A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat lát el, az többletfeladatnak minősül, amelynek ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Kf.700.310/2022/
- felperes (felperes címe) felperesi képviselő (felperesi képviselő címe (eljáró kamarai jogtanácsos: jogtanácsos) alperes (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: alperest képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránt indított közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
- sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Veszprémi Törvényszék 5.K.700.055/2022/
- számú ítélete Í T É L E T: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a peresített időszakban a szolgálati hely állományában körzeti megbízottként teljesített szolgálatot. Az alperes a tárgyidőszakban a rendőrkapitányság illetékességi területén a felperes működési körzetét (község 1) is magába foglaló városnév 1 Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.310/2022/
- 2 Vidéki körzeti megbízotti csoport működési körzeten felül további, városnév 1 Városi körzeti megbízotti csoport működési körzetet is kialakított. A felperes a körzeti megbízotti és a csoport működési körzetén kívül rendszeresen ellátott a beosztásához nem tartozó járőri feladatokat. A
- november
- napján megbízási díj megfizetése iránt benyújtott szolgálati panaszát az alperes vezetője a kérelem megalapozatlansága miatt elutasította. A felperes keresete, az alperes védirata [2] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest
- február
- napjától
- június
- napjáig, valamint
- április
- napjától
- október
- napjáig terjedő időszakban – 25 többletfeladat-ellátással érintett hónapra – bruttó 724.700 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75 %-ában határozta meg. Keresetének jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 71.§
(1)bekezdés a)-c) pontjait jelölte meg. [3] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, vitatva a követelés jogalapját, valamint összegszerűségét is. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 695.700 forint megbízási díjat és annak késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítéletét – a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
- (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) 2., 13., 21-22., 24-25., 30-
- és
- pontjaira, valamint a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
- (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőr szabályzat) 4.,
- és
- pontjaira figyelemmel – a Hszt.
- §
(1)és
(5)-
(6)bekezdéseire, valamint a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- (VI. 16.) BM rendelet
- mellékletére alapította. Rögzítette, hogy a felperes munkaköri kötelezettségébe tartozó feladatait külön parancs nélkül végezte, a működési körzetén kívüli feladatellátásra külön parancsot (TIK utasítás vagy járőrútirány terv) kapott. A körzeti megbízott és a járőr külön beosztás. A Robotzsaru program és a kimutatások, valamint az 5.K.700.037/
- számú peres ügyben tett tanúvallomás adatai alapján a felperes a tárgybeli időszakban rendszeresen látott el a körzeti megbízotti működési körzetén, valamint a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívül is beosztásához nem tartozó járőrszolgálati feladatokat. A járőri létszámban hiány mutatkozott, az alperes ezért határozott meg számára járőri feladatokat. Részletezte a járőri, valamint a körzeti megbízotti feladatok közötti különbségeket. Megállapította, hogy a felperes járőrszolgálatot nem a KMB szabályzat 21-
- pontjaiban írt rendelkezései betartásával látta el. Az alperes alaptalanul hivatkozott a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
- (IX. 22.) BM rendelet, valamint a Járőr szabályzat rendelkezéseire, valamint a KMB Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.310/2022/
- 3 szabályzat szerinti eseti elvonásra. Mindezek szerint a Hszt.
- §
(5)bekezdése alapján az ellátott többletfeladatokért a felperes részére megbízási díj jár. A megbízási díj havi összegét mérlegelésének eredményeképpen a kereseti kérelemnek megfelelően, a rendvédelmi illetményalap 75 %-ában határozta meg, azonban a kereseti kérelemtől eltérően 24 többletfeladat-ellátással érintett hónapra. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [5] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés a)-c) pontjai és
(5)bekezdése, valamint a KBM szabályzat 21. pont c)-
- d)alpontjai és 24., valamint 27. pontja megsértésére hivatkozással előadta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás tisztázása során téves következtetéseket vont le, ezért téves jogi következtetésre jutott, miszerint a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett járőrszolgálatot látott el, így többletszolgálata után díjazásra jogosult. Előadta továbbá, hogy az elsőfokú eljárásban kifejtett jogi álláspontját változatlanul fenntartja. A KMB szabályzat 2. pontja szerinti beosztásához tartozó feladatait ellátó felperes a KMB szabályzat 24. pontja értelmében járőri feladatokat is ellátott; a KMB szabályzat 21. pont c)-
- d)alpontjai szerint eseti jelleggel került elvonásra körzetéből. Járőrszolgálatba beosztva, számára járőr útirány meghatározva nem volt. Az eseti elvonására a járványhelyzet miatt elrendelt veszélyhelyzethez igazodóan, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/2013. (XII. 21.) ORFK utasítás (a továbbiakban: TIK utasítás) alapján jogszerűen került sor. A KBM szabályzat 22. pontja szerinti elvonás nem történt. A KMB szabályzat 37. pontja szerint szolgálatteljesítési idejének 70 %-ában közterületi tevékenység ellátására köteles körzeti megbízott alapvető feladata a járőrözés, amely nem tartozik a KMB szabályzat 25. pontja szerint tiltott tevékenységek közé. A KMB szabályzat 27. pontja szerint a körzeti megbízotti csoportokba beosztott körzeti megbízottak működési körzeteiben biztosítani kell a folyamatos rendőri lefedettséget, ezért a körzeti megbízott feladatellátása nem kizárólag működési körzetén belül történik. A peresített időszakban több járőri státusz betöltetlen volt, azonban ez a tény nincs összefüggésben a per tárgyával, mivel a felperes körzeti megbízotti feladatokat látott el, és nem helyettesített járőrt, járőrvezetőt. [6] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy a felperes a havi szolgálatai egy részében járőrszolgálatot látott el, ezért munkakörének ellátása mellett végzett járőri feladatokat. A körzeti megbízott járőrszolgálatra csak a működési körzetében, járőrrel közösen osztható be. A járőrszolgálat működési körzeten és körzeti megbízotti csoport körzeten kívüli ellátása pedig nem tartozik a körzeti megbízott feladatkörébe. Alaptalan az alperes KMB szabályzat 21. pontjára hivatkozása, mivel az elvonás nem eseti jellegű volt. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.310/2022/4. [7] 4 Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [8] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül, a felülbírálat az ítélet keresetet elutasító – nem támadott – részét nem érintette. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette, hogy az alperes a tényállást érdemben nem vitatta, a marasztalási összeg mértékére vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, az ítélet – jogalapra vonatkozó – anyagi jogi álláspontjának felülvizsgálatát kérte a másodfokú bíróságtól. A fellebbezés keretei között eljárva a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazta, ítéletének indokolásában e döntése indokait részletesen kifejtette, amellyel a másodfokú bíróság – az indokolás kiegészítésével – az alábbiak szerint értett egyet. [9] A Kp. 99. §
(1), 100. §
(2)és 108. §
(1)bekezdései alapján a fellebbezés a fellebbezési eljárás kereteit kijelölő olyan alapdokumentum, amelyben a jogsérelmeket pontosan jogszabályhelyre utalással, tartalmilag beazonosítható módon kell körülírni. A másodokú eljárás felülbírálat, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla ezen eljárás keretein belül, a fellebbezésben felhozott érvek alaposságának eldöntésével végez el. Az az alperesi nyilatkozat, hogy az elsőfokú eljárásban benyújtott beadványaiban kifejtett jogi érvelését fenntartja, nem elégséges ahhoz, hogy feltárja a másodfokú bíróság számára, hogy azok fényében miért jogsértő az elsőfokú ítélet. Ennek megítélhetőségéhez szükséges lett volna a kettő közötti oksági, indokolt összefüggés levezetése. A másodfokú bíróság ezért e jogorvoslati hivatkozást érdemben vizsgálni nem tudta. [10] Az elsőfokú bíróság a marasztalás jogalapját a Hszt. 71. §
(1)bekezdése a)-c) pontjai idézése mellett pontatlanul jelölte meg csupán a Hszt. 71. §
(5)bekezdésében. Az elsőfokú bíróság ítéletéből egyértelmű, hogy a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladat-ellátását vizsgálta, ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátását, illetve szolgálati beosztása ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítését nem állapította meg. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokolását annyiban egészíti ki, hogy a marasztalás jogalapja a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja és
(5)bekezdése. Következésképpen az alperes Hszt. 71. §
(1)bekezdés a)-b) pontjaival összefüggő fellebbezési érvelésének sincs jelentősége. [11] A felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, tekintettel arra, hogy az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem támasztható alá. Az ezzel kapcsolatos megállapítások az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartoznak, és a felek eltérő jogértelmezéséből fakadnak, amely jogértelmezéseket azonban a Kúria már a fellebbezésben felvetett valamennyi jogszabálysértés-állítás esetében elvégezte. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.310/2022/4. 5 [12] A Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: az alperesnek az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71. §
(5)bekezdés]. [13] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes, csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. [14] A Kúria korábbi, jelen ügyben is irányadó határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) kimondta, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének
- c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. [15] A Kúria következetes – jelen perben is irányadó – gyakorlata szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, az ilyen jellegű feladat tartós ellátása ugyanakkor nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.VII.39.525/2021/3.). Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.076/2022/4., Kf.VII.45.006/2022/4.). Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.310/2022/4. 6 [16] Jelen ügyben a felperes által végzett járőrszolgálati feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok (alperesi 8. sorszámú beadvány 4. számú kimutatása, felperes által 12. sorszámon csatolt kimutatás és küldés leírások, 14. sorszámon csatolt tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt osztályvezető-helyettesi tanúvallomás) szerint helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB szabályzat 21-22. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrszolgálati feladatokat a körzeti megbízott működési, valamint csoport működési körzeten kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adott jogalapot a KMB szabályzat 24. és 37. pontja sem, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó (közterületi tevékenységének részét képező) feladatok. Az a körülmény, hogy a felperes működési körzetéből jogszerűen elvonható volt, nem jelenti egyben azt, hogy a beosztásához nem tartozó többletfeladatok ellátásáért megbízási díjra nem jogosult. A felperest a peresített időszakban havonta nagy számban, rendszeresen - tehát nem eseti jelleggel - osztották be a körzeti megbízotti és csoport működési körzeten kívül elvégzendő feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott a KMB szabályzat 21. pont c)-
- d)alpontjai alapján arra, hogy a különleges jogrend időszakában, valamint a TIK utasítás alapján elvégzett, a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.184/2021/4., Kf.VII.45.176/2021/4.). [17] A kereseti igény jogalapját tekintve nincs jelentősége a KMB szabályzat 27. pontjára hivatkozásnak sem, mivel a felperes rendszeresen ellátott a körzeti megbízotti csoport működési körzeten kívül is többletfeladatokat. Az ugyanis, hogy az ellátott többletfeladatok mennyisége miként alakul, nem a helyettesítési díjra való jogosultság, hanem annak a mértéke megítélésénél vehető figyelembe. Az alperes a fellebbezésében amúgy sem támasztotta alá, hogy a felperes működési körzetén kívül, de a csoport működési körzetben ellátott tárgybeli járőri többletfeladatai miként felelnek meg a KMB szabályzat – különösen 15. és 24. pontjaiban foglalt – rendelkezéseinek. [18] A fentiek szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb feladatok ellátása a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. [19] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján, fellebbezésben támadott részében helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.310/2022/
- 7 [20] A pervesztes alperes a Kp.
- §-a alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja és 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó, és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [21] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárási illetéket a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [22] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [23] A másodfokú bíróság a határozat bevezető részében az alperes
- január
- napjával megváltozott megnevezését az Alaptörvény – tizenegyedik módosítását követően hatályos – F) cikk
(2)bekezdésére és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. §
(1)bekezdésére figyelemmel tüntette fel. [24] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
- június
- dr. Szőke Mária s.k. dr. Bendli Attila József s.k. dr. Németh Andrea s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró