A határozat elvi tartalma: A közgyűlési meghívó megküldésére meghatározott tizenöt napos határidő betartása mellett kell teljesüljön a napirend tartalmi előkészítése és közlése a részvényesekkel. A tartalmi előkészítés mindazon lényeges információk megküldését is jelenti, amelyek szükségesek a felelős döntés kialakításához. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.091/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Koczkás János Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: dr. Koczkás János ügyvéd) Az alperes: cég1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Nemes Dalma ügyvéd (cím4) A per tárgya: közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 13.Gf.40.203/2024/8-II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék, 33.G.42.236/2023/
- számú ítélet Kúria VI.Gfv.30.091/2025/4-II 2 Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 285.750 (kétszáznyolcvanötezer-hétszázötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
- augusztus 8-án megtartott konferencia-közgyűlésén az alperes vezérigazgatója tájékoztatta a részvényeseket a társaság üzletágainak értékesítési szándékáról, annak indokairól (veszteséges működés) és többek között arról is, hogy a felperes megkapta az ezzel kapcsolatos, általa kért adatokat azzal, hogy az utolsó adategyeztetés időpontját a felperes lemondta. Rögzítették, hogy könyvvizsgálót kérnek fel az üzletágak piaci értékének meghatározására, és a következő közgyűlés dönthet az értékesítésről. [2] Az alperes vezérigazgatója a
- augusztus 11-én kelt meghívóval közgyűlést hívott össze
- augusztus 29-re az alperes székhelyére az alábbi napirenddel:
- Döntés a Társaság cloud (AWS) üzletágának és az alkalmazásfejlesztés üzletágának együttes értékesítéséről, döntés az értékesítés feltételeinek meghatározásáról;
- Döntés „Cheppers” védjegy használati jogosultságával kapcsolatos szerződésmódosításról;
- Döntés a vételi ajánlathoz kapcsolódó társasági információk megadásáról a vevő számára;
- Döntés a vételi ajánlat elfogadásáról;
- Döntés az üzleti terv elfogadásáról. Ezt követően a meghívó részletes tájékoztatást adott az egyes napirendi pontokról, kiemelve, hogy az üzletágak nem eredményesek, és a várható veszteségre figyelemmel azok értékesítése vált szükségessé. Az üzletág veszteséges működését a társaság független könyvvizsgálói elemzéssel is ki kívánja mutatni, a könyvvizsgálót megbízták, a vizsgálat elvégzése folyamatban van. Kúria VI.Gfv.30.091/2025/4-II 3 [3] A felperes a meghívót
- augusztus 24-én megkapta. Jogi képviselője válaszlevelében jelezte, hogy a közgyűlésen nem hozható érvényes határozat. Többek között rögzítette, hogy az üzletágak piaci értékével kapcsolatos független értékbecslés nem készült el. [4] Az alperes közgyűlése a
- augusztus 27-én a következő határozatokat hozta: Az
- sorszámú határozattal elhatározta a társaság Cloud (AWS) üzletágának és alkalmazásfejlesztés üzletágának értékesítését. Meghatározta, hogy a potenciális vevőnek milyen feltételeknek kell megfelelni. Akként határozott, hogy az adásvételi szerződés hatálybalépésének feltétele, hogy a szerződésben maradó fél hozzájárulását adja a szerződésből kilépő felet megillető jogok és kötelezettségek szerződésbe lépő félre történő átruházásához. A
- sorszámú határozattal elhatározta, hogy a vevő javára a társaság hozzájárul a saját védjegyhasználati jogosultságának korlátozásához mindaddig, amíg a vevő saját arculatát ki nem alakítja, de lefeljebb a szerződés hatálybalépésétől számított 15 hónap határozott időtartamra. Felhatalmazta a vezérigazgatót a védjegyhasználati szerződésmódosítás kezdeményezésére és aláírására. A
- sorszámú határozattal a közgyűlés akként határozott, hogy a levezető elnök a független könyvvizsgálói elemzés és az ún. asset deal keretében átruházni kívánt valamennyi vagyonelem tartalmát részletesen megismertetheti a vevővel titoktartási nyilatkozat aláírása mellett. Megállapították, hogy a vevő által előterjesztett vételi ajánlatban rögzített függő tételek teljesülnek, így a vevő ajánlati kötöttsége beáll. A
- sorszámú határozattal a közgyűlés arról határozott, hogy az üzletágakat együttesen 5.000.000 forint vételáron értékesíti a vevő részére, és intézkedik a szerződő partnerektől a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §
(1)bekezdésében rögzített hozzájáruló nyilatkozatok 45 napon belüli beszerzése iránt. Ezen közgyűlési határozat vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatnak minősül. Felhatalmazta a vezérigazgatót az üzletág-átruházási szerződés aláírására. Végül a
- sorszámú határozattal a közgyűlés elfogadta az üzleti tervet. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében az alperes
- augusztus 29-én megtartott közgyűlésén meghozott 5-9/
- (08.29.) számú közgyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:
- §-a és 3:
- §
(1)bekezdése alapján. [6] Keresetében – többek között – arra hivatkozott, hogy a napirend a meghívóban nem volt olyan részletességgel feltüntetve, hogy a szavazásra jogosultak ezekben a témakörökben az álláspontjukat kialakíthassák, a vezérigazgató nem hozta a közgyűlést megelőzően legalább tizenöt nappal a részvényesek tudomására a független könyvvizsgálói elemzés lényeges adatait, elmaradt a kért felvilágosítás és tájékoztatás. A meghívó tartalmazta, hogy az üzletágak veszteséges működését az alperes társaság független könyvvizsgálói jelentéssel kívánja kimutatni és alátámasztani, amely elemzés a többi napirendi pontról való döntés alapját is képezi. A meghívóban szerepelt, hogy az elemzés a meghívó kiküldésekor nem állt rendelkezésre. Ezért
- augusztus 24-én megkereste a vezérigazgatót az elemzés megküldése érdekében a részvényesek részére, mert annak hiányában határozat nem hozható. A vezérigazgató a közgyűlés előtti napokban megküldött egy könyvvizsgálói bemutató Kúria VI.Gfv.30.091/2025/4-II 4 anyagot, azonban a könyvvizsgáló által aláírt elemzés sem a közgyűlés előtt, sem a közgyűlésen nem került bemutatásra, átadásra. Kiemelte, hogy nem csak a meghívót kell a közgyűlés előtt 15 nappal elküldeni, hanem az abban hivatkozott mellékleteket is. [7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a közgyűlés napirendjéhez tartozó anyagokat a vezérigazgató a meghívóval együtt megküldte a részvényeseknek. A felperes pedig nem csak a meghívó megküldésével, hanem már korábban megkapta az üzletágak értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelemmel érintett jogi indokolásában megállapította, hogy a meghívó megfelelt a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdésének és a 3:258. §
(1)-
(2)bekezdéseinek. A meghívóban írt mind az öt napirendi pont egyértelműen meghatározta a témaköröket, amelyek alapján a felperes ki tudta alakítani álláspontját. A felperes által a keresetben jelölt jogszabályok nem tartalmaznak semmilyen rendelkezést a meghívóhoz kötelezően csatolandó mellékletekről. Az alperes bizonyította, hogy a vezérigazgatója már a 2023. augusztus 8-i közgyűlésen, illetőleg azt megelőzően, az akkor készült jegyzőkönyvben írt időpontokban megadta felperesnek az általa kért összes tájékoztatást, a későbbiekben azt ki is egészítette, így teljesült a Ptk. 3:258. §
(1)bekezdésében írt törvényi feltétel, ami a felvilágosítás határidejét a közgyűlés napja előtt három napban határozza meg. A törvényben megfogalmazott tájékoztatáshoz való jog sérelme sem jelenti a közgyűlés összehívásának jogszabálysértő voltát. A meghívó megküldésére vonatkozó tizenötnapos határidőt nem lehet a tájékoztatáshoz való joghoz kapcsolni, mivel ott a Ptk. konkrétan három napos határidőt ír elő. Nem alkalmazható a Ptk. 3:258. §
(2)bekezdésében írt tizenöt napos határidő sem, mivel az kifejezetten az ott írt speciális adatokra vonatkozik. Nincs olyan törvényi előírás, miszerint egy jogi személy köteles lenne független könnyvizsgálói jelentést készíteni abban az esetben, ha el kívánja adni valamely üzletrészét (helyesen: üzletágát), azt a meghívóhoz mellékelni kellene, illetve milyen határidőn belül kellene eljuttatni a részvényesekhez. [9] Az elsőfokú bíróság a felperes – keresetben előadott – további hivatkozásait és jogi érvelését érdemben nem vizsgálta, mert álláspontja szerint azok nincsenek közvetlen összefüggésben a keresettel támadott közgyűlési határozatokkal (azok tartalmával), így túlmutatnak felperesnek a jelen perben érvényesített jogán. [10] A felperes elsőfokú ítélet megváltoztatására és az alperes perköltség felemelésére irányuló fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes keresettel támadott valamennyi közgyűlési határozatát hatályon kívül helyezte. [11] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tányállást helyesen állapította meg, de abból helytelen jogi következtetést vont le. Kifejtette, a döntéshozó szerv (jelen esetben az alperes közgyűlése) csak akkor tud megalapozott döntést hozni, ha a Kúria VI.Gfv.30.091/2025/4-II 5 résztvevőknek módjuk van az ülésen eldöntendő kérdésekhez kapcsolódó információkat előzetesen beszerezni, azokat feldolgozni és a döntésre felkészülni. Ehhez pedig kellő részletességgel kell ismerniük a napirendre kerülő kérdéseket. A meghívó elküldése és a kitűzött közgyűlés időpontja között azért kell eltelnie meghatározott időnek, hogy a részvényesek felkészülhessenek a közgyűlésen való részvételre, egyrészt megszervezhessék megjelenésüket az ülésen, vagy gondoskodjanak a képviseletekről, másrészt a meghozandó döntések meghozatalához szükséges információkat beszerezhessék, feldolgozhassák és így meghatározhassák melyik lesz az érdeküknek leginkább megfelelő döntés. A Kúria gyakorlata szerint a meghívó nem felel meg a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdése által támasztott követelményeknek, ha nem olyan részletes, hogy lehetővé tegye a tagok számára jogi álláspontjuk kialakítását. Az összehívás során elkövetett jogszabálysértést nem orvosolja, ha a meghívó kellő részletezettségéhez szükséges dokumentumok később, de nem a törvényes határidőn belül kerülnek postára adásra (BH
- 81., BH
- 285.). A bíróságnak mindig az egyedi ügy körülményeire tekintettel kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy adott napirendi ponttal összefüggésben a tagok tájékoztatása kellően részletes volt-e. [12] A másodfokú bíróság rámutatott, az alperes a döntés előkészítéséhez maga is könyvvizsgálói értékelést tartott szükségesnek. Az augusztus 8-án tartott konferencia közgyűlésről készült jegyzőkönyv is tartalmazta a vezérigazgatónak azt az egyértelmű tájékoztatását, hogy az értékesítésről való döntés érdekében könyvvizsgálót kérnek fel annak érdekében, hogy az üzletágak piaci értékét meghatározza. A perbeli közgyűlésről szóló jegyzőkönyv pedig rögzítette, hogy a felperes kérésére a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése alapján 3 nappal a közgyűlés napja előtt került csak megküldésre a könyvvizsgálat eredménye, azonban az egy számadat tekintetében elírást tartalmazott. A másodfokú bíróság egyetértett a felperessel abban, hogy a napirendi pontokban jelölt tárgykörökben való döntéshez szükséges információk az üzletágak veszteségességének okát pontos számadatokkal bemutató könyvvizsgáló elemzés és a piaci értékre vonatkozó értékbecslés alapján állapíthatók meg. Azzal, hogy az alperes igazgatósága a közgyűlés kitűzött időpontja előtt röviddel közölte a napirendi pontokhoz kapcsolódó kiegészítő információkat, a könyvszakértői véleményt, amelynek adminisztratív hibája is volt, a részvényesek számára nem volt biztosított a közgyűlésre való megfelelő felkészülés. [13] A nem szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdések megtárgyalásához valamennyi részvételre jogosult egyhangúlag nem járult hozzá, ezért a felülvizsgált határozatok sértik a Ptk. 3:17. §
(3)és
(6)bekezdésében, továbbá a 3:273. §
(1)bekezdésében foglaltakat. A másodfokú bíróság a jogsértés súlyára tekintettel a Ptk. 3:37. §
(3)bekezdésének alkalmazására nem látott lehetőséget. [14] A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a fentiekre tekintettel nem volt jelentősége a felperes további hivatkozásainak (jogosulatlan részvényesek részvétele a szavazásban, helytelen szavazati arányok) vizsgálatának, de megjegyezte, hogy – szemben az elsőfokú bíróság megállapításával – szükség esetén ezek a jogszabálysértések és létesítő okiratba ütközések a felülvizsgálni kért közgyűlési határozatok tárgyától függetlenül vizsgálhatóak lettek volna. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Kúria VI.Gfv.30.091/2025/4-II 6 [15] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdését. A keresettel támadott határozatok nem sértenek jogszabályt, mert a felperes és minden részvényes kellő és megfelelően részletes, valamint időben is megfelelő tájékoztatást kapott a közgyűlés előtt, valamint a meghívó is olyan részletességgel került kiküldésre, amely alapján a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat ki tudták alakítani, kérdezni is volt lehetőségük. Ehhez nem volt szükségük az érintett könyvvizsgálói elemzésre. [16] Az üzletágak veszteséges működése nem igényel további kimutatást vagy bonyolult kalkulációt, a kiadások mértéke ugyanis meghaladta a bevételeket. Erről a részvényesek már sokkal korábban tájékoztatást kaptak. A könyvvizsgálói elemzés mindössze ezeket a számadatokat erősítette meg két oldalban. Szintén nem volt szükséges könyvvizsgálói elemzés annak megállapításához, hogy a veszteséges üzletág átruházása bármilyen vételáron kizárólag hasznos lehet az alperes számára, ezért a vételárnak nincs relevanciája, hiszen a megtartása a társaság részére kárt okoz. Az alperes hangsúlyosan hivatkozott az augusztus 8-i konferencia közgyűlés tartalmára, ahol a részvényesek kérdéseket tehettek fel, részükre a vezetés egyeztetést ajánlott fel, amellyel a felperes nem élt. [17] Az alperes előadta, a könyvvizsgálói elemzés megküldésre került a közgyűlés előtt, holott maga az elemzés nem a döntés alapját szolgálta, csupán megerősítette az érintettek előtt ismert és nyilvánvaló számadatokat. Az a körülmény, hogy a vezérigazgató vagy az alperes önként magára vállalta a könyvvizsgálói elemzés beszerzését és megküldését, nem változtat azon, hogy az valójában nem volt szükséges a döntés meghozatalához és a jogszabály sem írja elő annak beszerzését. Hangsúlyozta, az elemzésben a számítási hibának nem volt relevanciája, a felperes azonnal maga is meg tudta állapítani a helyes adatokat, és azt észrevételezte is. A felperesnek volt ideje a könyvvizsgálói elemzés megtekintésére és arra is, hogy a könyvvizsgálót még a közgyűlést megelőzően megkeresse. [18] Az alperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság összemosta a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdés előírásait a napirend tartalma vonatkozásában a Ptk. 3:258. §
(1)bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettséggel. A könyvvizsgálói elemzés megküldése az előbbi helyett legfeljebb az utóbbi tájékoztatási kötelezettség körébe eshet, amely vonatkozásában a jogszabály 3 napos határidőt ír elő, amelynek az alperes eleget tett. Az utóbbi rendelkezés az előbbihez képest, amely a napirend, vagyis az általános témakörök meghatározására vonatkozik, speciális szabály, amely szerint lehetőség van kiegészítő tájékoztatást adni a meghívó tartalmához képest. A könyvvizsgálói jelentés nem tartozott a napirendhez, legfeljebb kiegészítő tájékoztatásnak minősülhetne. A jogerős ítéletben hivatkozott döntések (BH
- 81., BH
- 285) nem a jelen üggyel azonos esetekre vonatkoznak, mivel mindkét tényállásnál a napirend volt hiányos, nem pedig az azt alátámasztó tájékoztatás. [19] Az alperes hangsúlyozta, a közgyűlési döntések tárgyát képező üzletág értékesítés már másfél évvel ezelőtt foganatba ment, a társaság munkavállalói is távoztak a társaságtól. Az alperes jelenleg már nem folytat semmilyen tevékenységet e körben, annak megszüntetésére kizárólag a felperes akadályozó magatartása miatt nem kerül sor. Kúria VI.Gfv.30.091/2025/4-II 7 [20] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálta, és azt az alperes által megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [22] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának kizárólag abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a nem vitatott tényállás alapján helytállóan állapította-e meg a másodfokú bíróság, hogy a meghívó nem megfelelő tartalma, a napirendhez fűzött tájékoztatás hiányossága miatt a perbeli közgyűlési határozatok sértik a Ptk. 3:17. §
(3)és
(6)bekezdésében, továbbá a 3:273. §
(1)bekezdésében foglaltakat. [23] Az alperes érdemben egyrészt arra hivatkozott, hogy a könyvvizsgálói jelentés megküldése a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdése alapján egyáltalán nem volt szükséges, mert annak megtárgyalása nem volt kitűzött napirend, így arra vonatkozó jogszabályi kötelezettsége nem állt fenn. Az önkéntes vállalása ellenére a meghívóval együtt megküldeni elmulasztott jelentés pedig nem valósított meg jogszabálysértést, mert annak hiányában is kellő információ állt a részvényesek rendelkezésére a döntéshez. Másrészt állította, hogy a Ptk. 3:273. §
(1)bekezdésében meghatározott határidőben megtörtént a könyvvizsgálói jelentés elküldése, ezáltal eleget tett a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének. [24] A Kúria maradéktalanul egyetértett a másodfokú bíróság álláspontjával, hogy amennyiben maga az alperes látta szükségesnek, ezért ígéretet tett az üzletágak értékesítésével összefüggő kérdésekben (veszteség kimutatása, vételár) könyvvizsgálói jelentés beszerzésére – nem kizárt, hogy éppen a
- augusztus 8-i konferencia közgyűlésen e körben a részvényesek között kibontakozó vitára tekintettel –, úgy nem állíthatja alappal, hogy a könyvvizsgálói jelentés ismerete szükségtelen volt ahhoz, hogy a részvényesek mindazon adatok birtokába kerüljenek, amelyek a megalapozott döntéshez szükségesek. Megalapozatlanul hivatkozott ezért az alperes arra, hogy annak megküldésére nem állt fenn jogszabályi kötelezettsége a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdése alapján, amely szerint a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. [25] A könyvvizsgálói jelentés megküldésének időpontjával kapcsolatban a Kúria szintén osztotta az másodfokú bíróság jogi álláspontját. Arra alappal hivatkozott az alperes, hogy a jogerős ítéletben felhívott kúriai döntések (Gfv. 30.037/2019/
- – BH
- és Pfv. 20.848/2020/
- – BH
- 285.) alapjául szolgáló tényállás jelen perbelitől annyiban különbözött, hogy azokban az ügyekben maga a napirend meghatározása volt hiányos, azaz alkalmatlan arra is, hogy a tagok a kitűzött napirendi pont konkrét tárgyát egyértelműen be tudják azonosítani. Jelen ügyben a napirendi pontok meghatározásának ilyen hibája nem merült fel. Az utóbbi határozat azonban kitért arra is, hogy a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés c) Kúria VI.Gfv.30.091/2025/4-II 8 pontjából,
(3)bekezdéséből, valamint (mivel abban az ügyben egyesületi határozat volt a per tárgya) a Ptk. 3:72. §
(1)bekezdéséből együttesen következik, hogy a döntéshozó szerv ülésének szabályszerű összehívásához a törvényben meghatározott tizenöt napos határidő betartása mellett kell teljesüljön a napirend tartalmi előkészítése és közlése a szavazásra jogosult tagokkal, küldöttekkel. Mindez – a tizenöt napos időköz szabálya és a megfelelő tartalmi előkészítés – együttesen jelentik a garanciáját annak, hogy a tagok (küldöttek) az ülésen tárgyalni kívánt témakörökben felkészülhessenek, a határozathozatalt megelőzően megfelelően tájékozódjanak, álláspontjukat alapos megfontolás után kialakíthassák {BH
- [30] bekezdés}. [26] A Kúria tehát abban az ügyben is a megfelelő tartalmi előkészítésre helyezte a hangsúlyt, amihez nem pusztán a napirendi pont szabatos megfogalmazása tartozik hozzá, hanem a meghívó elküldésével egyidőben mindazon információk rendelkezése bocsátása is, amelyeknek az ismerete szükséges a megalapozott döntés meghozatalához. [27] Zártkörű részvénytársaságok esetén a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése a meghívó elküldésére szintén a közgyűlés kezdőnapját megelőző legalább tizenöt napos határidőt állapít meg. Ezért a Kúria hivatkozott precedens értékű határozatában kifejtettek értelemszerűen vonatkoznak az alperes körgyűlésének összehívására is. E szabály alapján kell értékelni a Ptk. 3:
- §-ában szabályozott tájékoztatáshoz való jogot, amelynek célja az, ha a részvénytársaság fentiekben ismertetett kötelezettségének teljesítése ellenére az eljuttatott információk mégsem bizonyulnának elégségesnek, akkor a részvényes élhet azzal a jogával, hogy a napirendre tűzött ügyekkel kapcsolatban további információkat kérjen a társaságtól. A döntéshez szükséges megfelelő információk, jelen ügyben tehát a veszteséges működésre és a vételárra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés részvényesek rendelkezésére bocsátására ezért a meghívó megküldésével azonosan tizenötnapos határidő vonatkozott, ami nem vitásan nem teljesült. [28] Mindebből következik, hogy e rendelkezések helytálló értelmezésével állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a könyvvizsgálói jelentés Ptk. 3:
- §
(1)bekezdésében meghatározott határidőben való megküldése a felperes részére – annak tartalmától függetlenül is – nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezért a felperes napirendi pont tárgyalásához való hozzájárulásának hiányában a meghozott határozatok jogszabálysértőnek minősülnek. [29] A felülvizsgálati kérelem korlátaira tekintettel, adekvát jogszabályhely megjelölése hiányában [Pp. 413. §
(1)bekezdés b) pont] a Kúria nem foglalhatott állást a Ptk. 3:37. §
(3)bekezdésének esetleges alkalmazhatósága kérdésében. [30] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [31] A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, ezért a Kúria a pervesztes alperest a Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján kötelezte a felperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. Annak mértékét a kérelemtől eltérően a korábbi jogszabállyal azonos tartalmú, de a jelen felülvizsgálati eljárásban alkalmazandó, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja, a felszámítással egyezően állapította meg azzal, hogy az az áfát tartalmazza. E körben figyelemmel volt a Pp. 415. §
(2)bekezdésére is. Kúria VI.Gfv.30.091/2025/4-II [41] 9 Az ítélet ellen a felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – kérelemre – tárgyaláson bírálta el. Alkalmazott jogszabályok és joggyakorlat [32] 2013. évi V. törvény 3:17. §
(3)és
(6)bekezdés, 3:273. §
(1)bekezdés [33] Pfv. 20.848/2020/
- A döntés elvi tartalma [34] A közgyűlési meghívó megküldésére meghatározott tizenöt napos határidő betartása mellett kell teljesüljön a napirend tartalmi előkészítése és közlése a részvényesekkel. A tartalmi előkészítés mindazon lényeges információk megküldését is jelenti, amelyek szükségesek a felelős döntés kialakításához. Budapest,
- október
- Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző