A határozat elvi tartalma: A rablás összetett bűncselekmény, egyrészt vagyon, másrészt személy elleni bűncselekmény. Az elkövető számára idegen dolog jogtalan eltulajdonítása a lopáshoz képest akként történik, hogy a mástól elvétel végett személy elleni erőszakos cselekményt is elkövet, azaz az elvétel módja az, amely a rablást megkülönbözteti a lopástól. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.778/2022/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- január
- Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt Első fok: Nyírbátori Járásbíróság, 2.B.175/2019/59., ítélet, tárgyalás,
- szeptember
- Kúria 3.Bfv.778/2022/7 Másodfok: 2 Nyíregyházi Törvényszék, 4.Bf.457/2021/9., ítélet, nyilvános ülés,
- február
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt és védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyírbátori Járásbíróság 2.B.175/2019/
- számú, illetve a Nyíregyházi Törvényszék 4.Bf.457/2021/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 6.000 (hatezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Nyírbátori Járásbíróság a
- szeptember
- napján meghozott 2.B.175/2019/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett lopás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- bc)alpont], folytatólagosan elkövetett rablás bűntettében [Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], valamint testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. §
(1)és
(3)bekezdés]. Ezért őt mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 5 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt, rendelkezett továbbá a bejelentett polgári jogi igényről, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. Kúria 3.Bfv.778/2022/7 3 [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. február 4. napján meghozott 4.Bf.457/2021/9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt terhére rótt, folytatólagosan elkövetett rablás bűntettét a Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés
- b)és
- g)pontja szerint minősítette. A kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás büntetést egyaránt 7 évre súlyosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A tényállás elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által helyesbített, a felülvizsgálati indítványban hivatkozott részének (4. és 5. tényállási pont) lényege a következő: a sértett egyedül élt a lakóházában. Lakókörnyezete elhanyagolt volt, a lakás rendben tartására és a cselekmények idején saját maga ellátására már nem volt teljes mértékben képes. Egészségi állapota megromlott, a házból csak nagyon ritkán járt ki. Magasvérnyomás betegségben szenvedett, látási fogyatékosnak minősült, gerinc- és csípőkopásai miatt nehezen mozgott, fizikai állapota nem volt kielégítő. A sértett 1951. július 28. napján született, a bűncselekmények elkövetésekor 67 éves volt. 4. tényállási pont A terhelt 2018. december 11. napján 19 óra körül – az azt megelőző napokban történt három alkalom után – ismét bement a sértett lakásába, és a szobában azzal fenyegette meg, hogy ha nem ad neki pénzt, elvágja a torkát. Fenyegetését többször megismételte, eközben a sértett felé lépett, próbálta megfogni. A sértett el akarta lökni magától a terheltet, így lökdösődés alakult ki közöttük. Végül a sértett kivett a nadrágja farzsebéből 2 db 500 forintos bankjegyet, valamint 400-600 forint közötti aprópénzt, és azt átadta a terheltnek. A terhelt ezután is követelőzött. Miután a sértett közölte vele, hogy nincs több pénze, a terhelt az átadott pénzzel eltávozott. 5. tényállási pont A terhelt 2018. december 11. napján 22 óra körül ismét bement a sértett lakásába, és az ágyban fekvő sértettől – kezében egy késsel – ordítva pénzt követelt azzal fenyegetve, hogy elvágja a nyakát, leszúrja, ha nem kap pénzt. A terhelt a késsel a kezében a sértett felé indult, és közben pénzt és aranyat követelt tőle. Közöttük dulakodás alakult ki. A sértett védekezni próbált, de a terhelt erősebb volt. A sértett végül átadott a terheltnek 1.000 forintot, majd a terhelt távozás közben a székeken lévő 200 forint aprópénzt is magához vette. A dulakodás során a terhelt a kezében lévő, a sértettől korábban eltulajdonított késsel a sértett bal felkarját közepesnél kisebb-közepes erővel megszúrta. A szúrás áthatolt a sértett többrétegű ruházatán, melynek következtében a sértett a dulakodás során a bal felkar felső harmadának oldalsó felszínén 1 centiméteres bemeneti nyílással rendelkező szúrt sérülést, és ezen a területen a deltaizom részleges sérülését szenvedte el. A sérülés gyógytartama 8 napon belüli, körülbelül 1 hét. Kúria 3.Bfv.778/2022/7 4 Figyelemmel az elkövetés eszközére és módjára, súlyosabb, 8 napon túl gyógyuló sérülés reális lehetősége is fennállt, annak elmaradása a véletlennek, illetve a sértett által viselt többrétegű ruházatnak köszönhető. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára alapítottan – az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [5] A terhelt indokai szerint nem rablást, hanem lopást követett el a kézikocsi elhozásával. A rablással kapcsolatban nem tud semmit, a lakásban nem járt, azt sem tudja, hogy kiről van szó. Kifogásolta, hogy az eljárás során elmaradt a sértettel való szembesítése, és azt is, hogy a bíróság a sértett vallomására alapította a tényállást. [6] A védő álláspontja szerint az eljárt bíróságok nem tettek eleget a tényállásfelderítési kötelezettségüknek, ugyanis a terhelt következetes tagadásával szemben kizárólag a sértett állította, hogy a terhelt erőszakot alkalmazott vele szemben. Az ellentmondást a bíróság meg sem kísérelte feloldani, az ehhez szükséges szembesítést nem rendelte el. Emiatt a tényállás megállapítása, a jogi minősítés és a kiszabott szankció is törvénysértő, amelynek orvoslása új eljárásban, a bizonyítás megismétlésével, és ennek során a szembesítéssel lehetséges. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.893/2022/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartotta. [8] Indokai szerint a terhelt és a védő valójában a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét, és ekként a jogerős ítéletben megállapított tényállást támadja, erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincsen törvényes lehetőség. [9] Kifejtette, hogy alaptalan az arra való hivatkozás, hogy a terhelt nem rablást, hanem lopást követett el. A terhelt ugyanis mindkét esetben úgy próbált meg értékeket eltulajdonítani a sértettől, hogy az életének kioltásával fenyegette őt, majd a fenyegetést tettlegesség követte, aminek hatására a sértett pénzt adott neki. A terhelt cselekményének rablásként történő minősítése törvényes, az irányadó tényállás szerint a sértett értékeinek elvétele érdekében alkalmazott vele szemben akaratot törő erőszakot, illetve kvalifikált fenyegetést. Álláspontja szerint ugyancsak helytálló a felfegyverkezve, illetve a cselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére történő elkövetés megállapítása is. [10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. Kúria 3.Bfv.778/2022/7 5 III. [11] A terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [13] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [14] A Kúria a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [15] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [16] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [17] A szembesítés elmaradásának sérelmezésével a terhelt és a védő, illetve a terhelt azon állításával, hogy sosem találkozott a sértettel, valójában a lefolytatott bizonyítási eljárást, és az eljárt bíróság mérlegelési tevékenységének kifogásolásán keresztül a megállapított tényállás megalapozottságát vitatta. Erre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs mód. [18] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A
- b)pont első fordulata szerinti felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a terheltnek a jogerős ítéleti tényállásban rögzített magatartása a Btk. Különös Részének nem a bíróság jogerős ítéletében megjelölt, hanem más rendelkezését meríti ki, és ennek következtében a kiszabott büntetés – a helyes minősítés alapulvételével – törvénysértő, eltúlzottan enyhe vagy súlyos. Kúria 3.Bfv.778/2022/7 6 [19] A törvénysértő minősítés ekként nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha a törvénysértő minősítéshez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. [20] A terhelt felülvizsgálati indítványa szerint tévedett az eljárt bíróság, amikor lopás helyett rablásban állapította meg a büntetőjogi felelősségét, a védő szerint pedig emiatt a kiszabott büntetés is törvénysértő. [21] A Btk. 365. §
(1)bekezdése szerint rablás bűntette miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
- a)valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
- b)öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. [22] A rablás összetett bűncselekmény, egyrészt vagyon, másrészt személy elleni bűncselekmény. Az elkövető számára idegen dolog jogtalan eltulajdonítása a lopáshoz képest akként történik, hogy a mástól elvétel végett személy elleni erőszakos cselekményt is elkövet, azaz az elvétel módja az, amely a rablást megkülönbözteti a lopástól. [23] Jelen ügyben az irányadó tényállás rögzíti a következőket: – a terhelt 19 óra körül bemenve a sértett lakásába azzal fenyegette meg a sértettet, hogy ha nem ad neki pénzt, elvágja a torkát; – e fenyegetését többször megismételte; – a sértett felé lépett, próbálta őt megfogni, a sértett pedig el akarta lökni őt magától, így lökdösődés alakult ki közöttük; – végül a sértett pénzt adott át a terheltnek, aki ezután is követelőzött, majd, miután a sértett közölte vele, hogy nincs több pénze, a terhelt eltávozott a lakásból; – még aznap, 22 óra körül a terhelt ismét bement a sértett lakásába, és az ágyban fekvő sértettől a kezében egy késsel, ordítva pénzt követelt; – azzal fenyegette meg, hogy elvágja a nyakát, leszúrja, ha nem kap pénzt; – közöttük dulakodás alakult ki, a sértett védekezni próbált, de a terhelt erősebb volt; Kúria 3.Bfv.778/2022/7 7 – a dulakodás közben a terhelt a kezében lévő késsel a sértett bal felkarját közepesnél kisebbközepes erővel megszúrta; – a sértett ezt követően ez alkalommal is adott pénzt a terheltnek. [24] Az irányadó tényállás alapján kétségtelen, hogy a terhelt magatartásának célja a sértett pénzének, értékeinek az eltulajdonítása volt. [25] Az erőszak – értelemszerűen – fizikai ráhatást, támadást jelent. Rablás esetében pedig az erőszak fogalmán az a magatartás értendő, amely a sértett személye ellen irányul, és annak ellenállását fizikailag küzdi le. [26] A rablás kapcsán az alkalmazott személy elleni erőszak intenzitása vizsgálatának csak abból a szempontból van jelentősége, hogy az erőszak alkalmas volt-e általában véve az ellenállás megtörésére, és valóban az elvétel célzata mozgatta-e. Ez jelen ügyben nem volt kérdéses. A terhelt a sértett pénzének megszerzése érdekében lökdösődött, dulakodott a sértettel, a sértett ennek során a bal felkar felső harmadának oldalsó felszínén 1 centiméteres bemeneti nyílással rendelkező szúrt sérülést, és ezen a területen a deltaizom részleges sérülését szenvedte el. [27] A rablás elkövetési módja az ún. kvalifikált, vagyis az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés is. Ez azt jelenti, hogy a fenyegetésnek az élet vagy a testi épség ellen kell irányulnia, továbbmenően pedig közvetlennek kell lennie. Közvetlen a fenyegetés, ha a kilátásba helyezett hátrány nyombani bekövetkezésével kell számolni. Rablás esetén a kvalifikált fenyegetésnek a dolog elvétele érdekében kell történnie. [28] Jelen ügyben ez az elkövetési mód is nyilvánvalóan megállapítható, hiszen az irányadó tényállás szerint a terhelt egy késsel a kezében több ízben azzal fenyegette meg a sértettet, hogy elvágja a torkát, leszúrja, ha nem kap pénzt. [29] Töretlen az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a súlyos testi sértés (illetve annak kísérlete) és a rablás alaki halmazata valóságos. [30] A rablás elkövetése érdekében kifejtett személy elleni erőszak ugyanis általában a sértettnek – könnyűnek minősülő – sérülést okoz; ezért a könnyű testi sértés és a rablás bűncselekménye a beolvadás folytán csak látszólagos alaki halmazatot képez. Ugyanakkor az idegen dolog jogtalan elvétele érdekében alkalmazott személy elleni erőszak nem szükségképpen jár együtt súlyos sérülés keletkezésével. Ezért az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően – a védett jogi tárgyak különbözőségére is figyelemmel – az erőszak nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó (vagy azt célzó) eredménye a rablási cselekménnyel valóságos alaki halmazatot alkot {BH 2016.265., Bfv.I.292/2016/7. [28]-[29] bekezdés}. [31] Jelen ügyben erről van szó. Helytállóan állapította meg az eljárt bíróság, hogy az elkövetés eszközére és módjára figyelemmel súlyosabb, 8 napon túl gyógyuló sérülés reális Kúria 3.Bfv.778/2022/7 8 lehetősége is fennállt, annak elmaradása a véletlennek, illetve a sértett által viselt többrétegű ruházatnak volt csupán köszönhető. [32] Az irányadó tényállás alapján helyes a felfegyverkezve (az élet kioltására alkalmas eszköz, a kés használata), illetve a cselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy (a sértett megromlott, rögzítettek szerinti egészségi állapota) sérelmére történő elkövetés megállapítása is. [33] Nem sértett tehát törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét a folytatólagosan elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- bc)alpont] mellett folytatólagosan elkövetett rablás bűntettében [Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. §
(1)és
(3)bekezdés] is megállapította, és törvényes a bűncselekmények minősítése is. [34] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértéke felülvizsgálati eljárásban nem kifogásolható. [35] A terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványhoz csatlakozó felülvizsgálati indítványt elkészítő kirendelt védő díját a Kúria a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. §
(6)bekezdése alapján állapította meg. [36] Ekként a Kúria a terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. IV. [37] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [38] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- január
- Kúria 3.Bfv.778/2022/7 9 Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ