← Magyarország

Mfv.10081/2024/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha az alperes a felperesek járadéka összegének csökkentését kívánta elérni, úgy ezzel kapcsolatos igényét a felperesekkel kötött megállapodás útján vagy bírósághoz fordulva keresettel, viszontkeresettel érvényesíthette volna. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.V.10.081/2024/

  1. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Tánczos Rita előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter bíró Dr. Varga Edit bíró A felperesek: I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) II. rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) III. rendű felperes neve (III. rendű felperes címe) IV. rendű felperes neve (IV. rendű felperes címe) A felperesek képviselője: Dr. Sunyovszki Károly ügyvéd (felperes képviselőjének címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: alperes képviselőjének neve (alperes képviselőjének címe; ügyintéző: Dr. Pete Judit ügyvéd) A per tárgya: kártérítési járadék felemelése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperesek A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Mf.V.30.007/2024/
  2. Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Tatabányai Törvényszék 52.M.70.107/2022/
  3. Kúria V.Mfv.10.081/2024/4 2 Rendelkező rész A Kúria a Győri Ítélőtábla Mf.V.30.007/2024/
  4. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi; az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja a per fő tárgya, a perköltség, valamint az illetékviselés tekintetében; az I. rendű felperes részére folyósított kártérítési járadék összegét
  5. április 1-től havi 277.636 (kétszázhetvenhétezer-hatszázharminchat) forintra emeli fel; kötelezi az alperest, hogy minden hónapban előre esedékesen a hónap
  6. napjáig 277.636 (kétszázhetvenhétezer-hatszázharminchat) forint kártérítési járadékot fizessen meg az I. rendű felperesnek; a Kúria kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a
  7. április
  8. és
  9. december
  10. közötti időszakra 6.165.945 (hatmillió-százhatvanötezer-kilencszáznegyvenöt) forint lejárt járadékkülönbözet-tartozást fizessen meg az I. rendű felperesnek. A Kúria a II. rendű felperes részére folyósított kártérítési járadék összegét
  11. április 1-től havi 417.886 (négyszáztizenhétezer-nyolcszáznyolcvanhat) forintra emeli fel; kötelezi az alperest, hogy minden hónapban előre esedékesen a hónap
  12. napjáig 417.886 (négyszáztizenhétezer-nyolcszáznyolcvanhat) forint kártérítési járadékot fizessen meg a II. rendű felperesnek; a Kúria kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a
  13. április
  14. és
  15. december
  16. közötti időszakra 7.746.480 (hétmillió-hétszáznegyvenhatezer-négyszáznyolcvan) forint lejárt járadékkülönbözet-tartozást fizessen meg a II. rendű felperesnek. A Kúria a III. rendű felperes részére folyósított kártérítési járadék összegét
  17. április 1-től havi 469.938 (négyszázhatvankilencezer-kilencszázharmincnyolc) forintra emeli fel; kötelezi az alperest, hogy minden hónapban előre esedékesen a hónap
  18. napjáig 469.938 (négyszázhatvankilencezer-kilencszázharmincnyolc) forint kártérítési járadékot fizessen meg a III. rendű felperesnek; a Kúria kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a
  19. április
  20. és
  21. december
  22. közötti időszakra 7.222.230 (hétmillió-kétszázhuszonkétezer-kétszázharminc) forint lejárt járadékkülönbözet-tartozást fizessen meg a III. rendű felperesnek. Kúria V.Mfv.10.081/2024/4 3 A Kúria a IV. rendű felperes részére folyósított kártérítési járadék összegét
  23. április 1-től havi 558.077 (ötszázötvennyolcezer-hetvenhét) forintra emeli fel; kötelezi az alperest, hogy minden hónapban előre esedékesen a hónap
  24. napjáig 558.077 (ötszázötvennyolcezer-hetvenhét) forint kártérítési járadékot fizessen meg a IV. rendű felperesnek; a Kúria kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a
  25. április
  26. és
  27. december
  28. közötti időszakra 9.919.620 (kilencmillió-kilencszáztizenkilencezer-hatszázhúsz) forint lejárt járadékkülönbözet-tartozást fizessen meg a IV. rendű felperesnek. A Kúria kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 123.319 (százhuszonháromezer-háromszáztizenkilenc) forint első- és másodfokú, valamint 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati, a II. rendű felperesnek 154.929 (százötvennégyezerkilencszázhuszonkilenc) forint első- és másodfokú, valamint 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati, a III. rendű felperesnek 144.445 (száznegyvennégyezer-négyszáznegyvenöt) forint első- és másodfokú, valamint 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati, a IV. rendű felperesnek 198.392 (százkilencvennyolcezer-háromszázkilencvenkét) forint első- és másodfokú, valamint 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára meg nem fizetett – 496.868 (négyszázkilencvenhatezer-nyolcszázhatvannyolc) forint kereseti, 383.254 (háromszáznyolcvanháromezer-kétszázötvennégy) forint fellebbezési és 276.066 (kétszázhetvenhatezer-hatvanhat) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
  29. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az I. rendű felperes az alperessel állt munkaviszonyban ..., majd ... munkakörben, amikor
  30. április 15-én üzemi balesetet szenvedett. A felek közötti munkaviszony
  31. április 7-ig állt fenn. Az alperes az I. rendű felperes részére
  32. évben havi 277.636 forint kártérítési járadékot fizetett, amelyet
  33. március 1-től havi 140.615 forintra csökkentett. Kúria V.Mfv.10.081/2024/4 4 [2] A II. rendű felperes az alperessel, illetve jogelődjével állt munkaviszonyban ..., majd ... munkakörben, amikor
  34. május 21-én üzemi balesetet szenvedett, ezt követően ... ... munkakörben foglalkoztatták tovább. A felek között a munkaviszony
  35. június 7-én szűnt meg. Az alperes a II. rendű felperes részére 2019-ben havi 417.886 forint kártérítési járadékot fizetett, amelyet
  36. március 1-jétől havi 245.742 forintra csökkentett. [3] A III. rendű felperes az alperessel állt munkaviszonyban ... munkakörben, amikor
  37. február 27-én üzemi balesetet szenvedett. A felek közötti munkaviszony
  38. július 24-én szűnt meg. Az alperes a III. rendű felperes részére 2019-ben havi 469.938 forint kártérítési járadékot fizetett, amelyet
  39. március 1-től havi 309.444 forintra csökkentett. [4] A IV. rendű felperes az alperessel, illetve jogelődjével állt munkaviszonyban ... munkakörben, amikor
  40. január 11-én üzemi balesetet szenvedett. A felek közötti munkaviszony
  41. január 10-én szűnt meg. Az alperes a felperes részére
  42. évben havi 558.077 forint kártérítési járadékot fizetett, amelyet
  43. március 1-től havi 337.641 forintra csökkentett. [5] Az alperes a szakszervezettel 2017-ben kötött megállapodásban 2019-re az átlagos éves bérfejlesztés mértékét ...%-ban határozta meg. A ténylegesen megvalósult
  44. évi átlagkereset-változás ...%-os volt. Ennek indoka volt az is, hogy az alperes a munkabért is érintő munkaszerződés-módosítást elfogadó munkavállalók részére 2019 decemberében „egyéb bérként” juttatást fizetett, amelynek átlagos összege egy munkavállalóra számítottan ... forint volt. [6] Az alperes 2020-ban munkavállalóinak „pandémiás állásidő” címén ... forintot, „pandémia ügyelet, készenlét” címén ... forintot, „pandémia pótlék” címén ... forintot, míg „bérmaradvány” címén ... forintot fizetett meg azzal, hogy ezen juttatásokban nem minden munkavállaló, hanem csak az adott juttatásra előírt feltételeknek megfelelő személy részesült. [7] Az alperes ... tevékenysége, illetve az a szervezeti egység, ahol a felperesek a korábbiakban dolgoztak megszűnt, ekkortól a felperesek korábbi munkakörével azonos munkakörben az alperesnél nem dolgozott munkavállaló. A felperesek keresete, az alperes ellenkérelme [8] A felperesek keresetet terjesztettek elő, amelyben azt kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest
  45. április 1-től az I. rendű felperes esetében havi 277.636 forint, a II. rendű felperes tekintetében havi 417.886 forint, a III. rendű felperes esetében havi 469.938 forint, míg a IV. rendű felperes részére 558.077 forint kártérítési, illetve keresetveszteségi járadék tovább folyósítására, továbbá marasztalja az alperest a perköltségben. Igényüket a Munka Törvénykönyvéről szóló
  46. évi XXII. törvény (a továbbiakban: régi Mt.)
  47. §ára,
  48. §

(3)-
(4)bekezdéseire, 177. §
(1)bekezdésére, 184. §
(3)-
(4)bekezdéseire, illetve 187. §
(2)bekezdésére alapították. Vitatták az alperes által állított bércsökkentés tényét, valamint azt, hogy az érintette őket. Ezen túl előadták, hogy a korábban megállapított és a munkavállalók által elfogadott járadékot a munkáltató egyoldalúan nem csökkenthette, illetőleg megszüntetéséről nem határozhatott, illetve kifogásolták a keresetveszteségi járadék számítási módját is, mivel álláspontjuk szerint a
  1. évi keresetveszteségi járadék számításánál a 2019-ben bekövetkezett bérfejlesztésből kell kiindulni. [9] Az alperes a keresetek elutasítását és a felperesek költségekben való marasztalását kérte. Előadta, hogy a
  2. és a
  3. évi várható bérváltozás együttes hatásait érvényesítette a
  4. évi kártérítési járadék felülvizsgálata során. A baleset időpontjában betöltött munkakör, illetve az ezen munkakörhöz tartozó szakmai átlagkereset megszűnt, Kúria V.Mfv.10.081/2024/4 5 valamint az alperesnél a ... tevékenység és a ...üzem, mint önálló szervezeti egység sem létezik. Érvelése szerint a bekövetkezett bérváltoztatás kihatott a felperesekre. Az első- és másodfokú bíróság határozata [10] Az elsőfokú bíróság az alperes által folyósított kártérítési járadék összegét
  5. április 1-től az I. rendű felperes vonatkozásában havi 194.384 forintra, a II. rendű felperes tekintetében havi 314.143 forintra, a III. rendű felperes esetében havi 389.490 forintra és a IV. rendű felperes tekintetében havi 426.297 forintra emelte fel és kötelezte az alperest, hogy minden hónapban előre esedékesen a hónap
  6. napjáig ilyen összegű kártérítési járadékot fizessen meg a felpereseknek. Megállapította, hogy a
  7. április
  8. és
  9. december
  10. közötti időszakra az alperesnek az I. rendű felperes javára 2.419.605 forint, a II. rendű felperes javára 3.078.045 forint, a III. rendű felperes javára 3.602.070 forint, a IV. rendű felperes javára 3.989.520 forint lejárt járadékkülönbözet-tartozás keletkezett és ennek megfizetésére is kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a kereseteket elutasította. A lejárt és a folyamatosan fizetendő keresetveszteségi járadékok vonatkozásában elrendelte az ítélet előzetes végrehajthatóságát és kötelezte a felpereseket perköltség fizetésére azzal, hogy az alperes 206.938 forint eljárási illeték megfizetésére köteles, míg 289.962 forint illeték az állam terhén marad. [11] A bíróság megállapította, hogy a felperesek járadéka éves felülvizsgálata során az alperesnek a nála megvalósult átlagkereset-változást kellett alapul venni. Indokolása szerint a munkavállalók átlagkereset változása a munkaszerződés módosítását jelentette és rögzítette, hogy a régi Mt.
  11. §-a alapján – figyelemmel a Polgári Törvénykönyvről szóló
  12. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
  13. §-ára is – a munkáltató lényeges körülményeiben bekövetkező változás esetén is kérhető a megállapított kártérítési járadék módosítása. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Mfv.VIII.10.091/2022/
  14. számú határozatára is. [12] Megállapította továbbá, hogy 2018-ról 2019-re ténylegesen ...%-os béremelkedés valósult meg, a ...%-os béremelkedés csak statisztikailag volt igazolható. A munkáltatónál ezen időszakban senki nem részesült ilyen mértékű bérnövekedésben, ezért a felperesek bére akkor sem emelkedett volna ilyen mértékben, ha nem éri őket üzemi baleset és munkaviszonyuk folyamatosan fennáll az alperesnél. Rögzítette továbbá, hogy a munkavállalók részére kifizetett „egyéb bér” nem a munkaszerződés-módosítás kompenzációjaként került kifizetésre és a felperesek járadékának összegére akkor sem hatnának ki, ha a kifizetések mellett az átlagkereset csökken. A járadék összege meghatározásakor figyelembe vette, hogy az alperesnél 2019-ben ...%-os béremelkedés, 2020-ban ...%-os bércsökkenés következett be. [13] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy az I. rendű felperes részére folyósított kártérítési járadék összegét havi 225.711 forintra, a II. rendű felperes járadéka összegét havi 353.994 forintra, a III. rendű felperes kártérítési járadéka összegét 436.127 forintra és a IV. rendű felperes részére folyósított kártérítési járadék összegét 477.950 forintra emelte fel és kötelezte az alperest ezen összegek havonkénti megfizetésére, továbbá arra, hogy fizessen meg a
  15. április
  16. és
  17. december
  18. közötti időszakra vonatkozóan az I. rendű felperesnek 3.829.320 forint, a II. rendű felperesnek 4.871.340 forint, a III. rendű felperesnek 5.700.735 forint és a IV. rendű felperesnek 6.313.905 forint lejárt járadékkülönbözetet. Megállapította, hogy az I. és II. rendű felperesek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik, míg kötelezte az alperest a III. rendű felperesnek 51.400 forint, a IV. rendű felperesnek pedig 8.100 forint első- és Kúria V.Mfv.10.081/2024/4 6 másodfokú perköltség megfizetésére. Módosította a másodfokú bíróság a fizetendő, illetve az állam terhén maradó illetékek mértékét is. [14] Megállapította, hogy a 2020 február hónapig folyósított ellátások változatlan összegű továbbfolyósítására vonatkozó felperesi igények megalapozatlanok voltak tekintettel a Kúria Mfv.VIII.10.091/2022/
  19. számú határozatában foglaltakra is. A felperesek kártérítési járadékának felülvizsgálata során a régi Mt.
  20. §
(1)bekezdésének alkalmazásával összefüggésben kifejtette, hogy a járadékok összegszerűségének megváltoztatásánál az alperesnél ténylegesen megvalósult átlagos éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. Az alperesnél a keresettel érintettel időszakban a felpereseket korábban foglalkoztató szervezeti egység, illetve a bányászati tevékenység megszűnt, a felperesek korábbi munkakörével azonos munkakört betöltő munkavállaló már nem dolgozott az alperesnél. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy 2019-ben ...%-os mértékű volt az átlagos bérfejlesztés, míg 2020-ban ...%-os volt az átlagos bércsökkenés. Kifejtette, hogy az átlagos éves munkabérváltozás mértéke tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a munkavállalók számára munkabérként kifizetett juttatásokat milyen jogcímen, feltételekkel fizette meg az alperes, illetve, hogy annak mi volt a fedezete. Utalt a hivatkozott kúriai döntésre, amely alapján a kártérítési járadék összege tekintetében a járadék mértéke módosításáról foglalt állást. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték, hogy a Kúria a kereseti kérelmüknek megfelelően marasztalja az alperest, továbbá kötelezze az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeik viselésére. Érvelésük szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. §
(2)bekezdését, a régi Mt. 184. §
(1)bekezdését és a munka törvénykönyvéről szóló
  1. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  2. §
(1)bekezdését, továbbá jogkérdésben eltér a Kúria Mfv.V.10.003/2024/
  1. számú ítéletében foglaltaktól. [16] Kifejtették, hogy a régi Mt.
  2. §
(1)bekezdése, illetve az Mt. 174. §
(1)bekezdése alatt megfogalmazott jogi elvárások szerint a kártérítési járadék megváltoztatására csak a felek megállapodása vagy a bíróság döntése alapján van mód. Utaltak arra, hogy a perbelivel azonos tényállás mellett a Kúria úgy döntött, hogy a bíróság a kereseti kérelmeken túlterjeszkedve, alperesi viszontkereset hiányában nem dönthetett a járadék mértékének módosításáról. Az alperes nem fordult bírósághoz annak érdekében, hogy a jövőre nézve a járadékokat csökkentse, a folyamatban volt perben nem terjesztett elő ilyen tartalmú viszontkeresetet, így a másodfokú bíróság nem hozhatott ilyen döntést. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn és marasztalja a felpereseket a perköltségben. Kifejtette, hogy a felpereseket olyan helyzetbe kellett hozni, mint amilyen helyzetben abban az esetben lettek volna, ha nem érte volna őket üzemi baleset. Kifogásolta, hogy a felperesek nem vettek tudomást az időközben zajlott folyamatokról, a társaságnál lezajlott tényleges és valós bérváltozásokról. Érvelése szerint a kártérítési járadék számítása során elengedhetetlen a kártérítést csökkentő összegek figyelembevétele is. Utalt arra, hogy nem lehetett a jogalkotónak az a szándéka, hogy a kártérítésben érdekeltek jogtalan előnyhöz jussanak szemben azokkal, akikhez az ő elvesztett jövedelmeiket viszonyítani szükséges. Előadta továbbá, hogy a tárgyi ügyben a másodfokú bíróság döntött, és határozata alkalmas a kártérítési járadék módosítására. Kúria V.Mfv.10.081/2024/4 7 A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felperesek felülvizsgálati kérelme megalapozott. [19] A perben nem volt vitatott a felek között az a tény, hogy az alperes baleseti járadékot fizetett a felpereseknek, amelynek összegét a munkáltatónál 2019-ben, illetve 2020ban történt munkabér-változásokra hivatkozva egyoldalúan csökkentette és 2020. március 1től a korábbitól eltérő alacsonyabb összegben fizette meg. [20] Mind a régi Mt. 184. §
(1)bekezdése, mind az Mt. 174. §
(1)bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a károsult vagy a munkáltató a kártérítés megállapítása után – amennyiben a körülményekben lényeges változás következik be – a megállapított kártérítés módosítását kérje. E jogszabályi rendelkezésből következően tehát lehetőség van a kártérítési járadék módosítására, amelynek az a feltétele, hogy a felek arról megállapodjanak, vagy arról a bíróság döntsön. A kártérítés módja, időtartama, mértéke módosításáról a felek peren kívül is megállapodhatnak, azt közösen is módosíthatják, de arra is lehetőségük van, hogy a bíróságtól kérjék annak módosítását. Nincs lehetőség azonban arra, hogy a kártérítést a munkáltató egyoldalúan csökkentse vagy megszüntesse. Erről vagy újabb megállapodást köthet, vagy a módosítás érdekében a bírósághoz kell fordulnia (Kúria Mfv.VIII.10.091/2022/5., Mfv.VIII.10.137/2022/6., Mfv.VIII.10.052/2023/6.). [21] Ennek megfelelően az alperes nem csökkenthette volna egyoldalúan a felpereseknek járó járadék összegét, arra csak a velük kötött megállapodás, vagy erre vonatkozó bírósági határozat alapján kerülhetett volna sor. A perbeli esetben a munkáltató által végrehajtott egyoldalú járadék csökkentés jogellenességére figyelemmel, a fizetendő járadék összegének a korábbi összegben történő továbbfolyósítása és az elmaradt járadék megfizetése iránt a felperesek fordultak bírósághoz. Az alperes ellenkérelmében a felperesek keresetének elutasítását kérte, viszontkeresetet nem terjesztett elő a kártérítési járadék korábbi összegének csökkentése tárgyában. [22] A fél ellenkérelmet (Pp.
  1. §) terjeszthet elő, ha részben vagy egészben vitatja a felperes kereseti kérelmét és viszontkeresetet (Pp.
  2. §), ha az elutasításon túl követelése van a felperessel szemben. A Pp. nem az ellenkérelem részeként kezeli az ellenkövetelés érvényesítését, a viszontkereset jogintézményét külön szabályozza, mivel ebben az esetben az alperes – hasonlóan a felperesekhez – valamely anyagi jogon alapuló alanyi jogát érvényesíti a perben a felperessel szemben. Ennek megfelelően nemcsak arról kell döntenie a bíróságnak, hogy a felperest megilleti-e a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben, hanem arról is, hogy az alperest megilleti-e a viszontkeresettel érvényesített jog az felperessel szemben. Az ellenkérelem ilyen igény előterjesztésére nem szolgálhat, abban csupán a kereset elutasítását kérheti a fél és ezzel kapcsolatos álláspontját fejtheti ki. [23] Amennyiben az alperes a felperesek korábban jogszerűen megállapított járadéka összegének csökkentését kívánta elérni, úgy ezzel kapcsolatos igényét a fent kifejtetteknek megfelelően a felperesekkel kötött megállapodás útján vagy bírósághoz fordulva keresettel, viszontkeresettel érvényesíthette volna (Mfv.V.10.003/2024/7.). Tévesen értelmezte a másodfokú bíróság a Kúria Mfv.VIII.10.091/2022/
  3. számon hozott döntésének az iránymutatását a körben, hogy a munkáltatónak milyen eljárást kell követnie a járadék csökkentése érdekében. A hivatkozott eseti döntésben a Pp.
  4. §
(5)bekezdésében írt anyagi pervezetésre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a perfelvételi tárgyalás megismétlésével az elsőfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította azzal, hogy a feleket a Pp. 237. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltak teljesítésével kell Kúria V.Mfv.10.081/2024/4 8 kioktatni. Ennek során a hivatkozott ügyben lefolytatandó eljárásban az alperesnek az igény érvényesítése érdekében módja volt viszontkeresetet előterjeszteni a járadék csökkentése érdekében. A jelen esetben ilyen tartalmú jogsértést a felülvizsgálati kérelem nem jelölt meg, így a Kúriának érdemben kellett döntenie a felülvizsgálati kérelemben foglaltakról. [24] Tekintettel arra, hogy a jogerős ítélet a fent kifejtettek szerint indok nélkül tért el a Kúria hivatkozott határozataitól, a Kúria a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján azt hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta az alperest. [25] Az alperes pervesztességére tekintettel köteles a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján viselni a felperesek jogi képviseletével az első- és másodfokú eljárásban a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(1)
(2)és
(5)bekezdése, a felülvizsgálati eljárásban 2. §
(1)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíjból álló, a felülvizsgálati költség esetében az általános forgalmi adót is tartalmazó eljárási költséget. [26] A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. §
(1)bekezdésének d) pontja alapján a per tárgyi költségfeljegyzési jogos, ezért a Pp. 101. §
(1)bekezdése, illetve 102. §
(1)bekezdésére figyelemmel az alperes köteles megfizetni az eljárási illetéket. [27] A Kúria tájékoztatja az alperest, hogy a terhére megállapított meg nem fizetett illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie és a megfizetés során közleményként fel kell tüntetnie: a Kúria megnevezését, a Kúria jelen határozatának számát, és a fizetésre kötelezett alperes adószámát. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [29] Az ítélet ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Tánczos Rita előadó bíró helyett, dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Csesznok Judit Anna bíró helyett, dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Puskás Péter bíró helyett, dr. Varga Edit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.