Jpe.60008/2021/3 – Kúria

(6)bekezdés c) pontja alapján visszautasította,tekintettel arra, hogy a II. rendű felperes a jogegységi panaszát elkésetetten terjesztette elő. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Jpe.I.60.008/2021/

1. Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Hajnal Péter bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Márki Zoltán bíró Dr. Orosz Árpád bíró Dr. Somogyi Gábor bíró Az I. rendű felperes: felperes1 (Cím2 Az I. rendű felperes képviselője: Dr. Petrik Ferenc ügyvéd (cím6 A II. rendű felperes: felperes2 (cím4 A II. rendű felperes képviselője: Kertész és Társai Ügyvédi Iroda (cím5 ügyintéző: Dr. Pomázi Miklós ügyvéd) Az I. rendű alperes: Az I. rendű alperes képviselője: A II. rendű alperes: Hivatala Veszprém Megyei Kormányhivatal (Cím1) Dr. Káldi Zoltán kamarai jogtanácsos Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási (Cím3) A per tárgya: építési ügyben indult közigazgatási jogvita A jogegységi panaszt benyújtó fél: a II. rendű felperes A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kúria Kfv.III.37.466/2020/7 Az elsőfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 2.K.27.824/2019/
2. Kúria I.Jpe.60.008/2021/3 2 Rendelkező rész: A Kúria a jogegységi panaszt visszautasítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.466/2020/
3. számú ítéletét a II. rendű felperes
4. február
5. napján vette át. [2] A II. rendű felperes
6. március 05-én jogegységi panasz előterjesztéséhez szolgáló űrlap mellékleteként két ügyvédi meghatalmazást, a Veszprémi Törvényszék 2.K.700.005/2020/
7. és
8. számú végzéseit, a Kúria Kvk.II.37.677/2020/
9. számú végzését és a Kfv.III.37.466/2020/
10. számú ítéletét nyújtotta be, jogegységi panaszt nem terjesztett elő. A jogegységi panaszt egyéb beadvány űrlapon
11. március
12. napján nyújtotta be a Kúria Kfv.III.37.466/2020/
13. számú ítélete ellen, az eljárási illeték megfizetésének igazolása nélkül. A II. felperes jogegységi panaszát
14. március 25-én kiegészítette. [3] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el. [4] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
15. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. §

(1)bekezdése alapján jogegységi panasznak van helye – a pervezetésre vonatkozó végzés kivételével – a Kúriának az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati indítvánnyal (a továbbiakban ebben az alcímben együtt: felülvizsgálati kérelem) nem támadható határozata ellen, ha a felülvizsgálati kérelemben a Kúria

1. január
2. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban ezen alcímben: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést határozatában nem orvosolta. A

(2)bekezdés akként rendelkezik, hogy jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor. A Bszi. 41/C. §

(1)bekezdése szerint a jogegységi panaszt a 41/B. §

(1)és

(2)bekezdése szerinti határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult. [5] A Kúria jogegységi panasszal támadott határozatát (Kfv.III.37.466/2020/

1. számú ítélet) a II. rendű felperes részére
2. február
3. napján kézbesítették, amely időponttól számítottan a jogegységi panasz előterjesztésének 30 napos határideje – annak figyelembevételével, hogy a Bszi. 41/C. §

(2)bekezdés e) pontja szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(3)bekezdése értelmében a napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele, és a kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik – 2021. március 06. napján járt le. A határidő utolsó napja: 2021. március 06-a szombati nap volt, és mivel a Bszi. 41/C. §

(2)bekezdés e) pontjában előírt Pp. 146. §

(5)bekezdése szerint, ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le, a II. rendű felperes a jogegységi panaszát

1. március 08-án, hétfőn nyújthatta volna még be. E törvényi előírás miatt a határidő számítására nem volt hatással az, hogy a bíróságok elektronikus adatbázisainak karbantartása miatt
2. február 6-án Kúria I.Jpe.60.008/2021/3 3 (szombaton) 0:00 órától 4:00 óráig a szolgáltatások nem voltak elérhetők, és a Pp.
3. §-a alapján
4. február
5. napja a napokban megállapított határidőkbe nem számított bele. [6] A II. rendű felperes jogegységi panasznak nem minősíthető okiratokat terjesztett elő
6. március 05-én. A Bszi. 41/C. §

(3)bekezdés, 41/C. §

(2)bekezdés a) pontja szerint alkalmazandó Pp.

1. § rendelkezése alapján a jogegységi panasz eljárás kezdő irata az a beadvány, amely tartalmazza a jogegységi panaszt. A felperes részéről
2. március 05-én benyújtott iratok a jogegységi panasz beadványát nem tartalmazták, így azok a panaszbenyújtás határidejének számításában figyelembe nem vehetők. A II. rendű felperes tehát
3. március 08-ig jogegységi panaszt nem terjesztett elő, annak
4. március 09-én történt benyújtása a törvényi határidőn túli, elkésetten megvalósított eljárási cselekmény. [7] A Bszi. 41/C. §

(6)bekezdés d) pontja akként rendelkezik, hogy a jogegységi panasz tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az elkésett. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának e törvényhely alapján a II. rendű felperes elkésett jogegységi panaszát visszautasította. [8] A Kúria megállapította továbbá, hogy a II. rendű felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 37. §

(1)bekezdésében, 39. §

(3)bekezdés d) pontban, 50. §

(1)bekezdésében foglalt illetékfizetési kötelezettségét elmulasztotta, amely miatt a Bszi. 41/C. §

(6)bekezdés c) pont alapján is a jogegységi panasz visszautasításának lett volna helye. [9] A II. rendű felperes a jogegységi panaszát tartalmazó beadványában (5. oldal) „végrehajtás felfüggesztése” iránti kérelmet is előterjesztett. A Bszi. 41/C. §

(5)bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a jogegységi panasz a végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, azt 30 napon belül a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kell elbírálni. A II. rendű felperes közigazgatási perben terjesztette elő a jogegységi panaszát, amely perre irányadó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) IX. fejezete rendelkezik az azonnali jogvédelemről. A Kp. 51. §

(8)bekezdése szerint az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a bíróság tanácsa a keresetlevél visszautasítása esetén is elbírálja. Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az azonnali jogvédelmet biztosító végzés hatálya a visszautasító végzés jogerőre emelkedéséig, vagy a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad. Az elbírálás kötelezettségének oka az, hogy Kp. 48. §

(4)bekezdése a keresetlevelet visszautasító, az 51. §

(5)bekezdése az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés ellen is biztosítja a fellebbezés lehetőségét. Ha tehát a visszautasító végzés nem emelkedik jogerőre, és az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés ellen benyújtott fellebbezés is eredményes, akkor az a célját elérheti. [10] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a panaszt visszautasította, e végzése ellen jogorvoslatot sem a Kp., sem a Bszi. nem biztosít. Ha a Kúria a panaszt visszautasítja, az azonnali jogvédelem iránti kérelem nem bírálható el. A Kp. 51. §

(8)bekezdése a jogegységi panasz eljárásban nem alkalmazható. Záró rész [11] A II. rendű felperes a jogegységi panasz eljárás illetékét nem fizette meg. Az Itv. 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján – a panasz visszautasítása okán – a jogegységi panasz eljárás illetékmentessé vált, így arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [12] A visszautasításról hozott végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot. Budapest,

1. március
2. Kúria I.Jpe.60.008/2021/3 4 Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró, Dr. Orosz Árpád s.k. bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró