Bfv.1545/2023/11 – Kúria

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján, a Btk. 33.§

(6)bekezdés a) pontjának megsértése - a szabadságvesztés mellett közérdekű munka nem szabható ki -, miatt felülvizsgálati indítvánnyal élt. A Kúria az indítvány helyes indokai alapján a jogerős határozatot megváltoztatta, s a közérdekű munka büntetés kiszabását mellőzte. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.1.545/2023/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. május
3. Az ügy tárgya: garázdaság vétsége Terhelt: I. rendű Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 160.Bpk.40.297/2020/9., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
4. február
5. (jogerő:
6. március 11.) Másodfok: - Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Kúria 2.Bfv.1.545/2023/11-I 2 Rendelkező rész A Kúria a garázdaság vétsége miatt I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 160.Bpk.40.297/2020/
7. számú büntetővégzését az I. rendű terhelt tekintetében akként változtatja meg, hogy vele szemben közérdekű munka büntetés kiszabását mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság
8. február
9. napján – tárgyalás mellőzésével – meghozott 160.Bpk.40.297/2020/
10. számú büntetővégzésével az I. rendű terhelttel szemben társtettesként elkövetett garázdaság vétsége [Btk.
11. §

(1)bekezdés] miatt 4 hónap fogház fokozatú szabadságvesztést, valamint 140 óra – fizikai munkakörben végrehajtandó – közérdekű munka büntetést szabott ki. A szabadságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette és rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a terhelt abból legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [2] A büntetővégzés az I. rendű terhelt tekintetében 2020. március 11. napján – tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában – jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Fővárosi Főügyészség a terhelt javára nyújtott be felülvizsgálati indítványt BF.5673/2020/1. szám alatt a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontban meghatározott okból, anyagi jogszabálysértés miatt. Ebben a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatására és a közérdekű munka büntetés mellőzésére tett indítványt. [4] Indokolásában a Btk. 33. §

(6)bekezdés a) pontjára hivatkozással utalt arra, hogy a szabadságvesztés mellett közérdekű munka nem szabható ki, így a törvénysértő büntetés kiszabásához a Btk. más szabályának megsértése vezetett, ami megalapozza a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. Kúria 2.Bfv.1.545/2023/11-I 3 [5]

1. A Legfőbb Ügyészség BF.1635/2023/
2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt helyes indokai folytán fenntartotta és indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban foglaltaknak megfelelően, a közérdekű munka mellőzésével változtassa meg, míg egyebekben a jogerős határozatot hatályában tartsa fenn. [6]
3. A Kúria megállapította, hogy az I. rendű terhelttel szemben kiszabott közérdekű munka büntetést a Nyíregyházi Törvényszék a
4. február
5. napján kelt 10.Bv.186/2022/
6. számú végzésével 35 nap fogház fokozatú szabadságvesztés büntetésre átváltoztatta. Az átváltoztatott büntetést az I. rendű terhelt
7. október
8. és
9. november
10. napjai között kitöltötte. A Be.
11. §

(5)bekezdése alapján a büntetés végrehajtása nem akadálya a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának. [7] III.

1. A felülvizsgálati indítvány alapos. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt – a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján – tanácsülésen bírálta el. [9]

1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a Be.
2. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, a Be.
3. §-ában megjelölt anyagi és eljárási okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye. [10] A Be.
4. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye akkor, ha a bíróság jogerős ítéletében a cselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályainak a megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. A Fővárosi Főügyészség a felülvizsgálati indítványában az e jogszabályi hivatkozás második fordulata szerinti felülvizsgálati okra hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [11] A jelen ügyben a bíróság büntetővégzést hozott, amely a Be. 739. §

(2)bekezdése alapján ügydöntő határozat és amelyre – ha a Be. másképp nem rendelkezik – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. [12] Felülvizsgálati okot valósít meg törvénysértő büntetés okából az olyan anyagi jogi szabály megsértése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [Kúria Bfv.III.1559/2018/10. (BH 2020.9.)]. A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében tehát akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [13] A Btk. szankciórendszerében a szabadságvesztés a Btk. 33. §

(1)bekezdés

1. a)pontja, a közérdekű munka pedig ugyanezen jogszabályhely
2. c)pontja szerint egyaránt: büntetés. A Btk. 33. §

(3)bekezdése szerint a büntetések – az említett törvényhely

(5)és

(6)bekezdésében foglalt kivételekkel – egymás mellett is kiszabhatóak. Kúria 2.Bfv.1.545/2023/11-I 4 [14] A Btk. 33. §

(6)bekezdés a) pontja azonban a szabadságvesztés és a közérdekű munka egymáshoz való viszonyát oly módon rendezi, hogy nem szabható ki szabadságvesztés mellett közérdekű munka. A törvény az együttalkalmazás tilalmát nem korlátozza a végrehajtandó szabadságvesztésre, így a közérdekű munka szabadságvesztés mellett akkor sem szabható ki, ha az utóbbi büntetés végrehajtását a bíróság próbaidőre felfüggeszti. [15] A bíróság jogerős ügydöntő végzésében megsértette tehát a Btk. 33. §

(6)bekezdés a) pontjában írt, kötelező büntető anyagi jogi szabályt, amikor a két büntetési nemet együttesen alkalmazta. E szabálytól a törvény eltérést a bíró mérlegelése alapján nem enged. Ezzel a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [16] A törvénysértés a felülvizsgálati eljárásban a két, párhuzamosan alkalmazott büntetés közül a közérdekű munka kiszabásának mellőzésével orvosolható. A szabadságvesztés a törvény szerint elsőbbséget élvez, mivel a Btk. akként rendelkezik, hogy a szabadságvesztés mellett nem szabható ki közérdekű munka (és elzárás), nem pedig fordítva [az azonos szerkezetű szövegezésre tekintettel lásd a Btk. 33. §

(1)bekezdés b) pontja kapcsán – a kiutasítás és a pénzbüntetés viszonyában – BH 2020.132., BH 2017.285.I., BH 2017.208., BH 2017.1.]. [17] A kifejtettekre tekintettel a Kúria, miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján a fent írtak szerint megváltoztatta. [18] A Kúria egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [19] A Kúria elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában jelen ügytípusra öttagú tanács eljárását rendelte el. [20] IV. Az ítélet ellen a Be.
2. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [21] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. május
2. Kúria 2.Bfv.1.545/2023/11-I 5 Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró