Kfv.45067/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.067/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperes képviselője: Dr. Darányi József Tibor ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: ... Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (9021 Győr, Munkácsy M. u. 4.) Alperes képviselője: Dr. Tavaszi Helga kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Győri Törvényszék Az elsőfokú határozat száma: 10.K.700.105/2024/14. A másodfokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Ítélőtábla A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 5.Kf.700.397/2024/9. Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.45.067/2025/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az alperes hivatásos állományú tagjaként a ...1 állományában szerparancsnok beosztásban teljesített szolgálatot, a 2020. június 1-től 2023. január 31-ig terjedő időszakban a beosztásához nem tartozó szolgálatparancsnoki feladatokat ellentételezés nélkül, rendszeresen ellátott. [2] A felperes szolgálati panaszt terjesztett elő és megbízási díj megfizetését kérte a fenti időszakra vonatkozóan, amelynek az alperes vezetője 35000-1/1723-6/2023. szem. számú határozatával részben helyt adott. [3] A felperes módosított keresetében 1.468.700 forint megbízási díj és törvényes kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság ítélete, a másodfokú bíróság jogerős ítélete [4] Az elsőfokú bíróság 1.468.700 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest. [5] Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet részben történő megváltoztatását, az elsőfokú bíróság által megállapított díjazás egységesen 50%-ra történő mérséklését kérte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 71. §

(1)bekezdés c) pontja,

(2)és

(5)-

(6)bekezdései alapján. A követendő kúriai gyakorlat (Mfv.I.10.304/2017/15., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.246/2020/4., Kf.VIII.39.804/2021/4., Kf.VII.40.292/2020/4., Kf.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.III.45.110/2022/4., Kf.VII.45.155/2021/6., Kf.III.45.020/2021/4., Kfv.III.45.052/2023/7.) ismertetését és a perbeli üggyel összevetését követően megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megalapozottan foglalt állást a megbízási díj jogalapja és összegszerűsége tárgyában, mert a felperes által a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok nem a beosztásához tartoztak, a többletfeladatok ellátását rendszeresen, folyamatosan visszatérő jelleggel végezte, a 30 napot meghaladó megbízás megvalósult. [6] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az alperes fellebbezésében alapvetően az ítélet anyagi jogi álláspontjának felülvizsgálatát kérte és az elsőfokú bíróság ítéleti mérlegelését támadta, ezért csak abban a körben vizsgálódhatott, hogy az elsőfokú bíróság mérlegelése okszerű volt-e. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendvédelmi illetményalap 100%ában és 150%-ában történő meghatározással – a felperesnek a szerparancsnok beosztásához tartozó rendszeres többletfeladat ellátására figyelemmel – a megbízási díj mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, a mérlegelés törvényben biztosított kereteit nem lépte túl. Az alperesnek a megbízási díj aránytalan mértékű megállapítására vonatkozó általános tartalmú állítása nem alkalmas az elsőfokú bíróság mérlegelése jogszerűtlenségének megállapítására. Kúria VII.Kfv.45.067/2025/2 3 A felülvizsgálati kérelem [7] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy az ítélet sérti a Hszt. 71. §

(3)bekezdését és a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §

(4)bekezdését. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)és
3. ab)alpontját jelölte meg. [9] A befogadhatóság körében előadta, hogy a tényállás szerinti megbízási díjigény országos jelentőségű kérdéssé vált, az érintetteknek a munkáltatói szervezeten belüli magas számára figyelemmel. Hozzávetőleg 1500 személy kap különféle jogcímeken megbízási díjat, nemcsak az alperes szervezeti egysége, hanem nagy valószínűséggel más vármegyék is érintettek lesznek, a már perrel érintett vármegyékben is újabb eljárások indulhatnak. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [11] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. Kúria VII.Kfv.45.067/2025/2 4 [14] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozata indokolásában kifejtette, hogy amennyiben valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását {7/2023. Jogegységi határozat indokolás [29]}. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [16] A perbeli esetben az alperes a befogadás okát [a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontját] ugyan formálisan megjelölte, a befogadhatóság körében azonban nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. Az alperes nem mutatta be, hogy a perben felmerült olyan vitás jogkérdés, amelyben a bírói gyakorlat nem egységes, illetve annak egysége – a bírósági jogértelmezéssel összefüggésben, annak hiányossága miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. Ebben a körben nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát sem. [17] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [19] Az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabályok alkalmazása során a megbízási díjra jogosultsággal kapcsolatos kérdéseket – ahogyan arra az eljárt bíróságok a kúriai határozatok megjelölésével utaltak – a Kúria számos esetben vizsgálta. A perbeli ügy nem minősül továbbá nagy számban előforduló új típusú ügynek. Felülvizsgálati kérelmében az alperes, annak lényegét tekintve nem az ügy újdonságára, hanem a saját és más munkáltatói szervezetekben előfordulásának gyakoriságára, a megbízási díjban részesülők magas számára hivatkozott. Nem tett tényállítást arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő vitás jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne, csupán általánosságban utalt az ügy országos jelentőségére, illetve arra, hogy megbízási díjjal kapcsolatos vitás kérdések merülhetnek fel a jövőben is az alperes szervezeti egységében és más munkáltatóknál. Az a körülmény, hogy az alperes a bíróság döntésével nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem Kúria VII.Kfv.45.067/2025/2 5 értékelhető olyan releváns körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [20] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [21] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [22] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [23] A végzés ellen a Kp. 116. §
4. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. május
2. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró