) pont]. [27] A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá (BH 2017.144.). [28] Az irányadó tényállás – a felülvizsgálattal érintett részében – egyértelműen rögzíti a következőket: Kúria 3.Bfv.561/2023/18 7 – az I. rendű terhelt megbízásából a II. rendű terhelt
  3. március
  4. és
  5. április
  6. napja között a gépkocsijával Hollandiába utazott abból a célból, hogy onnan kábítószert hozzon be Magyarországra; – az I. rendű és a II. rendű terhelt a kokain egy részét a szintén kábítószer-viszonteladással foglalkozó III. rendű terhelt részére értékesítette oly módon, hogy azt előzetes egyeztetést követően legkevesebb két esetben –
  7. április
  8. és
  9. napjain – gépkocsival a lakóhelyére szállították, és ott neki átadták; – az I. rendű terhelt megbízásából a II. rendű terhelt
  10. május
  11. napján a gépkocsijával ismét Hollandiába utazott, ahol nettó 999,81 gramm, termelői-nagykereskedelmi kiszerelésű és koncentrációjú kokaint vett át, amelyet a gépjármű e célra kialakított rekeszében elrejtve Magyarországra szállított; – a II. rendű terhelt
  12. május
  13. napján, a kora esti órákban érkezett meg Magyarországra, és találkozott az I. rendű terhelttel, aki az általa vezetett gépkocsival őt a tartózkodási helyéül szolgáló társasház mélygarázsába vezette; – a II. rendű terhelt a kokain kivétele érdekében a gépkocsi felemelésére irányuló előkészületeket végzett, eközben az I. rendű terhelt a mélygarázs forgalmát és bejáratait tartotta figyelemmel; – ekkor a nyomozó hatóság tagjai őket elfogták, és a járműben elrejtett 999,81 gramm tömegű kokaint megtalálták és lefoglalták; – a II. rendű terhelttől lefoglalt kokain 862 gramm kokain-bázist tartalmazott, mely a jelentős mennyiség alsó határát 20,68-szorosan haladja meg, míg a III. rendű terhelttől lefoglalt kábítószerek 0,005 gramm amfetamint, 70,9 gramm kokain-bázist, és 58,1 gramm totál-THCt tartalmaztak; – az I. rendű terhelt lakóhelyén lefoglalt digitális mérleg heroinnal és kokainnal volt szennyezett, az anyagmaradványokból mérhető kábítószerek együttes mennyisége nem érte el a csekély mennyiség felső határát. [29] Kétségtelen, hogy a tényállásban írt elkövetési magatartás mögött a bűnösség kérdésében elengedhetetlen a tudattartalom vizsgálata (alanyi oldal). Ebből a szempontból többek között jelentősége van annak, hogy mekkora az a kábítószer-mennyiség, ami a terheltnél volt, ugyanis a szándékára – az eset egyéb körülményei mellett – a kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet. [30] A Btk. 176–
  14. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma kokain esetén a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg, míg jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély Kúria 3.Bfv.561/2023/18 8 mennyiség felső határának húszszoros mértékét meghaladja [Btk.
  15. §
(1)bekezdés aj) pont, Btk. 461. §
(3)bekezdés a) pont]. [31] Az irányadó tényállás szerint a lefoglalt kábítószer 862 gramm kokain-bázist tartalmazott. [32] Helytállóan állapította meg az eljárt bíróság, hogy ez a mennyiség a jelentős mennyiség alsó határát több, mint húszszorosan haladta meg. [33] A nyomozó hatóság által lefoglalt kokain igen jelentős (kifejezetten kereskedelmi) mennyisége, koncentrációja, az I. rendű terhelt megbízásából a kábítószer a II. rendű terhelt által rejtve (gépjárműben e célra kialakított rekeszben) történt szállítása, és az I. rendű terhelttől lefoglalt digitális mérleg kábítószerekkel, így kokainnal is szennyezettsége együttesen az, ami a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározza. [34] E tényekből pedig egyértelműen következik, hogy az I. rendű terhelt szándéka a kábítószerrel kereskedésre irányult. [35] Az irányadó tényállás ezzel ellentétes tényt, adatot nem tartalmaz. Éppen ellenkezőleg, mivel azt is rögzíti, hogy a II. rendű terhelt már korábban is, és éppen az I. rendű terhelt megbízásából szerzett be, és hozott Magyarországra kábítószert, amelynek egy részét az I. rendű terhelt – a II. rendű terhelttel közösen – értékesítette a kábítószer-viszonteladással foglalkozó – és házi őrizet hatálya alatt álló – III. rendű terhelt részére úgy, hogy azt legkevesebb két esetben a III. rendű terhelt lakóhelyére szállították, és ott részére átadták. [36] Minderre tekintettel nem kétséges, hogy az I. rendű terhelt magatartása értékesíthető kábítószer beszerzésére irányult, melyből a tényállásban rögzítettek szerinti mennyiségű kábítószer származott. E tényekből kitűnően kétségtelenül megállapítható, hogy az I. rendű terhelt szándéka és tevékenysége a kábítószerrel történő kereskedésre irányult. [37] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét a Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében megállapította. [38] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [39] A törvénysértő minősítés tehát nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha a törvénysértő minősítéshez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. [40] Ennek feltételei az alábbiak: Kúria 3.Bfv.561/2023/18 9 – a jogerős ítéletben a cselekmény minősítése törvénysértő, vagy más anyagi jogszabálysértésre került sor, – a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés is törvénysértő és – a két említett körülmény között oksági összefüggés van, azaz a törvénysértő büntetés a törvénysértő minősítés és/vagy az anyagi jogszabálysértés következménye. [41] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében tehát akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239., BH 2016.264. II.). [42] Jelen ügyben erről nincs szó. [43] A Btk. 176. §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntette esetében a törvény öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé. Ennélfogva a különös visszaeső I. rendű terhelttel szemben meghatározott szabadságvesztés – miként a Magyarország területéről kiutasítás – alkalmazása nem törvénysértő. [44] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a Kúria a törvényi keretek között kiszabott büntetés mértékét nem vizsgálhatta. [45] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [46] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [47] Ezzel szemben az indítvány a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül a jogerős ítéleti tényállást támadta, a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok értékelését, a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét kifogásolta, és az ítéleti tényállás felderítetlenségére hivatkozott. Ily módon valójában tényálláson kívüli körülményekre hivatkozással eltérő tényállás megállapítását szorgalmazta. [48] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. Kúria 3.Bfv.561/2023/18 10 [49] A Kúria a felülvizsgálati indítványnak a nyomozást érintő kifogásai vonatkozásában a következőkre mutat rá. [50] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéséket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [51] Az indítvány azonban nem a Be. 649. §
(2)bekezdés szerinti felülvizsgálati okok valamelyikét állítja, hanem a nyomozati eljárásban történt szabálysértésre utal. A nyomozati eljárás esetleges hibái vagy hiányosságai ugyanakkor nem képezik felülvizsgálat tárgyát. Ezek relatív eljárási szabálysértések, amelyek nem tartoznak a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt, és felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe. [52] A felülvizsgálati indítvány e vonatkozásban is kizárt. [53] Ekként a Kúria az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [54] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [55] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró Kúria 3.Bfv.561/2023/18 A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ 11

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.