A határozat elvi tartalma: A felperes által hivatkozott, a BHGY-ban közzétett kúriai döntés a jogértelmezés szempontjából releváns tények vonatkozásában nem minősül hasonlónak, a ténybeli és jogi azonosság nem állapítható meg a két ügy között. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.V.10.124/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Tánczos Rita előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter bíró Dr. Varga Edit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: felperes képviselőjének neve (felperes képviselőjének címe; ügyintéző: Dr. Fehér Helga ügyvéd) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Lukács Nikolett ügyvéd Kúria V.Mfv.10.124/2023/4 2 (alperes képviselőjének címe) A per tárgya: versenytilalmi megállapodás megszegése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Mf.V.30.023/2023/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék 71.M.70.081/2022/
- Rendelkező rész A Kúria a Győri Ítélőtábla Mf.V.30.023/2023/
- számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000 (háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; a le nem rótt 281.094 (kétszáznyolcvanegyezer-kilencvennégy) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria V.Mfv.10.124/2023/4 3 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A cégnyilvántartás szerint a felperes fő tevékenysége „2442’08 alumíniumgyártás” és a további tevékenysége közé tartozik az „2550’08 fémalakítás, porkohászat”, illetve az „2561’08 fémfelület-kezelés” is. A felperes alumínium öntödéjében hengerlési és préselési (sajtolási) tuskókat gyárt különböző típusú alumínium ötvözetből. A préselési tuskókat értékesíti üzleti partnereinek,
- év végéig a cég1-nek is. Az alperes ...mérnök, ... – szakiránnyal okleveles ...mérnöki mesterdiplomával rendelkezik. [2] A felek között
- május 5-étől állt fenn munkaviszony, az alperes ... munkakörben, majd
- április 1-jétől karbantartó mérnökként dolgozott a felperes öntödei egységében. A munkaszerződés
- pontjába foglalt versenytilalmi megállapodásban az alperes kötelezte magát, hogy a munkaviszonya megszűnését követő egy éven belül nem vállal alkalmazást a munkaadóval közvetlen vagy közvetett versenyben lévő munkáltatóknál. A megállapodás szerint a munkáltató jogosult a tilalom alól a munkavállalót egyoldalúan mentesíteni. Amennyiben erre nem kerül sor, a kötelezettségvállalás ellenértékét az alapbér éves összegének egyharmad része képezi. Ezen kötelezettség megszegése esetén a munkáltató által a versenytilalmi megállapodásra figyelemmel megfizetett összegen felül négy havi távolléti díjnak megfelelő összeget tartozik megfizetni a munkáltató részére azonnal. [3] Az alperes
- március 7-étől munkaviszonyt létesített a cég1-vel ... munkakörben, majd a munkaszerződés aláírását követően,
- január 20-án a felperesnél fennálló munkaviszonyát felmondással megszüntette. A felperes
- február 2-án tájékoztatta az alperest, hogy érvényesíti a versenytilalmi megállapodásból eredő jogait és felszólította, hogy jövőbeni munkáltatója személyét közölje, míg az alperes a
- február 7-én küldött emailben igényt tartott a versenytilalmi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás ellenértékére. A felperes tájékoztatta az alperest, hogy a versenytilalmi korlátozás
- március 6-tól egy évig terheli és a cég1-t, valamint a cég2-t versenytársnak tekinti, s a versenytilalom ellenértéket havonta fizeti. Az alperes
- március 8-án kelt nyilatkozatában bejelentette, hogy a cég1-nél helyezkedett el, álláspontja szerint azonban új munkáltatója nem minősül a felperes versenytársának és a versenytilalmi korlátozás ellenértékének a megfizetését kérte. [4] A cég1 főtevékenysége a cégnyilvántartás szerint „2550’08 fémalakítás, porkohászat”, míg további tevékenysége – többek között – a „2442’08 alumínium gyártás”, a „2453’08 könnyűfémöntés” és a „2561’08 fémfelület-kezelés”. A cég1 2021 decemberében nyilvánosságra hozta, hogy ... 90.000 tonna kapacitású alumínium öntödét épít, amelyben a felperes által gyártottal megegyező termékeket fog előállítani saját felhasználásra és értékesítésre. Az alumínium öntöde alapkőletételére
- szeptember 1-jén került sor, várhatóan
- első negyedévében indul be a termelés azzal, hogy a tervek szerint 2025-ben éri el a teljes kapacitást. [5] A cég1 az öntödei projekt megvalósításához 2021 decemberében ... munkatársat keresett álláshirdetés útján; a cég ..., név1 a felperesnél fennállt munkaviszonya alatt az alperes közvetlen felettese volt. A ... felhívta az alperes figyelmét az álláslehetőségre, majd miután benyújtotta a pályázatát az álláshelyre, őt választották ki. A döntés során figyelembe vették az alperes szakmai tudását és a felperesnél szerzett szakmai ismereteit is. Az alperes a Kúria V.Mfv.10.124/2023/4 4 cég1-nél kizárólag az ... projekthez kapcsolódóan végzi munkáját, az öntöde felépítéséhez, kialakításához, az optimális működéshez kapcsolódó szervezésben vesz részt. Munkavégzése során a felperesnél megszerzett gyakorlatát, tapasztalatát, ismereteit hasznosítja. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [6] A felperes a keresetében 2.810.949 forint és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §-a, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:186-
- §-a alapján. Előadta, hogy versenytilalmi megállapodást kötött az alperessel, amely arra irányult, hogy a versenyt akként korlátozza, hogy a vele közvetlen vagy közvetett versenyben lévő munkáltatóknál az alperes ne helyezkedhessen el, mivel a vele fennállt munkaviszonya alapján olyan ismeretekhez jutott, amelyeknek a versenytársnál történő hasznosításával érdekei sérülnek. Az alperes új munkáltatója vele azonosan alapvetően ... tevékenységet végez, mindketten az ... beszállítói, üzleti partnereik is részben fedik egymást, azonos piacon azonos tevékenységet végeznek, így versenytársnak minősülnek. A cég1 olyan alumínium öntödét épít, amely mind méretében, mind ötvözetében az általa előállított sajtolási tuskókkal teljesen megegyező alapanyagokat fog készíteni. Az alperes az új munkaviszonyában az új öntödei üzletág termelési egységének kiépítésében vesz részt, olyan tevékenységet lát el, amely túlnyomórészt megegyezik a nála végzett feladatokkal. [7] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes költségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint nem szegte meg a versenytilalmi megállapodást, a felperes és a cég1 közötti mindennapi működés során az együttműködés olyan mértékű, amelyre tekintettel a versenytársi minősítés alaptalan. Ezen túlmenően a felperes és a cég1 által előállított termékek teljesen különbözőek, nem egy piacon tevékenykedő gazdasági társaságok. Az alumínium öntöde vonatkozásában előadta, hogy a felperes jelenleg olyan alumínium tuskókat gyárt, amelyekre alapanyagként a cég1-nek szüksége van és amelyeket az új öntödében saját maga fog előállítani saját maga számára. Erre figyelemmel az öntöde építése nem jelent reális veszélyt a felperesre, a gazdasági érdek veszélyeztetése nem valósult meg. Kifogásolta, hogy a felperes megsértette az Mt.
- §
(2)és
(4)bekezdésében foglaltak, mivel nem tájékoztatta időben őt arról, hogy a cég1-t versenytársnak tekinti. [8] Az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, melyben a versenytilalom ellenértékeként 2.942.800 forint és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni a felperest, továbbá elmaradt munkabér követelést is előterjesztett. Indokolása megegyezett az ellenkérelmében foglaltakkal. [9] A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság határozata Kúria V.Mfv.10.124/2023/4 5 [10] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.810.949 forint kötbért és késedelmi kamatát és 1.270.000 forint perköltséget, továbbá a viszontkeresetet elutasította. Utalt a Kúriának az adott tárgykörben folytatott joggyakorlatelemző csoportja összefoglaló jelentésében foglaltakra, amely szerint vita esetén a munkáltatónak kell igazolnia, hogy a munkavállaló megsértette a versenytilalmi megállapodás rendelkezéseit. Kifejtette, hogy elsősorban a cégnyilvántartás adatait kellett vizsgálni, azonban ellenbizonyításnak helye van. Megállapította, hogy a felperes és a cég1 cégnyilvántartás szerinti tevékenységi köre nagyfokú egyezőséget mutat, a cégadatok alapján az új munkáltató azonos ipari területen tevékenykedik, illetve nagymértékben azonos tevékenységet végez a felperessel, így versenytársnak tekinthető. [11] Emellett a felek előadására tekintettel vizsgálta a bíróság a két munkáltató tényleges tevékenységét és az alperes által betöltött munkaköröket. Megállapította, hogy a ... termékek tekintetében a cég1 nem versenytársa a felperesnek, de az öntödei projekt vonatkozásában megállapította, hogy az egy olyan új egység megvalósítására irányul, amelynek eredményeként a cég a felperes által is gyártott termékekkel megegyező termékeket – alumínium préselési tuskókat – fog előállítani és ezzel a felperesével megegyező piacra lép. Figyelembe vette, hogy a felperes ezt a terméket folyamatosan értékesíti, üzletfelei között volt 2022 decemberéig a cég1 is. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az öntödei projekt megvalósulása esetén a felperes gazdasági helyzete megváltozik, az új öntöde működése miatt olyan szabad kapacitása keletkezik, amely a piaci helyzetet átrendezi. A felperes érdeke sérül azzal, hogy a cég1 azon a piacon lép fel az új termékekkel, ahol a felperes is tevékenykedik. Az azonos termékkel, azonos piacon, kifejezetten a felperes jelenlegi üzletfeleinél való megjelenés következtében a cég1 a felperes versenytársának minősül a bíróság megállapítása szerint. [12] Az alperes új munkáltatónál betöltött munkakörével összefüggésben rögzítette, hogy alkalmazására kifejezetten az öntödei projektben kerül sor. Jelenlegi munkakörében segíti az új munkáltatóját abban, hogy a felperessel azonos piacon sikeresebben tevékenykedjen. Megállapította, hogy versenytársnak nemcsak az azonos piacon már ténylegesen tevékenykedő vállalkozás minősül, hanem az a társaság is, amelynek üzleti érdekei azonosak. A cég1 nemcsak az öntödei termelés megkezdése után lesz a felperes versenytársa, hanem már a projekt megvalósítása folyamatában is, és ennek sikere érdekében már a volt felperesi munkavállalókat is alkalmazza kifejezetten célirányos területeken. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes nem sértette meg az Mt.
- §-át, eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének. [13] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a perköltség viselésére kötelezte az alperest. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg és abból a jogszabályok helyes alkalmazásával megalapozott és jogszerű döntést hozott. [14] Hangsúlyozta, hogy a versenytársi minőséget nemcsak az azonos piacon már ténylegesen végzett termelőtevékenység alapozhatja meg, hanem már az azt megelőző, annak folytatása érdekében megvalósuló beruházás is. A perbeli esetben bizonyítottnak találta, hogy a cég1 alumínium öntöde építési projektjének célja, hogy a korábbiakban a felperestől beszerzett és a működése során alapanyagként felhasznált terméket állítson elő. Mindez a felperes gazdasági érdekeire befolyással lesz, azt veszélyeztetni fogja. Kúria V.Mfv.10.124/2023/4 6 [15] Hivatalból vizsgálta a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett Mfv.10.178/2019/
- számú határozatának alkalmazhatóságát, az adott üggyel való összevethetőségét. A hivatkozott ítéletben kifejtett jogi indokolást irányadónak tekintette, ugyanakkor megállapította, hogy az a perbeli esettől jelentős mértékben eltérő tényálláson alapult, mivel a hivatkozott határozatban a versenytársi minőség megállapíthatóságának azért sem lehetett helye, mert a jogi szabályozás folytán a versenytársként megjelölt gazdasági társaság a volt munkáltatóval azonos versengő tevékenységet nem is végezhetett. A cég1 által megvalósítani kívánt öntödei projekt vonatkozásában ilyen jogszabályi korlátozás nem állt fenn. A munkaszerződésben egyértelműen körülírták azt a magatartást, amellyel a felperes gazdasági érdekeinek a védelmét kívánták biztosítani és az alperes szerződéses kötelezettsége ellenére vállalt munkát a cég1-nél. Nem találta eltúlzottnak a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletnek a perköltség megállapítására vonatkozó rendelkezését sem. A felülvizsgálati kérelem, felülvizsgálati ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy azt a Kúria helyezze hatályon kívül és a felperes keresetét utasítsa el, viszontkereseti kérelmének adjon helyt, továbbá marasztalja a felperest a peres eljárás költségében. Érvelése szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a alapján alkalmazandó
- §
(5)bekezdését, mivel álláspontja szerint a jogi indokolás nem tartalmazza azokat az okokat, amely miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a BHGY-ban közzétett Mfv.10.178/2019/6. számú döntésétől. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti továbbá a Pp. 265. §
(1)bekezdését és 279. §
(1)bekezdését is, mivel véleménye szerint a felperes nem bizonyította a versenytársi minőség fennállását, így az általa megvalósított szerződésszegést. [17] Állította, hogy a másodfokú bíróság hibásan értelmezte a Kúria döntését, mivel nem a termelési tevékenység akadályát kell egyezőnek vagy hasonlónak tekinteni ahhoz, hogy a határozat alkalmazható legyen, hanem arra kell figyelemmel lenni, hogy a termelési tevékenység az akadály folytán nem kezdődik meg, így nem is folytatható a korábbi munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenység. Érvelése szerint a két ügy tényállása hasonló, az akadály – az adott ügyben a kvóta hiánya, illetve jelen esetben az elkészült és működőképes öntöde hiánya – azt eredményezi, hogy az új munkáltató nem képes a korábbi munkáltató tevékenységével megegyező vagy ahhoz hasonló versengő tevékenységet folytatni, ilyen tevékenység hiányában pedig nem valósulhat meg versenytársi minőséget megalapozó feltétel annak ellenére sem, hogy a tevékenység folytatásához szükséges előkészítő tevékenység folyamatban van. Erre figyelemmel álláspontja szerint a jelen ügyben is alkalmazni kell a hivatkozott precedensértékű határozatot, amelytől megfelelő indokolás nélkül a másodfokú bíróság nem térhetett volna el. [18] Állította továbbá, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 265. §
(1)bekezdését is, mivel a felperes a meghallgatott tanúk nyilatkozatával nem tudta bizonyítani, hogy a két cég versenytársi minőségben áll. A másodfokú bíróság döntésével sértette a Pp. 279. §
(1)bekezdését is, mivel az eljárás során tett nyilatkozatokból és a benyújtott bizonyítékokból az ítéletben tett megállapítások nem vonhatók le, azokból okszerűen nem következnek, a bíróság Kúria V.Mfv.10.124/2023/4 7 mégis ezekre alapította a döntését. A cég1 jövőbeni tevékenységét, érintett piaci helyzetét a felperes tevékenységét számos körülmény befolyásolja, ezeket nem lehet előre látni. A meghallgatott tanúk egyike sem tudott a feltételezésnél több bizonyítékkal szolgálni. [19] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet – annak helyes megállapításaira tekintettel – teljes egészében „hagyja helyben”, a felülvizsgálati kérelmet annak megalapozatlanságára tekintettel „utasítsa el” és marasztalja az alperest a perköltségben. Érvelése szerint alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy a másodfokú bíróság eltért a Kúria precedensértékű határozatától. A hivatkozott ügyben a vállalkozás a jogi szabályozás folytán nem léphetett piacra, ennélfogva nem minősülhetett a versenytilalmi időszak alatt esetleges jövőbeni versenytársnak. A Kúria az engedély hiányát emelte ki annak alátámasztására, hogy az adott cég miért nem végezte a megjelölt tevékenységet a versenytilalmi időszakban. A cég1-nél a piacra lépést jogi szabályozás nem korlátozta. Mindezekre tekintettel a hivatkozott ügy nem tekinthető érdemben hasonlónak és a jelen ügyre alkalmazhatónak. [20] Állítása szerint bizonyította a cég1 versenytársi minőségét, e minőséget nemcsak a jövőbeni piacra lépés és annak valószínű hatásai, hanem már a projekt megvalósításának folyamata is megalapozza. Mindezt tanúvallomások is alátámasztották. A Kúria döntése és jogi indokai [21] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. [22] Az alperes a felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy a másodfokú bíróság ítéletének jogi indokolása nem tartalmazza azokat az okokat, amelyek miatt állítása szerint a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a BHGY-ben közzétett Mfv.10.178/2019/6. számú határozatától, továbbá a jogerős ítélet sérti a Pp. 364. §-a alapján alkalmazandó 346. §
(5)bekezdését, 265. §
(1)bekezdését és 279. §
(1)bekezdését. [23] A Pp. 406. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Kúriától az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz. A Kúriának annak megítéléséhez, hogy mikor áll fenn az ügyek (bírói döntések) közötti jogkérdésben való eltérés, mindig esetről esetre kell vizsgálnia a megjelölt határozatokat, az eltérés ugyanis nem ténybeli azonosságot, hanem azonos jogkérdést feltételezve az adott ügyben alkalmazott jogszabály eltérő értelmezését jelenti. Ennek megítélése során szigorúan kell venni az összehasonlított bírói döntésekben az alkalmazott anyagi jogszabály egyezőségét (hatály, normatartalom) és a jogértelmezés szempontjából releváns tények lényegi hasonlóságát. [24] Az alperes állítása szerint a másodfokú bíróság hibásan értelmezte a Kúria BHGY-ben megjelölt döntését, annak lényegét tévesen ragadta meg. Nem a termelési tevékenység akadályát kell egyezőnek vagy hasonlónak tekinteni ahhoz, hogy a határozat jogi Kúria V.Mfv.10.124/2023/4 8 érvelése e perben is alkalmazható legyen, hanem azt kell értékelni, hogy a termelési tevékenység az akadály folytán nem kezdődött meg a versenytilalom alatt. A Kúria nem értett egyet a felülvizsgálati kérelem ezzel kapcsolatos érvelésével. [25] A hivatkozott ítélet tényállása szerint az adott munkáltatónál ... munkakört betöltő felperes a munkaszerződésében azt vállalta, hogy munkaviszonya megszűnését követő egy éves időtartama alatt nem létesít sem közvetlen, sem közvetett módon munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a munkáltatóéhoz hasonló vagy azzal megegyező tevékenységet folytató vagy a munkáltatóval fontos gazdasági kapcsolatban álló társasággal és vállalkozással, amely negatív hatással lehetne a munkáltatóra. A munkavállaló munkaviszonya
- augusztus 31-én megszűnt és igazolható módon a versenytilalom ideje alatt nem létesített a korábbi munkáltatója által versenytársnak tekintett munkáltatóval sem munkaviszonyt, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. [26] A munkavállaló a versenytilalom idején résztulajdonosává vált egy olyan gazdasági társaságnak, amely előkészületeket végzett olyan tevékenység folytatására, amelyhez hasonló tevékenységet végzett korábbi munkáltatója, azonban ilyen jellegű tevékenységet sem a versenytilalom fennállása alatt, sem annak megszűnését követően még több mint egy évig jogszabályi tilalomra tekintettel a korábbi munkáltató által versenytársnak tekintett cég nem végezhetett. Erre figyelemmel állapította meg az adott ügyben a Kúria, hogy a versenytilalom időszakában a korábbi munkáltató által megjelölt cég nem minősült versenytársnak, mivel az adott időszakban, illetve azt követően még több mint egy évig a jogi szabályozás folytán ilyen versengő tevékenységet az adott gazdasági társaság nem végezhetett, továbbá a felperes versenytilalmi időszakban végzett tevékenysége nem mutatott túl a tagi jogviszony keretein, a munkavállaló tevékenysége nem munkavégzésre irányult, így nem szegte meg a versenytilalmi megállapodásban foglaltakat. [27] E perben mindez nem volt megállapítható, az alperes a felperes kifejezett felhívása és tiltása ellenére munkaviszonyt létesített a felperes versenytársának minősülő munkáltatóval ... munkakörben, ahol új munkáltatóját segítette abban, hogy az e körben megvalósított beruházást követően új munkáltatója a korábban a felperestől beszerzett és működése során alapanyagként felhasznált termékeket állítson elő, amely a korábbi munkáltató gazdasági érdekeire befolyással lesz, azt veszélyeztetni fogja. Az új munkáltató e tevékenységét jogszabályi korlátoktól függetlenül végezheti a beruházás megvalósulását követően. A jelen ügytől eltérő többlettényállási elem a munkavállaló kizárólagos tagi jogviszonya, amelynek folytán a vizsgált időszakban nem végzett olyan tevékenységet, amely munkaviszonynak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősíthető lett volna és ezáltal a versenytilalmi megállapodásba ütközött volna. Mindezek alapján megállapítható, hogy a felperes által hivatkozott BHGY-ban közzétett kúriai döntés a jogértelmezés szempontjából releváns tények vonatkozásában nem minősül hasonlónak. [28] A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között az ott megjelölt szabályok tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, figyelemmel a Pp. 523. §-ában foglaltakra is. [29] A Pp. 413. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell a Kúria V.Mfv.10.124/2023/4 9 felülvizsgálni kívánt ítélet számát, a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja. [30] Az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/2017. polgári jogegységi határozat folytán a Pp. alkalmazása körében megfelelően irányadó a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II. 15.) PK vélemény, amelynek 3. pontja értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. [31] Az alperes felülvizsgálati kérelmében eljárási jogszabálysértéseket jelölt meg [Pp. 346. §
(5)bekezdés, 265. §
(1)bekezdés, 279. §
(1)bekezdés] részletezve, hogy álláspontja szerint azok megsértése milyen módon történt. A versenytilalmi megállapodás megszegéséről szóló jogerős döntés alapjául szolgáló anyagi jogszabályhelyet azonban (Mt.
- §) nem jelölte meg. Az anyagi jogi jogszabálysértés megjelölése hiányában az eljárásjogi jogszabálysértések nem eredményezhették a felülvizsgálati kérelemben indítványozott döntés meghozatalát. [32] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint (Mfv.I.10.040/2016/4., Mfv.I.10.484/2016/4., Pfv.I.20.656/2021/4.), ha az eljárási szabálysértés megállapítható, abból még nem vonható le következtetés az anyagi jogszabály megjelölése hiányában arra, hogy ennek megsértése is megvalósult. A megsértett anyagi jogi jogszabályhely megjelölése nélkül a hivatkozott jogszabálysértés tartalmi körülírása az arra vonatkozó jogi álláspont kifejtése sem lehet alapos. [33] A perbeli esetben nem történt olyan eljárásjogi szabálysértés, amire figyelemmel a jogerős ítéletet hatályon kívül kellett volna helyezni. A bíróságok indokolási kötelezettségüknek eleget tettek, megjelölték az értékelt bizonyítékokat és az irányadó jogszabályokat helyesen alkalmazták. A bizonyítékok nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegelésének hiányában felülmérlegelésre a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség (Pfv.II.20.913/2020/4.). Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [34] A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, ezért az alperes a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A perköltség összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint az általános forgalmi adóra is kiterjedő, de a
(2)bekezdés alapján a jogi képviselő által kifejtett munkát is figyelembevéve mérsékelt összegben határozta meg a Kúria. Kúria V.Mfv.10.124/2023/4 10 [35] Az alperest megillető munkavállalói költségkedvezményre figyelemmel a felülvizsgálati eljárás illetéke a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [36] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 376. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [37] zárja ki. Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja Budapest,
- január
- Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró, dr. Varga Edit s.k. bíró