Bf.331/2022/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés d.) pontjának II. fordulata szerint minősóülő választás rendje elleni bűntettben, és ezért 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.500,forintban állapította meg, rendelkezett az így kiszabott, összesen 300.000,- forint pénzbüntetés átváltoztatásának a lehetőségéről. [2] Terhelt2 II.r. vádlottat Btk. 350.§

(1)bekezdés d.) pontjának II. fordulata szerint minősóülő választás rendje elleni bűntette miatt 2 évre próbára bocsátotta. [3] Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére a bűnösnek kimondott vádlottakat külön-külön kötelezte. [4] A kihirdetett ítélettel szemben az ügyész jelentett be fellebbezést mindkét vádlott terhére, a büntetésük súlyosítása, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében. A vádlottak, és védőik tudomásul vették az ítéletet. [5] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.690/2022/4. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Kiemelte, hogy a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján – figyelemmel a Be. 583. §

(3)bekezdésére – a felülbírálat korlátozott. [6] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, így törvényesen járt el, amikor előkészítő ülésen elfogadta a vádlottak beismerő vallomását, továbbá a megállapított tényállás alapján a bűnösségükre levont következtetés és a cselekményük minősítése is törvényes. [7] A büntetés kiszabása kapcsán hivatkozott arra, hogy meglátása szerint az elsőfokú bíróság túlzott jelentőséget tulajdonított az enyhítő körülményeknek, így a vádlottak Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.331/2022/8 2 beismerő vallomásának, valamint az időmúlásnak. Álláspontja szerint elmulasztotta súlyosító körülményként értékelni, hogy az eljárás tárgyát képező, választásokkal összefüggésben megvalósított bűncselekmények az ítélkezési gyakorlat szerint (Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.109/2022/

1. számú határozat) elszaporodottak. Hangsúlyozta, hogy meglátása szerint komoly nyomatékú súlyosító körülmény az is, hogy a terheltek a pártban vezető tisztséget töltöttek be, sőt II.r. vádlott a választókerületi választási bizottság tagja is volt. Azt is hangsúlyozta, hogy a hamis ajánlások nélkül I.r. vádlott nem indulhatott volna a választásokon, vagyis a választói akarat eltérítése ténylegesen megvalósult. Mindezek alapján indokoltnak látta, hogy az ítélőtábla mindkét vádlottat határozott ideig tartó szabadságvesztéssel sújtsa, melynek végrehajtási fokozata börtön, és indokolt a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése is. Megjegyezte, hogy az előzetes mentesítés kivételes lehetőség lenne, mely a fentiekben kifejtett súlyosító körülmények nyomatékára figyelemmel a vádlottak erre érdemtelenek. [8] A fellebbezés nem alapos. [9] A Fővárosi Ítélőtábla az iratanyagból megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényesen alkalmazta a
2. július
3. napján hatályba lépett büntetőeljárásról szóló
4. évi XC. törvénynek (Be.) a bűnösséget beismerő vádlott esetében a tárgyaláshoz való jogáról lemondás intézményét. [10] A törvényszék a vádlottak előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozatukra tekintettel helytállóan vette figyelembe a Be.
5. §

(1)-

(3)bekezdését, melynek keretében a Be. 504. §

(3)bekezdése alapján törvényesen fogadta el mindkét vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát. [11] A tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlottak bűnösségére és cselekményének minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek. [12] A joghátrány megválasztása körében az elsőfokú bíróság csaknem hiánytalanul és a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló

1. BK véleményben írtakat szem előtt tartva vette számba a vádlottak terhére és javára szóló alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket, majd azokat súlyuknak megfelelően értékelte. [13] A már hivatkozott
2. BK vélemény szerint ugyanis a büntetést befolyásoló körülményeket nem elvont általánosságban, nem mechanikusan, hanem a konkrét ügy tényeire vonatkoztatva kell értékelni, és a határozatban megindokolni. [14] Az ügyészség átiratában foglaltakra vonatkozóan pedig az ítélőtábla e helyütt mutat rá, hogy az
3. BK vélemény III/
4. pontja értelmében az elszaporodottság kizárólag akkor vehető figyelembe súlyosító körülményként, ha a köztudomás szerint az ügyben elbírált vagy ahhoz hasonló bűncselekmények száma az elkövetéskor a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedést mutat, vagy ha a számuk az adott területen lényegesen magasabb volt az átlagosnál. Jelen ügyben, az elkövetés, így
5. évben, mint minden önkormányzati és országgyűlési választás évében, tehát ilyen tényszerűen rögzített adat súlyosító körülményként értékelhető. [15] Az elsőfokú bíróság alapvetően tehát helyesen tárta fel a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket, az ítélőtábla szükségesnek tartja kiemelni, hogy a büntetlen előélet jelen esetben valóban enyhítő körülmény, hiszen az az országgyűlési választáson Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.331/2022/8 3 jelöltként indulás feltétele ugyan a büntetlen előélet, de az aláírásgyűjtésnek nem, márpedig a vádlottak a valótlan nyilatkozatot az aláírásgyűjtés körében tette. Az időmúlás nyomatékát pedig tovább növeli az elsőfokú ítélet kihirdetése után eltelt további több, mint fél év is. [16] Az ítélőtábla utal rá, hogy az ügyészi fellebbezésben írt súlyosító körülményeket az elsőfokú bíróság maradéktalanul értékelte a vádlottakkal szemben kiszabott szankció megválasztásakor és erről kellően számot is adott ítéletében (elsőfokú ítélet [23-24] bekezdései). [17] Mindemellett az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy Terhelt2 II.r. vádlott jelenleg 75 éves korú. „Az idős kor – a vele rendszerint együtt járó testi és szellemi hanyatlás, valamint tűrőképesség-csökkenés miatt – enyhítő körülmény; általában a nyugdíjkorhatárt meghaladó életkort lehet így értékelni” (Kúria
6. BK vélemény II/
7. pontja). [18] Mindezek alapján az ítélőtábla nem értett egyet azzal az ügyészségi állásponttal, mely szerint a vádlottakkal szemben szabadságvesztés kiszabás szükséges, még ha annak próbaidőre történő felfüggesztése mellett is. [19] A vádlottaknak az elkövetéskor még büntetlen előéletére, személyi körülményeikre, az előkészítő ülésen tett bűnösségre is kiterjedő beismerésükre és a terhükre nem róható tetemes időmúlásra tekintettel az elsőfokú bíróság által, I.r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetéssel, míg II.r vádlottal szemben alkalmazott próbára bocsátással a másodfokú bíróság egyetértett, azt arányosnak és a vádlottak cselekményével is összeegyeztethetőnek találta, ezért sem a súlyosítására, sem az enyhítésére nem látott lehetőséget. [20] Így az elsőfokú bíróság által, az I.r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés napi tétel számában megfelel a cselekmény tárgyi súlyának és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességének, míg az egynapi tétel összege a vádlott jövedelmi, vagyoni helyzetének. Ennek jogszabályhelyét azonban elmulasztotta a törvényszék feltüntetni, mely a Btk.
8. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti büntetés, melyet a Btk. 50. §

(1)és

(3)bekezdése alapján szabható ki, és meg nem fizetése esetén az átváltoztatására vonatkozó rendelkezés a Btk. 51. §

(1)bekezdésén alapul. [21] Míg II.r. vádlott esetében a büntetéskiszabási körülményeket megfelelően értékelte, amikor úgy ítélte meg, hogy büntetés helyett intézkedés alkalmazására is lehetőséget látott. Ugyanis az idős korú, büntetlen előéletű II.r. vádlottal szemben a próbára bocsátás elegendő, de egyben indokolt is, a büntetési célok elérése érdekében. Az ítélőtábla rögzíti, hogy a próbára bocsátás alkalmazására a Btk. 63. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti intézkedés. [22] A korlátozott felülbírálat keretében az ítélőtábla a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján hivatalból megvizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezéseket, melynek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a bűnösnek kimondott vádlottakat kötelezte a vonatkozásában felmerült bűnügyi költség viselésére. Valamint a bűnjelről történő rendelkezése is törvényes. [23] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján megtartott tanácsülésen a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,

1. év március hó
2. napján Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.331/2022/8 4 Dr. Rédei Géza s.k., a tanács elnöke Dr. Kertész Andrea s.k., előadó bíró Dr. Patassy Bence s.k., bíró A Fővárosi Törvényszék 22.B.293/2022/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.331/2022/
4. számú végzése által
5. év március hó
6. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
7. év március hó
8. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke